Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

Hasznos es a nyelv A z eszperantó nyelvet csaknem száz éve, 1887­ben alkotta meg L. Za- menhof lengyel orvos a nem­zetközi érintkezés megkönnyí­tésére és a népek közeledésé­nek előmozdítására. Az eszperantót a világ 83 or­szágában, több mint 20 mil­lióan beszélik. Magyarorszá­gon a nyelv terjesztése már 1897-ben megindult, dr. Bálint Gábor kolozsvári egyetemi ta­nár munkásságával. Most ná­lunk hivatalosan háromezer ta­got tart nyilván az eszperantó szövetség. Ök a mozgalom ak­tívái. De a főtitkár azt mond­ja, legalább tízezren beszélik jól ezt a nyelvet. S az utóbbi időben éveként ötezer nyelv­tankönyvet vásárolnak. Kik tanulnak eszperantóul? A legszélesebb körben, ki határozott céllal, ki kedvtelés­ből. Öregek és nagyon fiata­lok, diákok, felnőttek, sok pe­dagógus, még több vasutas, mérnök, orvos, egyetemista, építőmunkás, villanyszerelő, öt év óta ez Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvtudo­mányi szakán eszperantó ta­nárképzés is folyik. A hallga­tók második nyelvként választ­hatják az eszperantót Az esz­tergomi tanárképzőben is rendszeres az eszperantó okta­tás. Budapesten két általános iskolában, a Rottenbiller ut­cai és a Tömöri utcai Iskolában tanítják az eszperantót. Az Is­kolai oktatás leglátványosabb számai Békés megyéhez fűződ­nek. Majd ötven Békés megyei általános és középiskolában ta­nulnak eszperantóul a gyere­kek. Gyulán rendezik meg évente az eszperantó tanulmá­nyi versenyeket, és ez a város ad helyet immár két éve az eszperantó nyári egyetemnek is. Pécsen nemrégiben 37 óvo­dásnak indítottak nyelvtanfo­lyamot. Berceli Béla főtitkár adatai szerint az idén 2000 diák és 1000 felnőtt kezdte meg az eszpe­rantó nyelv tanulását. Iskolai, úttörő-, üzemi, KISZ-, TIT- nyelvtanfolyamok indultak. Van, ahol a tanács, másutt a szakszervezet, a kultúrház a gazdája a tanfolyamoknak. Az eszperantó szövetség még le­velező oktatást is szervezett. — ön hogy lett eszperantis ta? — Ö, nagyon régen. Még 1922-ben, Újpesten. A munkás- mozgalomba is az eszperantó révén kerültem. Az I. világhá­ború ugyan elsorvasztotta a Magyarországon 1913 óta mű­ködő Magyar Munkás Eszpe­rantó Egyesületet, s csak 1918- ban alakult újjá. A Horthy- korszak alatt az illegális Kom­munista Párt fedőszervezete­ként működött. — A családja is beszél esz­perantóul? — A feleségemmel a nyelv ismerete hozott össze. A fiam Is beszél. S most tanítom ötö­dik osztályos kisunokámat. T anfolyam egy művelődé­si házban. Hetenként egyszer, két órában. A hallgatók — férfiak, nők, gye­rekek. A legifjabb 13 éves kis­lány, a legidősebb 63 éves nagypapája. — önök miért tanulnak? A nagypapa válaszol: — Én már tanultam fiatal koromban. Nem gyakoroltam, elfelejtettem. Az ősszel láttam a plakátot, orosz, angol, né­met és eszperantó tanfolyam indul. Ez az, ez kell nekem! — gondoltam és beiratkoztam. Kellemes, hasznos ez a nyelv. Jó időtöltés, és így idézgetem a fiatalságomat. Marika először csak elkísér­A versenyzés a szenvedélye A műhelycsarnokban szét­szedett gépalkatrészek között olajos ruhában emberek dol­goztak. Javították a rossz erő­gépeket, hogy a tavaszi Szán­tás megkezdésével ne legyen fennakadás a munkában. A dolgozók többsége fiatal, szin­te alig látni egy idősebbet. Itt találkoztam Pinterics Józseffel, a nagybajomi Le­nin Tsz villamossági szerelő­jével. Egy traktor villamos­berendezését szerelte a mű­helyben. Először Kaposváron, a járási KISZ-bizottságon egy verseny alkalmával találkoz­tam vele. Azt mondták, ru­tinos versenyző, az eddig megtartott vetélkedőkön ki­tűnt szakmai képzettségével. — Eddig két vetélkedőn vettem részt. Az egyiken, me­lyet Somogy jádon rendeztek, megnyertem a szakma ifjú mestere kitüntetés ezüst fo­kozatát, majd tavaly Tátom- pusztán a gép jármű-villamos- sági versenyen az arany fo­kozatot sikerült megszerez­nem. Emellett politikai vetél­kedőkön is indultam, ahol harmadik helyen végeztem. A játék, a versenyzés is egyfaj­ta szenvedély, s hogy sikerült jól szerepelnem, az a Jó fel­készülés eredménye. Nem elég elindulni a versenyre úgy, hogy csak egyfajta — a szak­mába vágó kérdéseket nézi át az ember, hisz emellett sok más kérdésre is választ kell adni. Ilyenek a politikai, kul­turális és a szakmában szük­séges munkavédelmi kérdések. Ha a versenyző ezekre is meg­felel, persze a szakmain kí­vül: biztos a győzelem. A munka és a tanulás a szenvedélye. KISZ-íiatal, aki próbál újat, érdekeset hozni a te a nagypapát. Végigült mint illegális hallgató, három órát. Aztán otthon már ő magyará­zott a nagypapának. Kedvet kapott, beiratkozott. Együtt csinálják a leckét, kikérdezik egymást. A kedves, fiatal tanár néni azt is elmondja, a kis­lány a tanfolyam egyik leg­jobbja. Barátságok, házasságok sora született az eszperantó segítsé- ségével, közvetítésével. Tavaly az abaligeti eszperantó termé­szetbarát találkozón ismerte meg egymást egy ghanai fiú is egy veszprémi kislány. Az­óta jegyben járnak. B. István másodikos gimna­zista. Tíz eszperantista levele­zőtársa van. Három szovjet, két bolgár, egy-egy német, "randa, angol, olasz, kanadai diák. Az egyik budapesti eszperan­tó csoport krakkói eszperantís- tákkal tartja a kapcsolatot, ívenként meglátogatják, ven­dégül látják egymást. Könyve­ket cserélnek, leveleznek, ba­rátkoznak. Negyedéves egyetemi hall­gató az ELTE-n. Orosz—eszpe­rantó szakos tanár lesz. — Miért? — Logikus, egyszerű nyelv. Könnyű tanulni, és jó lesz ta­nítani. — Az egyetemen többen is műfordítunk, Petőfit, Gárdo­nyit, József Attilát. (Az eszperantó jó szolgálatot tesz irodalmi értékeink megis­mertetésében is.) Legendák születnek. Nemré­giben egy csehszlovák állam­polgár Tatabányán kereste egykori vöröskatona társát, akivel együtt harcolt, s aki mint ő, eszperantista volt. Ügy emlékezett, ez a barátja Lenin­től kapott levelet, melyben a nemzetközi nyelv előnyéről, hasznosságáról írt. A cseh ve­terán megtalálta bajtársa há­zát, rokonait is. De a magyar katona már rég halott. S ma­gával vitte a levél titkát — hitelét. A z eszperantistákat egy sereg országos és nem­zetközi rendezvény vár­ja minden évben. A dunaújvá­rosi KISZ-bizottsággal m^jus elejére nemzetközi ifjúsági ta­lálkozót hívnak össze. Jugo­szláv—magyar baráti összejö­vetel színhelye lesz Mohács. Újból megrendezik a gyulai nyári eszperantó egyetemet. 3alatoníenyvesen eszperantis­ta úttörőket táboroztatnak. Abaligeten a természetbarát szövetséggel közös programot hirdetnek. Kellemes, hasznos ez a nyelv! K. M. Barcsi siker Túl a bűvös ezren — HA VALAKI néhány év­vel ezelőtt azt mondja, hogy egyszer Barcson ezer előfizető­je lesz majd a Somogyi Nép­lapnak, a szemébe nevetek... Nem mintha nem szeretnének olvasni az emberek, de a köz­ség hatalmas területen fekszik, kézbesítőinknek igen nagy munkát jelent, hogy mindenki­hez időben eljuttassák a me­gyei lapot és más újságokat is... Bódi Istvánnal, a barcsi pos­tahivatal vezetőjével beszélge­tek a lapterjesztés eredményei­ről, gondjairól, az ő szavait déztem. S ha néhány évvel ez­előtt kételkedett is abban, hogy valaha ezer előfizetője lesz majd a Somogyinak, tavaly ősszel, a pártkongresszus előtt már helyesléssel fogadta a kéz­besítők szocialista brigádjának kongresszusi vállalását: »Elér­jük Barcson az ezer előfizetőt, s a szervezést, a kézbesítést, valamint agitációnkat a lap megtartása érdekében úgy vé­gezzük, hogy senki ne mondja le a lapot.-« A vállalás sikerült, éppen a kongresszus időszakában szer­vezték az ezredik előfizetőt. Sok munkát, terhet jelentett ez a Dobó István szocialista bri­gád tizenegy tagjának. Németh Imre brigádvezető, Tóth József is felesége, Gál János és a töb­bi kézbesítő összefogásának eredménye, hogy valóság lett ez a korábban hihetetlen előfi­zetőszám. — Ez azonban nemcsak a ml munkánk eredménye... Hoz­zájárult az is, hogy a barcsiak szeretik a Somogyi Néplapot, s a régi olvasók, előfizetők ma­guk is segítettek újak szerve­zésében — jegyzi meg Túrái János hírlapfelelős, aki 1952- től végzi ezt a munkát. S aztán fejből sorolja azo­kat, akiknek már két évtizede rendszeresen jár a Somogyi, s életükhöz valósággal hozzátar­tozik lapunk. Harasztia József, a Vörös Csillag Tsz kovácsa, Szabó József állomásfőnök, Varga István szabómester, De­libeli Józsefné, Gelencsér György, Fodor Imre és még jó néhányan régi előfizetők, olvasók. Azt viszont a hivatalvezető mondja el, hogy a kézbesítő brigád egyik igen fontos fel­adatának tekinti a lap időbe­ni eljuttatását az előfizetők­höz. Ha valamelyik kézbesítő megbetegszik, akkor gyakran Túrái János hírlapfelelős megy ki helyette a körzetébe, s végzi — A múlt hónapban hét előfizetőt szerveztem — mondja Gál János. el munkáját, nehogy az előfi­zetők bosszankodjanak a ké­sés miatt A Járás községeiben összesen 3792 előfizetője van a megyei lapnak. Sokat segített, hogy a lakácsai körzetben is már ko­ra reggel, Pécsen keresztül megkapják az újságot — Igen jó az olvasottság Csokonyavisontán, ahol 482 előfizetője van a Somogy Nép­lapnak. Ez elsősorban Sülé Gyuláné hírlapfelelős érdeme, aki igen lelkiismeretesen végzi munkáját — jegyzi meg Bódi István. A Csokonyavlsontához ha­sonló lakosságú Babócsán két­százzal kevesebb az előfizető, s van még lehetőség új előfize­tők szervezésére Szülök köz­ségben is, ahol a megyei lap előfizetőinek száma százkilenc­venhét. A barcsi postahivatal hír­lapkézbesítőinek módszeréről faggatom Gál Jánost, akivel a körzetében találkoztunk. — Módszer? Soha nem töre­kedtünk látványos eredmény­re. Az egész brigádnak az volt a célja, hogy inkább lassan ha­ladjunk előre, de az új előfize­tőket véglegesen megtartsuk, ne csak egy-két hónapra. A múlt hónapban is sikerült hét új előfizetőt szerveznem a me­gyei lapnak. JANUÁRBAN már 1002 elő­fizetőnk volt, ez a szám feb­ruárban tovább növekedett. Aiig van ma már Barcson olyan család — legföljebb a község perifériáin — amelyik ne olvasná lapunkat, ne tájé­kozódna a megyében, az or­szágban és a világban történő eseményekrőL Ez az eredmény a barcsi pos­tahivatal hírlapkézbesítő szo­cialista brigádját dicséri, amely egyik legfontosabb kö­telességének tekinti, hogy mi­nél több családhoz rendszere­sen eljuttassa a Somogyi Nép­lapok Szalai László falusi KISZ-életbe. Ifjúsági klub is van, minden második# héten összejövetelt rendeznek.# Néptánccsoport is működik, s# a járási versenyeken igen# szép eredményeket értek el. A# napokban fejeződött be egy négy sorozatból álló művé­szettörténeti előadássorozat, amelyen sok fiatal vett részt. Fiatal ember, huszonhat éves. Az érettségi után úgy tervezte, hogy építészmérnök lesz. A felvételi azonban nem DANIEL LANG: Incidens a 192-es magaslaton 17. azonnali intézkedéseket von zett. Persze voltak néhányan, maga után, mint az a civil mint például Rowan, akik világban történt volna. Rá- ugyanúgy gondolkoztak, mint jött, hogy a hadseregben az ő, de a nagy többség éppen efféle intézkedés teljességgel úgy látta az ügyet, mint a az ember felettesének elbírá- tisztek. Újra és újra megtor­lása alá tartozik, kivéve, ha tént — evés közben vagy az ember meg tudja találni a nyílt terepen, amikor pihenőt módját, hogyan kerülje meg tartottak —, hogy valaki azt felettesét. mondta neki (amit Vorst), Az őrülettel volt határos hogy nincs értelme egy szen- Erikssonnak az a felismerésé, védést még több szenvedés- hogy Mao újra áldozatul es- sei tetézni azzal, hogy elítél­het a katonai fegyelemnek, jék Meserve-öt és társait. Hi­tudták elterelni figyelmét ar­ról az intenzív csalódottság- ugyanúgy, mint a 192-es ma- szén (Reilly is ezt mondta) a És ezek után — tette fel ról, amely hatalmába kerítet- gaslaton, ahol Meserve pa- háborúnak az erőszak az az utolsó kérdését Vorst — ha te. Amióta utoljára beszélt ranesalt csakis őrmesteri anyanyelve, és természetes, az osztag tagjait valóban el- Vorsttal, egy percre sem rangja szentesítette. hogy ezt nem mindig lehet L L ' L L 4 ítélik, Eriksson számíthat rá, hagyta el ez az érzés; emész- »A kiképzés alatt beleijesz­hogy rövidesen újra szabad- tette, elkülönítette katonatár- tik az embert ebbe a fegye­saitól, s álmatlanná tette éj- lembe« — mondta Eriksson. szakáit — »Engedelmeskedj a fölötte- _______ ____ __ ________^ É jszakánként, ahogy ébren sednek, kövesd a szolgálati lányokat, erőszakoskodtak, és feküdt és az ázsiai madarak utat vagy sötétzárkába ke- kivégeztek lakosokat, szavát meg a majmok rikol- rülsz.-« tozását figyelte, mindig azon csabára, ahol kitanulta ezt a’ szakmát, s utána visszajött a faluba. Nem Ő az egyetlen, aki ezt lábon lesznek, és ha ez meg­történik, éppen Eriksson sza- az utat választotta. Hisz a tér-. korlátozódni, melőszövetkezetben szükség ugyan eUcépzelhetet­van szaktudására. Később? "°8y a szabadultak kö­majd szeretne tovább tanulni# zül eSF vagy több is alkal fékezni. Eriksson folyton hallotta azt jól ismert érvet is, hogy a Vietkong tagjai is elragadtak És még valami fokozta a szakmájában, s a verseny-# n*®* keressen a bosszuállas- kapta magát, hogy a katonai csuggedeset: nem tudta meg- tartozott a Vietkonghoz?« zést is szeretné folytatni, hogy# ra? Az ^ megtörténhet, hogy fegyelem, a parancsadási Ián- győzni magat arról,^ _hogy kérdezte tőle egv oklaho még több és szebb eredményt # nem feltétlenül maga Erik- colat titkain rágódik. Ez Vorstot tekintse a fobunós­tudjon elérni. ' sson lesz az áldozat, hanem mint minden hadseregben, 'nek> minden aljasság íorrásá­Gy L $ inkább fiatal felesége. ebben is átjárja a katonaélet uák. ______________________________________________________ # Eriksson a tárgyaláson ki- minden mozzanatát Éppen "-Csak úgy látszott, mintha i jelentette: úgy áthatotta a tiszteket, mint 6 fuserálta volna el az egé­^ftrcropíí CTAi/íot XntfíaÁtiiUntsi "Vorst százados tudtomra a sorállományt, az önkénte- szét, de tudtam, hogy neki is IKOrSZGrU szovjet Öntőgépénél Kúp ' adta, hogy a vádlottak ítéle- sekez, mint a besorozottakat, van fölöttese, és a fölöttesé- . ... ... .-"—1"—» Ii.ts.'sítjem atflsr srsjs ~ “ ** “y*" ^ »Mondd csak, Sven, honnan tudod, hogy az a lány nem oklahomai lövész egyik este, amikor Erikssonnal lefekvéshez ké­szülődtek a körletükben. Napról napra úgy érezte, emlékezik Eriksson, mintha háborúba keveredett volna a a Dunai Vasmű A Dunai Vasműben az idén körülbelül nyolcszáz millió fo­rintot fordítanak különböző be­ruházásokra, köztük szociális és munkásellátási célokra, A legnagyobb munka, amely 1972-re is áthúzódik, a folya­matos acélöntőmű építése, az öntőgépek alapjait április- májusra elkészítik, s ezután kezdik meg a huszonkét méter magas acélszerkezetű öntőto­rony felállítását, Összeszerelő- # miatt.« sét. Ezzel párhuzamosan kez-f hét a fejem magam meg a iskolázatlan Meserve-öt vagy 8086 tudja, ki hibás, és mi *■ “ vajl- ‘U'“ UU1U* volna ak, alá akaria ásn. a7 szolgálati út: az ember ^ dik meg a korszerű szovjet öntőgépek szerelését is. Kisebb beruházásokra, köz­tük gépbeszerzésekre, munkás- védelmi intézkedésekre és munkásellátási célokra, a ba­latoni úttörő tábor és a tassi horgásztanya fejlesztésére a vasmű az idén száztíz millió forintot fordít VI. FEJEZET I A Mao halála utáni hetek­ben Eriksson továbbra is a szakaszkörzetben maradt, nappal kutató-tisztogató ak­saját magát Mindig azom rágódott, ho­gyan lehet megkerülni a szol­gálati utat mert biztos volt benne, hogy ez a rendszer minden bajának okozója- Most ki a sorból, ha nem akasztja meg a rendszert, azt csinál, amit akar.« Ennek a boldogtalan ldő­, .... .. . „ ,, szaknak talán a legfájóbb fel­-átta, tévedett, amikor fedezése az volt — emlékezik dókkal, éjszaka rajtaütésekkel nzt gondolta, hogy a lány Eriksson —, hogy katonatár- bízíák meg. A kockázatos, ak- megerőszakolásáról és meg- sai sem lelkesedtek azért, amit dók igénybe vették, mégsem gyilkolásáról szóló jelentése Mao érdekében tenni igyeke­életben maradás pontosan kt- mtott.k Az*éníber*crtt nem felel &ÜÄ létfontosságú sza a viselkedéséért. Ha nem lóg bályzatát. Mikor visszatért a táborba a 192-es magaslatról, azt hitte. hogv cm\ e'W sze- mTii-sé'!'’-' vél-ti «n ho-ta ösz- sze osztaga pszich'-'rntáival. de minél több kstnnaté«sa kelt az osztag védelmére, annál tarthatatlanabbnak tetszett ez a gondolata. (Folytatjuk) B SOMOGYI NEíLAf Kedd. U7L március 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom