Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

Pfégfy év alatt történt — ~ Uj növényfajták a termelésben A választások és a népfront E vek, számok. A grafikon vonala fölfelé ível, a hallgatag oszlop-dia­gramok beszélni kezdenek. Tényeket közölnek, s közben olyasmit is felidéznek, ami évek során magától értetődő,- természetes lett, és amiről ritkán beszélünk. Elfelejtünk vitákat, aggodalmakat, oly­kor ideig-óráig tartó, fenntar­tás fűtötte neheztelések is. Mert az újat mindig bizo­nyos kétkedés fogadja: vajon valóban jobb lesz-e, mint a régi? Az oszlop-diagramok erről is beszélnek. S az ember aka­ratlanul is, hozzáteszi egy négy évvel ezelőtt megjelent megyei kiadvány néhány so­rát: »Fontos szerepe van a mezőgazdasági termelésben az új növényfajták meghonosítá­sának. Ma már csaknem álta­lános az intenzív búzafajták és a hibrid kukorica vetőmag­vak használata.« Lehetne itt beszélni több növényféléről is, de készakarva ragadtuk ki ezt a kettőt, hiszen a megye szántóterületének több mint felén ezt termesztik termelő- szövetkezeteink, s a két nö­vény termelési eredménye ép­pen ezért döntő hatással van a gazdálkodás egészére. Négy évvel ezelőtt ügy mondtuk: »csaknem általá­nos«, ma a megfogalmazásból kihagyjuk a »csaknem« szót Ez az egyetlen, látszólag ap­rócska változtatás a monda­ton hihetetlenül sok mindent takar. Erőfeszítést, kísérlete­zést, az új, a jobb keresésé­(Tudósitónktól.) 1970-ben Kaposvár lakossága 349 vagon zöldségfélét fogyasz­tott — pontosabban ennyi ker­tészeti terméket vásároltak az akkori MÉK, a mai szövetkeze­ti vállalat 31 szaküzletében és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban. A zöldség­félék jelentős részét a kaposvá­ri járás nagyüzemei, gazdasá­gai termelték, de természete­sen szállítottak árut a megye más területeiről, sőt más me­gy eből, főleg Csongrádból is. Tavaly 304 vagon zöldségfé­lét értékesítettek a kaposvári járás gazdaságai, ebből 23 va­gonnal külföldre szállították, a többit főleg a kaposváriak vá­sárolták meg. Emlékezve a múlt évben előfordult gondok­ra, jogos az érdeklődés, mi várható az idén. nek kiapadhatatlan akaratát, mázsákkal mérhető és forin­tokkal értékelhető eredmé­nyeket. Mert az intenzív nö­vényfajták — vegyük csak á két említett növényt — álta­lánossá váltak, elterjedtek. Nem kell agitálni a hibrid ku­korica' értékei mellett, és nem szükséges újra és újra bizo­nyítani, hogy a hazai és kül­földi búzafajták termelése mi­lyen előnyökkel jár. Az új, a nagyobb termőképességű nö­vényfajták — a más egyéb agrotechnikai feltételek bizto­sítása mellett jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a termésátlagok már egy évvel a harmadik ötéves terv befe­jezése előtt minden fő nö­vényből messze túlszárnyalták azt az értéket, melyet célul tűztünk ki. A z oszlop-diagramok be­szélnek. Búzából az 1961—65-ös évek átla­gában 10,6 mázsás, az elmúlt tervidőszakban 13 mázsás át­lagot ért el holdanként mező- gazdaságunk. Az első számér­ték kialakulásának idejéti kezdtünk ismerkedni a nagy hozamú fajtákkal. Voltak próbálkozások, kísérletek, me­lyek nem váltak be, de ta­nulságot adtak, s ma már azon túl, hogy a búza vetés­területének több mint kéthar­madán Bezosztája I. fajtái termelnek nagyüzemeink, mellette élnek — és egyre jobban élnek — mindazokkal a lehetőségekkel, melyeket á legújabb kísérleti eredmények nyújtanak a gyakorlatnak. Etoile, Libelulla, Mirenovszka­A zöldségtermelési szerző­déskötések befejezés előtt áll­nak. Eddig a járás 21 termelő- szövetkezete írt alá zöldség­szállítási szerződést. 