Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-26 / 72. szám
NÉGY ÉV ALI ATT TÖRTÉNT A változó falu r [■gazán csak a sok évi távoliét után hazaérkező lepődik meg a faluban végbement változáson. Akik ma a néhány száz főt számláló helyeken éliiek, talán nem is tartják úgy számon, nem összegezik: mi mindent is építettek _ az elmúlt néhány esztendőben. A szemük láttára nőtt egyre magasabbra az új orvosi rendelő négy fala vagy az autóbuszváró épülete. Az idegen azonban rögtön számolgatni kezd: lám, amikor utoljára járt itt, vagy itthon — nem volt még új iskola nem voltak a sarkokon kék zománcfestékkel bevont vízcsapok. Igen; négy év alatt nagyot lépett előre minden falu. S ez a változás minőségileg más. mint — mondjuk — a tíz évvel ezelőtti változások Igazából ez alatt a négy év alatt szűnt meg például végleg az egykori faluvég Az a faluvég, ahol lakni egyet jelentett az elszigeteltséggel, a »számkive- tettséggel«. Ezer repedésü, iCsálén álló nádtetejű faluvégi házakra emlékszem. S most? Pirosbarna cserepes házak vonzzák az érkező szemét, c'rős téglafalak tartják a tetőt. Az egészségtől kicsattanó .:rcú embert juttatják eszembe ezek a falusi házak- Ez azonban nem jelenti, hogy egyen- 1 őségi jelet tehetnénk a hajdani hazug könyvek még hazugabb rajzai: a tulipános muskátlis idill és a mai település arculata között. Nincs ez így. Nagyon is kemény négy év után tehetjük mérlegre eredményeinket, illetve a következő négyéves, időszak tennivalóit. Mi is volt az a »-kemény munka«? S ki vett részt benne? Csaknem minden falusi c-mber. Fiataltól az idősebbekig. Vb-elnöktől a termelőszövetkezeti tagig. Az, hogy otthonosabb lett a falu — közös eredmény. Jó szervezőmunka és kedvező fogadtatás eredménye. Bolhó jut eszembe, ahol az emberek parkol létesítettek, kultúrházat emeltek. Munkájukért nem kértek pénzt. Tudták: saját javukért, épülésükért dolgoznak. Ez nagy hajtóerő. A legkisebb sejt. a család életében is mérhetetlenek a változások. S nem is az anyagi értékekre, az anyagi szaporulatra gondolok itt. Inkább arra, hogy a legtöbb falusi családban megváltozott a kis egység struktúrája. S ez nem j el-ent »erőviszony-eltolódást«. Csupán azt, hogy az anya, a feleség a legtöbb helyen végre egyenrangú fél lett. ^Szerepe már nem , a »-cselédszerep«. A termelőszövetkezetekben nem egy jobban helytál1 a férfiaknál. A közös munka nemesít —' hiszem ezt. A tudatos ízlésfejlesztés, mely sok faluban folyik a népművelők, pedagógusok részéről: meghozta az első eredményeket ez Tízemeletes üdülőszálló az Ezüstparton Tető alá került a SZOT első tízemeletes üdülőszállója az Ezüstparton. A magyar tengertől visszahódított partszakaszon ez az új Udülönegyed ötödik egysége. A tervek szerint jövőre adják át rendeltetésének, s akkor már ezerötszázan üdülhetnek egyszerre a SZOT ezüstparti szállóiban. * Kormányzó és szo!gáIó politika AMIKOR négy esztendővel ezelőtt megválasztottuk országgyűlési képviselőinket és tanácstagjainkat, nem egyszerűen embereket választottunk, nemcsak alkotmányos jogunkkal éltünk és állampolgári kötelességünknek tettünk eleget. Szavazatainkat a választot- taink által képviselt politikára adtuk, s eme készülünk most is. Nincs okunk elbizakodottságra, önelégültségre, de arra sem, hogy szemérmesen elhallgassuk: hazánk, társadalmunk határozottan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Törvényesség, alkotmányos rend van országunkban, szakadatlanul fejlődik a szocialista demokrácia. Gazdagodik a haza, s vele együtt gyarapszanak állampolgárai is — anyagi javakban, kulturális értékekben, emberségben egyaránt Magyarország megbecsült tagja a szocialista világrendszemek, nemzetközi tekintélye nagy. A világ dolgaiban kicsit is járatos ember tudja: ezek az eredmények csak jó poltiká- val érhetők el. Ennek a politikának pedig a munkásosztály, a párt a kovácsa. Az MSZMP elvi alapokról kiindulva határozta meg szövetségi politikáját is, amit a hétköznapi szóhasználat népfrontpolitikaként emleget. Ennek az elvi politikának az a felismerés az alapja, hogy a szocializmus — amely kezdetben csak egy osztály — a j munkások —, csak egy párt —j a kommunisták ügye, akkor j juthat el a megvalósulás korszakába, ha az egész nép céljává, gondjává, ügyévé válik. Tehát a szocializmus felépítése céljából kovácsolja a párt azt a politikai szövetséget, amelynek »elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogulására«. Nemzeti érdekeinket, békénket, függetlenségünket magunkban ném lennénk képesek megvédeni. Nem is kényszerülünk erre, hála nemzeti, s egyszersmind internacionalista politikánknak. Békénk és függetlenségünk legfőbb biztosítéka szoros szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Szövetségeseinkhez való viszonyunk »nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel«. Ám internacionalistának lenni nemcsak annyit jelent, hogy számítunk másokra, hanem azt, hogy ránk is számíthatnak. Politikánk így is értelmezi az internacionalizmust. Szolidaritást vállalunk minden néppel, amely a világ bármely részén szabadságáért, nemzeti függetlenségéért, az emberi haladás ügyéért harcol. Szolidárisak vagyunk, mert tudjuk: a mi szabadságunk és függetlenségünk is fenyegettetik azáltal, ha bárhol a világon, bármely nép szabadsága, függetlensége csorbát szenved; saját emberségünkben támad tatunk meg, ha az emberi haladást bármilyen támadás éri. NÉGY ESZTENDŐ múltán újra választásokra készül az ország. S újfent nemcsak személyekre, hanem általuk képviselt politikára is szavazunk. Arra a politikára, amely további boldogulásunk záloga, amely egyszerre kormányozza az országot és szolgálja a népet. A mi politikánkra. J. R. alatt a négy év alatt. Nem egy házban a berendezés vetekszik a vároisi ember lakásáéval. S az elhelyezésben is az esztétikum uralkodik az ésszerűség mellett. A hajdani »szentély«, a tisztaszoba — ahová alig léptek be a falusi emberék —, lassan a múlté. A konyhában élés is megszűnőben van. A házak környéke nagyot változott. Az eredményesség ígéretével vehet részt csaknem minden otthon a tisztasági mozgalomban, mely a »Tiszta udvar — rendes ház« jelszót tűzte zászlajára. Nem egy helyen emeletes családi házakat építettek. Kiskorpád és Mesztegnyő jut eszembe. Mozaik volt csak ez a négy év a szocializmus építésének korszakát tekintve. Apró mozaik — mondhatná bárki. Csakugyan. Ilyenekből áll ösz- sze az egész. Nagyot léptünk előre az úton, az bizonyos. Egy faluban végeztem ehhez csak »szabályos« felmérést. Balatonsza- badiban a négyéves időszak alatt egészségház épült, korszerűsítették az új óvodát, új épületet .is emeltek, hat kilométer új járdát koptatnak a cipők. Fásítottak, közkutakat létesítettek, sportpályájukon öltözőt építettek, ifjúsági klub létesítésére is nagy összeget fordítottak. Az iskola napközi otthont kapott S könyvtári könyvek, újságok! Velük is gyarapodott a falu szellemi bázisa. Általuk is »megy elő re a világ«, már nem úgy, mint egykor, a régi költő idejében. A belőlük táplálkozó energiát az emberségesebb emberré válásban lehet leginkább mérni Négy eredményes évet felölelő időszak zárult le a so mogyi falvakban is. Leskő László MAI KOMMENTÁRUNK Kétmillió - kis törődéssel Figyelmet érdemlő a rendelet, de figyelmet érdemlő az Észak-somogyi Tsz Szövetség gyors segíteni akarása is. Ügy szoktuk mondani, hogy minden gazdaságban, de kivált a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknél minden lehetőséget, módszert meg kell keresni és megragadni annak érdekében, hogy a nehézségekkel, a gondokkal könnyebben birkózzon meg a nagyüzem. A sok közül egy ilyen lehetőséget kínál a 4S 1970. PM— MÉM rendelet, amely a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett ártámogatásáról szól. A rendelkezés módot teremt arra, hogy a háztájiban termelt és a termelőszövetkezeten keresztül értékesített állati termékek után is kaphat a gazdaság kiegészítő dotációt. Mit jelent ez a rendelkezés az észak-somogyi tsz szövetség területén levő kilenc kedvezőtlen adottságú tsz-nek? A fölmérést, a kalkulációt a szövetség végezte el — aztán tanácskoztak az érdekelt szövetkezetek vezetőivel. Ha azt mondjuk, jó érzéssel fogadták a gazdaságok irányítói ezt a megbeszélést, akkor talán keveset is mondunk. Hiszen, ha ismerték is a rendelkezést, a mostani nehéz hónapokban nem futotta az idő arra, hogy elmélyülten elemezzenek, számításokat végezzenek. Pedig olyan lehetőség, olyan módszer ez, amivel nemcsak érdemes, hapem szükséges is élni: Ha csak annyi árut értékesítenek a termelőszövetkezeteken keresztül a háztáji gazdaságok, mint az elmúlt évben, akkor az hozzávetőlegesen kétmillió forintot jelent a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak! Megközelítő pontosságú és te tavalyi tényeken alapuló kalkuláció ez. Ügy is mondhatnánk, ez a minimum, ennél csak több lehet az az összeg, amihez a rendelkezés értelmében. hozzájuthat a közösség. Természetesen elhatározás, törődés, egy kis ráfordítás dolga, melyik üzem, hogyan használja ki ezt a lehetőséget. Törődés, ráfordítás — így említettük, mert enélkül nem lehet jól megszervezni a háztáji árutermelést és értékesítést. Ügy véljük, nem lehet vitás: a többletmunka, amit igényel, a szervezés, a bonyolítás, sokszorosan visszatérül ez esetben. Van példa a kilenc szövetkezet közi' is, hogy ahol függetleníte.. z- táji agronómus tevékenykedik (egyesült pusztakovácsi tsz), ott fellendülőben van és jelentős jnennyiségű árut ad a háztáji. S ha minden áru szervezetten, a közösön keresztül értékesül, annak hasznát az egész közösség érzi! A tervek, az elgondolások minden gazdaságban most öltenek végleges formát. Az észak-somogyi tsz szövetség — szépen betöltve rendeltetését — idejében ráirányította a figyelmet ezekre a lehetőségekre. Jól éljünk velük, mert enyhíthetik gondjainkat! V. M. Ötödször jelölték tanácstagnak Mintegy száz emiber gyűlt össze tegnap este Kaposváron a 86-os tanácsi választókörzet jelölő gyűlésén, a Petőfi Sándor Általános Iskola egyik tantermében. A jelölő gyűlés elnöke. Töli Gyula gépészmérnök volt, majd az ő bevezető szavai után Tóth István körzeti népfronttitkár emelkedett szólásra. Beszédében, röviden felvázolta az elmúlt választás óta elért országos és Somogy megyei eredményeket, s beszélt az új ciklusban végzendő feladatokról is. Végül a Hazafias Népfront nevében Major Anna nyugdíjast javasolta tanácstagjelöltnek. Amint a név elhangzott, mindenki tapsolni kezdett. Major Anna tizenhat éve tanácstag, s az egészségügyi, lakásépítési és ifjúságvédelmi szakbizottságoknak évek óta tagja. Jäger Györgyivé, a városi tanács dolgozója hozzászólását azzal kezdte, hogyan ismerte meg a jelöltet, évekkel ezelőtt Több napon egymás után találkozott vele a tanács folyosóján, amint a különböző osztályok dolgozói után érdeklődött. Később tudta meg. mi az oka Major Anna gyakori tanácsra járásának. A választók ügyeit intézte. Szakács Mihályné röviden csak annyit mondott: javasolja Major Annát jelöltnek, mert nem ismer még valakit, aki annyit ment volna az emberek érdekében esőben, sárban, hóban, mint ő. Hasonló értelemben szólt hozzá faragó Mária is. Bohos Gyula, az általános iskola igazgatója elmondta, hogy nagyon régen ismeri Major Annát: együtt dolgoznak a népfrontban és felelősségének teljes tudatában kijelentheti, hogy a jelölt az előző négy ciklusban is becsülettel végezte munkáját, s ha megválasztják, semmiképpen nem csalódnak benne. A jelölő gyűlés a 86-os tanácsi választókörzet jelöltjének egyhangúlag Major Annát választotta, aki. végezetül meghatott szavakkal mondott köszönetét a megújított bizalomért. És újra azt ígérte, hogy megválasztása esetén a törvényes kereteken belül a körzet és a város érdekei szerint fog élni jogaival és a választók bizalmával. Poligonüzem és habarcsgyár Fiatalok d műszaki fejlesztésért Több év óta működik a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Munkájukkal vállalatuk műszaki fejlesztését segítik. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek segítik a vállalatot, köny- nyitik a dolgozók nehéz fizikai munkáját. Arról beszélgettünk Bodies Sándorral, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesével, hogy huszonöt fiatal hogyan segíti a vállalatot műszakfejlesztési tervének megvalósításában, s a vállalat miben számít a fiatalokra a belső műszakfejlesztési problémák megoldásában. Az 1970—71-es program már el is készült. A vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy nagy szerepet szánnak a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának, mely a vállalat ElSZ-bizottságának támogatását élvezve dolgozik. — Az első — és egyben legfontosabb — a paneles és könnyűszerkezetű építési mód technológiájának a kidolgozása. A poligonüzemben több la- kástíppst kísérletez ki a vállalat. Domán István, a poligonüzem vezetője most egy könnyűszerkezetes fürdőszobablokk kialakításán dolgozik csoportjával. Probléma a munkafolyamatok és a szállítás-rakodás gépesítése. Megoldására — amelyben sokat várnak a fiataloktól — több tanulmány készült. A központi betonüzem tervét már elfogadta a minisztérium, amelytől megfelelő ősz- szeget is kapott a vállalat. Ugyancsak támogatja az épí-. tést a megyei tanács. A terv kidolgozásában nagy szerepe volt Villányi Józsefnek és munkatársainak.. « A szállítás és a rakodás gépesítésének terveit januárban adták be elfogadásra, erre még nem érkezett meg a válasz. E munkákból jelentős részt vállaltak a fiatal műszakiak! A fiatalok tnás terveket is készítettek a termelési folyamatok könnyítésére. így a szigetelések meggyorsítására kidolgozott bitumenfőző és nyo»- mógép Schmidt Márton munkája. A fiatalok javaslatokat tettek egyes műszaki problémák megoldására. Elmondták, ha á vállalat megbízna őket ennek kidolgozásával, akkor olcsón, gazdaságosan elvégzik. Ilyen javaslatok voltak: a házgyári elemek vasszerkezetének hegesztése, a könnyített fémvázas térelemek kidolgozása, szerelőipari egységcsomagok összeszerelése, a cementsi- lókból a cement szállítása, és kihordása az építkezésekre, a habarcsüzem kialakítása, valamint a támaszték nélküli mosdók falra szerelése. A vállalat szívügyének tekinti a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának munkáját, ezért tapasztalatcserére küldi őket, szakkönyveket és prospektusokat szereznek be számukra. Ugyanakkor anyagilag is elismeri munkájukat. A negyedik ötéves tervben nagy gondot fordít a vállalat a fiatalok, az ipari tanulók képzésére is. A sok hasznos és ésszerű javaslatot a vállalat vezetősége örömmel fogadta, és a lehetőség szerint hasznosítja — mondja Badics Sándor. A vállalat szívesen fogadja a fiatalok tenni akarását, azt a szorgalmat, amellyel a vállalat műszaki problémáinak megoldásában eddig részt vettek. Elismerést érdemel a vállalat KISZ-bizottsága, hogy létrehozta a tanácsot, és ösztönözte a fiatalokat új megoldások tervezésére. Gyertyás László SOMOGYI NgPLAP Péntek,, 1971. március 26. «
