Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

(Folytatás az i. cUdalrStf szervezeti demokrácia. A dol­gozók észrevételeit, javaslata11 minden esetben vegyék ko­molyan. A hangnem e kérdé­sekben sokszor éles volt, meri a kifogásolható eljárások szá­ma némely üzemben nagyon magas. A szakszervezetek mint érdekvédelmi szervek határozottan lépjenek fel. é állásfoglalásaikban támasz kódjának szélesebb körben i tagság véleményére. Ezután Németh lstvánné, a számvizsgáló bizottság elnök-, számolt be ellenőrzéseik ta­pasztalatairól. A jobb munkahelyi közérzetért A munkahelyi légkör, a munkakörülmények alakulása sok felszólalásban helyet ka­pott. Deák István, a Kefe- ás Műanyagipari Vállalat küldöt­te, a HVDSZ megyei elnöke a helyiipari vállalatok hely­zetét, s tevékenységét elemez­te. Javasolta, hogy központi vagy más erőforrásból támo­gassák a sokkal hátrányosabb helyzetben levő, kis üzemek­ből alakult helyiipari vállala­tokat, szociális és egészségügyi gondjaik megoldásában. Ez csökkentené a vándorlást, és hozzájárulna a szolgáltatás színvonalának emelkedéséhez is. A HVDSZ küldöttértekez­letének megbízása alapján ja­vasolta: évente egyszer hívják össze tanácskozásra a megye szocialista brigádjainak kép­viselőit, s Kaposváron ren­dezzék meg a helyiipari szo­cialista brigádok országos ta- hácskozásátt Aján Gergely, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat küldöt­te az üzemi demokrácia széle­sítésének lehetőségeivel fog­lalkozva rámutatott: elsősor­ban a középszintű gazdasági vezetőket kell ösztönözni, hogy döntéseik előtt vegyék figyelembe a közösség véle­ményét, a szakszervezeti tiszt­ségviselők állásfoglalását Ugyanezen ® véleményen volt Szecsődi István, a Közúti Épí­tő Vállalat küldötte is. Hang­súlyozta, hogy nagyon sok függ a gazdasági vezetőktől. Növelhetik a fizikai munkások felelősségérzetét, ha döntéseik előtt tanácskoznak velük, s elismerik jó munkájukat — Tévednek azok a gazdasági vezetők — mondta —, akik azt hiszik: elég a negyed- évenkénti termelési tanácsko­záson beszámolni. így fogal­mazott: »-Azt látni kellene, hogy milyen jó hatást vált ki a fizikai dolgozókból, ha mun­katársaik előtt tevékenységü­kért megdicsérik őket« Éppen ezért tartotta fontosnak a szo­cialista muhkaverseny rend­szeres értékelését, a legjob­bak népszerűsítését és meg- jutalmazását Or. Bánáti Henrik, a Ka­posvári Állami Gazdaság kül­dötte a szakszervezeti bizott­ság feladatának tartotta az azonos képzettségű és képes­ségű fiatalok és öregek bére közötti különbség csökkenté­sét. Beszámolt róla, hogy ifjú szakemberek klubja alakult a gazdaságban gépész- és me­zőgazdasági mérnökökből, egy közgazdászból, állatorvosokból 'is technikusokból. Javasolta, máshol is hozzanak lét- '•.ven ifjúsági klubot, amely sorban a szakmai és poli­tikai nevelést, a vállalati gaz­dálkodás elemzését tűzte ki céljáuL Szerdahelyi Károly, a Ka posvári Húskombinát küldötte az üzemi balesetek csökkenté­sének objektív akadályairól szólva megemlítette, hogy hiá­nyoznak egyes fölszerelések. Például nem lehet kapni lánc­kesztyűt, még mindig nem gyártanak megfelelő minősé- ;ű, csúszásmentes padozatot is szürkészöld csempét, amely okkal nyugtatóbb hatású, mint a jelenleg használt fe­hér. Az új üzemek nevében tette szóvá Szabó János, a Bu­dapesti Finommechnikai Vál­lalat Kaposvári Gyárának kül­dötte, hogy késnek a beruhá­zások, s a szociális, egészség- ügyi létesítményeket csak jó­val az üzem megindulása után vehetik birtokukba a dolgozók. Ez pedig sok gondot okoz. A Danuvia nagyatádi telepén — mondta — még a mosdásra sincs lehetőség. Mándies Ferenc, a FIÉRT lerakatának küldötte a keres kedelemben dolgozók helyze téröl, a lerakat fejlődéséről beszélt hozzászólásában. Javult a nők és az ifjúság helyzete A küldöttek 42 százaléka nő volt Nemcsak az ülésterem­ben képviselték számarányuk­nak megfelelően a megye lá­nyait és asszonyait hanem a felszólalók is jelentőségéneK megfelelően foglalkoztak a nők helyzetével. Horváth Sán- dorné, az SZMT nőbizottságá­nak elnöke azt összegezte hozzászólásában, mi történt Somogybán a párt nőpolitikái határozatának megvalósítása érdekében. Elmondta: a szak- szervezeti választások kilenc­ezer hozzászólójának egy har­mada nő volt, és az őket fog­lalkoztató legfontosabb kérdé­sekről beszéltek. Legsérelme­sebb számukra, hogy például a vállalati termelési tervek­ről, a bérpolitikáról, a szociá­lis, kulturális kérdésekről vé­leményük meghallgatása nél­kül döntenék. De több Ipari és mezőgazdasági üzemben már a múlt év végén intéz­kedtek: 5—10—15, sőt 20 szá­zalékkal emelték a bérüket Sürgette, hogy szűnjön meg az a helytelen szemlélet, mely szerint a férfi keresete a csa­ládfenntartásra, a nőé pedig csak kiegészítésre szolgál. So­kan szóvá tetíák a szakszer­vezeti választásokon: milyen nehéz összeegyeztetni a dol­gozó nő és az anya hivatását. Többet kell tenniük a szak- szervezeti és gazdasági veze­tőknek azért, hogy a nő anyai hivatásának mind jobban és könnyebben megfelelhessen. A munkaviszonyban álló nőknek több mint a fele családanya. Feltétlenül szükséges, hogy közülük még többen kapcso­lódjanak be a közéletbe, vál­laljanak vezető beosztást Eh­hez viszont nagyobb kedvez­ményre, megbescülésre, véde­lemre van szükségük. A nő­politikái határozat megjele­nésé óta az egyedülálló és sokgyermekes nők segítéséért tettek legtöbbet a megyében: már karácsonykor — a gyer­mekek számától függően — 500—1000 forintos segélyt kaptak több munkahelyen. Kérte, hogy azt a 48 millió fo­rintot, melyet a negyedik öt­éves tervben a szolgáltatás fejlesztésére fordítanak, úgy használták fel, hogy több és jobb legyen a megyében a Ezt mondja a lakásrendelet A szociálpolitikai kelőim ínyről Tegnap, amikor az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről beszéltünk, több­ször szóba került a szociálpo­litikai kedvezmény, amely csökkenti a lakás árát. Mit is jelent ez? A lakásépíttetőt és a vásár­lót — az öröklakást, valamint a családiház-építést kivéve — szociálpolitikai kedvezmény illeti meg — mondja a jogsza­bály. Ennek összege az építte­tő által eltartottak, a vele kö­zös háztartásban élő gyerme­kek és más élő családtagok számától függ. Tanácsi értékesítésű lakás vásárlásakor vagy telepszerű, több szintes lakóházépítésnél gyermekenként 30 000, a többi családtag után pedig szemé­lyenként 20 000 forint kedvez­ményt kap. Ha egyedi több szintes lakóházban vesz vagy épít lakást, minden gyermek és családtag után 20 000 forint kedvezmény jár. Ennek az összege azonban tanácsi érté­kesítésű lakások vásárlása, telepszerű, több szintes lakó­ház építése esetén nem halad­hatja meg az építési költség 45 százalékát. Egyedi, több szintes lakóházépítésnél leg­följebb az eladási ár 40 száza­léka lehet a kedvezmény. A jogszabály intézkedik ar­ról is, hogy fiatal házaspárok — ha kérik — két gyermekig — előlegként — megkaphat­ják a kedvezményt. Egy gyer­mek után három, kettő után hat évig tart a kedvezmény, s csak akkor kell megfizetni, ha ez alatt az idő alatt nem szü­letik meg a gyermek. A ked­vezmény feltétele az is, hogy megállapításakor egyikük sem töltheti még be a 35. évét. Ez a szociálpolitikai ked­vezmény akkor is megilleti az építtetőt, ha az építéshez — illetve a lakás vásárlásához — nem kap állami kölcsönt, vagy nem kap munkáltatójá­tól támogatást. Aki egyszer már kedvezményben részesült — ha újabb lakást épít vagy vásárol —, többször nem kap­hatja meg. munkájukat könnyítő szolgál­tatás. Kühár József né, a Kaposvá­ri Húskombinát küldötte el­mondta, hogy fölmérték, mi­lyen körülmények között él­nek, dolgoznak náluk a nők. Ennek alapján született hatá­rozat a túlórák csökkentésére, a nők szakmai képzésének se­gítésére. A fizikai munkát végző 685 nő közül ugyanis egynek sincs szakmunkás-bi­zonyítványa. Éppen ezért ha­tározták el, hogy növelik a lányok számát az ipari tanu­lók között, tekintettel a meg­építendő konzervüzemre. Tol mácsolta az ÉDOSZ megyei küldötUrtekezletén elhangzott felhívást, hogy az élelmiszer- ipari üzemek közösen létesít­senek iparitanuló-kollégiumot. Disztl Mária, a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rának küldötte beszámolt ar­ról: a lányok úgy könnyíte- nek a három műszakban dol­gozó anyák helyzetén, hogy önként vállalják helyettük az éjszakázást. Dolgozó társai nevében javasolta, hogy a hu­szonöt éve gépen, éjszakás műszakban dolgozó nők öt­venéves korukban mehessenek nyugdíjba. A textilművekben nagyon sok fiatal dolgozik, ez megköveteli a szakszerve­zet és a KISZ jó együttműkö­dését. Ennek alapja az együt­tesen elkészített feladatterv. Kérte, hogy a szakszervezet, a gazdasági és politikai vezetés mév fokozottabban vonja be őket a fiatalokat érintő kér­dések eldöntésébe, még fele­lősségteljesebb feladatokat bíz­zon rájuk. Bosnyák Éva, a Nagyatádi Konzervgyár küldötte kifogá­solta, hogy az élelmiszeriparon belül a konzerviparban a leg­alacsonyabb a bérszint. Véle­ménye szerint központi intéz­kedésre volna szükség, hogy a konzervipar bérezésben felzár­kózhasson az élelmiszeripar átlagához. A gyárban több régi dolgozót arra ösztönöztek, hogy tegyék le a szakmunkás- vizsgát: tízen szerezték meg a bizonyítványt. Feltétlenül szükség van a végzős szak­munkásokra, hiszen versenge­nek értük az üzemrészek. He­lyeselte azt az akciót, melyet ,a megyeszékhelyen a húskom­binát brigádja indított el az óvodaépítésért, s közölte, hogy az ő brigádjuk is egynapi bé­rét ajánlotta fel a jövendő város óvodai helyeinek bőví­tésére. Palkó Ferencné, a Ka­posvári Ruhagyár küldötte el­mondta, hogy a dolgozók többsége magáénak tekinti a gyárat, szereti, s ott akar dol­gozni. Kérte, hogy a ruhaipar­ban dolgozók bére közelítse meg a könnyűipar átlagát. Dr. Androsofszky Barna, a mosdós! szanatórium igazgató főorvosa javasolta, hogy azo­kon a helyeken, ahol vegyi vagy más ártalomnak vannak kitéve a terhes nők, már a terhesség kezdetétől helyezzék őket védettebb munkaterület­re. Stier Sándor, a megyei KISZ-bizottság első titkára megállapította, hogy az ifjú­sági szervezetek és tagjaik te­vékenyen részt vettek a szak- szervezeti választásokban. Ez azon is lemérhető, hogy jóval több fiatalt választottak meg tisztségviselőnek, mint koráb­ban. Együttes feladat, hogy felkészítsék a most megvá­lasztott fiatalokat a testületi, a közéleti szereplésre, a szak­szervezeti tagok érdekeinek megfelelő képviseletére. Földvári Aladár, a SZOT elnöke: Nevelni a tisztségviselőket Földvári Ala­dár, a Szak- szervezetek Or­szágos Taná­csénak elnöke átadta a SZOT Elnökségének üdvözletét a küldöttértekez­letnek s rajta keresztül a me­gye szervezett dolgozóinak. Jónak tartotta az SZMT írá­sos jelentését, a szóbeli beszá­molót, valamint a határozati ja­vaslatot. — Könnyebb a feladatunk a párt X. kong­resszusa után — mondotta -, mert ez a fórum elemez­te belpolitikai és gazdasági helyzetünket, értékelte a szakszervezetek tevékenységét, s négy évre megszabta az előttünk álló feladatokat. — Megnéztem a megye ne­gyedik ötéves tervében fog­lalt fő célkitűzéseket — foly­tatta —, s elmondhatom, hogj jó muníció és propagandaesz­köz a tisztségviselőknek ez, mert nagyon szép távlatokat ad a somogyi dolgozóknak. Érdemes tehát mindenkinek tudása legjavát adni és becsü­letesen dolgozni a megvalósí­tásáért. Utalt rá, hogy minden szak­szervezeti tisztségviselőt ser­kenteni kell a mai körülmé­nyeknek megfelelő új munka­módszer és munkastílus átvé­telére. Ehhez tartozik az is, hogy ne csak felső szinten le­gyen megfelelő elvi alapon nyugvó együttműködés. A mostani tapasztalatok és a fel­szólalások is bizonyították: mi­nél lejjebb megyünk, annál több a probléma. A középve­zetők szintjén már sokasod­nak & gondok, mivel a szak- szervezetek egészen a bizal­miig leadták a hatásköröket, ugyanezt azonban nem tették meg a gazdasági vezetők. Ép­pen ezért az SZMT-nek na­gyobb és tervszerűbb segítsé­get kell' a'dniá’ afc alapszerve­zeteknek. Ha az érdekvédelemről, a törvényességről beszélünk, nem szabad elfeleiteni, hogy jogszabályok, kollektív szer­ződések rögzítik a jogokat és kötelességeket De a szabá­lyokban k tak megtartását rendszere^.. -Uenőrizni keil, mert csak akkor lehet időben és hatásosan fellépni. Ma még előfordul, hogy megsértik, s az is megtörténik, hogy saját szá­juk íze szerint magyarázzák a jogszabályok egyes rendelke­zéseit — mondotta. — Ez azérí eshet meg, mert a szakszer­vezeti tisztségviselők hiányos ismereteik miatt nem tudnak fellépni az ilyen , jelenségek ellen. Nagyon fontos, . hogy megfelelően képezzük, oktas­suk és tájékoztassuk Őket. Rossz légkört teremt ugyanis a munkahelyen, ha lebecsü­lik a dolgozók véleményét, kiváltképp, ha ez még durva­sággal is párosul. Az ilyen vezetők elfelejtik, hogy csak megfelelő bánásmóddal lehet tekintélyt szerezni. Ha a dol­gozók tudják, hogy mihez ké­rik a segítségüket, akkor bár­milyen áldozatra képesek. Földvári Aladár felszólalása végén felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezeti munka színvonalát csak úgy lehet emelni, ha minél több dolgo­zót tudunk mozgósítani a szocializmus magasabb szinten való építésére. Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára A megye fejlődéséhez a szakszervezetek nagymértékben hozzájái ultak Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldöttértekezle­tet, majd arról beszélt, hogy megkezdődött a X. kongresz- szus határozatainak végrehaj­tása. Nagyszerű dolog, hogy a szakszervezeti választások so­rán a középpontba állították a párt kongresszusi határozatai­nak megismertetését, a végre­hajtásukra való mozgósítást. — Ügy gondolom, a szak- szervezetekbe tömörült somo­gyi munkások és alkalmazot­tak döntő többségére a hét­köznapi munkában is számíta­ni lehet. A vállalatoknál most készülnek a középtávú tervek. A szakszervezeti bizottságok mindenhol vegyenek részt ki­dolgozásukban. Hasznosítsák minden dolgozó alkotó javasla­tát — Az SZMT írásos jelenté­sében az áll, hogy: »A Somogy megyei szakszervezeti szervek, a szakszervezeti tagság is hoz­zájárult ahhoz a jelentős fej­lődéshez, amely megyénk poli­tikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életében végbe­ment.« Én ezt kiegészíteném azzal, hogy nemcsak hozzájá­rult hanem nagymértékben hozzájárult mindehhez. Ügy ítéljük meg, nem is elsősorban a szakszervezetekben dolgo­zóknak. hanem a gazdasági vezetőknek kell az eddigiek­nél is komolyabban venniük a szakszervezeti munkát hiszen a szakszervezetek nagy társa­dalmi és politikai erőt képvi­selnek. — A somogyi embereket jog­gal tölti el öröm az utóbbi négy-öt évben elért eredmé­nyek láttán. Több mint tízmil- liárd forint értékű beruházás valósult meg, tízezerrel nőtt a megye iparában dolgozók szá­ma, s ma több mint 43 ezer munkás dolgozik az iparban és az építőiparban. A munkások fele 20—21 éves, 48 százaléka pedig nő. Ez — hogy sok a fia­tal és az országos átlagnál ma­gasabb a nők aránya — sajá­tossága a mi iparunknak, s felhívja a párt, a szakszerveze­ti, a gazdasági és az állami ve­zetők figyelmét a tennivalók­ra. A szociális és kommunáik allátás hiányosságait többen ir szóvá tették a küldöttértekor létén. Németh Ferenc jogosnu minősítette ezeket a kéréseket Emlékeztetett azonban arra, hogy az elmúlt tíz évben nem lehetett első helyre tenni e gondok megoldását hiszen el­sősorban munkát megélhetést kellett adni a somogyi embe­reknek. Kaposváron ez már nem gond, Barcs térségében azonban hatezer embernek kell munkalehetőséget terem­teni a közeljövőben. — Ma már olyan helyzet­ben vannak az üzemek, hogy sokat javíthatnak a saját hely­zetükön, a munkások érdeké­ben. Ösztönözzük a pártszer­vezeteket és a szakszervezeti bizottságokat, hogy ahol rész­ben vagy egészében megvan­nak a föltételek, szorgalmaz­zák a megoldásukat ne enged­jék meg, hogy a problémák akuttá váljanak. A pártszer­vezet és szakszervezet nem adhat fölmentést a felelősség alól, ha elmaradnak az üzem­ben a legelemibb szociális és biztonsági intézkedések. Tűr­hetetlen, hogy egy gyárban a pártszervezet a szakszervezeti bizottság, a gazdasági vezetés nem ismeri a dolgozók problé­máját és véleményét Mint végső megoldást a vétójogot is alkalmazza a szakszervezet ha törvényellenességet előzhet meg vele. Az a fontos, hogy a szakszervezet mindig a dolgo zók érdekeit képviselje. Megállapította Németh elv­társ, hogy a megye fejlődé - se intenzívebb szakaszához ér kezett. Az előlépés feltétele' azonban csak úgy lehet megt remteni, ha a szakszervezet segítségével megszilárdítják meglévő és az ide települt üz mek fejlődését meggyorsítj:' a dolgozók nevelését a sza' munkások képzését, biztos, iák a jövedelmező gazdálkod föltételeit. Elsősorban a gaza sági vezetők feladata, de szakszervezetek és a KISZ vr zetői is sokat segíthetnek á ban, hogy minél több hozzáé tő szakember dolgozzon iparban és a mezőgazdas ban. hiszen a jó szakember legjobb »beruházás«. Befejez sül elmondta, hogy a megy pártértekezlet is arra bíztat, a szakszervezeti tisztségviselő két, hogy sokkal nagyobb poi tikai bátorsággal harcoljanp dolgozó társaik jogaiért és é: dekeiért Az SZM T tisztségviselői Az SZMT nyolcadik küldött- értekezlete ezután megválasz­totta a szakszervezetek 49 tagú megyei tanácsát, az öt­tagú számvizsgáló bizottságát. A számvizsgáló bizottság el­nöke dr. Csillag Gusztáv, tag­jai: Fekete József, Németh lstvánné, Orosz Lászlóné, Sza­bó Benő. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa első ülésén megvá­lasztotta a 15 tagú elnöksé­get. Az SZMT új elnöke Róna Imre, a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárának igazgatója, új vezető titkára Klenovics Imre. Az SZMT két titkára Pusztai Ferenc és dr Szerényi János. Az elnökség tagjai: Dolgos Gyula a KVDSZ, dr. Fenyvesi János - közalkalmazottak, dr. F- János, az építők, Gavora tánné a pedagógusok szervezete megyei bizot nak titkára, Horváth Se né, az SZMT nőbizottsá ,tk elnöke. Papp Sándomj, a ttPVDSZ megyei titkára, Sas­vári Károly, a Kaposvári Vil­lamossági Gyár dolgozója, d - Sári Ferencné, az orvos egészségügyiek, Sári Nándo a MEDOSZ megyei bizottx. gának titkára, Sugár Imre, megyei tanács vb-elnökhelye. tese és Tóth Zoltán, az ÉDÓS megyei titkára. Az elnökség nyílt szavazá sál megerősítette tisztségébe dr. Rétsági Bélát, a szerv, zési és káderbizottság, t Kocsis Károlyt, a közgazd. sági bizottság, Suhajda Jáno. a munkavédelmi bizottsá Guth Józsefet, a társadat': biztosítási bizottság, Pap nőst, a kulturális bizot:. vezetőjét, Horváth Sándorn a nőbizottság vezetőjét és Bí György vezető könyvelőt. A beszámoló feletti vitt. Pusztai Ferenc foglalta össze A küldöttértekezlet elfogadta az SZMT írásos jelentését, a szóbeli beszámolót, valamint a határozati tervezetet. A ta nácskozás dr. Szerényi János zárszavával ért végett «OHOflTIHSPIAF 'n—iéhL. m vésném M, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom