Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

' - • N ­■r' miimniimuui-iniMimjiw XXVII. évfolyam, 57. szám 8971. március 9. k:dd Ára: 80 fillér Tárgyalások hete a két Németországban, E héten három szinten is folynak tárgyalások a német, illetve a nyugat-berlini prob­lémákról. Hétfőn Berlinben nyolcadik találkozójára ült össze Kohl, az NDK és Bahr, az NSZK államtitkára- Kedden a négy nagyhatalom nagykö­vete tartja 16. értekezletét, pénteken pedig az NDK kor­mányának és a nyugat-berlini szenátusnak a küldöttei foly­tatnak eszmecserét. Nagy feltűnést keltett egy CDU-politikus állásfoglalása a '■-keleti politika« ügyében. Zemlin képviselő ugyanis kije­lentette: a moszkvai és a var­sói szerződés hozzájárulás as európai feszültség enyhítésé­hez. Megalakult és letette az esküt az országos választási elnökség A Somogy megyei választási elnökség eskütétele Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt ünnepélyesen esküt tett az országos vá­lasztási elnökség. Szadat beszéde az ország népéhez „Tfiz44 nélküli tfiz§zfinet Vasárnap este lejárt a kétszer is meghosszabbított kö­zel-keleti tűzszüneti megállapodás érvényessége. A Szuezi- csatorna partján riadókészültségbe helyeztek az izraeli had­sereg egységeit. A hírügynökségi jelentések szerint a Szuezi-csatorna tér­ségében nyugalom van, mind­két oldalon hallgatnak a fegy­verek. Semmiféle incidensről nem érkezett jelentés. Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke va­sárnap este rádió- és televízió­beszédet intézett az ország né­péhez. Hangsúlyozta a helyzet súlyosságát, amelyben veszély fenyegeti az EAK területi in­tegritását. »■Hazánk ellen kihívást in­téztek — jelentette ki Szadat. — Izrael elutasította az ENSZ 1967 novemberében hozott ha­tározatát, és ezzel teljes mér­tékben leleplezte ierületszerző törekvéseit«. — Az elmúlt 30 nap folya­mán hazánk széles körű diplo­máciai hadjáratot folytatott a közel-keleti válság rendezése céljából — folytatta Anvar Szadat. — Hozzájárultunk az ideiglenes tűzszünethez, majd a tűzszünet három hónapos meghosszabbításához,' és vé­gül kezdeményeztük azt a fel­hívást, hogy a szembenálló fe­lek még egy hónapig tartóz­kodjanak a harc felújításától. De mindez nem segítette elő, hogy az ENSZ-főtitkár megbí­zottja, Gunnar Jarring hala­dást érhessen el a Biztonsági Tanács 1967. november 22-én (hozott határozatának teljesíté­sében. Szádat elnök a továbbiakban megjegyezte, hogy az a kihívás amelyet Izrael a megszállt arab területekről való kivonu­lás visszautasításával az EAK ellen intézett, nemcsak az EÄK ellen, hanem az egész békeszerető emberiség ellen is irányuj. — Noha a válság még nem oldódott meg, a múlt hóna, nem volt hiábavaló — jelen­tette ki Anvar Szadat. — Iz­rael erősen elszigetelődött a nemzetközi színtéren. Az EAK elnöke mélységes háláját fejezte ki a Szovjet­uniónak szüntelen sokoldalú támogatásáért. Hangsúlyozta azt is, hogy az EAK-ot senki sem térítheti le a helyes útról. (Folytatás a 2. oldalon.) Meitezdütt a luuikaiazdosági konferencia Lázár György munkaügyi miniszter felszólalása Az országos választási el­nökség — amelynek, tagjait a választási törvény értelmében a Hazafias Népfront Országé« Tanácsának elnöksége jelölte ki, és a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa tisztségükben meg­erősítette — hétfőn a Parla­ment Munkácsy-termé’oen Lo- sbnczy Pál, az Elnöki" Tanács elnöke előtt ünnepélyes esküt tett. Az eskütételnél jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Az országos választási el­nökség tagjai: Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Hallos Ferenc nyugalmazott minisz­terhelyettes. Dénes Leó jiyu- galmazott tanácselnök, Furu- lyás János, a vácszentlászlói Aranykalász Termelőszövetke­zet elnöke, Kaszás Lászióné, a Duna Cipőgyár brigádveze­tője, Katona Imre, a buda­pesti pártbizottság titkára, Kiss Károly, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa szerve­zési osztályának vezetője, dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Patkós Lajos, a Fővárosi Bíróság elnöke, Szabó János, a KISZ központi bizottságá­nak tagja, a Magyar Ifjúság főszerkesztője, valamint dr. Varga Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának; helyettes vezetője. Az eskütétel után az orszá­gos választási elnökség meg­tartotta alakuló ülését, meg­választotta vezetőségét és el­fogadta munkaprogramját. El­nökké dr- Papp Lajost, elnök- helyettessé Kaszás Lászlónét. titkárrá pedig Barati Józsefet választották meg. Az országos választási el­nökség megalakulásával egy­idejűleg szerte az országban megalakultak és esküt tettek a fővárosi, megyei, városi, fő­városi kerületi, községi, illet­ve közös községi választási el­nökségek. Ugyacsak hétfő” alakultak meg és tették le a7 esküt a választókerületi bi zottságok. * * « Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében Böhm ■József, a megyei tanács vb- elnöke előtt ünnepélyesen le­tették az esküt a megyei vá­lasztási elnökség, a választó- kerületi bizottságok tagiai. A megvei választási elnökség öt­tagú, a Hazafias Néofront me­gyei bizottsága jelölte ki, és a megyei tanács végrehajtó bizottsága erősítette meg, i. bizottság elnöke ár. Túri Imre. A választási elnökség fő fel­adata, hogy Somogybán a vá­lasztások törvényessége felett őrködjön, és közzé tegye az goknak a szavazási eredményt megállapító határozata ellen tesznek, összesítik a választó- kerület választási eredményét. Ezenkívül e bizottságok leté­A Munkaügyi Minisztérium és az MTESZ rendezésében mintegy ezer munkaügyi szakember részvételével hét­főn az Építők székhazában két­napos munkagazdasagi konfe­rencia kezdődőig A hétfői ta­nácskozáson részt vett Lázár György munkaügyi miniszter, Huszar István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára és Andrikó Miklós, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője. A konferencián részt vesz­nek bolgár, csehszlovák, len­gyel és NDK-beli munkaügyi szakemberek is. Harsányt István, a MTESZ szervezési és vezetési tudo­mányos társaságának társelnö­ke időszerű munkaügyi kér­désekről beszélt. Ezután Lázár >yes tanácsi választókerüle- k jelöltjeinek a nevét, meg­lapítsa a választás összesí­ti eredményét, szükség ese­tt pedig pótválasztást tűz- >n ki. Somogy megyében tizenkét •szággyűlési választókerület' in, tehát tizenkét ország- /űíési választókerületi bi- >ttság alakult Mindegyik bi-. ittság öttagú, s élén egy. él­ik áll. A választókerületi bi- htságok látják el az ország- /ülési képviselők választása- il kapcsolatos teendőket- Az eskütétel után dr. Kas- :i János, a megyéi tanács i-titkára ismertette a válasz- sok során rájuk háruló fel- latökat a választási elnök- :g és az országgyűlési vá- sztókerületi bizottságok tag­ival. * * * Az országgyűlési képviselő- lölteket — ha jelölésük meg­lel a törvényes követelmé- ,’eknek — az országos vá- sztásí elnökség fogadja el, & ; elfogadott névsort közli az .etékes országgyűlési válasz­kerületi bizottsággal, továb- i a választási elnökséggel z országgyűlési képviseloje- ltek, úgyszintén a t&nács- gjelöltek nevét a választás prilis ?5) előtt legalább tíz ippal nyilvánosságra hozzák, niről szintén a választási el- ikségek gondoskodnak. A választókerületi bizottsá- >k nyilvántartásba veszik az szágos válás zfcási elnökség tál elfogadott képviselőjelöl- ket, elbírálják azokat az letleges kifogásokat, amelye­st a xrnirvmto™rAIi btaOÍtsá­teményesei a visszahívási jogi gyakorlásának is, úgy, hogy összehívják a választók nyil­vános gyűlését (gyűléseit) képviselői visszahívásra vo­natkozó javaslat megvitatása és döntés végett. György munkaügyi miniszter tartott előadást »A munkaügyi tevékenység főbb irányai és feladatai a negyedik ötéves terv időszakában« címmel. A miniszter rámutatott, hogy a munkaerőgazdálkodás A pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatója A vállalati gazdálkodás 1970-ben A vállalatok, a szövetkeze­tek és társulatok elkészítették mérlegbeszámolóikat, ame­lyekben az 1970. évi gazdál­kodás eredményeiről, vagyoni helyzetükről nyújtanak tájé­koztatást. A több mint 7400 gazdálkodó sze^v beszámolói­nak ellenőrzése és elemzése megkezdődött. A teljes fel­dolgozást megelőzően a né­hány legfontosabb adatot a Pénzügyminisztérium előze­tesen is Összesítette; erről a minisztériumban a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának. 1970-ben a vállalatok és a nem mezőgazdasagi szövetke­zetek fejlődése gyorsabb volt, mint 1969-ben. Jelentősen nőtt az ipari és építőipari termelés, valamint a közlekedés áru­szállítási teljesítménye. A me­zőgazdaság termelése a ked­vezőtlen időjárás, ez árvíz és a belvíz miatt nem érte ei az előző évit, de ez a jövedel­mekben — egyes felvásárlási árak 1970. január 1-i emelé­sének hatására — kevésbé ér­ződött. A teljesítmények fokozódá­sa 'jsyoasásti kedvezőm alakult a vállalatok nyeresége. A vál­lalatok, a kisipari, a fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­tek, valamint a társulatok 1970-ben több mint 78 mil­liárd forint nyereséget értek eL Ez 12 százalékkal nagyobb az előző évinél, de nem érte el a tervezettet. (1969-ben 1968-hoz képest 8,9 százalék­kal nőtt a nyereség) megálla­pítható tehát, hogy ezt az időszakot a nyereség dinami­kus növekedése jellemezte­Nőtt a veszteséges vállalatok és szövetkezetek köre, és a veszteségek összege is, amely tavaly meghaladta a 400 mil­lió forintot. A veszteséges vál­lalatok és szövetkezetek ará­nya így is alig több, mint az összes vállalat és szövet­kezet egy százaléka. A nyereség megoszlása 1970- ben az állam és a vállalatok között körülbelül azonos volt az 1969. évivel. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a személyi jövedelem növelésére, válla­latfejlesztési célra és tartalé­kolásra nagyobb összeggel rendelkeznek, mint 1969-ben. i(Fólytcstáx a 2. oldalon^ szempontjából jelenleg átme­neti időszak van hazánkban, amikor sokhelyütt még meg­találhatók a termelés exten- zív vonásai. Jelenleg a mun­kaképes lakosság 75 százalé­kának van kereső foglalkozá­sa. Száz keresőre náliink 102—103 eltartott jut, meg­előzve például Olaszországot, az NSZK-t és Franciaországot. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatása ma már gya­korlatilag teljes, s a munkaké­pes korú nők 60 százalékának is van állása. A munkaerő- utánpótlás tehát egyre nehe­zebb. A miniszter foglalkozott an­nak okaival, hogy az előző há­rom évben a termelékenység növekedése miért nem volt kielégítő. Rámutatott, hogy pár éve gazdaságunkban egy természetes átrendeződési fo­lyamat indult meg. Ez most már lezártnak tekinthető, s az időközben módosított közgaz­dasági szabályozók is jobban ösztönöznek a munka haté­konyságának növelésére. De valamennyi munkahelyen az eddiginél jelentősebb lépése­ket kell tenni a termelékeny- seg javítására, hisz annak színvonala nálunk meglehető­sen alacsony. A fejlett ipari országokban 2—2,5-ször ak­kora a termelékenység, mint hazánkban. A miniszter utalt arra, hogy a munka hatékonysága növe­lésének legfőbb tartalékai a műszaki fejlesztés, a termelési struktúra korszerűsítése, az üzemen belüli munkaerőtarta­lékok jobb kihasználása racio­nálisabb munkaszervezéssel, a technika fejlesztésével. A miniszter előadása után négy szekcióban folytatták a tanácskozást. A konferencia ma, kedden folytatja munkáját. (MTI) Ülést tartottak a TOT elnöksége és a MÉM vezetői Hitt az állatállomány és az állattenyésztés hozama Tizenegy százalékkal nagyobbak a termelés költségei Hétfőn délelőtt a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának elnöksége és a MÉM vezetői együttes ülésen vitat­ták meg a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben és a termelőszövetkezetek területi szövetségeiben folyó személy­zeti munka tapasztalatait. Az ülésen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Szabó István, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának elnö­ke is. Az ülés után a TOT elnök­sége megvitatta a tsz-ek zár- számadási adtainak összesíté­séről szóló jelentést, amelyet idén a Pénzügyminisztérium­ban rekord idő alatt készítet­tek el. Tavaly a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 2442 kö­zös gazdaságának termelési ér­téke 2 százalékkal maradt el az előző évi rekordszinttől, de így is megközelíti a 60 mil­liárd forintot. Az árbevételek az előző évhez képest 4 száza­lékkal nőttek. A múlt évben a kedvezőt­len időjárás és más tényezők miatt 11 százalékkal nőttek a termelési költségek. Ennek kö­vetkeztében a tagok részesedé­sen és az alkalmazottak mun­kabére 4—4 százalékkal, a fej­lesztési alapképzés 11 száza­lékkal alatta marad az 1969. évinek. Hasonló arányban csökkent az egy munkanapra jutó jövedelem is. Az elnökség megállapította, hogy a gazdasági nehézségeket jelentősen enyhítette a szol­gáltató, feldolgozó és ipari te­vékenység fejlődése, amellyel sokfelé pótolni igyekeztek a növénytermesztésben jelentke­ző károkat. Nőtt az állatállo­mány és az állattenyésztés ho­zama is. A növénytermesztést sújtó elemi csapások követ­kezményeinek elhárítása azon­ban így is 2,5 milliárd forint­tal csökkentette a közös gaz­daságok biztonsági tartalékait. A veszteség és az alaphiány együttes összege 1,5 milliárd forint. Ez az összeg összesen 527, túlnyomőrészben árvíz sújtotta termelőszövetkezetek között oszlik meg, és szanálá­si eljárás keretében kerül rendezésre. Az elnökség elfogadta a TOT szerveinek 1971. évi mun­ka tervét és költségvetését ü*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom