Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

5000 éve italunk Ismeri a máté-teát? A sárkány és a vitéz Dabóezi József rézdomboritdsai a TIT-széklidzban Főleg zord havas téli es­téken fogyasztjuk szívesen a teát, az emberiség egyik leg­régebben ismert élvezeti cik­két, amely valamikor a távoli Kínából indult el a világot meghódító útjára. Egyes kina' írók már időszámításunk előtt, 2700 körül emlegetik írásaik-. ban a teát, ami azt jelenti, hogy csaknem 5000 éve ismer­jük. Neve a kínai nyelv amoly nyelvjárásból vált világszerte ismertté, a »táj« szóból vették át a világ népei, az angolok «-tinek«, a németek »die Thee«- nek mondják, az arab keres­kedők viszont »csá«-nak nevez­ték, az orosz nyelvben »csáj- névvel jelölik. A másik terület, amelyet sokan az eredeti ős­hazának tartanak, a kelet-in­diai Asszám tartomány, bár csak 1825-ben találták meg itt vadon növő fajtáit. Először az ázsiai országokban, így Japán­ban, Ceylonban és Indonéziá­ban terjedt el a fogyasztása, de a tizenkilencedik század végén már Grúziában is foglalkoztak termesztésével. A teáról az első hfreket Mar­co Póló hozta magával, aki utazásai során közelebbről megismerkedett a teacserjével. Ténylegesen 1636-ban került Európába, 1658-ban pedig egy élő teabokrot hoztak Párizsba, amelynek csodájára jártak az emberek. Hazai elterjedését elősegítette, hogy Kína terüle­tén a vizek sokfelé ihatatla­nok, és így a kínaiak a vizet kénytelenek voltak forralva fo­gyasztani. A kesernyés íz, a koffeintartalom üdítő, élénkítő hatása lehetett az oka annak, hogy a forró vízhez tealevelet kevertek és így fogyasztották. A XVI. században az angol ha­jók már nagy tételekben szál­lították Európába. A tengeri úton, főleg Indiából szállított teát indiai, illetve angol teá­nak nevezték. A több ezer ki- liométeres úton a hiányos cso­magolás miatt a szállítmányok magukba szívták a tengervíz sós levegőjét, a tea jellegzetes ízt, zamatot kapott. Ezzel szemben a kínai teát, amelyet először a cári követek hoztak Oroszországba, karavánutakon szállították a szárazföldön, és Myizsnij-Novgorodban értéke­sítették. Az így szállított tea színe, íze nem ment át kedve­zőtlen változásokon. Megkü­lönböztetésül ezt a teát kara­vánteának vagy orosz teának nevezték. Ma már ez a megkü­lönböztetés elvesztette értel­mét, mert a tengeri szállítást is légmentesen forrasztott bádog­dobozokban végzik, ígv a ten­gervíznek semmiféle kedvezőt­len hatása nem lehet a tea mi­nőségére. Milyen tényezőktől függ a tea minősége? A kávéval el­lentétben nem a koffeintarta­lom határozza meg a minősé­gét, hanem a cserje botanikai fajtája, a termelési hely, a tea­levél szedési száma, a teale­vélnek a cserjén való elhelyez­kedési szintje, a levelek töre- dezettségi foka, tehát több té­nyező együttes hatása szabja meg. Ha a forró tea fölé hajo­lunk, érezzük csersav és a kof­fein kesernyés, valamint az il­lóolajok kellemes illatát Ké­miailag a legtökéletesebb fő­zet a csersav és egyéb ható­anyag nélküli, koffeintartalmú tea lenne, a fogyasztók mégis igénylik, hogy a teában több­kevesebb csersav is legyen. Ha nagyon rövid ideig főzzük a teát, vagy ellenkezőleg, nagyon hosszú ideig tart az oldódás, a üres a sóhajok hídja Szemesen a szezonra készülnek EZ AZ ÜDÜLŐHELY a csöndesebbek, a romantikusab- bak közé tartozik. Ez vonzza vissza minden nyáron nem­csak a külföldieket, hanem a hazai üdülővendégeket is. Most kihalt a kikötő, a strand és a kemping, mégis érződik és látszik, hogy a sze­zonra készülnek Balatonsze- mesen. Az új benzinkúthoz most épül a bekötő út, mun­kások dolgoznak a Szabadság utcában, az állomáson. Több fény, telek, csatorná­zott utcák, jobb ellátás. Ezt ígéri az üdülőhely a nyáron Szemesre látogatóknak. — Mostanában még nem folyt akkora parcellázás, mint most — újságolta dr. Petrus László vb-elnök. — Most ké­szíti a terveket a SOMBER, az üdülőhely Lelle felé eső részén, a 7-es úttól délre száz telket értékesítünk az OTP útján. Már megrendeltük erre a részre a másfél kilométeres villamoshálózatot is. — Több telekhez juthat­nak-e az érdeklődők a mosta­ni ötéves tervben? — Erre nagy örömünkre igennel válaszolhatok, mivel összesen kétezer telket kínál­hatunk a rendezések után. Úgy készülünk az üdülők fo­gadására, hogy az új részeken is gondoskodunk a villanyhá­lózatról. Például tavaly a lei­lei oldalon kialakított telkek mentén két kilométer hosz- szú hálózatot építettünk, s száz közvilágítási lámpát állí- líttattunk fel. — Láttuk, hogy még min­dig tart a csatornázás. Mikpr- ra készülnek el vele? — Három éve dolgozik a DUVIÉP az üdülőhelyen, s a tározóval együtt kilenc kilo­méter hosszú csatornát fektet le a Semmelweis, a Kazin­czy, Ady, Szabadság, Bagoly­vár, Mártírok és a Kossuth utcában. Sajnos, éppen a nyá­ri szezonban érnek el a mun­kálatokkal a strand felé ve­zető utakhoz, s bizony, ha le­száll az idegen az állomáson, elég csúnya látvány fogadja. Egyébként erre a nagy beru­házásra nem lett volna pén­zünk, azok a vállalatok tár­sultak a megépítésére, ame­lyeknek üdülőjük van Szeme­sen. Az ő összefogásukkal va­lósulhat meg a harmincötmil­lió forintos program. Szétnéztünk az üdülőhelyen, s örömmel láttuk, hogy jó ütemben épül a kis ABC-áru- ház a fogyasztási szövetkezet és a tanács összefogásával. Na­gyon sokan kérték már a ke­reskedelmi ellátás javítását, ezt szolgálja a posta mellett magasodó üzletház. Az állo- rpás melletti tejboltot vissza­vette saját kezelésébe az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat, s talán most már min­dig lesz elég tej és sütemény a forgalmas helyen. Kábeleket húztak, szereltek, falat burkoltak a szemesi ál­lomáson. A Balaton-parti vas­útkorszerűsítés során már ta­valy megépült az aluljáró, s elbontották az 1930-ban épült átjárót, mely az ország első hegesztett hídja volt. Az alul­járó burkolata most készül, s egy hibát nem tudnak meg­szüntetni — a szigetelés sérü­lése miatt mindig betör a víz az aluljáróba. Orvosság egye­lőre egy van ellene — kiszi­vattyúzzák. Űj épület áll a régi állomás mellett félig készen. Ebben lesz az Utasellátó, a pogy- gyászraktár. Ha teljesen befe­jeződik az építkezés, akkor kétszeresére bővül az állomás. Sajnos, még kétséges, hogy el- készülnek-e vele a szezonra. A szemesi kemping tavaly még szeptember végén is nyitva volt a nagy vendégjá­rás miatt. Különösen a fahá­zakat vették ki szívesen. Most újabb bungallók épülnek a Vadvirág kempingben, hogy minél többen megszállhassa­nak a cementlapon álló, össz­komfortos, verandás háízikók- >an. Ezemyolcszázhetvennégyen ílnek Szemesen, a nyári hó­napokban azonban tízezerre nő a lakosság. Ennyi kirándu­ló, turista, üdülővendég meg­felelő ellátása nem könnyű, ezért készül már most a ta­nács a szezon megnyitására, A „Tóték66 — Kujbisevben ban sem véletlenül esett a választás Örkény István da­rabjára. Ez az együttes már régóta arra törekszik, hogy megismertesse közönségét szá­zadunk és a ma külföldi drá­matermésével, elsősorban a szocialista országok íróinak színpadi alkotásaival. Ez a színház néhány évvel ezelőtt már bemutatta Heltal Jenő Néma levente című darabját. A mostani örkény-bemuta- tó nagy sikert aratott,-a szer­ző sajátos, szatírába hajló' hu­mora, amely szükség esetén aktuális társadalmi-politikai éllel, szarkasztikus erővel gúnyolja ki a fasizmus elem- bertelenítő lényegét, amely megöl maga körül mindent, ami tiszta, szép. A kujbisevi színlap így hirdeti az elő­adást: komédia lefejezéssel. Nyütan utal a szerző monda­nivalójára, hogy a fasizmus sal való »együttélés-« egyetlen módja — annak lefejezése. A kitűnő szatírát kiváló rendező, Pjotr Monasztirszkij, az Oroszországi Föderáció népművésze állította színpad­ra. A kritika a rendezést fi­noman árnyalt, rendkívül gondos munkának ítélte. A díszleteket Georgij Jepisin, az OSZSZK érdemes művésze készítette. Kitűnően forrná't színpadképei is arra hangol­ják a közönséget, hogy ne hagyja elsikkadni Örkény István, a szerző egyetlen -so­rok között- kimondott utalá­sát, s reagáljon minden rez­dülésre. Olyan ismert művé­szek vitték sikerre az előadást, mint Szergej Ponomariov, a köztársaság népművésze, Szvetlána Bogoljubova, a köz­társaság érdemes művésze, s a tehetséges fiatalok, köztük Irina Dmitrijetva és Valentyi- na Pankova. A. P. csersavtartalom nagymérték­ben kioldódik. Ahol így főzik a teát, ott tejet adnak hozzá, ez­zel íze lágyabbá válik Egyes vidékeken a teát nemcsak ital­ként fogyasztják, hanem való­sággal ételként is. Tibetben a levelét eszik. A kínaiak és a japánok tisztán isszák, nálunk rummal, citrommal és narancs­lével is fogyasztják. A délke­let-ázsiai országokban sóval, vajjal, bétellel, szódával és különféle fűszerekkel ízesítik. Oroszországban az előzőleg el­készített kivonatot hígították ízlésnek megfelelően. Illatosí- tására a keskeny levelű füzike leveleit használják. így készült a híres kapori tea. ízesítésére használtak jázmint, aglaját és gardéniát is. Érdekessége a teának mint világgazdasági cikknek, hogy kereskedelmét nemzetközi egyezmények nem szabályoz­zák. A tea árverésen kerül forgalomba, főlég Colombo, Calcutta és London piacain. Hazánk 400 tonna körüli évi Importja azt mutatja, hogy a magyarok nem tartoznak a vi­lág teaivó nemzetei közé. Nap­jainkban főleg kínéból és a Szovjetunióból hozunk be teát. A világos forrázatú, illatos, lágy grúz tea mellett kapható a sötét forrázatú indiai és a jó minőségű, ugyancsak sötét for­rázatú Ceylon tea is. Mint ér­dekességet említjük meg a ígyógynövény-szaküzletekben kapható) dél-amerikai szárma­zású máté-teát Talán kevesebben tudják, hogy kávéfőzőinkkel kiváló za- matú tea is főzhető. Ezek után nem marad más hátra, mint hogy jó teázást kívánjunk minden kedves olvasónknak. Dr. Vuics Tibor Épül a kis ABC-áruház. mégpedig szigorú programsze­rint. AMIKOR visszafelé indul­tunk, gépkocsink a »sóhajok hídja- előtt suhant el a Sza­badság utcában. Üres volt a híd, pedig nyáron mindig sze­relmespárok állnak ott Talán egy-két hónap múlva már a megszokott kép fogad min­denkit a hídon is. Lajos Géza Örkény István TótéJc című színművét Szakaimtól Keré- lláig, a szibériai Kraszno- jarszktól Leningrádig sok színház tűzte műsorára a ma­gyar drámák hete keretében. Ismert rendezők vállalták szlnrevitelét, mint Leningráel­bán Tovsztonogov, a moszk­vai Szovramennyik (Kortárs.' színházban A. Alov és V. Naumov. A kujbisevi Gorkij színház­Az eminens ismerem még a gimnázium­ból Év végén az 6 nevét em­lítették példaképként, 6 kö­szönte meg a tanárok fára­dalmait az évzáró ünnepsé­gen. Igen, ő volt az eminens. Higgyék el, különösen nehéz úgy eminenssé lenni, hogy ne tűnjön strébernek is va­laki. Ö ilyen volt. Szerény, csinos kislány, akihez bízvást fordulhatott az ember. Min­dent följegyzett pontosan, mindent elkészített időre. Emlékszem, egyszer Nagy Sándor legendás lováról esett szó, azazhogy esett volna, csak hát a tanár fejéből is kiröppent a csodálatos név. Törte egy kicsit a fejét, az­tán őszintén megmondta: — Kiment a fejemből, gye­rekek. .. Nézzetek utána a következő órára- Délután a megyei könyvtár felé vitt az utam. Kamaszko­rúak kedvenc szórakozása a külföldi lapok képeit bámul­ni. így gyűltünk össze töb­ben is, és vastagodó hangon kuncogtunk a filmcsillagok hiányos öltözetén, Amikor egyszer ránk pisszegett vala­ki. ö volt, és kedvesen fe­nyegetett ujjávai. Körégyűl­tünk. — Hát te? Nagy halom könyv meg jegyzet volt előtte, — te le­írt lapok. Lehunyta hosszú szempilláit és átszellemültem suttogta: — Bukefaloszl Néztünk, mint bakkecske a mirelit káposztára, aztán hozzátette: — így kiírták Nagy Sándor lovát Később ez egyetemi könyv­tárban is gyakran találkoz­tunk. Mikor kinn ragyogott a napfény, és a Nagyerdő fái ellenállhatatlanul csalo­gatták az embert, 6 akkor sem vált meg jegyzeteitől. És Nagy Sándortól sem. Igaz, most már nem a lovával, ha­nem hadjárataival fog'alko- zott. Irt belőle diákköri dol­gozatot, pályázatot, szakdol­gozatot. Betört a tavasz, de 6 akkor is buzgón jegyzetelt Mikor csodálkozó tekintetem meg­látta, lehunyta szemét és ennyit mondott: — Tudod, a macedónokkal volt itt egy kis búit Ez a német fej irt róla egy tanul­mányt. Csakhogy én nem tu­dok németül, de sikerült an goiban is megtalálni Azt for­dítom magyarra. ­Kis híján felordítottam a hősies tudásszomj láttán. El­rohanva a Vigadónak neve­zett csapszékkel ellátott »kü- löntanszékre-, egy pohár sör mellett előadtam a hallotta­kat. Egyik évfolyamtársam csak annyit mondott: — Aki őt feleségül veszi, annak befellegzett. Odakészit- het maga mellé az ágyba egy szótárt is... Mégis feleségül vették, és csodák csodája, megint ősz- szefutottunk a régi megyei könytvárban. Nagy, barna kötésű régi könyv mögött ült és buzgón jegyzetelt. — Ismét szakirodalom? — kérdeztem. — Igen — válaszolta sze­rényen. Bepillantottam jegyzeteibe. »14 deka vajat 21 deka liszt­tel, 1 egész tojással, fél cso­mag Váncza sütőporral ösz- xzekeverünk.. .« Tröszt Tibor Bár a Fiatal művészek fóru­ma nevet viseli a TIT megyei szervezete művészeti szakosz­tályának népszerű kiállításso­rozata, nem a művészavatás szerepét vállalta az ismeretter­jesztő társulat. Nem ezt, de nem is kevesebbet: bemutatni azokat, akik nem hivatássze­rűen, hanem a hétköznapi munka mellett, szabad idejük­ben alkotó tevékenységet foly­tatnak. Dabóczi József kivá­lasztása a sorozat sikerét to­vább emeli, s emellett a mű­faji változatosság követelmé­nyének is eleget tesz a TIT. Dabóczi József első bemutat­kozásának tekinthetjük válo­gatott munkálnak kiállítását. Annak ellenére is, hogy négy évvel ezelőtt a kaposvári Fegy­veres Erők Klubjában néhány domborítását már láthattuk. Felfigyelhettünk rá, rokon- szenvünk meg is maradt mel­lette, mert szerény tudott ma­radni, munkában pedig szor­galmas. Kiállított domborításait há­rom csoportba sorolhatjuk. Az indulás éveiből csak néhányat szerepeltet, ezekre a vonalas domborítás a jellemző. Fejlődé­sének új állomása, amikor már a vonalhoz domborított felüle­tet is alkalmaz, a legújabbt munkái már teljes domborítá­sok. Vonalas kompozíciói közül c Fölszállott a pávát érezzük érettnek. Többnyire ugyanis még a túlkomplikáltság a jel­lemzőjük ezeknek a tárgyak­nak. Tálai, maszkjai, teljes domborításai már letisztult formavilágról árulkodnak. Gazdag élménytárból merít Dabóczi József. Eleinte a szé­kely balladák ihlették, azóta a mesevilág körül szívesebben jár, de egyre közelebb férkő­zik a leegyszerűsítő, modem formavilághoz. A sárkány és a vitéz című agyobb lélegzetvételű dombo- ' fásából már efféle törekvést rzünk. Nem rugaszkodik el 'élj esen a mesétől, a történés- aél továbbra is megmarad, de itírva jeleníti meg és anyag- zerűségre törekedve. A harcosok kedvelt figurák íz ötvösmunkákon, domborítá­sokon. Elsősorban azért, mert egyrészt ritmusuk van, más­részt könnyedén egyszerűsíthe- tők, közelíthetők a korszerű 'ormavilághoz. Néhány szép tálat láthatunk ilyenekből is a kiállításon. Ide sorolható a magyar folklórból vett busó­alakokkal díszített tál is. Tükröződő figurák című kis méretű domborítása találhat leginkább egyértelmű vissz­hangra. Talán ez a kezdete is Dabóczi József újabb útszaka­szának. ígéretes út ez. Bizonyára az eddigieknél is még több sikert ér el. Hisz valóban fiatal em­berről van szó, harminckét éves. Horányl Barna SOMOGYI NÉPLAP fcMhllfc. UIL airctaia. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom