Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
Négyen a villamossági gyárból Érdemes-e képzettséget szerezni? Piros vonat fekete sínekkel A felnőttoktatás sokat vitatott téma. Statisztikák születnek, amelyek kivétel nélkül azt jelzik, csökken a munka mellett tanulók száma. Van, aki úgy vélekedik, kevés a tanulásra serkentés, a vállalatoknál, üzemeknél nem jó az ösztönzés, és van, ahol nem is támasztanak magasabb követelményt a dolgozókkal szemben. Több fórumon így is fogalmaztak: csökken a tudás, a tanulás rangja, értéke az emberek szemében. Érdemes-e tanulni, képettséget szerezni? — ezzel a kérdéssel kerestük meg a villamossági gyár négy dolgozóját. — Vannak, akik azt mondják, könnyű azoknak, akik az egyik iskolapadból a másik ba átsétálnak. Sokkal nehezebb azonban »lentről«, a munkapad mellől elindulni, nekirugaszkodni. Mennyi igazság van ebben? Önök hogyan kezdték? Batika Éva diszpécser: — Betanított munkásként kerül tem ide tíz éve. Különböző műhelyekben dolgoztam kétkezi munkásként Szerettem a munkát, de tanulni is akartam. Beiratkoztam a gépipari technikumba. Családi okok miatt — férjem, gyerekek — abba kellett hagynom. Nem törtem le. Raktáros lettem, két éve ismét ajánlották a technikumot. Vállaltam. Másodikos vagyok. Nem vallom azt, hogy nehéz kiemelkedni. A nehézséget az jelentené, ha nem engednének tanulni. A kitartás, a szorgalom, az állandó törekvés viszont valóban próbára teszi az embert Jakab Lajos szakmunkás, csoportvezető gépbeállító: — 1963-ban betanítottként kezdtem. Rövid időn belül lakatos szakmunkás lettem, azonnal kineveztek gépbeállítónak. Nem a kiemelkedés volt a fárasztó; nekem a bizonyítvány három műszakot akasztott a nyakamba. Rengeteg lett a teendőm. Érthető, hiszen azonnal képzettségemnek megfelelő beosztást kaptam. Földesi József mérnök, gyártmányszerkesztési osztály- vezető: — Technikusként léptem a gyárba tizenegy évvel ezelőtt. Hamarosan művezetőnek neveztek ki. Közben már terveztem, hogy tovább tanulok. Levelező hallgató lettem a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán. Tanulmányaim alatt ezen az osztályon Tavaly nősültem, de már a mérnöki diploma birtokában. Pintér Miklós mérnök, az irányítástechnikai osztály vezetője: — öt éve voltam diplomás, amikor Kaposvárra jöttem. Ha nem tart szerénytelen nek, úgy, mint az osztály alapítója. Még Budapesten beiratkoztam a marxista esti egyetemre, enélkül nem tartottam korszerűnek a végzettségemet. Aztán hatvankilencben lehetőség nyílt, hogy a műszaki egyetemen (villamosmérnök vagyok) szakosodjak, beiratkoztam az irányítástechnikai szakra. Ugyanis még egy éve sem dolgoztam a gyárban, amikor rájöttem, amit tudok kevés. Szaktudást szerezni sürgősen. Együtt végeztem a kettőt, s milyen jó, ma már az általános tantárgyak alapkövetelménye az, amit mi még csak a szakosítón tanulhattunk. Kaposvári munkaköröm ismét gondot okozott, de inkább csak belül, magamnak. A műszaki ismereteken kívül alapos közgazdasági, kereskedelmi, számviteli ismeretekre volt szükségem. 