Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
A gazdasági döntés politikai döntés j| gazdaság és a politika /iszonyának vizsgálatánál elsősorban abból a lenini megállapításból kell kiindulnunk, hogy a politika a gazdaság koncentrált kifejezése. A gazdasági építőmunka feladatainak megvaló- sítása nem más, mint a szocializmus felépítésére Irányuló kommunista politika szolgálata. Vagy másképpen szólva- a mi szocialista építésünk jelenlegi, hosszú szakaszán a gazdaság a politika fő területeA gazdaság egyedülvalósá- gáről és a politikától való függetlenedésről vallott téves nézetek különféle bajokat okozhatnak. Az a gazdasági vezető, aki a gazdasági tevékenységet nem a szocializmus felépítésére irányuló politika összefüggésében, hanem önmagában szemléli, nem mérlegelheti helyesen döntéseinek politikai kihatásait. Márpedig minden gazdasági döntés po- ltikai döntés. Legtöbbször közvetlenül is, de végső kihatásában bizonyosan az. S az olyan gazdasági döntés, melynek politikai kihatása nem kívánatos — mert nem. illeszkedik szervesen a párt politikájának folyamatába — nem lehet helyes gazdasági döntés. Ezért jogos és feltétlenül szükséges követelmény, hogy a gazdasági döntések és intézkedések — akár átfogó érvényűek, akár pedig helyi jellegűek vagy kisebb jelentőségűek — előre vegyék tekintetbe a várható politikai, társadalmi kihatást. A gazdasági munka mai szintjén, amikor fejlettebb, s egyszersmind bonyolultabb viszonyok között dolgozunk, a" politikai gondolkodásban is érvényesülniük kell a közgazdasági szempontoknak. Vagyis, aki politikai síkon egy-egy elhatározást mérlegel, az számoljáéi a gazlasági hatásokkal, aki pedig gazdasági kérdésekben dönt, vegye tekintetbe a politikai körülményeket és követelményeket. A gazdasági és a politikai tevékenységnek ez a kölcsönhatásra épített összhangja a vezetés művészetének legfőbb alkotórésze. A vállalati önállóság kiterjesztésével, az anyagi érdé-! kéltség elvének fokozottabb j alkalmazásával olyan helyzet ! mány, valamint a dolgozók közvéleménye már eddig is élesen elítélte egyes vállalatod ármanipulációit, az olyan törekvéseket, amikor a helyi érdekeket a társadalmi érdek rovására igyekeztek érvényesíteni. Nem egy esetben előfordult, hogy a rossz vállalati gazdálkodás, a belső szervezetlenség, a vezetés tehetetlensége, a műszaki lemaradás és más, hasonló tényezők miatt indokolatlanul emelték különféle termékek árát vag> egyes szolgáltatások diját, hogy saját hibáik költségeit a társadalomra, a fogyasztóközönségre hárítsák. Az ilyen esetekben kirívóan megbam lőtt a gazdasági és a politikai célok követésének összhangja- Hiszen ez a módszer végeredményben keresztezte a párt életszínvonal-politikáját, rontotta a politikai közérzetet. Ezt a hatást a fordítottján is ellenőrizhetjük: amikor egy- egy vállalat a belső korszerűsítés, a jobb anyaggazdálkodás következtében csökkenthétté egyes termékeinek árát, ebben az egész közvélemény a párt gazdaságpolitikájának eredményességét könyvelte el. Az utóbbi években sok vállalatnál munkaerőhiány lépett fel. Ennek enyhítésére sokféle módszer kínálkozott. Amint tud jóik: nem kevés vállalati vezető munkaerő-csábításhoz folyamodott, és a hűséges törzsgárdát mellőzve, az újonnan felvett dolgozóknak több bért adott, mint amennyit a régi munkások kaptak. Ezt jo tosan ítélte el mind a párt s a kormány, mind a munkás közvélemény. Ez az eljárás tipikus esete volt a politikától független gondolkodásnak: a csábítás átmenetileg valamelyest megnövelte ugyan a munkáskezek számát, mégsem eredményezhetett valódi előnyt; gazdasági és politikai értelemben egyaránt negatív következményeket vont maga után. Ez a példa megmutatja, hogy ha valamely gazdasági intézkedésnek rossz a politika, hatása, a gazdasági eredmé nye sem lehet megfelelő. Abból kiindulva, hogy min den gazdasági döntés egyben politikai döntés is, fokozottan érvényesülnie kell a termelés pártellenőrzésének. A pártel lenőx-zés szűrőjén fenn kell akadnia minden olyan gazdasági intézkedésnek, amely nem felel meg a párt politikai elveinek és céljainak. £ z azonban nem jelentheti azt, hogy valamiféle sajátos munkamegosztás alakuljon ki a gazdasági és pártvezetők között a felelősség vállalásában. A gazdasági vezetők iránt támasztott követelményt úgy fogalmazhatnánk meg, hogy politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, akik az egyes intézkedések politikai hatását képesek előre megítélni, és akik a vállalat munkáján túl a társadalmi távlatokat is mindig látják. H. J. Törzsein írok A főszerelő Fiatalember, harminckilenc éves, törzsgárdatag, s nem is akármilyen. Húsz éve dolgozik 2gy helyen, egy munkakörben. Amikor 1951-ben felépült a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára, a textilművek első volt, aki munkára jelentkezett. Az első nehézségek ekkor jelentkeztek. Még csak az épület volt meg, a gépek Pesten üzemeltek. Ekkor elküldték egyéves iskolára Szegedre, 'onóipari művezetőképző tanfolyamra. Amikor visszajött, segített az építkezésben, hogy a gépek mielőbb a helyükre kerüljenek, s megkezdhessék a termelést. Nagyon nehéz volt eleinte — uondta Kovács János. Részt /ett a munkásszervezésben, az új dolgozók betanításában. Lassan, akadozva indult meg a termelés. Jó példával kellett elölj árniuk a munkában, s ugyanakkor ők is kezdők vol tak a szakmában. Szereti ezt a szakmát, szereti az üzemet. Itt épített magának házat, a textilművek szomszédságában. 1961-ben a gyár Erősödött a konkurrencia !\em mindig „rámenős“ a kereskedő Épül a kaposvári áruház — 170 tanuló az iskolában TÖBB MINT 184 MILLIÓ forint forgalmat értek el tavaly a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat boltjai. Ez 8,1 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A növekedés üteme azonban kisebb az állami kiskeletkezett, amelyben különös kereskedelmi forgalom országondot kell fordítani erre az j gos növekedési üteménél, összhangra. A párt és a kor- I Rajta Mihály igazgató a vállaEzt mondja a lakásrendelet A lakásfenntartó szövetkezetek Lakásfenntartó szövetkezetét azokban a lakóházakban lehet alakítani, amelyekben tizenkét vagy ennél több lakás van, s azok szervezhetik meg, akiknek állami erőből épült, tanácsi értékesítésű lakásuk van, vagy más módon jutottak lakáshoz s a szövetkezetben rejlő előnyöket kihasználva ilyen formában kívánnak gondoskodni a lakóház fenntartásáról. A tagok önkéntes jelentkezése alapján a szervezést a kormányrendelet a tanács végrehajtó bizottságára és az OTP-re bízza, de segítséget nyújtanak ehhez a munkához a lakásszövetkezetek érdekképviseleti szervei is. A gazdaságosság érdekében általában összefüggő területen épületcsoportonként szervezik meg a lakásfenntartó szövetkezetét, de egyetlen többszintes lakóházban is meg lehet alakítani. Tagja lehet mindenki, akinek olyan lakása van, amelyre fenntartó szövetkezet szervezhető, s az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri eL írásban kötelezettséget kell vállalnia, hogy a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségeit teljesíti, és hozzájárul, hogy a fizetéséből levonják. A tagok felvételéről az alakuló közgyűlés, utána pedig az igazgatóság határoz. A lakások fenntartásáról a szövetkezetnek kell gondoskodnia. A kezelési és karbantartási költségek előirányzatát minden házra külön állapítják meg, s ezt lakásuk alapterülete szerint fizetik a tagok. A felújításra pedig külön alapot képeznek. Ennek nagyságát évenként a közgyűlés határozza meg, a lakás árának fél százalékánál kisebb azonban nem lehet Jogszabály intézkedik arról is, hogy a lakásfenntartó szövetkezet pénzét az OTP- nek kell kezelnie, s külön számlán tartják az üzemeltetésre és karbantartásra szolgáló pénzt. Erre nem fizet kamatot az OTP. A felújításra szolgáló pénzt is külön kezelik, s erre kamatot fizet a takarékpénztár. lat termelési tanácskozásán ennek egyik okát a konkurrencia erősödésében jelölte meg. A forgalom emelkedése a siófoki boltokban volt a legkisebb, s ez nem a rossz munka, hanem a Sió szövetkezeti áruház megnyitásának a következménye. A tényekből adódó következtetést így fogalmazta meg az igazgató: — Többet kell tenni a vásárlók igényeinek jobb kielégítéséért, biztosítani kell a keresletnek megfelelő árut, s az eddiginél figyelmesebb, előzé- kenyebb, udvariasabb kiszolgálásra van szükség. E feladatokat aligha lehetne csak a vállalat központjának erőfeszítéseivel megoldani Elsősorban a boltokban — a helyi sajátosságokat figyelembe véve — kell a megoldást keresni. A boltok áruforgalommal kapcsolatos tevékenységét többségében jónak értékelték a termelési tanácskozáson. Tendenciájában igaz az, hogy törekszenek az igények minél teljesebb kielégítésére, de az általánosan kedvező kép még hiányosságokat is takar. Amikor beszámolójában az egyes boltokat értékelte az igazgató, ilyen megállapításokat is tett: a vevők reklamációja fokozottabb udvariassággal elkerülhető lett volna; »■rámenősebb-“ árubeszerzésre és ajánlásra van szükség; nagyobb gondot kell fordítani a rend és tisztaság fenntartására; a boltvezetők jobban támaszkodjanak a nagy gyakorlattal és jó szakismerettel rendelkező eladókra. Különösen fontos, hogy kérjék ki a véleményüket az árubeszerzésnél, a rendelések összeállításánál, és tegyék lehetővé, hogy időnként a beoltottak la ellátogassanak a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiba: lássák, mit lehet kapni. Hiszen amit az ő javaslatukra megvesznek, jobban ajánlják, könnyebben eladják. A múlt év fogyatékosságai az idei feladatokat is meghatározzák. Tervszerűbb értékesítési munkát, nagyobb fokú öntevékenységet, eredményesebb gazdálkodást sürgetett az igazgató is a boltokban. Több olcsó áru beszerzését árstabilitást, a vevők teljesíthető kívánságainak kielégítését, a szolgáltatások körének növelését tartotta kívánatosnak. Maga a vállalat is törekszik az eredményesebb kereskedelem elősegítésére: új boltokat nyitott a múlt évben, korszerűsítette a portálokat, több új neonfeliratot vásárolt, és elkezdődött a kaposvári nagyáruház építése is. A négyezer négyzetméter alapterületű áruház kivitelezési szerződését megkötötték, biztosítva van a pénzügyi fedezet is. Megkezdődött Barcson egy ruházati kísáruház, Nagyatádon egy ú j — a cipő- és kultúr- cikkboltot is magába foglaló — áruház építése. Kaposváron oedig négy üzletet korszerűsítenek. A KORSZERŰ boltokba jól képzett kereskedőkre is szükség van. Tavaly különösen kevés volt a szakképzett férfi- eladó különösen a vas-műszaki, illetve vegyi és háztartási boltban. Pedig a vállalat sokat áldoz erre. A kereskedel- mitanuló-iskola három évfolyamán százhetvenen tanulnak. Harmincegyen járnak ke reskedelmi szakközéoiskolábe tizennégyen boltvezetői tanfo lyamra. Ennek az áldozatnak előbb utóbb beérik a gyümölcse. fennállásának tízéves évfordulóján emlélcpi alcettot ■ Ka patt. Most már túl van a gyárral együtt a második évtizeden. Munkájáról, eredményeiről érdeklődöm. Válaszai szerények. A becsülettel elvégzett munka eredményét látja a kitüntetésekben, jutalmakban. Többszörös sztahanovista, bronzérmes újító, aranykoszo- szorús szocialista brigádtag. Most a tank-műhelyben dolgozik, csoportvezető. A régi dolgozók közül nagyon sokan elmentek már az üzemből, olyanok is, akik vele együtt kezdtek húsz évvel ezelőtt Sok ember megfordult már itt — mondja —, olyanok is, akiknek már alig volt hely a munkakönyvében. Ilyenekkel nem szeret dolgozni, s nem is lehat. Hívták már őt is máshova, hisz kiváló szakember, de mindig nemmel válaszolt. Ügy érzi, hogy őt megbecsülik itt az üzemben, s ezt a bizalmat viszonoznia kell. Az első újító A szemüveg lencséje mögül csillogó szempár figyeli az embereket. Á dolgozók bizalommal fordulnak hozzá, s 6 megérti mindenki gondját, meghallgatja panaszát, s a maga módján segít is nekik. Czeglédi Lajomé 1951 óta dolgozik a textilművekben, ő is V. elsők között jelentkezett a gyárba. Négyhónapos fonónői tanfolyamot végzett Budapesten a Magyar Pamutiparnál, s amikor visszajött Kaposvárra, még javában folyt az építkezés, de már megérkeztek a szovjet fonógépek is. A vastagon be- isírozott orsókat tisztították eleinte. Petróleummal S ez igen lassú, körülményes munka volt. Ekkor elhatározta, hogy megpróbálja megkönnyíteni, úgy, hogy a petróleumos .álkát egy nagyobb fémtálba tette, majd alulról melegítette. A meleg petróleumba csak bele kellett mártani a zsíros orsót, s pillanatok alatt tökéletesen tiszta lett. A brigádja a versenyben az első lett, s őt, mint újítót, külön dicséretben részesítették. A gyár legelső újítója volt. Fiatalok százait ismertette meg a szakma mesterfogásaival. Közben textilipari technikumba járt, jeles oklevéllel fejezte be tanulmányait Nehéz volt a tanulás a család s a munka mellett. De megérte. Most mint szakoktatási előadó dolgozik. Szereti a fiatalokat; ipari tanulókat oktat. Amikor látja, hogy egyik-másik gyerek milyen ügyesen, szorgalmasan dolgozik, munkájának eredményét látja benne. Munkáját megbecsülik, munkatársai szeretik. Ha valaki húsz évet egy munkahelyen tölt el, akkor már nem akar máshová menni. Gyertyás László Javaslatok nyomában Két Közérdekű gondot tett szóvá a somogyaracsi termelőszövetkezeti pártvezetőség- választó taggyűlésen Kovács Péter tsz-tag. Rendszeresen panaszkodnak a falubeliek, kiváltképpen az idősebbek, hogy betegség esetén Csoko- nyavisontára kell járniuk orvoshoz. A községet közigazgatási, gazdasági, vonzáskörzeti szempontból is Babócsához köti minden szál, a buszközlekedése is ennek megfelelő. Akinek orvoshoz kell mennie, bizony nagyon nehezen jut el hozzá Csokonyavisontára. Amikor a közös tanácsot kialakították, megígérték a so- mogyaracsiaknak, hogy figyelembe veszik az orvosellátásra vonatkozó kérésüket. A babócsai csúcsvezetőság egyetértett a taggyűlésen elhangzott javaslattal, s úgy döntött, hogy levelet ír ebben az ügyben a megyei tanács vb-elnökének, Böhm Józsefnek. A csúcsvezetőség azt a választ kapta, hogy a körzeti orvosok működési területének megállapítása a járási egészségügyi csoport feladata. S nem érkezett a megyei tanács egészségügyi osztályára olyan határozat, amely Somogyaracs községnek a babócsai körzethez való csatolását elrendelte volna. A levélben arról is tá- ’ékoztatta a megyei tanács elnöke a javaslat megvalósulásáért harcoló kommunistákat, hogy most is sokkal többen tartoznak a babócsai orvosi körzetekhez, mint a csokonya- visontaiakhoz, s így nem szolgálná a jobb egészségügyi ellátást Somogyaracs átcsatolása, mert ez további arányta- ’ansághoz vezetne. Gondot okoz, hogy a babócsai körzeti I <1 «ratb-j tevét bi megterhelést idős koruk és egészségi állapotuk miatt. A levél azzal fejeződött be, hogy a körzetek működési területének újbóli megállapítását nem tartja időszerűnek a jelenlegi orvosellátottság miatt. Győrffi Kálmán csűcstitkár nagyon sokáig tanácskozott a vezetőséggel, a somogyaracsi kommunistákkal, hogy mit tegyenek. Ügy döntöttek, hogy még egy levelet írnak a megyei tanács vb-elnökének, mivel néhány állásfoglalást biztosan nem ismer. A járási tanács-vb két évvel ezelőtt megtárgyalta a barcsi járás egészségügyi helyzetét. Ezen az ülésen többen szóba hozták a so- mogyaracsiak panaszát, s az orvosi körzet megváltoztatását iavasolta a járási pártbizottság első titkára, a járási tanács vb-titkára és vb-elnök- helyettese. Részt vett ezen az ülésen a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője is. aki azt javasolta, hogy belső átszervezéssel, a körzethatárok megváltoztatásával old- iák meg a kérdést. Ezzel a rugalmas megoldással a vb- iilés minden jelenlévő részvevőié egyetértett. A csúcsvezetőség most az állítja levele középpontjába, hogy ezeknek a tényeknek az ismeretében is kimondható-e: nem volt módja a járásnak és a megyének e megállapodás jegyében véglegesen pontot tennie az ügy végére. Nagyon helyes, hogy a babócsai és a somogyaracsi kommunisták ilyen kitartóan harcolnak e fontos javaslat megvalósításáért. A község lakói biztosan elismerik az ügyben tett lépéseiket, s nagyon várják, hogy régi kérésük teljesüljön. L. <3. SOMOGYIKtPLáP ara. misefaa C 3
