Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
PROGRAM ÉS ELVÁRÁS Középtávú tervezés a vállalatoknál 1 az ú| szerelőcsarnok A kormány határozata alapján az állami termelő / és kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek először dolgoznak ki általánosan középtávú terveket a gazdaságirányítás megváltozott körülményei között. A vállalati ötéves, illetve annál rövi- debb időtartamú tervek összeállítása a vállalati önállóság, a felelősség és az üzemi demokrácia gyakorlati érvényesülésének nagy problémája, és egyben a vállalati gazdasági és politikai vezetés színvonalának minősítése is. A vállalati tervek egyidejű és általános kidolgozásának feltételei adottak. A negyedik ötéves terv törvényerőre emelkedett, a gazdasági szabályozó rendszer változásai már ismertek. A tervek kidolgozása, a végleges döntés és elhatározás azonban még a jövő pontosabb ismeretében sem egyszerű feladat. Körültekintő, széles körű politikai és szakmai előrelátást és alapos mérlegelést igényel: több évre előre konkrétan meghatározni a műszaki fejlesztés irányát, alapot adni a műszaki fejlesztési és beruházási döntésekhez, a vállalaton belüli operatív tervezéshez, a munkaszervezéshez és a vállalati szintű szociális ellátás fejlesztéséhez, a munkakörülmények javításához. A helyi körülmények . figyelembevétele, az adottságokhoz való alkalmazkodás ez esetben nemcsak lehetőség, hanem a jól megalapozott, reális vállalati terv kidolgozásának alapvető feltétele. A minden szempontból elfogadható, a sokféle társadalmi, vállalati, egyéni elvárást kielégítő terv elkészítésének számos nagyon is fontos feltétele, meghatározó tényezője, összefüggése' van. Ezek közül most az egyik legfontosabbat, az emberi tényezőt vegyük számba. A szocialista demokrácia a gazdasági folyamatok irányításában, ellenőrzésében és a széles körű tapasztalatok, javaslatok hasznosításában jut kifejezésre. A gazdasági építőmunkában nagy szerepe van a munkások kezdeményezésérrek. Ennek viszont két fontos feltétele van, egyrészt lehetőséget kell adni arra, hogy a vállalat:! kollektíva, az egyes emberek részt vehessenek fontos országos gazdasági és a helyi vállalati kérdések eldöntésében, a végrehajtás ellenőrzésében, másrészt, hogy olyan feltételeket alakítsunk ki a megfelelő tájékoztatás segítésével és a képzettség emelésével, amelyek lehetőséget teremtenek az ügyekbe való tényleges beleszólásra. J ó alkalom, kedvező lehetőség a terv kidolgozása arra, hogy az üzemi demokrácia keretei között a vállalati kollektívák megismerkedjenek a vállalat középtávú tervével, fejlesztési prog „...hogyan szilái hozzátok“ A barcsi Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén részt vett és felszólalt Bajcsy Ede, a szövetkezet nyugalmazott, volt főagronömu- sa. — Nehéz helyzetben vagyok, nem tudom, hogyan szóljak hozzátok... — ezek voltak az első szavak. Pillanatnyi, másodpercekkel is alig mérhető csönd követte az első mondatot. Csend, amelynek mélyén meg nem fogalmazott mondatok százai kuporogtak: »... hogyan szóljak hozzátok... Hozzátok, akikkel hosszú évekig közösen vert az eső, lábunk együtt csúszott a sárban, egyformán perzselte homlokunkat a verítékcsordító nyár. Akikkel együtt örültünk, vitatkoztunk, olykor káromkodva mérgelődtünk. A szálak el- téphetetlenek. Én elmentem, az évek elszaladtak fölöttem A szálak ide kötnek. Itt állok előttetek, mint hajdani közgyűléseken. És keresem a szavakat. Hogyan is szóljak hozzátok ...« Mondatok jutnak az eszemr be: »Ede bácsit nagyon szerettük. Hogy tudott az emberekkel bánni, beszélni! Az ember örült, amikor találkozott vele.. .-< És Ede bácsi beszélt. —■ • - - útravalóul fogadjátok el egy öregember — nem, bocsánat, csak idős ember — néhány tanácsát. Ne feledjétek el, hogy a szövetkezet egy nagy család, és mindannyian tudjuk, hogy a családon belül vannak, voltak és lesznek viták. De amikor kifelé kell menni, akkor nincs helye a vitának. Eredményt csak úgy lehet elérni, ha a célban mindenki egységes..; Beszélt az eredményekről, a tanulásról, a széksorokban ülő emberek őelőtte annyira jól ismert szorgalmáról, de figyelmeztetett arra is, hogy az igyekezet, az egyre nagyobb teljesítményekre való törekvés csak akkor jó, ha nem megy a minőség rovására. A gondolatok forrásként buzogtak elő. Az ész és a szív szavai voltak ezek. Az ész adta a hasznos, figyelemre méltó útravalót, a szív, a barát szeretetten érzéseit. — És végül köszönök nektek mindent. Köszönöm, hogy osztozhatok veletek a mai nap örömében, köszönöm, a vezetőségnek és a tagságnak, hogy meghívtatok. Hogy még nem felejtettétek el Ede bácsit! Beszélt. A szavak megmaradtak bennem. Tudom és hiszem, hogy akiknek szólt, a hajdani társak, azok jegyzetfüzet nélkül is őrzik a gondolatokat. Hogyan szólt? Mint a régi közgyűléseken. Mint kinn a határban, vagy esti irodai be^ szélgetésen. Nem eltávozottként. Ügy. mint aki ide tartozik. Mert a szálak eltéphetetlenek... Vörös Márta ramjával, figyelembe vegyék észrevételeiket, javaslataikat, kritikai megjegyzéseiket. Ezekben a tervekben egy sor olyan gazdasági-szociális kérdés kerül eldöntésre, amelyet valamilyen szinten az egyes kollektívák jól ismernek, tehát alkotó módon véleményt tudnak formálni róla. Még altkor is hasznos'meghallgatni és válaszolni ezekre a véleményekre, ha azok nem mindig a legjobb megoldást kínálják. Csak ilyen módon lehetséges kifejleszteni a tulajdonosi tudatot, közvetlenül is érzékeltetni, hogy a munkásosztályé a hatalom, és érdekeltté tenni a dolgozókat a gondok közös vállalásában, megoldásában. A vállalatok önálló tervkészítése azonban nemcsak a demokrácia nagyobb lehetőségét nyújtja, hanem igényli is annak továbbfejlfesztését. A jó terv feltétele, hogy a műszakianyagi tényezőkön kívül számoljon a vállalaton belül meglévő érdekellentétek jelentkezésével, nyújtson lehetőséget azok feloldásához, csökkentéséhez. A vélemények szabad és széles körű megnyilvánulása tárja fel az egyéni munkavállalói érdek és a vállalati érdek közötti ellentmondásokat. Másrészt a munkások és a vállalat különböző dolgozói igénylik is az informálódás lehetőségét, és minél jobban megismerik, megvitatják a fejlesztési célkiűzéseket, annál inkább mágu- kénak érzik azokat, annál ön- . tevékenyebben vesznek részt I megvalósításukban. Az emberi tényezők azonban nemcsak a tervezés módjában, (hanem tartalmában is jussa- ' nak kifejezésre. A vállalati tervekben foglalkozni kell a dolgozók általános műveltségének, szakmai képzettségének emelésével, az élet- és munka- körülmények javításával, a termelés kultúrájának emelésével. Célszerű és egyben szocialista megoldás is, ha a vállalati tervek, minden lehetséges forrást számba véve, megfelelő intézkedéseket irányoztak elő a vállalati dolgozók iletkörülmányeinek, lakásviszonyainak javítására, sport- és kulturális igényeik kielégítésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására. ■ A z emberekhez közel álló és életüket közvetlenül is meghatározó ténye- :5k nagy, gyakran uralkodó helyet kapnak a dolgozók vitáiban. Ez természetes is. Hiszen végső soron ezeken a tényezőkön keresztül válik az egyes ember számára is kézzelfogható valósággá, hogy a közös érdekek érvényre juttatása, a vállalati kollektíva közös erőfeszítésének az eredményei teremtik meg egyéni boldogulásuk anyagi alapját is. A vezetőség számára viszont nem elhanyagolható tényező, hogy milyen programmal tud és akar a dolgozók elé lépni. Ha ez a program vonzó és találkozik a munkások és alkalmazottak reális elképzeléseivel, akkor nagymértékben megkönnyíthetik a vezetőség dolgát, és népszerűvé, mozgósító erejűvé teszi a tervet. D. L. Nagy sikert arattak a tapasztalatcserék A Magyar Állattenyésztési. társaság vezetősége tegnap Székesfehérváron tartotta ki- j jővített ülését a budapesti és i vidéki állattenyésztési szak- jsztályok vezetőinek részvéteivel. dr. Lénárt Labs rr. ági. és élelme iésügyi miniszterhelyettes is. Dr. Horn Artur akadémikus. 1 társaság elnöke tartott beszámolót. Mint többek között elmondta, az állattenyésztési társaság 1970-ben összesen 280 rendezvényt tartott, ebből 211-et vidéken. A megyei rendezvényeken mintegy S3 000 állattenyésztési szakember vett részt. Nagy sikert arattak a különböző tudományos napok és ä tapasztalatcserék. I A VBKM Kaposvári Villamosság! Gyárának új szerelőcsarnoka, amelyben a transzformátorokat és a vezérlőberendezéseket gyártják majd. A 35 millió forintos beruházást előreláthatóan az év közepén adják át. A csarnok alapterülete 6000 négyzetméter. , Bizalmatlanság a választáson Sok-sok huzavona és szabálytalanságok sorozata után tartotta meg szakszervezeti küldöttértekezletét a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára. ’ Száztíz küldött részvételével, feszélyezett hangulatban kezdődött a tanácskozás. Egymás közt sugdolózva beszélgettek az emberek a választás előzményeiről. Az előkészítés még a múlt- év novemberében megkezdődött Megválasztották a héttagú jelölő bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy beszélgessen -minden dolgozóval, s azok javaslatot tegyenek a huszonöt tagú szakszervezeti tanácsra. Ekkor kezdődtek a szabálytalanságok, melyek felkavarták a gyár hanulatát, izgalommal töltötték el a szakszervezeti tagságot. A jelölő bizottság, miután meghallgatta a dolgozók véleményét, összeállította a huszonöt tagú tanács névsorát. Ezután a megkérdezése nélkül is megváltoztatták ez- Olyanok is rákerül' ra, akiket még sem választottal? me; dolgozók Ö O OSZÖi lévsortf a listá- üdöttnek i. Bekerült a jelöltek közé oíyan dolgozó, akitől fegyelmi vétség miatt a szakszervezeti tanács megvonta a bizalmat. Az ügy olyan port kavart a dolgozók körében, hogy több levelet küldtek a szakszervezeti bizottság titkárának, s kérték vizsgálják felül a jelölő bizottság tevékenységét. Az ügy jobb megismerése végett többször is jártam a p- ‘ ban, beszélgettem a dolgozókkal, a vállalat igazgatójával, párttitkárával és a szakszervezeti bizottság titkárával, hogy pontos képet kapjak az előzményekről. Mindaz, amit ott tapasztaltam, a szakszervezeti demokrácia megsértése volt. Az ügy kivizsgálására először rendkívüli párttaggyűlést hívtak össze a gyárban, s megpróbáltak tisztázni a jelölő bizottság munkáját. Később Magyaróvárról, a nagyvállalati szakszervezeti bizottságtól küldöttség érkezett, beszélgetett a dolgozókkal, a vállalat vezetőivel, s kérte őket, hogy a továbbiakban a szakszervezeti demokrácia megsértése nélkül készítsék elő a választást. A január 23-ra meghirdetett szakszervezeti küldöttértekezletet pedig elhalasztották. Az előkészítő munka azonban továbbra is zavaró körülmények között íolvt. ezért a vállalat rendkívüli, közös párt- és szakszervezeti tanácskozást tartott, hogy végleg megszüntessék a szabálytalanságokat. Ilyen előzmények után érthető, hogy mindenki nagy érdeklődéssel várta a választást. A felszólalók közül néhányan bírálták a szakszervezeti bizottságot, hogy a beszámoló gyenge, nem tartalmazza a szakszervezeti bizottság eddigi munkáját. Ezek a felszólalók, úgy éreztem, nem íz anyagot akarták bírálni, hanem a szakszervezeti bizottság titkárát, Gyurina Pált. A válasz azonban nem maradt el. Egyik dolgozó felszólalásában elmondta hogy mindaz, amit a beszámoló rögzített, a való helyzetet mutatja. Csak éppen az a baj, hogy egyes tagok még azt a fáradtságot sem Kezdeményezésük példa Egynapi kereset óvoda építésére A KAPOSVÁRI Széchenyi KISZ-alapszervezet egyszer már felhívta magára a figyelmet, amikor egy állami gondozott kislány, Szabó Juliánná patronálását vállalta. Az elmúlt napokban megtartott tanácskozásukon ismét figyelemre méltó elhatározásra jutottak. Bukaresti Katalin KISZ- titkárral beszélgettem a követésre méltó kezdeményezésről. — A KISZ-szervezet úgy döntött, hogy bekapcsolódik az óvodaépítés! akcióba. — Honnan származott ez az ötlet? — Egyhetes párttanfolyamon voltam Balatonföldvá- "on, és ott szó volt arról, hogy kevés az óvodai hely, sokkal többre lenne szükség. Tulajdonképpen ez adta az ötletet. Beszélgettünk róla, aztán m akcióprogramunkban is helyet adtunk ennek a tervnek. — Milyen javaslatot tettek? — Egynapi keresetünket ajánlottuk fel, ami személyenként körülbelül 60—70 forint. Persze ez kevés, de azt várjuk, hogy más alapszervezetek is csatlakoznak kezdeményezésünkhöz, így együtt elő tudnánk teremteni egy óvodára való. összeget. i — Hogyan fogadták a többiek ezt az elképzelést? — Örömmel. A terv azért is aratott sikert, mert két fiatal-asszony van köztünk, akik közvetlenül is érdekeltek az óvodaépítési programban. Igaz, elég kevesen, tizenegyen vagyunk KISZ-tagok, de aktív összehangoltan működő közösség a mienk. — Ez az összetartás megnyilvánult a szép kezdeményezésben is. Milyen más közös munkájuk, elgondolásuk van? — Elhatároztuk, hogy színházba, moziba járunk, farsangi bált rendezünk, elmegyünk a megyei levéltárbá, rendbe tesszük a vállalat udvarát, gondozzuk a virágokat, és részt veszünk a garázs bővítésében. Ezt nagy örömmel tesszük, mert a KISZ-tagok többsége a Kapós-völgyi Vízgazdálkodás és Talajvédelmi Társulatnál dolgozik, és a sok támogatást szeretnénk ezzel is megköszönni. Kulturális programunkban költők és írók bemutatását tervezzük. KIS KÖZÖSSÉG, összetartó közösség. Figyelemmel kíséri1 a megye gondjait. Kezdeményezésük példa. vették maguknak, hogy figyelmesen olvassák él a számukra elküldött beszámolót. A beszámoló foglalkozik az eredményekkel, de a hibákat is bátran feltárja. j A szakszervezeti bizottságnak immár a negyedik titkára Gyrina Pál, s őt körülbelül egy éve választották meg. Azt, amit elődei mulasztottak, egy év alatt nagyon nehéz helyrehozni.. így is mindent megtett azért, hogy a bizottság jól végezze munkáját. A felszólalások egyre hevesebbek lettek. Bírálták a bizalmiak munkáját. Elmondták a dolgozók, hogy két év alatt mindössze egy szakszervezett taggyűlést tartottak a gyárban. Nem ismerik a szakszervezet munkáját, tevékenységét. Egyes határozatok sokszor későn vagy egyáltalán nem jutnak el a dolgozókhoz. Az egyik felszólaló, Rakó Károly elmondta, hogy a nézeteltéréseket olyan emberek idézték elő, akik régebben valamilyen tisztséget töltöttek be a gyárban. Mint elmondta, Kocsis Gyula, a gyár volt párttitkára bizonyos tisztség elérésére törekedett, s ennek érdekében egyenként beszélgetett a dolgozókkal, s kérte őket, hogy őrá szavazzanak. A felszólalók között volt Füspök Tibor, a vállalat párttitkára is. Hozzászólása inkább beszámolóhoz hasonlított. Igaz, elmondta, hogy nagyon rossz a kapcsolat a vállalat gazdasági vezetősége, ■ a pártvezetőség és. a szakszervezeti vezetőség között, s hogy ezt meg kellene szüntetni, de hogy miként, azt nem tudta vázolni. Hogy ő mit tett azért, hogy ez megváltozzon, arról se mondott semmit. Felszólalt Czigány Károly, az SZMT közgazdasági bizottságának főelőadója is, aki épp ellenkező véleményen volt, mint ■ ami valójában történt a gyárban. Szerinte nem történtek szabálytalanságok, csak néhány ember próbálta érvényesíteni akaratát. A huszonöt tagú szakszervezeti tanács névsorát ékkor ismertették a küldöttekkel. A névsor most már olyan emberek nevét tartalmazta, akiket a dolgozók már egyszer javasoltak, így valamennyiü- ket megválasztották a szak- szervezeti tanácsba. Ezután titkos szavazással ismét Gyurivá Pált választották meg a szakszervezeti bizottság titkárává, (Syertyás László SOKOGYI NÉPLAP CsfitöriSk, 1971, február 11.