1970-ben gazdaságmérnöki szakra iratkoztam. Abbahagyhatnám? Igen. Egyébként sosem szerettem csak a tanulásért tanulni, mindig a szükségleteimnek megfelelően tettem, de azt becsülettel, igényesen. — Anyagilag és erkölcsileg lépést tartott-e a megbecsülés az erőfeszítésekkel? Batika Éva: — Anyagilag havi ötszáz forint többletet jelyent, no és az új, diszpécseri munkakört. Beléptem a pártba, a műhelybizottság a titkári teendőkkel bízott meg. Jakab Lajos: — Amikor ide kerültem, 5,50 volt az órabérem. Ma 11 forintnál tartok. Szakmunkás lettem, versenyekre nevezhettem. Kiváló dolgozó és a kiválójelvény tulajdonos vagyok. Külön pénzjutalmakat kaptam. Számítottak rám a munkásőrségben, hatvonnyolcban pedig alapszervi párttitkámak választottak. Földesi József: — 1800 forint kezdő fizetéssel vettek föl, második egyetemista koromban hatszázzal emelték, 1968-ban — Más szempontból látják-e a gyárat a végzettségükkel, tágult-e a szakmai horizont? Batika Éva: — Természete sen ebben mérhető le a nagyobb tudás értéke. Büszkeséggel tölti el az embert. Mint diszpécser összefüggéseiben látom a gyárat, a műhelyeket, s azt, hogy egy termék honnan, hová kerül. Jakab Lajos: — Nekem a szakmám politikai távlatokat nyitott. Pártiskolára juthattam, s ami a leglényegesebb, tudásomat átadhatom másoknak. Mások fölemelésére fordíthatom. hatni akarok az öthat elemit végzettekre is, kicsit formálni világnézetüket. De kell a szakmai tekintély is mert csak így igazítanak el egy új dolgozót, hogy »menjen a Jakab elvtárshoz, majd az töviről hegyire elmagyaráz magának mindent«. Földes József: — Beosztott voltam az osztályon, most nyolc ember vezetője vagyok. Szerencsére nekem van legtöbb gyakorlati tapasztalatom. A vitáknál, a töprengéseknél nagy segítség a diploma. Nemcsak azt nézem, mit kell gyártanunk, hanem azt, hogyan lehet a leggazdaságosabban, a legjobb minőségben legyártani valamit. Pintér Miklós: — Olyannak látom a gyárat most, mint amilyen valójában. Tudom, vannak feladatok, amelyekei nekem kell megoldanom, s hogy sikerüljön, tudom mit kell még megtanulnom. Aztán körülbelül látom az országos helyzetet is. Van bennem egyfajta vidéki műszaki sovinizmus. — Melyek a távlati tér• veik? Batika Éva: — Tanulás. Marxista egyetemre szeretnék járni, s ha lehet, egy idegen nyelvből vizsgát tenni. Jakab Lajos: — Ha a feleségem végez, mert most ő a soros, akkor a gépipari technikumba iratkozom, később pedig a marxista esti egyetemre. Földesi József: — Villamos- mérnöki diplomát is szeretnék szerezni, s legalább egy nyelvi Az új vonat valósággal úszik a régi sínek fölött. Nem döcög, inkább ringat, mint a hajó; a zötyögést a lágy rugók fogják fel. A mellékvonalakon közlekedő új vasúti szerelvényről az első dicséretet a motorvezetőtől, Németh Józseftől hallom. Ezt mondja: — Húsz éve utazom, de ilyen kényelmes helyem még sem a mozdonyon, sem a motorokon nem volt. Azt hiszem, ugyanezt elmondhatják az utasok is. 2800, 1970 januárjában pedig vizsgát. Több szakirodalmat 3200 forintban állapították meg az alapbéremet Egy fontos osztályt vezetek. Pintér Miklós: — Sokáig, amíg nem voltam osztályvezető, már kiemelt mérnöki fizetést kaptam tanulmányaimért. Elégedett vagyok. Az én terüüzemvezetőként dolgoztam, leiemen csaknem kizárólagos Nehéz volt? Inkább küzdelmes, Nekem az egyetem anyagilag is nagyon sokba került, nem beszélve az állandó lemondásról. A szórakozás, az udvarlás öt évig kimaradt az életemből. döntési jogot adnak, bizalmat élvezek, fontosnak érzem magam, és elképzeléseimet valóra válthatom. Ezenkívül a marxista középiskola kihelyezett tagozatának előadója vagyok. kellene fordítanom, lépést tartatni a külföldi műszaki irodalommal. Pintér Miklós: — A nyelvek következnek. Enélkül szakmai kapcsolat, barátság teremtése lehetetlen. Egy budapesti vásáron vagy kiállításon magam szeretném elmondani mennyit érnek és mi tudnak termékeink. S egy vágyálmom: valamikor külföldi tanulmányútra menni. Bán Zsuzsa Párbeszéd a kaposvári vasútállomáson az Indulás előtti percekben: — Tessék mondani, hol s siófoki vonat? — Ez az kérem — feleli a kalauz. — Eeez?! — hitetlenkedik a piros-sárga szerelvény láttán a középkorú asszony. — Ez nem a pesti gyors? A kocsikban zöld borítású műbőr ülés. A pasztell színű, mennyezeten fénycsövek világítanak. És kellemesen melegek a fülkék. A radiátorokat 1500 volt hevíti. Huszonkét foknál kikapcsol a fűtés és tizennyolc foknál kezdenek újra melegíteni a radiátorok. Az ajtókon kajütablakok vannak. Ha egyenes pályán áll a szerelvény, végig lehet rajta látni. Utazunk. A kalauz azt mondja: — Szép ez a vonat, csak vigyázni nem tudunk rá Reggel már be kellett varrni az egyik bőrülést Valaki bicskával kivágta, és elvitték a kalaptartót is... Amikor először meglátták ezt a szerelvényt az utasok, tudja, mit mondtak? Azt, hogy aki rongálja, annak addig fogják a nyakát, amíg oda nem érkezik a rendőr. Az út Kaposvár és Siófok között pontosan 99 kilométer és 800 méter hosszú. A menetidő 3 óra 20 perc. A szerelvényt a 800 lóerős motor könnyen viszi fel a legmeredekebb kapaszkodón is. A vezetőülés fölött fekete betűkkel írták a fehér táblára: Megengedett legnagyobb sebesség 100 kilométer óránként A kilométeróra mutatója olyan pontosan áll a negyvenen, mintha odaszögezték volna. A motor bírná a sebességet, de a sínek nem. A piros-sárga szerelvény a múlt év decemberében készült. Ez a pálya, amelyen haladunk, 1894-ben. A vezetőülésen jegyzetfü zettel a kezében mellettem áll Kiss Kálmán, a kaposvári pályafenntartási főnök. Jegyzettel és egyre gondterheltebben — Nagy munka lesz valamennyire is rendbe tenni ez1 a vonalat — mondja. — Az idő betemette a pálya menti árkokat, vizes, laza a sínek alatt a talaj. Q Mibe került a pálya? Senki sem tudja már. Az azonban valószínű, hogy felújítása nem lesz olcsó. Az új szerelvény 23—24 millió forintot ér. A MÁV Pécsi Igazgatósága egyelőre hatot kapott belőle. Kettő Szigetvár —Kaposvár—Siófok között szállítja az utasokat. A motorvezető, Németh József először jár ezen az úton. A motort ismeri csak, az utat nem. Szabadi István, a más5k motorvezető évtizedek óta járta ezt az utat. A motorral azonban csak most ismerkedik. Ha a kaposvári állomásra is telepítenek ilyen szerelvényeket, kell a kezelését ismerő szakember. Ezért tanulnak mo6t újra a régi vasutasok. A vasúton mindig tanulni kell. Egy sikeres vizsga legföljebb csak évekre elég. Aztán ugyanabból a tárgyból újra felelni kell. A forgalom biztonsága követeli meg. — Nem éppen kellemes ez — mondom. A vonatvezető, Bata Ferenc felel rá: — Meg lehet szokni. Harminc éve vagyok vasutas, de «ekem még mindig kellemes az utazás. Szeretem ezt a munkát, pedig sokat megyek. Muszáj — teszi később hozzá —, az utóbbi két-három évben alig jött új ember a forgalomhoz. A vonatoknak pedig menni kelL A régi, döcögő vicinálisokon a személyzetnek is fárasztó utazni. Az új szerelvényen kellemes. S ez nemcsak az utasoknak, a vasútnak Is jó, hiszen a munkakörülmények javulnak vele, ami nem közömbös azok számára, akik ide akarnak jelentkezni. Kercza Imre * „Te leszel Vass Lajos“ Hová röpül a páva? Fészekrakás a Láng gépgyárban Borsodi példa — Somogyi tapasztalatok Egyre-másra alakulnak országszerte a Páva-körök, a Röpülj páva telévlziós nép dalvetélkedő hatására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Hová röpül a páva? címmel tanácskozást rendezett, melyen megbeszélték a népdalköi/ik tevékenységének tapasztalatait, és szó esett arról is, milyen irányban halad tovább ez a mozgalom. DANIEL LANG: 27. Eriksson idevágó tépelődé- hóba? seit megerősítve, Manuel el- Manuel így válaszolt: mondta vallomásában, hogy részt vett egy különleges, tíznapos táborozásban Vietnamban, ahol a közkatonák intenzív kiképzést kaptak, hogy meg tudjanak birkózni a legkülönfélébb harci helyzetek- ra »begyulladt«, kel, s ahol »gyakorlatilag azt megkérdezte: tag dolga, nincsenek problé- re megfontolt szándékkal el mák. követett gyilkosságért Clarkot' — ön szerint tehát a kato- életfogytiglani elzárásra ítél- naság nem ad módot az érni- ték. bemek, hogy döntsön a sza- Manuel nemi erőszak elkö- bályók, parancsok és a tisz- vetéséért tizenöt évet kapott tesség között? Erikssont leginkább MeserveJ Láng gépgyárban. Népszerű — A katonaság azt várja ítélete lepte meg. Az őrmes-J lett a népdal, éneklik szalagaz embertől, hogy katona tért ugyanis nem találták bű-Javatón, diákünnepségeken módjára viselkedjen, vagyis nősnek a nemi erőszak elkö-J Ahogy az egyik részvevő elengedelmeskedjen a parancs- vetésében. Gyilkosságért tízJ mondta, elég ha valakire rának. évet mértele ki rá. Végül is a Camp Radcliff-i Mikor Meserve-öt bűnösnek} — vagyis a nótafa, a — Mit gondol, Eriksson tárgyalóteremben ülésező négy találták, de nem ítélték mé«fkarvezetó miért nem ment be a kuny- másik el, egy törvényszéki tiszt megkérdezte tőle: — Van-e valami, amit el Incidens a 192-es magaslaton Vass Lajos karnagy, a Röpülj, páva adásainak népszerű vezetője elmondta, hogy már »fészket rakott« a páva üzemben is, Páva-kör alakult a bűntényben bűnösnek találta a vádlottakat. Valamennyit — Eriksson más volt. Űj fegyelmivel leszerelték, -köz- ember volt. Én egy hónappal katonává fokozták le, és min- szeretne mondani a bíróság vagy három héttel régebben ően fizetményüket megvonták, uak? kezdtem a szolgálatomat. Rafe kivételével, aki tovább- A vádlottak padja előtt áll- Mikor ezután Manuel arra ra is kaphatott fizetést, csalt va Meserve így válaszolt: utalt, hogy Eriksson bizonyá- nyolc éven át havi ötven dől- — Sok gyilkosságot láttam ................... az ügyész lárt vontak meg tőle. Mind Uram, mert ez a a négy katonát kényszermun- - , _ ít-anzv — _______es na S omogy bői Gulyás József, a i megyei tanács vb művelődés- i ügyi osztályának főelőadója i vett részt a tanácskozáson. El- i mondta tapasztalatait, többek i között azt, hogy nagy gondol 1 jelent az együtteseknek a to- 1 vábblépés. Nagyon sok értéui, latiam kes dallam került elő a íel- hívások nyomán, és sok együt- .... . tes annyira fejlődött már, verték a fejükbe hoav enae- — Akikor hogy lehet, hogy kára ítélték, amit az Egyesült ^ ■?a,T'e^n 8/1 mLnket(J hogy kórussá alakulhat. Épdelmeskedjenek a parancsnok- szembeszállt Meserve-vel? ön Államok hadseregének bünte- gyi^nak meg' Néha "agy°n{ P«1 ezért jó lenne, ha zenenak Azt mondták hosy ha bátrabbnak tartja magát Erik- tótáborában, a kansasi Fort K>ul°ü az ember az ellenség szerzőink ímanak könnyen v,„ tÄ,. —*>!_ Äsr— 1*11“ ■- ZÜ*ELÜ? ÍSfiKS® — Nem tartom, bátrabbnak tölteniük. tat tum oaiiautmoa ------------- hadművelet során egy leégett J számukra az összegyűjtött érseönez KeruiunK, ameiyDen magamat Ezt egy SZ(jvai ^e Az ítéletek szövegében alig kunyhóhoz értünk. VietnamiakJ tékes folklórdallamok felhaszveteran, aki mondjuk hat mnT,jtarn uram volt rendszer. Mindeavik es- „—„.„un, „ __\ nálásávaL m ondtam, uram. hónappal van régebben Viet- _ Miért akarta> hogy __ nariban nálunk, akkor tegyük osztag többi embere azt higy- követve fogalmazott, mindig, amit ez mond, mert gy6j hogy ön szívesen erősza- Bizonyára a tárgyalásokon akkor tovább fogunk élni.« volt rendszer. Mindegyik es- kifelé vonszolták a gyereke-, az kudtszék a maga_ szeszélyeit ket a kunyhó bunkerjából.. Füstmérgezésük volt. Az egyik? kisgyereknek »életmentő csónálásávaL Elmondta Gulyás József, hogy a tanácskozáson beszái moltak nagyon sok fontos orkol meg egy nőt? tanúsított készségesen segítő sztgos taPaszta]atrf1 is; Bor' Améllett pedig — vallotta _ jobb bemenni a kunyhó- viselkedése miatt kapta Rafe v m.’ " u *<[?, Manuel - ha nem megy be ba, uram... jobb, ha nincs a legenyhébb büntetést: nyolc tert ma*Sho* Ez ÍS azt mU^lítették’ hogy aZ ovodákban a a kunyhóból könnyen a kikö- harag az osztagban, és hogy évre ítélték nemi erőszakért zösítés sorsára juthatott volna, is mondja/m: ha nincs fenn- és gyilkosságért. Az ügyész megérdezte. akadás. Könnyebb úgy az ősz- A nemi erőszakért és az előtatja, hogy nemcsak gyilkolni ,i már megszokott gyermekdalo- szoktunk. íkat nagyszerűen felfrissítették i a gyűjtött népdalanyagból. És (Folytatjuk.) é nemcsak népdalokat, hanem régi, már-már feledésbe ment népi játékokat elevenítenek föl. Azért is fontos mindez, hogy a népdal ne csak vetélkedésre és szereplésre legyen alkalmas, hanem arra is, hogy a mindennapok részévé váljék. Egy borsodi énektanár pedig olyan értékes megfigyelésekről adott számot, hogy a népi gyermekdalok sajátos, ritmikus hullámzása megegyezik a gyerek testmozgásával, mozgásritmusával. A kettő a tanításban nagyszerűen összekapcsolható. , A végső tapasztalat az tehát, hogy terjed és tovább hódít a népdal. Éppen ezért nagyon fontos az is, hogy megfelelő fórum legyen, ahol az együttesek bizonyíthatnak, az új gyűjtésről és fejlődésükről. A megoldást Budapest kínálja, a városháza udvara lesz a Páva-körök vetélkedőjének majdani színhelye. Negyvennégy együttes nevezett máris — köztük hat somogyi. Egyébként várhatóan a televízió is Somogyba látogat majd, Buzsákról közvetítenek Pápa-adást. És lehet, hogy a gyári fészekrakók példája itt is egyre több követőre talál. Miként Gulyás József elmondta, már érdeklődnek, terveznek ilyet a textilművek leányotthonának lakói is. T. T. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. márdas 20. 5