Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
fILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: I forint A Z M S Z KP SO ft Opr H E C Y E I HZOTTSACÁNÁK LAPJA " XXVII. évfolyam, 32. szám 1971. február 7., vasárnap 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A termelés mennyiségére vonatkozó tervet a növénytermesztés kivételével valamennyi termelő ágazat túlteljesítette. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló vezetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdították a jobb, hatékonyabb gazdálkodást. Az ár- és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények ellenére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet. A mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A többi nép- gazdasági ágban megtermelt nemzeti jövedelem kb. 3—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem, és fokozottabban, mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jövedelem nagyobb részét fordítottuk beruházásokra és a készletek állományának növelésére, mint 1969-ben. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasztást és felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egy részét a kivitelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az utolsó három évben megközelítőleg egyensúlyban volt. 1970-ben javult a vállalatok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiségben és választékban rendelt árut, és az ipar is inkább eleget tett vállalt kötelezettségeinek, mint korábban. Ez a körülmény is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél. A vállalatok a termelés fokozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben, az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelékenysége. Az iparban a termelés hövekeöése csaknem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vállalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javították gazdálkodásukat, amelyek együttesen a2 1969. évinél nagyobb nyereséget eredményeztek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása is. A gazdasági és a társadalmi élet 1970. évi fejlődését részleteiben a következők jellemezték: Ipar — építőipar 1970-ben a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalékkal termelt többet, mint egy évvel azelőtt Az ipar anyagráforditásai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A termelés 1970. évi fejlődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél. A tenneles fejlődése elsősorban annak nyomán bontakozott ki, hogy 1969. utolsó hónapjaiban, de különösen 1970- ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel azelőtt. Az iparvállalatok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek, és a beruházók, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott. Összehasonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek kb. 13 százalékkal, exportra kb. '7 százalékkal, beruházásra kb. 6 százalékkal értékesített többet, mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar összes értékesítésének 48 százalékát tették ki. A termelőágazatoknak es készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és késztermékimport fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult. A beruházási javak piacán — annak ellenére, hogy a hazai beszerzés, különösen pedig az import jelentősen emelkedett — a pénzforrásokkal alátámasztott építési beruházói keresletet 1970- ben sem elégítették ki maradéktalanul. Az export növekedésében részben tartós, részben átmeneti hatások érvényesültek. Az emelkedés összefüggött a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium, közúti járműprogram), a vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódásával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagos-' nál gyorsabban (15, ill. 9 százalékkal) fejlődött; a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyag-ipar az év második felében tapasztalt jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését. Folytatódott az energiastruktúra korszerűsítése. 1970-ben a széntermelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya. A kőolajimport 16 százalékos növekedése mellett nőtt a szénbehozatal is. A központilag elhatározott fejlesztési programoknak megfelelően javult az alumíniumkohászat, a közlekedési eszközök gyártása, a műtrágyagyártás termékösszetétele A kerestet hatott a műszeripar és a vegvipar termékszerkezetének változtatására. A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16, illetve 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusztermelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több, mint 1969- ben. Űj alapokon folyik a Magyar Vagon- és Gépgyárban az autómotorgyártás. A műszeriparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstrukciókra épülő számítógépprogram. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítástechnikai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. — A vegyiparon belül a nitrogénműtrágya-termelés 17 százalékkal, a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bővült a háztartási célokat szolgáló fémtömegcikkek (kád, kályha, tűzhely, edény stb.) választéka és volumene. Néhány fontosabb cikk termelése 1970-ben Mennyiség 1969 %-áb Szén (millió tonna) 27,8 105 Kőolaj (millió tonna) 1,9 111 Földgáz (milliárd köbméter) 3,5 107 Villamosenergia (milliárd kwő) 14,5 103 Nyersacél (millió tonna) 3,1 103 Autóbusz (darab) 5979 ,125 Televíziós műsorvevő (ezer darab) 364 105 Hűtőszekrény (ezer darab) 242 113 Nitrogénműtrágya (millió tonna) 3," 17 Műanyagok (ezer tonna) 54,9 ' 39 Cement (millió tonna) 2,8 108 Húzott üveg (millió négyzetméter) 9.2 110 Papír (ezer tonna) 259 103 Pamutszövet (millió négyzetméter) 304 98 Cipő (millió pár) 36 110 1970-ben a szocialistf iparban átlagosan 1 756 01*0 fő dolgozott, 10 000 fővel, 0,6 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben, vidéken 2,6 százalékkal többen dolgoztak, mint í969-ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja az iparban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött A mun- káhelyváltoztatások egy része spontán volt nem járult hozzá a létszámhelyzet, a létszámstruktúra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munkaerőhiány volt Az ipari termelékenység alakulását 1970-ben — az előző két évvel ellentétben — már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az 1968— 1969. évi stagnálás után 6,8 százalékkal emelkedett, csaknem olyan mértékben, mint az egy órára jutó termelés (7,2 százalék). A termelés növekedése több mint 90 százalékban adódott az egy főre jutó termelés emelkedéséből. Az építőipari termelés 1970- ben kb. 9. százalékkal volt nagyobb. mint 1969-ben. Az ösz- szes építési' tfcv éktsJj séfc több mint felét végző állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett, az építőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezései az átlagot meghaladóan nőttek. 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek teljesítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az árvíz elleni védekezés és,a helyreállítási munkák növelték az építőipar és az építőanyag-ipar feladatait. A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement lakások újjáépítését döntő részben befejezte. Az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal, az egy órára jutó termelés 5 százalékkal emelkedett. E vállalatoknál a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, az építőipar más területein a termelékenység növekedésének a termelés emelkedésében kisebb szerepe volt. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970- ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától, főleg az árvíz sújtotta területeken csökkent jelentősen a termelés. aminek következtében az e területeken működő mező- gazdasági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez . képest számos gazdaságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam jelentős pénzügyi támogatást adott. A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növény- termelést sújtották. Ennek az ágazatnak s. termelése összes ■ — élelmiszeripar ségében mintegy 12—lä száza5' lókkal kisebb volt, mint 1969- ben. Az állattenyésztésen beiül a szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ben mérséklődött, a sertésállomány pedig az év folyamán jelentősen nőtt. Az állattenyésztés termelésének értéke az előzetes számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termelés egészének csökkenése mellett a termelés t szerkezete az igényeknek megfelelően változott. A fontosabb növények közül az 1970. évi búza- és rozstermés mintegy háromnegyede volt az előző évi rekordtermésnek. A megtermelt 2,9 millió tonna kenyérgabona így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésére. A cukorrépatermés a kenyérgabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. A zöldség és burgonyatermés 5— Szerdára összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ajfe»é* many 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az or>' szággyülest 1971. február 10. napján (szerda) délelőtt órára összehívta. (MTI) Elutazott hazánkból a jugoszláv külkereskedelmi miniszter Muhamed Hadzsics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külkereskedelmi minisztere, aki Budapesten aláírta a magyar—jugoszláv hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezményt, szombaton elutazott Magyar - országról. Dr. Bíró József, Géza Tikvickj, Jugoszlávia budapesti nagykövete és Mufiamed Hadzsics a Ferihegyi repülőtéren. Négy óra 15 perc a holdkompon kívül A második holdséta Shepard és Mitchell magyar idő szerint 13.35 órakor befejezte második holdsétáját, és visszatért a holdkompba. A két űrhajós ösz- szesen négy óra tizenöt per- cet töltött a holdkompon kívül. Nem sikerült maradéktalanul az eddigi holdutazások legnagyobb vállalkozása, egy több mint 100 méter magas holdkráter megmászása. Shepard és Mitchell jó erőben, vidám hangulatban vágott neki a több mint egy kilométeres útnak, de az több nehézséget tartogatott számukra, mint ‘gondolták. Eleinte finoman szemcsézett porban haladtak. Később a talaj egyre kavicsosabb lett. Ütjük végcéljához közeledve egyre nagyobb kövek, majd 50, 100, 120 centiméteres átmérőjű sziklák kerültek útjukba. Ezeket >és a kisebb- nagyobb krátereket folytonosan kerülgetni kellett a hold- riksával. A houstoni központ menet közben harminc perccel meghosszabbította a holdséta időtartamát, mert a rendkívül egyenetlen, kövekkel tarkított j talajon lassan haladtak. Végűi nagy erőfeszítések közepette (feljutottak a kráter nyugati peremére, de a csúcsig eljutni már nem maradt erejük. Az űrközpont parancsot adott, hogy forduljanak meg, és további kőzetmintákat gyűjtve térjenek vissza a holdkomphoz. Shepard és Mitchell a két holdséta alkalmával összesen 54 kilogramm holdkőzetet gyűjtött össze. Mielőtt a két űrhajós visszatért volna a holdkomp komfortjához, még végrehajtotta a leletek elsó szétválogatását és elhelyezték a tartályokat. A Holdról érkező első »sportközvetítés« után az űrhajósok berakodtak a holdkompba és felkészültek a felszállásra, illetve a holdkörüli parkolópályán keringő Kitty Hawk anyaűrhajóval való összekapcsolódásra. Ha minden program szerint megy, akkor az Apollo—14 rakétahajtóművét magyar idő szerint vasárnap éjjel, hajnali 2.37-kor gyújtják be, hogy ezzel a Föld felé vivő pályára állítsák az űrhajót. 6 » * Az Antares felszállóegysege tegnap 19.48 órákor elhagyta a Hold felszínét. (MTI) 10 százalékkal, a bor- és gyümölcstermés 20 százalékkal kevesebb volt az 1969. évinél. A növénytermelés csökkenése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmények elsősorban az exportárualapot csökkentették. A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 tonnával kevesebb, mint 1969-ben, a szálastakarmányok közül a lucerna és vöröshere termés kedvező volt. A traktorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágyái elhasználás (szárító-, kert-, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg- ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szempontjából különösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31-én 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második felében mérséklődött, a- december 31-i állomány 1 911 00u darab volt, valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására elsősorban a tehenek száma es aránya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövőbeli alakulására is. {Folytatás « 2. oMelotüf