463 va­gonra van ígéretük, Sajnos né­hány szövetkezet — Attala, Nagyberki, Osztopán — szinte teljesen megszüntette kertésze­tét. Viszont van néhány gazda­ság, ahol az eddiginél jelentő­sebb mennyiségű zöldség ter­melését vállalták. így például a hetesiek 45, a felsőmocsolá- diak 41, a nagybajomiak 35, a mernyeiek 24 vagon zöldség termelésére vállalkoztak. Raj­tuk kívül Göllén és Toponáron jelentős a zöldségtermelés. A járás területén 14 hajtató­ház van. 1969-hez viszonyítva megháromszorozódott a fólia ja — új nevek, új növényfaj­ták a gyakorlatban. S a gra­fikon fokozatosan emelkedik. Négy-öt évvel- ezelőtt a má­sik fő növénynél, a kukoricá­nál csaknem általános volt a hibrid mag használata. E tény mellé nyomban hadd idézzünk egy múlt évi értékelésből: »■1969-ben kukoricából 21,5 mázsát takarítottak be a szö­vetkezetek és ezzel olyan ter­méseredményeket értek el, amelyekre megyénk mezőgaz­daságának történetében még r^em volt példa.-» Akkor még ». gyakorlat nemigen foglalko­zott a két- és háromvonalas hibrid kukoricafajtákkal. De annál többet foglalkoztunk és beszéltünk a sok gondot oko­zó abrakhiányról. Ez a nehéz­ség néhány éve már a múlté. S hogy így van, abban nagy részük van az új fajtáknak. A múlt évben a megye kuko­rica-vetésterületének mintegy egyharmadán két- és három­vonalas, nagy termőképességű fajtákat termeltek nagyüze­meink, az idén pedig már az igényelt vetőmagvaknak csak­nem fele ilyen fajta. A grafikon vonala fölfelé ível, a hallgatag osz­lop-diagramok beszélni kezdenek. Tényeket közölnek, olyanokat, amelyele az évek során természetesek lettek. Mert az új növényfajták — az egész termelés színvonalá­nak emelkedésével együtt — terjednek, és hozzásegítenek bennünket a mindig újabb és nagyobb céljaink eléréséhez. Vörös Márta alatti és kétszeresére nőtt a holland ablakfelület alatt vég­zett primőr zöldségtermelés. Néhány napja már megjelent a boltokban a tavaszi saláta. A fóliák alól 100 000 és csaknem ugyanennyi fej áttelelő saláta kerül folyamatosan a fogyasz­tókhoz. Zöldhagymából 137 000 ‘csomót, karfiolból 50 mázsát, karalábéból 2 vagonnal, ezen­kívül sok-sok hónapos retket, 230 000 hegyes, erős zöldpapri­kát termelnek primőrként a kaposvári járás nagyüzemei. A paprikát például a hetesi, göl- lei, toponári, a kaposvári szö­vetkezetek adják. Ezt az árut egészíti ki a járás 380—400 háztáji kertészetéből származó zöldségféle. A gazdák mintegy 35—40 holdón előállítható ter­mék értékesítésére kötöttek szerződést a fogyasztási szövet­kezettel. Március utolsó két heté­ben több mint 70 000 jelölő gyűlésen a választópolgárok milliói tanácskoznak országos és helyi közügyekről; mérleg­re teszik eddigi képviselőjük, tanácstagjuk tevékenységét, és közérdekű tennivalókkal bíz­zák meg új jelöltjüket. A szó legigazibb értelmében »a dol­gozó nép okos gyülekezetei« ezek a jelölő gyűlések. Az ed­digi tapasztalatok alapján el­mondhatjuk, hogy látogatottsá­guknak legtöbbször csak a te­rem nagysága szab határt: szá­zak szoronganak a falusi mű­velődési házak tágas termei­ben, az üzemi csarnokokban, s a napirendhez illő komolyság­gal tárgyalják a helyi és az or­szágos dolgokat, a közügyeket. A jelölő gyűlések jó előké­szítése, a számba jöhető jelöl­tek ajánlása megannyi fontos feladat. Már a megelőző hetek­ben a legtöbb helyen gyakran üléseztek a Hazafias Népfront helyi bizottságai, megyei el­nökségei. Hiszen a népfront­nak törvény adta joga é'd köte­lessége, hogy a jelölő gyűlése­ken javaslattal éljen a válasz­tópolgárok előtt. Ennek megfe­lelően a népfronttestületek jó előre igyekeztek megismerni egy-egy képviselői választóke­rület vagy tanácstagi körzet la­kosságának véleményét, és' en­nek figyelembevételével foly­tattak megbeszélést a község, a város, az üzemek, a termelő- szövetkezetek vezetőivel. Az előzetes közvélemény-kutatás alaposságát bizonyítják a már eddig lezajlott jelölő gyűlések: többségükön a népfront nevé­ben javasolt jelöltet támogat­ták a választópolgárok, nem­csak oly módon, hogy nyilvá­nosan rájuk szavaztak, amikor a jelölőlistásra való felvételről kellett dönteni, hanem szóltak érdemeikről, emberi rátermett­ségükről is. Sok és fárasztó munkát végeznek, fontos közéleti sze­repet töltenek be a választási előkészületek heteiben a nép- frontbizottságok. Kereken 130 ezer választott tagjuk van e bizottságoknak. Mind olyan emberek, akik napközben hivatalokban, intézményekben munkahelyükön — a gyárak­ban, termelőszövetkezetekben, — dolgoznak, és szabad idejük nagy részét áldozzák a politi­kai, közéleti tevékenységre. Rendkívül szerteágazó tenni­valóikat a népfrontbizottságok nem magukra hagyatva végzik. A pártbizottságok és pártszer­vezetek irányításával kiveszik részüket a szervező munkából a szakszervezetek, a KISZ, a nőbizottsógok is. Százezrekre tehető azok száma, akik ezek­ben a hetekben önzetlenül köz­reműködnek, segítenek a nép­frontbizottságoknak, hogy a választások rendben, sikerrel folyjanak majd. A népfrdírtmozgalom termé­szetesen nem csupán választá­si szervezet, hanem sokkal több annál: a társadalom éje­iében állandóan jelenlévő és egyre erősödő politikai tömeg- mozgalom. De az is kétségte­len, hogy a népfrontnak egyik legfontosabb alkotmányos ten­nivalója a választások sikeres lebonyolítása, a szocialista de­mokratizmus erősítése jegyé­ben. A jelölő gyűlések több vonatkozásban is bizonyítják a népfrontbizottságok politikai érettségét, közéleti felelősség- tudatát. Úgyszólván mindenütt lelkiismeretesen őrködtek a törvényesség szigorú betartá­sa fölött, gondoskodtak arról, hogy az alkotmányban és a vá­lasztójogi törvényben előírt ál­lam jpolgári jogok sehol ne szenvedjenek csorbát. Rendkí­vül jó körültekintéssel és szer­vezéssel mozgósították a vá­lasztópolgárokat, hogy közülük minél többen részt vehessenek a jelölő gyűléseken. Ezeken a gyűléseken a Hazafias Nép- xont helyi vezető testületéinek tagjai elnökölnek, mégpedig így, hogy demokratikus, sza­lad légkör teremtődjön meg, is minden választópolgár vé­lemény nyilváníthasson, el­mondhassa észrevételeit, javas­latait. Kedvező helyzetben szor­goskodnak a népfront aktívái a mostani választásokon. A párt X. kongresszusa összegezte szocializmust építő munkánk eddigi tapasztalatait, és prog­ramot adott a további munká­hoz. A párt szövetségi politiká­ja alapján növeli tekintélyét és közéleti szerepét a népfront­mozgalom. Bizonyos, hogy ez a tekintély és maga a népfront­politika — a népfrontbizottsá­gok és a köréjük tömörülő, közéleti szerepet vállaló több százezer állampolgár dicsére­tes, jó munkája nyomán — a választásokon tovább erősödik. H. L. Korszerű vasúti jelzőrendszer Gyorsabb és biztonságosabb lesz a vasúti közlekedés a Bala­ton déli partján, ha a korszerűsítés során teljesen fölszere­lik az Integra-domino automatikus jelzőrendszert. Székesfe­hérvár és Szabadi—Sóstó között már elkészült, Zamárdiban, Szántódon, Szárszón és Szemesen most szerelik a berende­zéseket, Lellén pedig hamarosan megkezdik a munkálato­kat. Képünk a szemesi állomá son készült a jelfogók szerelé­séről. Milyennek ígérkezik Kaposvár zöldségellátása? 463 vagon az eddigi szerződés — Megjelent a saláta — Nő a primőrtermelés A területrejlesztés és a nehézipari beruházások Kedden a Nehézipari Mi­nisztériumban megtartott mi­niszteri értekézlet megvitatta a területfejlesztési koncepció és a nehézipari beruházások összehangolásáról szóló jelen­tést. A műtrágyaipar 1975-ig szükséges termelési kapacitás- növelését elsősorban a Péti Nitrogíiéműveknél építendő műtrágyagyár biztosítja. Az 1976—1980 közötti időszakban a műtrágyagyártás további növelésére legelőnyösebbnek látszik a Tiszai Vegyi Kom­binát műtrágyagyárának in- tenzifikálása. A későbbiek­ben valószínű az lesz a legcélszerűbb, ha az újabb' üzemeket a Tisza menti vegyi művekhez kapcsolódva. Szolnokra telepítik, de másik lehetőségként ott van Baja körzete is. (A műanyagterme­lés 1970 és 1985 között mint­egy megkétszereződik.) A pvc- gyártás fokozását az olafin- programra alapozva, a kon­centrált telepítés előnyének ki­használásával a Borsodi Ve­gyi Kombinátban oldják meg. Jelentősen bővül a mű­anyagfeldolgozás a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni, szombathelyi és budapesti telepein, de ezenkí­vül újabb üzemeket is kell lé­tesíteni az ország déli, dél­nyugati részén, ahol nincs számottevő műanyagfeldolgozó ipar. Ezeknek telepítése főként a munkaerő-gazdálkodás miatt igényel alaposabb megfonto­lást. A műszálgyártás fejlesz­tése érdekében javasolják a Magyar Viscosa Gygr fokoza­tos bővítését is. A gyógyszeripar termelése a következő 15 évben várha­tóan megháromszorozódik, el­sősorban a meglévő gyógyszer- gyárak bővítésével. 1978 és 1983 között új gyár is létesül, telephelyként Pécs vagy Sze­ged körzete jöhet számításba, de ez még nincs eldöntve. A szénbányászatot a dunán­túli területeken fejlesztik, ahol új bányák nyitását is terve­zik; az alumíniumipar a Szé­kesfehérvári Könnyűfémműn kívül nem igényel területet A villamosenergia-termelés fokozását szolgáló beruházá­soknál a telepítés helyét első­sorban a fűtőanyagforrás ha­tározza meg, de figyelembe kell venni a vízigényt, az el­helyezés gazdaságosságát és az energiafogyasztás területi meg­oszlását is. (MTI) A filléres áremelkedések megakadályozására Használják fel a kockázati alapot — Ismerjék meg a piacot az Árpolitika nem ka­pott jelentőségének megfelelő helyet a Marcali és Vidéke Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet üzletpoliti­kájában. Ezt háromnapos vizsgálat alapján állapította meg a megyei tanács keres­kedelmi osztálya. Sok kíván­nivalót hagy maga után a szö­vetkezetnél működő árcsoport munkája: a nagykereskedelem néhány filléres módosításait is a fogyasztókra hárították ugyanakkor nem éltek eléggé a kockázati alap adta lehető­ségekkel. Emiatt jelentősen nőtt az adminisztráció a bol­tokban. A szövetkezet gazdálkodásá­ban a múlt év új szakaszt je­lentett: megszűnt az egyed­uralma. Üzletpolitikájában azonban nem határozta meg pontosan, hogy ennek ellenére mikét kívánja az értékesítést fokozi. Tanultak ebből, s az idén már arra törekszenek, hogy bővítsék a beszerzési piacot, s új szolgáltatásokkal is próbálkoznak. Megszervezik például a fűtőolaj házhoz szállítását kannákban. A vizsgálat . megállapította, hogy a készletgazdálkodással különösebb fennakadás nem volt, de a forgási idő egyes áruknál túl hosszú: a jármű- alkatrészeket' és villamossági cikkeket árusító boltokban például 40—45 nap. Annak ellenére, hogy árpo­litikai célkitűzésüket megva­lósították, nem kapott megfe­lelő hangsúlyt ez a munka a szövetkezetnél. Feltűnő, hogy a múlt évben kockázati alap­juknak alig több mint a felét használták fel, s ennek egyik oka az, hogy az árak kiala­kításába alig szólt bele a szö­vetkezet. A megalakított ár­csoport főleg adminisztrációs tevékenységet végez, a piac változásairól alig van infor­mációjuk. Ennek az a követ­kezménye, hogy a nagykeres­kedelmi vállalatok által közöli árakat és módosításokat rend­szerint csak lemásolják, s úgy küldik ki a boltoknak. (Elő­fordult az is, hogy olyan cik­kek árát közölték a bolttal, amelyeket nem is árusítanak.1 Ennek a következménye lett, hogy 1969-ben 4549, a múlt évben pedig 2946 árucikk fo­gyasztói árát módosították: többségükét néhány fillérrel emelték. Amikor vásároltak soha sem alkudtak az árra, legtöbbször az utólag megkül­dött számla alapján fizettek Az ellenőröknek az a véle­ményük, hogy helyesebb lett volna 10—20 filléres emelé­seket a kockázati alap terhére elszámolni. Akkor nem törtéót volna meg a ruházati áruhá­zukban a következő furcsa eset. Egy karton anyagot vett a nagykereskedelmi vállalattól Kaposváron méterenként 28,20 forintért, Nagykanizsán pedig 29,70 forintért. Egységesen 30 forintban állapították meg a fogyasztói árat. Később Nagy­kanizsán 30 forint 20 fillérért vásároltak ilyen anyagot, s akkor ezt tekintették a fo­gyasztói árnak. A vásárló pe­dig elgondolkodhatott, hogy miért emelkedett, és miért éppen húsz fillérrel az ára? A sűrűn változó áraknál köszönhető az a tévedés is hogy a marcali bútorboltban — a számla tanúsága szerint — az ár írásbeli módosítását megelőző néhány nappal már 135 forinttal drágábban adták a bútort. A vizsgálat tanulsága: az adottságok megvannak ahhoz, hogy az idén — jobb munka­szervezéssel, célratörőbb üzlet- politikával — előbbre lépjen a szövetkezet. Ennek érdeké­ben javasolták( hogy tegyék hatékonyabbá, fokozzák — az árdrágítások elkerülése végett — az ellenőrzést, hosszabb időre alakítsák ki az árakat. Ezzel csökkenne az árválto­zások száma. Helyesnek tar­tanák az ellenőrök azt is, ha a szállító nagykereskedel­mi vállalatokkal olyan megál­lapodást kötnének, amely kö­telezné őket arra, hogy az árak módosítása előtt legalább fél hónappal közöljék a javasolt új árakat. Ez lehetővé tenné a kockázati alap célszerű fel- használását. MINDEZ azonban — sum­mázták véleményüket az el­lenőrök — csak úgy valósul­hat meg, ha törekednek a piac jobb megismerésére is. K. I. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. március 24. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom