Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

PROGRAM ÉS ELVÁRÁS Középtávú tervezés a vállalatoknál 1 az ú| szerelőcsarnok A kormány határozata alapján az állami ter­melő / és kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek először dolgoznak ki általáno­san középtávú terveket a gaz­daságirányítás megváltozott körülményei között. A vállala­ti ötéves, illetve annál rövi- debb időtartamú tervek össze­állítása a vállalati önállóság, a felelősség és az üzemi demok­rácia gyakorlati érvényesülésé­nek nagy problémája, és egy­ben a vállalati gazdasági és po­litikai vezetés színvonalának minősítése is. A vállalati tervek egyidejű és általános kidolgozásának feltételei adottak. A negyedik ötéves terv törvényerőre emel­kedett, a gazdasági szabályozó rendszer változásai már ismer­tek. A tervek kidolgozása, a végleges döntés és elhatározás azonban még a jövő pontosabb ismeretében sem egyszerű fel­adat. Körültekintő, széles körű politikai és szakmai előrelátást és alapos mérlegelést igényel: több évre előre konkrétan meghatározni a műszaki fej­lesztés irányát, alapot adni a műszaki fejlesztési és beruhá­zási döntésekhez, a vállalaton belüli operatív tervezéshez, a munkaszervezéshez és a válla­lati szintű szociális ellátás fej­lesztéséhez, a munkakörülmé­nyek javításához. A helyi kö­rülmények . figyelembevétele, az adottságokhoz való alkal­mazkodás ez esetben nemcsak lehetőség, hanem a jól megala­pozott, reális vállalati terv kidolgozásának alapvető felté­tele. A minden szempontból elfo­gadható, a sokféle társadalmi, vállalati, egyéni elvárást kielé­gítő terv elkészítésének szá­mos nagyon is fontos feltétele, meghatározó tényezője, össze­függése' van. Ezek közül most az egyik legfontosabbat, az emberi tényezőt vegyük szám­ba. A szocialista demokrácia a gazdasági folyamatok irányí­tásában, ellenőrzésében és a széles körű tapasztalatok, ja­vaslatok hasznosításában jut kifejezésre. A gazdasági építő­munkában nagy szerepe van a munkások kezdeményezésérrek. Ennek viszont két fontos felté­tele van, egyrészt lehetőséget kell adni arra, hogy a vállalat:! kollektíva, az egyes emberek részt vehessenek fontos orszá­gos gazdasági és a helyi válla­lati kérdések eldöntésében, a végrehajtás ellenőrzésében, másrészt, hogy olyan feltétele­ket alakítsunk ki a megfelelő tájékoztatás segítésével és a képzettség emelésével, ame­lyek lehetőséget teremtenek az ügyekbe való tényleges bele­szólásra. J ó alkalom, kedvező lehe­tőség a terv kidolgozá­sa arra, hogy az üzemi demokrácia keretei között a vállalati kollektívák megis­merkedjenek a vállalat közép­távú tervével, fejlesztési prog „...hogyan szilái hozzátok“ A barcsi Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén részt vett és felszólalt Baj­csy Ede, a szövetkezet nyu­galmazott, volt főagronömu- sa. — Nehéz helyzetben va­gyok, nem tudom, hogyan szóljak hozzátok... — ezek voltak az első szavak. Pilla­natnyi, másodpercekkel is alig mérhető csönd követte az első mondatot. Csend, amelynek mélyén meg nem fogalmazott monda­tok százai kuporogtak: »... ho­gyan szóljak hozzátok... Hoz­zátok, akikkel hosszú évekig közösen vert az eső, lábunk együtt csúszott a sárban, egy­formán perzselte homlokun­kat a verítékcsordító nyár. Akikkel együtt örültünk, vi­tatkoztunk, olykor káromkod­va mérgelődtünk. A szálak el- téphetetlenek. Én elmentem, az évek elszaladtak fölöttem A szálak ide kötnek. Itt állok előttetek, mint hajdani köz­gyűléseken. És keresem a sza­vakat. Hogyan is szóljak hoz­zátok ...« Mondatok jutnak az eszemr be: »Ede bácsit nagyon sze­rettük. Hogy tudott az embe­rekkel bánni, beszélni! Az ember örült, amikor találko­zott vele.. .-< És Ede bácsi beszélt. —■ • - - útravalóul fogadjátok el egy öregember — nem, bo­csánat, csak idős ember — né­hány tanácsát. Ne feledjétek el, hogy a szövetkezet egy nagy család, és mindannyian tudjuk, hogy a családon belül vannak, voltak és lesznek vi­ták. De amikor kifelé kell menni, akkor nincs helye a vitának. Eredményt csak úgy lehet elérni, ha a célban min­denki egységes..; Beszélt az eredményekről, a tanulásról, a széksorokban ülő emberek őelőtte annyira jól ismert szorgalmáról, de figyel­meztetett arra is, hogy az igyekezet, az egyre nagyobb teljesítményekre való törek­vés csak akkor jó, ha nem megy a minőség rovására. A gondolatok forrásként bu­zogtak elő. Az ész és a szív szavai voltak ezek. Az ész ad­ta a hasznos, figyelemre méltó útravalót, a szív, a barát sze­retetten érzéseit. — És végül köszönök nektek mindent. Köszönöm, hogy osz­tozhatok veletek a mai nap örömében, köszönöm, a veze­tőségnek és a tagságnak, hogy meghívtatok. Hogy még nem felejtettétek el Ede bácsit! Beszélt. A szavak megma­radtak bennem. Tudom és hi­szem, hogy akiknek szólt, a hajdani társak, azok jegyzet­füzet nélkül is őrzik a gondo­latokat. Hogyan szólt? Mint a régi közgyűléseken. Mint kinn a határban, vagy esti irodai be^ szélgetésen. Nem eltávozottként. Ügy. mint aki ide tartozik. Mert a szálak eltéphetetlenek... Vörös Márta ramjával, figyelembe vegyék észrevételeiket, javaslataikat, kritikai megjegyzéseiket. Ezek­ben a tervekben egy sor olyan gazdasági-szociális kérdés ke­rül eldöntésre, amelyet vala­milyen szinten az egyes kol­lektívák jól ismernek, tehát al­kotó módon véleményt tudnak formálni róla. Még altkor is hasznos'meghallgatni és vála­szolni ezekre a véleményekre, ha azok nem mindig a legjobb megoldást kínálják. Csak ilyen módon lehetséges kifejleszteni a tulajdonosi tudatot, közvetle­nül is érzékeltetni, hogy a munkásosztályé a hatalom, és érdekeltté tenni a dolgozókat a gondok közös vállalásában, megoldásában. A vállalatok önálló tervké­szítése azonban nemcsak a de­mokrácia nagyobb lehetőségét nyújtja, hanem igényli is an­nak továbbfejlfesztését. A jó terv feltétele, hogy a műszaki­anyagi tényezőkön kívül szá­moljon a vállalaton belül meg­lévő érdekellentétek jelentke­zésével, nyújtson lehetőséget azok feloldásához, csökkenté­séhez. A vélemények szabad és széles körű megnyilvánulása tárja fel az egyéni munkavál­lalói érdek és a vállalati érdek közötti ellentmondásokat. Más­részt a munkások és a vállalat különböző dolgozói igénylik is az informálódás lehetőségét, és minél jobban megismerik, megvitatják a fejlesztési célki­űzéseket, annál inkább mágu- kénak érzik azokat, annál ön- . tevékenyebben vesznek részt I megvalósításukban. Az emberi tényezők azonban nemcsak a tervezés módjában, (hanem tartalmában is jussa- ' nak kifejezésre. A vállalati tervekben foglalkozni kell a dolgozók általános műveltsé­gének, szakmai képzettségének emelésével, az élet- és munka- körülmények javításával, a termelés kultúrájának emelé­sével. Célszerű és egyben szo­cialista megoldás is, ha a vál­lalati tervek, minden lehetsé­ges forrást számba véve, meg­felelő intézkedéseket irányoz­tak elő a vállalati dolgozók iletkörülmányeinek, lakásvi­szonyainak javítására, sport- és kulturális igényeik kielégí­tésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására. ■ A z emberekhez közel álló és életüket közvetlenül is meghatározó ténye- :5k nagy, gyakran uralkodó helyet kapnak a dolgozók vi­táiban. Ez természetes is. Hi­szen végső soron ezeken a té­nyezőkön keresztül válik az egyes ember számára is kézzel­fogható valósággá, hogy a kö­zös érdekek érvényre juttatá­sa, a vállalati kollektíva kö­zös erőfeszítésének az eredmé­nyei teremtik meg egyéni bol­dogulásuk anyagi alapját is. A vezetőség számára viszont nem elhanyagolható tényező, hogy milyen programmal tud és akar a dolgozók elé lépni. Ha ez a program vonzó és talál­kozik a munkások és alkalma­zottak reális elképzeléseivel, akkor nagymértékben meg­könnyíthetik a vezetőség dol­gát, és népszerűvé, mozgósító erejűvé teszi a tervet. D. L. Nagy sikert arattak a tapasztalatcserék A Magyar Állattenyésztési. társaság vezetősége tegnap Székesfehérváron tartotta ki- j jővített ülését a budapesti és i vidéki állattenyésztési szak- jsztályok vezetőinek részvéte­ivel. dr. Lénárt La­bs rr. ági. és élelme iésügyi miniszterhelyettes is. Dr. Horn Artur akadémikus. 1 társaság elnöke tartott be­számolót. Mint többek között elmondta, az állattenyésztési társaság 1970-ben összesen 280 rendezvényt tartott, ebből 211-et vidéken. A megyei ren­dezvényeken mintegy S3 000 állattenyésztési szakember vett részt. Nagy sikert arattak a különböző tudományos na­pok és ä tapasztalatcserék. I A VBKM Kaposvári Villamosság! Gyárának új szerelőcsarnoka, amelyben a transzformá­torokat és a vezérlőberendezéseket gyártják majd. A 35 millió forintos beruházást előre­láthatóan az év közepén adják át. A csarnok alapterülete 6000 négyzetméter. , Bizalmatlanság a választáson Sok-sok huzavona és szabálytalanságok sorozata után tartotta meg szakszerve­zeti küldöttértekezletét a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda­sági Gépgyár Kaposvári Gyá­ra. ’ Száztíz küldött részvételé­vel, feszélyezett hangulatban kezdődött a tanácskozás. Egy­más közt sugdolózva beszél­gettek az emberek a választás előzményeiről. Az előkészítés még a múlt- év novemberében megkezdő­dött Megválasztották a hét­tagú jelölő bizottságot, mely­nek az volt a feladata, hogy beszélgessen -minden dolgo­zóval, s azok javaslatot tegye­nek a huszonöt tagú szakszer­vezeti tanácsra. Ekkor kezdődtek a szabály­talanságok, melyek felkavar­ták a gyár hanulatát, izga­lommal töltötték el a szakszer­vezeti tagságot. A jelölő bi­zottság, miután meghallgatta a dolgozók véleményét, összeál­lította a huszonöt tagú tanács névsorát. Ezután a megkérdezése nélkül is megváltoztatták ez- Olyanok is rákerül' ra, akiket még sem választottal? me; dolgozók Ö O OSZÖi lévsortf a listá- üdöttnek i. Beke­rült a jelöltek közé oíyan dol­gozó, akitől fegyelmi vétség miatt a szakszervezeti tanács megvonta a bizalmat. Az ügy olyan port kavart a dolgozók körében, hogy több levelet küldtek a szakszervezeti bi­zottság titkárának, s kérték vizsgálják felül a jelölő bi­zottság tevékenységét. Az ügy jobb megismerése végett többször is jártam a p- ‘ ban, beszélgettem a dol­gozókkal, a vállalat igazgató­jával, párttitkárával és a szakszervezeti bizottság titká­rával, hogy pontos képet kap­jak az előzményekről. Mind­az, amit ott tapasztaltam, a szakszervezeti demokrácia megsértése volt. Az ügy kivizsgálására elő­ször rendkívüli párttaggyűlést hívtak össze a gyárban, s meg­próbáltak tisztázni a jelölő bi­zottság munkáját. Később Ma­gyaróvárról, a nagyvállalati szakszervezeti bizottságtól küldöttség érkezett, beszélge­tett a dolgozókkal, a vállalat vezetőivel, s kérte őket, hogy a továbbiakban a szakszerve­zeti demokrácia megsértése nélkül készítsék elő a vá­lasztást. A január 23-ra meg­hirdetett szakszervezeti kül­döttértekezletet pedig elha­lasztották. Az előkészítő mun­ka azonban továbbra is zava­ró körülmények között íolvt. ezért a vállalat rendkívüli, közös párt- és szakszervezeti tanácskozást tartott, hogy vég­leg megszüntessék a szabály­talanságokat. Ilyen előzmé­nyek után érthető, hogy min­denki nagy érdeklődéssel vár­ta a választást. A felszólalók közül né­hányan bírálták a szakszer­vezeti bizottságot, hogy a be­számoló gyenge, nem tartal­mazza a szakszervezeti bizott­ság eddigi munkáját. Ezek a felszólalók, úgy éreztem, nem íz anyagot akarták bírálni, ha­nem a szakszervezeti bizottság titkárát, Gyurina Pált. A vá­lasz azonban nem maradt el. Egyik dolgozó felszólalásában elmondta hogy mindaz, amit a beszámoló rögzített, a való helyzetet mutatja. Csak éppen az a baj, hogy egyes tagok még azt a fáradtságot sem Kezdeményezésük példa Egynapi kereset óvoda építésére A KAPOSVÁRI Széchenyi KISZ-alapszervezet egyszer már felhívta magára a figyel­met, amikor egy állami gon­dozott kislány, Szabó Juliánná patronálását vállalta. Az el­múlt napokban megtartott ta­nácskozásukon ismét figyelem­re méltó elhatározásra jutot­tak. Bukaresti Katalin KISZ- titkárral beszélgettem a köve­tésre méltó kezdeményezésről. — A KISZ-szervezet úgy döntött, hogy bekapcsolódik az óvodaépítés! akcióba. — Honnan származott ez az ötlet? — Egyhetes párttanfolya­mon voltam Balatonföldvá- "on, és ott szó volt arról, hogy kevés az óvodai hely, sokkal többre lenne szükség. Tulaj­donképpen ez adta az ötletet. Beszélgettünk róla, aztán m akcióprogramunkban is helyet adtunk ennek a tervnek. — Milyen javaslatot tettek? — Egynapi keresetünket ajánlottuk fel, ami személyen­ként körülbelül 60—70 forint. Persze ez kevés, de azt vár­juk, hogy más alapszervezetek is csatlakoznak kezdeménye­zésünkhöz, így együtt elő tud­nánk teremteni egy óvodára való. összeget. i — Hogyan fogadták a töb­biek ezt az elképzelést? — Örömmel. A terv azért is aratott sikert, mert két fia­tal-asszony van köztünk, akik közvetlenül is érdekeltek az óvodaépítési programban. Igaz, elég kevesen, tizenegyen va­gyunk KISZ-tagok, de aktív összehangoltan működő közös­ség a mienk. — Ez az összetartás megnyil­vánult a szép kezdeményezés­ben is. Milyen más közös mun­kájuk, elgondolásuk van? — Elhatároztuk, hogy szín­házba, moziba járunk, farsan­gi bált rendezünk, elmegyünk a megyei levéltárbá, rendbe tesszük a vállalat udvarát, gondozzuk a virágokat, és részt veszünk a garázs bővítésében. Ezt nagy örömmel tesszük, mert a KISZ-tagok többsége a Kapós-völgyi Vízgazdálkodás és Talajvédelmi Társulatnál dolgozik, és a sok támogatást szeretnénk ezzel is megkö­szönni. Kulturális progra­munkban költők és írók be­mutatását tervezzük. KIS KÖZÖSSÉG, összetartó közösség. Figyelemmel kíséri1 a megye gondjait. Kezdemé­nyezésük példa. vették maguknak, hogy figyel­mesen olvassák él a számukra elküldött beszámolót. A beszá­moló foglalkozik az eredmé­nyekkel, de a hibákat is bát­ran feltárja. j A szakszervezeti bizottság­nak immár a negyedik titkára Gyrina Pál, s őt körülbelül egy éve választották meg. Azt, amit elődei mulasztottak, egy év alatt nagyon nehéz helyre­hozni.. így is mindent megtett azért, hogy a bizottság jól vé­gezze munkáját. A felszólalások egyre heve­sebbek lettek. Bírálták a bi­zalmiak munkáját. Elmondták a dolgozók, hogy két év alatt mindössze egy szakszervezett taggyűlést tartottak a gyár­ban. Nem ismerik a szakszer­vezet munkáját, tevékenysé­gét. Egyes határozatok sok­szor későn vagy egyáltalán nem jutnak el a dolgozókhoz. Az egyik felszólaló, Rakó Károly elmondta, hogy a né­zeteltéréseket olyan emberek idézték elő, akik régebben va­lamilyen tisztséget töltöttek be a gyárban. Mint elmondta, Kocsis Gyula, a gyár volt párttitkára bizonyos tisztség elérésére törekedett, s ennek érdekében egyenként beszél­getett a dolgozókkal, s kérte őket, hogy őrá szavazzanak. A felszólalók között volt Füspök Tibor, a vállalat párt­titkára is. Hozzászólása in­kább beszámolóhoz hasonlí­tott. Igaz, elmondta, hogy na­gyon rossz a kapcsolat a vál­lalat gazdasági vezetősége, ■ a pártvezetőség és. a szakszer­vezeti vezetőség között, s hogy ezt meg kellene szüntet­ni, de hogy miként, azt nem tudta vázolni. Hogy ő mit tett azért, hogy ez megváltozzon, arról se mondott semmit. Felszólalt Czigány Károly, az SZMT közgazdasági bizott­ságának főelőadója is, aki épp ellenkező véleményen volt, mint ■ ami valójában történt a gyárban. Szerinte nem történ­tek szabálytalanságok, csak néhány ember próbálta érvé­nyesíteni akaratát. A huszonöt tagú szak­szervezeti tanács névsorát ék­kor ismertették a küldöttek­kel. A névsor most már olyan emberek nevét tartalmazta, akiket a dolgozók már egyszer javasoltak, így valamennyiü- ket megválasztották a szak- szervezeti tanácsba. Ezután titkos szavazással ismét Gyu­rivá Pált választották meg a szakszervezeti bizottság tit­kárává, (Syertyás László SOKOGYI NÉPLAP CsfitöriSk, 1971, február 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom