Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-19 / 66. szám
Ma befejeződik a képviselők jelölése Somogybán Képviselőjelölt lett a varrónő Dolgozó nők töltötték meg j a széksorokat tegnap délután a Kaposvári Ruhagyár nagytermében megtartott jelölő j gyűlésen. A kétezer-ötszáz munkást — többségükben lányokat, asszonyokat — foglalkoztató somogyi nagyüzemben először jelöltek képviselőt. A környék lakói és a szomszédos üzemek dolgozói is ott voltak a teremben. A jelölő gyűlésen részt vett Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára és Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese is. Dr. Mozsgay Géza elnöki megnyitója után Pusztai Ferenc, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának titkára tett javaslatot a képviselőjelölt személyére: a népfront megyei elnöksége, a párt- és társadalmi szervek nevében Kosztolánczi János- nét, a ruhagyár varrónőjét javasolta. Munkásnők, régi és mostani munkatársak jelentkeztek szólásra, hogy beszéljenek árról, amit a képviselőjelölt varrónő tett a gyárban tizenhét év alatt. Csere Lászlóné: — A jelölt tizenhét évig osztozott gondokban, örömökben a gyárral. Hűsége után a szorgalmát kell megemlíteni. Hogy az ifjúsági szalag hírnevet szerzett magának, az ő kitartásának te köszönhető. Gál József né: — Sok a munka nálunk, de Kosztolánczi Jánosnénak a maga dolgán túl mindig jutott ideje arra, hogy Ragyogóan sütött a nap tegnap délután Tabon. A hangulatot a váratlan szép idő felfokozta, s az még jobban, hogy zsúfolásig megtelt három órára a Zichy Mihály Művelődési Központ nagyterme. Huszonhét községből több mint hatszázötvenen mentek el az országgyűlési kép viselő jelölő gyűlésre, amelyen részt vett Böhm József, a megyei tanács vb-elnö- ke is. A gyűlést dr. Szabó Károly, a járási népfrontbizottság al- elnöke nyitotta meg, majd Benedek Lajos, a tabi általános iskola igazgatója mondott beszédet, kiemelve a nagyközség fejlődését. — Valljuk be őszintén: mi, akik itt élünk, és akiknek itt éltek az ősei is, egy kicsit féltettük szeretett községünk jövőjét a járás megszűnése után. De a két év bebizonyította, hogy Tab előtt eddig soha át nem élt lehetőség áll, hiszen kisvárosias településsé fejlődhet. Meggyőző és beszédes tényekkel támasztotta alá ezt Benedek Lajos. Csak kettőt ragadunk ki ezek közül: ma háromszor annyian dolgoznak Tabon, mint a harmadik ötéves terv előtt, s számuk öt év alatt háromezer-nyolcszáz- ra nő. Benedek Lajos ezután a népfront nevében két képviselőjelöltet javasolt: Varga Károlyt, a Hazafias Népfront országos tanácsának tagját, a megyei bizottság titkárát és Valter Imrét, a balatonszabadi Novem- ver 7. Termelőszövetkezet elnökét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagját. Elmondta, hogy az első jelölt 1949, a másik pedig 1963 óta képviselő. A gyűlésen felszólalók — Müller László, Kromek Pál, dr. Takács Imre, Sass József és Takács István — megerősítették, hogy megvalósult az előző választási program Tabon és környékén is. Ezenkívül teljes mértékben egyetértettek azzal, hogy az 5. számú választó- kerületnek két képviselőjelöltje legyen. Javaslatuk elfogadását a szavazás mutatta. A két képviselőjelölt pedig megköszönte a bizalmat, majd a Himnusz el- éneklésével befejeződött a tabi jelölő gyűlés. ■ szót váltson másokkal is: buzdítson, lelkesítsen bennünket. Kovács Mária: — Másfél éve vagyok a munkatársa. Időben ez nem sok, de elég ahhoz, hogy bátran mondhassam: Kosztoláncziné alkalmas arra a feladatra, amelyre jelöljük. Müller László igazgató: — Büszke vagyok rá, hogy a mi gyárunkból jelölünk képviselőt. Ez elismerés a ruhagyárnak is. A felszabadulás után létesült, s nagyüzemmé fejlődő gyár munkáskollektívája olyan, mint egy nagy család. Bizonyosra veszem, ha ez a nagy család nemcsak most, a jelölésnél, hanem ha megválasztják, képviselői munkájának ellátásában is egy emberként segíti. Deresedé hajú munkás, Mór Győző kért szót utolsóként: — Tizenöt éve ismerem a Kosztolánczi családot: évek' g együtt dolgoztam a férjével. Tudom, hogy szorgalmas, ízig- vérig munkásasszony. Kézerdő emelkedett a magasba, amikor a jelölő gyűlés elnöke szavazásra szólította fel a részvevőket. Az egyhangúlag elfogadott javaslat után felcsendült a taps. Az űj képviselőjelölt: — Nem vagyok tagja a pártnak — mondta —, de minden erőmmel támogatom azt az országépítő programot, amelyet legutóbb a X. kongresz- szus jóváhagyott. Egyetértek vele, mert meggyőződésem, hogy minden ember boldogulását szolgálja. S én minden erőmmel ennek megvalósításán dolgozom. Bizalom Csurgó szülöttének Arról tanúskodott a zsúfolásig megtelt művelődési ház, hogy a csurgóiakat s a környéken lakókat élénken foglalkoztatta: kit ajánl a Hazafias Népfront képviselőjelöltnek a 10. számú országgyűlési választókerületben. Pápa Imre, a jelölő gyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Kocsis Lászlót, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökét és dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb- titkárát. Ditzendi Ernő beszélt ezt követően Csurgó iparosodásáról, a tervekről, s javaslatot tett a 10-es választói körzet ország- gyűlési képviselő jelöltjének személyére. — Községünk szülöttjét. Radnóti Lászlót javaslom erre a felelősségteljes posztra. Az alapítástól kezdve, mór húsz éve a Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke, s az ő személyes érdeme is, hogy ez az alig húsz emberrel néhány ezer forintnyi tőkével induló szövetkezet ma harmincmilliós- vagyonnal rendelkezik, s dolgozóinak száma eléri az ezret. — Örömmel veszem, hogy olyan embert javasolnak képviselőjelöltnek, aki közülünk származik, köztünk él, ismeri a falun élő emberek gondjait, és tenni is tud, hogy ezeken változtathassunk — fogadta el a jelölt személyét Varga János, a berzencei Jobb Élet Tsz elnöke, s a többi f elszólaló — Gál Ambrus gimnáziumi igazgató, Bogdán Frigyes né. a zákányi tanács dolgozója, Hof- ferka Gyula, a Napsugár Ipari Szövetkezet dolgozója — is csatlakozott a jelöléshez. Kovács Ferenc, a Nagyatádi Tanács vb-elnöke, dr. Horváth Béla, az ÁFÉSZ elnöke is támogatták a jelölt elfogadását, ismertetve Radnóti László jelentős közéleti tevékenységét, s a járás iparosításáért végzett önzetlen munkáját. Gorján Gyula Balogh Lajost, a csurgói Zrínyi Tsz elnökét javasolta képviselőjelöltnek. Azzal indokolta ezt, hogy a járásban elsősorban mezőgazdasági munkával foglalkozik a lakosság többsége, s éppen ezért mezőgazdasági szakember legyen a jelöltjük. Felszólalt Balogh Lajos is, ő viszont Radnóti Lászlót támogatta, s kérte, hogy elfoglaltsága miatt tekintsenek el az ő jelölésétől. A gyűlés részvevői éltek jogukkal, s szavazatukkal támogatva a Hazafias Népfront javaslatát, egyhangúlag elfogadták Radnóti László jelölését. vári Járási Tanács vb-elnöke, beszédében méltatta választó- jogi rendszerünk fejlődését, értékelte az elmúlt tervidőszakban elért eredményeinket, és utalt céltudatos, törekvő munkát igénylő feladatainkra. — Javaslom — mondta a továbbiakban —, hogy a 3. számú választókerületben dr. Guba Sándort, a mezőgazda- sági tudományok kanditátu- sát, a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum igazgatóját jelöljék képviselőnek. Dr. Guba Sándor — sem mint mezőgazdasági szakember, sem mint közéleti személyiség — nem ismeretlen. Kifejezték ezt a jelölő gyűlésen véleményt nyilvánító felszólalók is. — Guba elvtárs neve nemcsak a megyében, az országban, de az országhatáron túl is ismert — mondta többek Molnár Ferencne, a községi nőbizottság elnöke, meleg hangú, közvetlen szavakkal méltatta dr. Guba Sándor eddigi tevékenységét. S amikor az elnöklő Deák Lajos, a községi pártszervezet csúcstitké- ra szavazást javasolt, mind a kétszázharminc jelenlevő magasra tartotta a kezét. Dr Guba Sándor megköszönte a szívből jövő, őszinte bizalmat. Kedves pillanat volt, mikor a jelölő gyűlés végén Szeli Ferenc úttörő a legfiatalabbak nevében piros szegfű csokorra! köszöntötte a képviselőjelöltet, és piros nyakkendős úttörők adtak virágot az elnök ség valamennyi tagjának. * & * Megyénkben az országgyűlési képviselők jelölése ma este fejeződik be. Ekkor lesz dr. Guba Sándor második jelölő gyűlése a nagyberki művelődési otthonban. A teniiakarás jegyében Ünnepélyes, szép nyitány volt tegnap este Göllében, a 3. számú országgyűlési választókerület képviselőjelölő gyűlésén Váczi Mihálynak Még nem elég című verse. A »jövőnket tudni kell« gondolata s a célért való őszinte tenni akarás szelleme hatotta át a jelölő gyűlésnek több mint kétszáz részvevőjét A jelölő gyűlés ünnepi szónoka Csek József, a Kaposközött Szíjjártó János, a göl- lei szövetkezet elnöke —, s jól tudjuk, hogy az előző ciklusban képviselőként ő személyesen is sokat tett az idős szövetkezeti tagok nyugdíjának rendezéséért. Nádorfalvi Nándor, az egyesült kisgyaláni szövetkezet elnöke, Nemes Tibor, a göllei szövetkezet főagronómusa, Zsiga Sándor tsz-tag, Durczi István göllei KISZ-titkár, Fellendülést várnak Bálványoson Tekergős, hosszú úton jutottunk Bálványosra. Somogyi méretekben »hegyek« között. Nehéz lehet errefelé gazdálkodni. A bálványosi Aranykalász is azok közé a termelő- szövetkezetek közé tartozik, amelyeket gyűjtőfogalommal így szoktunk emlegetni: »kedvezőtlen adottságú szövetke zetek«. Magas, feketés hajú férfival, az elnökkel beszélgetünk. Tóth Lajosnak hívják, öt éve áll a gazdaság élén. A termelőszövetkezetet »mutatja be«. — Kétezemyolcszáz holdon gazdálkodunk, a szántónk ebből 1866 hold, a többi rétlegelő. Kétszázötvenhét tagja van gazdaságunknak. Ez azonban nem jelent ennyi munkaerőt. Száztizennégyen nyugdíjasok, járadékosok. A növénytermesztés az állattenyésztést szolgálja. Szántóterületünk huszonöt százalékára pillangósokat vetünk. A búza 600, a kukorica 500 holdon terem majd. Az állattenyésztésről: szarvasmarhát, juhot, sertést tartunk. Pulykafarmunk is van. Közelebbit az egyes ágazatokról: háromszázhúsz szarvasmarhánk van, gümő- kórtól mentesített állomány. Értékesítési tervünk: 85 növendékmarha, 45 vemhes üsző, 20 »selejt tehén«. A húskombináttal szerződtünk, bárányra meg a Gyapjúforgaími Vállalattal. Ebben az évben 1200 »tejes«-bárányt szállítanak el. öt-hatezer pulykát is szeretnénk eladni 1971-ben. — A múlt években milyen állattenyésztési célt szolgáló épületek készültek el? — Amíg hetvenszázalékos volt a támogatás, igyekeztünk jól kihasználni a nagy lehetőséget. Minden évben épült valami. Tavaly például a harminchat férőhelyes fiaztató és a háromszáz sertést befogadó hizlalda készült eb Azelőtt a bekötő út volt a legnagyobb munka. így könnyebben közelíthetjük meg majorjainkat. — A dombos-völgy es területeken jobban elhasználódik a gép, mint a kedvező adottságú mezőgazdasági üzemekben. Milyen fejlesztést terveznek ezen a téren? — Ebben az évben az amortizációs alapot teljes egészében gépesítésre fordítjuk. Ez 512 ezer forintot jelent. Nagy szükségünk is van erre. Jelenleg ugyanis csak tíz erőgéppel — főként MTZ-trakto- rokkal, valamint ezek munkagépeivel — rendelkezünk. Az idén újabb MTZ-t akarunk vásárolni pótkocsival és ekével, meg DT—75-öst is. Veszünk rendsodrót, trágyamar- .:olót. Két rotációs fűkaszára, ísherautóra, esőtörőre is szükségünk lesz. A gépjavítónk Kerekiben van, közös három termelőszövetkezettel. Csak a kisebb javításokat végezzük Bálványoson. — Hogyan zárták a múlt évet? — Nyolcvanszázalékos munkabért tudtunk fizetni. Minden gazdaságnak nehézségeket hozott a múlt év. A kedvezőtlen természeti környeze- tűeknek, ha lehet: még több gondot. Csak a búzát számítom: a tervezett tizennégy mázsa helyett kilenc mázsa lett az átlagtermés. Az öt zárszámadás közül ez volt a legrosszabb. Az előző években néhány forinttal mindig emelkedett a munkaegység értéke. Az 1970-es év visszalépést hozott. — Mit tesznek a következő néhány évben az ellen, hogy a kedvezőtlen terméseredmények okozta veszteség mirtel kevesebb legyen? Gondoltak-e melléküzemág létesítésére ? — Módszereiben nem tudunk változtatni a növényiéi^ mesztés eddigi rendszerén. A rossz időjárás ezután is visz- szavethet bennünket a munkánk eredményességét tekintve. Melléküzemeket sem merünk létesíteni. Kevés a munkaerő, az átlagéletkor is magas. Csak a traktorosok fiatalok, meg a melléjük beosztott brigád tagjai. — A háztáji állattenyésztés sem segíthetne a jövedelemkiegészítésben? — Tavaly a tejgyűjtőbe 162 ezer liter tejet hoztál: tagjaink. A háztájiban 100—110 szarvasmarha van. Kevesen hizlalnak. Ez is az átlagéletkor magasságával magyarázható. Évek óta megfigyelhető a háztáji állatállomány csökkenése. — Milyen kiutat lát a jelenlegi nehéz helyzetből? — Az állami árkiegészítéstől Várjuk a fellendülést. A szántónk aranykorona értéke a 8 alatt van, s a tagjövedelem sem éri el a 18 ezer forintot egy évben. Árkiegészítést kapunk a szarvasmarha és a juh eladásakor. Reményünk van arra, hogy ötéves időszakra biztosítják ezt. Akkor hiteleinket teljesen fedezni tudjuk. Amit pedig ezenkívül elérünk, azt fejlesztésre fordíthatjuk. L. L. Társadalmi segítséggel Fásítási ankét a TIT-ben 1972-től világszerte mozgalom indul az ember egészséges környezetének kialakításáért. A mozgalomba hazánk is bekapcsolódik úgy, hogy a negyedik ötéves terv első évétől a korábbinál erőteljesebb fásítási programot valósít meg. Régi hagyomány minden évben, tavasz elején, a fásítási ankét megrendezése, ahol az erdőgazdaság, a termelőszövetkezet, az állami gazdaság, a Hazafias Népfront és a KISZ képviselői megvitatják a bel- és külterületek fásításával kapcsolatos feladatokat A tegnapi ankéton az ötéves tervidőszak fő feladatairól váltottak szót a részvevők. Skiba Miklósnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesének üdvözlő szavai után az ankéton kedves perceket szerzett két kis úttörő a témához kapcsolódó versei elmondásával. Egy kicsit jelképesen ez azt is tükrözte hogy a legfiatalabbaktól a legidősebbekig szinte mindenki tehet valamit azért, hogy többet törődjünk az ember egészséges környezetének kialakításával és megóvásával. A társadalmi összefogásra nagy szükség van, hiszen korlátozottak az anyagi lehetőségek. A Soproni Erdészeti Egyétem két éve készítette el a megye belterületének fásítási tanulmánytervét, s most ennek fokozatos megvalósítása áll előttünk. Először be kell fejezni a már megkezdett területek, főútvonalak fásítását. Lényeges tennivaló az idegenforgalmi szempontból jelentős területek zöldövezetének kialakítása, valamint a községek és Kaposvár zöldövezetének fejlesztése, és sajátos feladat a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek fásítása. Ezekhez a tervekhez kapcsolódott dr. Dobos Tibornak, a soproni egyetem docensének a zöldövezeti területek létesítéséről és tervezéséről szóló előadása. Fekete Gyula, a MÉM főosztályvezető-helyettese a negyedik ötéves terv országos erdőgazdálkodási célkitűzéseiről szólott, hangsúlyozva ebben a munkában a társadalmi összefogás jelentőségét. Végezetül a megyei KISZ-bi- zottságnák, valamint a fásításban kiemelkedő munkát végző somogyi dolgozóknak kitüntetéseket — oklevelet, pénzjutalmat, emlékplakettet, emlékjelvényt — adott át. SOMOGYI SÍPIAP Péntek, 1971. március 19. 3
