Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
I 4 közös gazdálkodás 20. évében % ségben a közős célokért Zárszámadó közgyűlés a nagybajomi Lenin Tsz-ben A közgyűlésen részt vett és felszólalt Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke. — Saö vetkezetünk dolgozó parasztsága és vezetősége egész évben szorgalmas munkával készült erre a számvetésre. Községünk történetében ez a huszadik esztendő, mikor a falu tsz-paraszfsága zárszámadást tart — ezekkel a szavakkal kezdte a nagybaj o- mi Lenin Tsz vezetőségének beszámolóját Horváth László, a szövetkezet elnöke. Az ünnepi zárszámadáson részt vett Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára, Varga Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Pfeiffer Elemér, a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Olyan számvetés volt ez, melyen a három éve egy szövetkezetben gazdálkodó tsz tagsága nem csupán 1970 gondjait, eredményeit tette mérlegre, hanem sorra vette a tapasztalatokkal összefüggésszönhető. Benne van a tagság odaadó szorgalma, a nagyon céltudatos, magas színvonalú vezetés, a pártszervezet, a tíz szocialista brigád és a kis létszámú, de példamutatóan szorgalmas KISZ-szervezet segítsége, munkája. Horváth László részletesen és őszintén a közgyűlés elé tárta az egyes ágazatok eredményeit. Elemezte a gazdaság anyagi helyzetét. Ez a nagyüzemünk is — mont sok más szövetkezet Somogybán —, az elöregedés problémáival birkózik, az átlagos életkor lassan eléri a hatvan évet. S bár a szövetkezet igyekszik megtenni mindent a fiatalok megszerzéséért és megtartásáért (jó kapcsolat az iskolával, ösztöndíj a szakmunkásoknak stb.), az elnök joggal fordult az egész közösséghez, hogy támogassa a nagyüzemet e gond mielőbbi megszüntetésében is. — A holnap újabb feladatok elvégzését várja tőlünk — mondta Horváth László. — Horváth László elnök köszöntötte és megjutalmazta a most nyugdíjba vonult öregeket, ben a holnap feladatait, céljait is. Sok erőfeszítést kívánó, de újabb eredményeket hozó év volt a tavalyi. Különösen szembetűnő, hogy egyetlen — és a mezőgazdaságnak nem is kedvező — évben több mint négymillióval, 42 112 000 forintra nőtt a nagy közösség tiszta vagyona. Ezzel együtt járt a tagság jövedelmének növekedése; tavaly 69, az idén 77,45 forint részesedés jut egy tízórás munkanapra. Nagyon becsületes munkát takar ez az eredmény, hiszen csak a kenyérgabonában hárommillió forintos bevételkiesés volt, és az állattenyésztés sem hozta a várt eredményt. Hogy mégis fejlődésről, gyarapodásról beszélhettek ezen a közgyűlésen, az a Lernn szövetkezetét jellemző nagy összefogásnak köAgronömiaí terveinknek megfelelően következetesen tovább kell javítanunk termőtalajainkat. Célunk a szakosított tehenészeti és sertéstelep megépítése, a juhászat fejlesztése, a gépesítéssel együtt az általános műszaki színvonal emelése, a fiatalok nagyobb arányú bevonása gazdálkodásunkba. A tagságtól bizalmat, a korábbiakhoz hasonló töretlen szorgalmat kérek, jó együttműködést a mindig nagyobb céljaink valóra váltásához. A* Őszinte beszámolót őszinte vita követte, melynek során felszólalt Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke is Felszólalásának első részében méltatta a Lenin Tsz-nek — a megye egyik legjelentősebb nagyüzemének — gazdálkodását, fejlődését. Elismerését fejezte ki a példamutató munkáért. Külön hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kedvezőtlen talaj adottságokkal rendelkező gazdaságban hozzákezdtek a határ vízrendezéséhez. — Ezen a területen talán ez az egyik legfontosabb feladat, melyet el kell végezni a további célok valóra váltásáért — mondotta. — A magunk részéről igyekszünk mi is olyan támogatást adni, hogy mihamarabb túljusson a szövetkezet ezen a nagy munkáján. A továbbiakban a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről, a most folyó zárszámadások tapasztalatairól szólt Böhm elvtárs. Utalt a múlt év nehézségeire, aminek következtében nem mindenütt tudják kiosztani a tervezett részesedést úgy, mint Nagybajomban, de egyben utalt a megye szövetkezeteinek eszközás tőkeszegénységére, amely nem csupán egyéves, hanem hosszabb idő óta meglevő gond. A nehézségek számbavétele mellett arra irányította a figyelmet, hogy elkeseredésre, aggodalomra nincs ok, nem hiányzik mezőgazdaságunkból az alkotó, kezdeményező erő, és már eleve más, jobb feltételekkel indul ez az év, mint a tavalyi. Az értékelést, a biztatást, a hasznos tanácsokat jó szívvel fogadta a tagság és a vezetőség. Kedves és megható pillanatokkal zárult a szövetkezet közgyűlése. A múlt évben 58 szövetkezeti tag ment nyugdíjba. Horváth László elnök mindegyiküknek megköszönte áldozatos, önzetlen munkáját és ötszáz-ötszáz forint jutalmat adott át nekik nyugdíjba vonulásuk alkalmából. V. M. MAGASABB SZINTŰ PARTEPÍÍÉST Pártunk X. kongresszusa a párt és a társadalom előtt álló feladatok lényegét egy mondatban juttatta kifejezésre: »A szocializmus teljes felépítésének. magasabb szinten való folytatása.« Ez a politikában, a pártmunkában a párt általános törekvését fejezi ki, hogy folytassuk, az eddiginél még következetesebben érvényesítsük a pórt politikai irányvonalát. A párt belső életében elengedhetetlenül fontos feladat a pártegység, a munkamódszer, a munkastílus javítása. Most, hogy a X. kongresz- szus határozataiból adódó fel-, adatok kimunkálásán dolgozunk, elénk tárul, hol és miben kell javítanunk, pontosí- íanunk, például a pártépítö munkában. Természetes, hogy a pártszervezetek többsége első helyen ebben az irányban vizsgálódik, mert a kulcskérdések közé tartozik a párt általános tevékenysége szempontjából annak szervezettsége, egysége, tagjainak összetétele és munkája, a párton belüli fegyelem. A kongresszus megállapította hogy a párt taglétszámának és összetételének alakulása, növekedése összhangban van a kommunista eszme, a párt politikai befolyásának növekedésével. A párttagság hetven százaléka eredeti foglalkozás szerint munkás, a két kongresszus között újonnan felvettek negyvennyolc százaléka fizikai dolgozó. A pártba fel vett új tagok a munkában élen járók, zömmel a közéletben is aktívan tevékenykedők sorából kerülnek ki. Ezt a fejlődést tükrözi lényegében a megye párttagságának helyzete is. A megye párttagságának összlét- szóma megközelíti a tizenki- lencezret. A két kongresszus között az összlétszám 18,6 százalékkal növekedett, így országosan a harmadik legjobb Somogy ebben a munkában. A párttagság összetételében a fizikai dolgozók száma meghaladja a negyvenhat százalékot, nőtt a fiatalok és a nők aránya. A pártba fölvettek többsége a közéletben aktív, a szocialista építőmunkátoan élenjáró, a tömegszervezetekben és a szocialista brigádokban . nevelődtek párttaggá és váltak tudatosan a marxizmus—leni- nizmus híveivé. A TAGFELVÉTEL MÉRCÉIÉ A párt tagjainak jogaival és kötelességeivel kapcsolatban az új Szervezeti Szabályzatban foglaltakat már a tagfelvételeknél érvényesíteni kell. Sokkal nagyobb a követelmény a párt tagjaival és a pártszervekkel szemben is. A felvételi korhatár leszállítása nem engedmény a párt tagjaival szemben támasztott követelményekből, mert azok korra való tekintet nélkül egyaránt mindenkire érvényesek. Ennek az elvnek megértetése és gyakorlati alkalmazása egyaránt nagy fontosságú. Nem lehet tehát eltekinteni ettől az egyes felvételeknél arra való hivatkozással, hogy »hiszen még fiatal, majd kéNégyezernél t§H tudományos (okozat A $zervmzmtt tudósképzés eredményei sőbb megérti«, vagy »majd megkomolyodik«, ha egyébként politikai vagy erkölcsi kifogások merülnek fel, s tegyük hozzá, hogy egy fiatal fölvételénél az sem elegendő ■önmagában, ha tagja a KISZ- nek. Rendkívül káros lenne természetesen, ha most úgy akarnánk magunkat »biztosítani«, hogy valamiféle plusz garanciákat követelnénk meg a fiatalok felvételénél. Nálunk is, mint minden más esetben, a párttagságra való alkalmasságot kell mérlegelnünk a Szervezeti Szabályzatban foglalt általános érvényű követelmények alapján. A párt kapujához való érkezés, vagy ha úgy tetszik, a párttaggá válás még nem tesz senkit egyszerre sokoldalúan képzett, a politikai munkában jártas, kipróbált kommunistává, mert a párton belül végzett kollektív munka, a rendszeres pártélet, az egyéni pártmegbízatások teljesítése, a rendszeres tanulás szilárdítja a párttagokban a politikai meggyőződést, az elméleti felkészültséget, bátorít a politikai kiállásban,! formálja az egyéniséget. A mérce e tekintetben az a felvételeknél, hogy nem elegendő a párt és a párt politikája iránti lojalitás, az ahhoz való formális-külsőleges viszonyulás, hanem a párt politikai irányvonalának, Szervezeti Szabályzatának fenntartások és külön vélemények nélküli elfogadása, s az ezekért való önzetlen dolgozás. Csakis ez garantálhatja, hogy később terjessze, a viták közepette képviselje a párt politikáját és védelmezze a pártegységet. Pártunk általános tevékenysége, politikája, sikereink a párt és tagsága révén rendkívül nagy megbecsülésben és tekintélyben áll dolgozó népünk előtt Közismert azonban, hogy ezt az elismerést és megbecsülést »felülről« teljességgel nem lehet megteremteni, hanem azt személy szerint és úgyszólván naponta becsületes, szorgalmas munkával kell és lehet kivívná. Ezért a Szervezeti Szabályzat is magában foglalja, hogy a párt tagja az lehet, aki a szocialista erkölcs szabályai szerint él, és munkája, magatartása alapján megbecsülést élvez. Nem elegendő tehát a tagfelvételeknél csupán azt venni figyelembe, hogy a felvételét kérő elvégzi azt a munkát, melyért egyébként is fizetést, javadalmazást kap, mert ez mindenki számára minimális követelmény. A pártépítő munka során az a követelmény: vajon azt a munkát milyen társadalmi hasznossággal, felelősséggel, odaadással, igényességgel végzi, hogy mi az a plusz, és ha kell, áldozatvállalás, amely az általános követelményeket meghaladja, hogy munkája során miben és mivel érte el dolgozó társai megbecsülését. Úgy érzem, ezt hangsúlyozni kell, mert taggyűléseken, az egyes fölvételek élőterjesztésénél ma is elhangzik indokolásfcénpen, hogy »a párttagságra alkalmassá vált, mivel a rábízott munkát maradéktalanul elvégzi.-» vezettaL vagy annak vezetőségétől. Figyelemre méltó módosítás, hogy a jelenlegi Szervezeti Szabályzat nem teszi kötelezővé az ajánlásokkor a közös tevékenység évekhez való kötését. Persze, 'az ajánlás ma sem lehet szívesség dolga, az ajánlók felelősségének változatlanul érvényesülnie kell, és néhány pártalapszervezet- ben jól cselekedtek, amikor számon kérték az ajánlók felületességét, egyes esetekben elvtelenségét is. Pártunk általános gyakorlata azt mutatja, hogy a pártépítő munka fogalmát és gyakorlatát nem lehet leszűkíteni a tagfelvételi munkára. A pártmunkának e fontos része nem ott kezdődik és fejeződik be, hogy valakit a taggyűlés fölvesz párttagnak. Ezt hangsúlyozza a X. kongresz- szus állásfoglalása is például azzal, hogy a párt egységét nem tekinthetjük egyszer s mindenkorra adottnak, hogy azt a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból és újból meg kell teremteni. A kongresszus tanítása szerint a pártmunka továbbfejlesztése azt is megköveteli, hogy a. kollektív vezetés gyakorlata jobban párosuljon a kommunisták személyes felelősségével. A pártépítő munka rendszerességének és folyamatosságának alapja a tervszerűség. Néhány alapszervünkben a pártépítés terve csupán azt rögzíti, hogy az alapszervezet vezetősége (jobb esetben a bizalmiak és a párttagok) a fél év során kikkel foglalkoznak tagfelvétel céljából és nem azt, hogy az arra alkalmas elvtársakat hogyan készítik fel, segítik abban, hogy párttaggá, komunistákká váljanak. így aztán fél év múlva a pártszervezet munkája sokszor eredménytelen, vagy csak nagyon kis részben valósul meg a terv. NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL Húsz évvel ezelőtt, 1951-ben alakult meg a szervezett tudományos utánpótlás vezető intézménye, a Tudományos Minősítő Bizottság. Tolnai Gábor akadémikus, a bizottság elnöke a testület két évtizedes tevékenységéről a következőket mondta az MTI munkatársának: — A Tudományos Minősítő Bizottságnak az első években legfontosabb feladata a megfelelő tudományos fokozatok, a doktori, illetőleg kandidátusi címek odaítélése volt olyan tudósoknak, akik addigi pályafutásuk során kiemelkedő eredményeket értek el. A mostanáig eltelt idő alatt a bizottság több mint hétezer* aspiránst vett föl. Közülük 710-en külföldi aspiran túrára mentek, legtöbben a Szovjetunióba. Az idői január 1-ig 4125 pályázó szerzett tudományos fokozatot, 513-an lettek a tudományok doktorai, 3612- en kandidátusok. Fél évvel ezelőtt a tudománypolitikai irányelvek nyomán újból szabályozták az as- pirantúra rendszerét. A tudományos és technikai forradalom korában már nemcsak az alapkutatásban elért jelentős eredményekért, értékes tudományos alkotásokért, hanem olyan műszaki és egyéb alkotásokért is megadjuk a fokozatot, amelyek mögött tudományos megalapozottság van. Ily módon az eddiginél jobban érvényesül az a követelmény, hogy a tudomány segítse elő a népgazdaság fejlődését, hiszen az ilyen alkotások többnyire közvetlenül érzékeltetik a tudomány termelő erővé válását. NE FORMÁLISAN Már eddig is kitűnt, hogy amikor a pártépítö munka magasabb szintjéről beszélünk, mindenekelőtt munkánk formális vonásainak megszüntetéséért, az igényesebb munkáért szállurik harcba. Ide tartozik talán annak említése is, hogy sokszor kínos helyzeteket eredményez, ha a taggyűlések életrajzi adatokról kezdik »vizsgáztatni« a felvételét kérő elvtársakai, bár . az adott helyein rendszerint ismerik ne- gyediziglen visszamenőleg származását, családi körét. Kevésbé kíváncsiak viszont a taggyűlések arra, hogy meddig jutott el a párt általános nolitikájának megértésében, a Szervezeti Szabályzat kötelező elfogadásában, hogy párttaggá való felvétele családi és szű- kebb környezetében milyen kihatásokkal jár, s hogy milyen segítséget, támogatást vár 'pártmunkájában az alapszerTöbb somogyi pártszervezet gyakorlata igazolja: a korszerű követelményeknek jobban megfelel és célravezetőbb, ha a pártépítési munkatervek azt tartalmazzák, hogy a párt- szervezet milyen intézkedéseket tervez a tagság összetételének javítására, a számításba vett elvtársak politikai vagi állami oktatására, a párt politikájának és Szervezeti Szabályzatának velük való megismertetésére és megértésére, közéleti tevékenységük elősegítésére, felvételük tán pedig pártmunkával való ellátásukra stb. A pártmunka gyakorlatában a »magasabb szúrt« nagyobb felelősséget is jelent. A párton belüli kollektív vezetés. elvének párosítása, vagyis annak együttes alkalmazása a kommunisták személyes felelősségével megkívánja, hogy minden szinten vonják felelősségre azokat, akik a munkában félreállnak, passzívak. Tekintve, hogy ennek előidéző okai is rendkívül változatosak, eltérőek, ezért az intézkedéseket személyre szólóan szükséges meghatározni és alkalmazni. Hogy ez mennyire a pártépítő munkához tartozik, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a párt belső morális, fegyelmi helyzetének alakulása mindig nagy kihatással volt az egész szervezet működésére, s tegyük hozzá, a párton- kívüliekre is. A területi pártszervek és az alapszervek szintjén a X. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatod más és más feladatot jelentenek a pártépítő munkában. Abban azonban minden szinten megegyezik a kötelességünk, hogy nagy körültekintéssel, megfelelő alapossággal és felelősséggel munkáljuk ki a tennivalókat, ebben a munkában is hasznosítsuk azokat a véleményeket, észrevételeket, javaslatokat, melyeket párttagságunk a kancreszusi -i őkészítő munkában és most a kongresszus, a megyei párt- értekezlet határozatainak feldolgozásakor elmondott, illetve elmond. Dr. I átos István, az MSZMP KB PTO munkatársa SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. február 7.
