Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Csökkent a kilépők száma KÖRKÉP A MUNKAERŐHELYZETRŐL Tervek és Misinek A kárcsak az ország többi részén, 1968-tól Somogy megyében is nagyobb méretűvé vált a munkaerő­vándorlás. A szocialista ipar­ban 1969-ben 59,5 százalék volt a belépők aránya. A kilé­pők aránya is megközelítette az 50 százalékot. Az építőipar­ban egyes vállalatoknál még ennél is kedvezőtlenebb hely­zet alakult ki. A termelékenységre, a gaz­daságosságra és a munkafe­gyelemre káros munkaerőmoz­gás okainak feltárására több elemzés készült. A vándorlás­nak több oka is van. Az egyik i legfontosabb a tervszerű ipar- fejlesztés, amely gyors ütem­ben csökkentette a megye munkaerő-tartalékait. Az új ipari üzemek kedvezőbb mun­kakörülményeket biztosítottak, s ezt különösen a három mű­szakban dolgozó gyárak síny­lették meg. Az eltérő bérezés és a 44 órás munkahétre való áttérés különböző időpontjai — külö­nösen a kezdeti időszakban — jelentős hatással voltak azok­nak az üzemeknek a dolgozói­ra, amelyekben későbbre ter­vezték a rövidített munkaidő bevezetését. A lehetséges okok között szerepeltek a dolgozók­kal való törődéssel, bánásmód­dal, valamint a törzsgárda megbecsülésével kapcsolatos hibák, és az új munkatörvény szellemében a kilépések jogi következményeinek enyhülése is. A vállalatok többségénél a munkaügyi apparátus munká­ja alacsony színvonalú; nem elemzik mélyrehatóan a mun­kaerőmozgás okait, nem fog­lalkoznak megfelelően a kilé­pőkkel, a dolgozók sérelmeit nem veszik figyelembe. Az egyes szakmákban és a nehéz fizikai munkát igénylő mun­kakörök többségében keletke­zett munkaerőhiány miatt a vállalatok zöme egymástól csábította át a dolgozókat: több bért ígértek. A korábban érvényes közve­títési utasítás nem tartalma­zott olyan megkötéseket, ame­lyekkel korlátozni lehetett vol­Szakmunkástanulók gyakorlaton Az Ádándi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola 40 diákja egyéves gyakorlati muunkán vesz részt a balatonsza- badi November 7. Tsz tanműhelyeiben. Két éve kötött szer­ződést a tsz az iskolával. A tanulók kéthetenként váltják fel az iskolapadot a szerszámokkal. A tsz-ben az időszaktól függően vesznek részt a termelőmunkában. Jelenleg gép­karbantartással és szereléssel foglalkoznak a tanműhelyek­ben. Vonák Károly szakoktató ismerteti a diákokkal az adagoló bemérő próbapad működését. na a gyakori munkahely-vál­toztatást. így egyre sürgetőbb volt a feladat: megfelelő in­tézkedésekkel meg kell aka­dályozni a karos fluktuációt. Ebben nagy segítséget jelen­tett számunkra az MSZMP Központi Bizottságának 1969. novemberi határozata a mun­kaerővel való ésszerűbb gaz­dálkodásról, valamint a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium irányelvei, amelyek szintén a hatékonyabb munkaerő-gaz­dálkodásra vonatkozó felada­tokat szabták mag. I ntézkedtek a főhatósá­gok is a vállalati mun­ka hatékonyságának, a termelékenység, a gazdaságos­ság javítása érdekében. A lét­számnövekedés adója — 1970- tőí — szintén ösztönzött a ta­karékosabb és ésszerűbb lét­számgazdálkodásra. A helyi intézkedések közül a jelentősebbek közé tartozik a vállalatok és a tanácsok mun­kaügyi vezetői részére 1970. I. negyedévben tartott egyhe­tes tanfolyam, a foglalkoztató ! szervek részére kiadott megyei -munkaerő-gazdálkodási irány­elvek, valamint a megyei ta­nács vb-elnökének 1970. július t-i, a kötelező munkaközvetí­tésről szóló utasítása. Az uta­sítás kiadása előtt széles­körűen tájékozódtunk a gaz­dasági egységeknél, tö­megszervezeteknél, a terü­leti tanácsoknál, kikérve véleményüket, hogy az el­lentmondásokat, feszültsége­ket milyen hatékony intézke­désekkel lehetne enyhíteni. A központi ajánlások és a helyi információk alapján 1970 má­jusában elkészítettünk egy ter­vezetet, amelyet a megyei párt-, KISZ- és szakszervezeti szervekkel megvitattunk, és végleges formába öntöttük az utasítást. Az utasítást a vállalatok nagy többsége kedvezően fo­gadta, mert fékezi az indoko­latlan munkaerő-vándorlást, nem akadályozza az ésszerű munkaerőmozgást, lehetőséget biztosít a vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosításra is. A »vándormadarak« megle­pődtek, mert elsősorban azok mozgását korlátozza a rende­let, akik egy évben kettőnél többször változtatnak saját akaratukból, vagy hibájukból munkahelyet. Az utasítás hatályba lépése óta fél év telt el. Hatása már eddig is kedvező: a felvételek száma ugyanis 1970-ben 14,2 százalékkal, a kilépők száma 14,9 százalékkal csökkent a korábbi évhez viszonyítva. Az ipari munka termelékenysége pedig — kétévi stagnálás után — 1970-ben mintegy 6 száza­lékkal emelkedett, A megyei tanács vb utasítására a XV. negyedévben megvizsgáltuk a közvetítési rendelet hálását, és azokat a gátló körülményeket, amelyek még fékezik helyes érvényesülését. Tájékozód­tunk a környező megyékben, mivel korábban is egyeztettük elképzeléseinket. A vizsgálatok alapján szer­zett tapasztalatok általában kedvezőek. Voltak azonban olyan vállalatok és területi 'járási) tanácsok is, amelyek nem alkalmazták következete­sen az utasítást, elnézőek vol­tak, nem tettek szabálysértési feljelentést az utasítás egyes megszegői ellen. Az utasítást következetesen alkalmazó vál­lalatok egy része jogosan kér­te és el is várta, hogy szigo­rítsuk meg az ellenőrzést, és szerezzünk érvényt az utasí­tásnak. Somogy megyében eddig 15 vállalat ellen indítottunk ezért szabálysértési eljárást. Á fog­lalkoztatók többsége azonban már helyesen alkalmazza, megérti, hogy elsősorban a sa­ját és a hosszabb ideig egy he­lyen becsületesen helytálló dolgozók érdekeit szolgálja a közvetítési utasítás. A munkaerő-vándorlás to­vábbi csökkentésére új határo­zatok születtek a megyei ta­nács vb-ülésén, amelyek első­sorban a szakosztályokat és a foglalkoztató szerveket kötele­zik az ésszerűbb vállalati lét­szám- és bérgazdálkodásra. Az új szabályozók, a központi irányelvek, valamint a kötele­ző közvetítésről szóló utasítás hatásai jelentősek, azonban ke­vésnek látszanak, hogy a nagymérvű fluktuációt éssze­rű keretek közé szorítsák. Ezért további erőfeszítésre van szükség. Mindenekelőtt a munkaerő-gazdálkodás sza­bályait megszegő, a munka­erő-csábítókat kell felelős­ségre vonni. Megfelelő szín­vonalra kell emelni a vállala­ti munkaerő-gazdálkodást A dolgozók érdekvédelmét is ja­vítani szükséges, fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsü­lésben kell részesíteni a válla­latok értékes dolgozóit, a törzs- gárda tagjait. A munkaerő-gazdálkodás egyik fontos eleme a fiatal dolgozók helyze­te. Olyan légkörre van szük­ség, melyben állandóan érzik a felnőtt társadalom gondosko­dását, segítő szándékát. Meg kell velük is értetni, hogy munkájukra szüksége van a társadalomnak, és hogy az egyéni boldogulásuknak és ér­vényesülésüknek is az egyik legfontosabb feltétele a szak májukhoz, a vállalatukhoz va­ló hűség. Balogh László, a Somogy megyei Tanács munka­ügyi osztályának vezetője Megalapozott, valósághű tervek készüljenek — mos­tanában sokat hangoztatott, sok helyen elmondott és vallott alapkövetelmény ez. Érthető és természetes, hi­szen minden tervet, minden elhatározást akkor érezhe­tünk magunkénak, akkor te­hetünk meg érte mindent, ha azt is tudjuk, olyan célok, azok, amelyek számunkra elérhetőek. Elsősorban ezek a gondo­latok jutottak eszembe, ami­kor hírt hallottam arról, hogy a kaposvári és a sió­foki járási pártbizottság a Közép- somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gével közösen háromnapos tanácskozást szervez a szö­vetséghez tartozó termelő­szövetkezetek párt- és gaz­dasági vezetői részére. A mai naptól kezdődő tanácskozás­sorozat témája: a negyedik ötéves terv termelőszövetke­zetekre vonatkozó célkitűzé­seinek megvitatása. önmagában is üdvözlésre méltó ez a kezdeményezés, hiszen a tanácskozásokon részt vevők a legközvetle­nebbül érdekeltek abban, hogy gazdaságuk tervei szer­vesen illeszkedjenek a me­gye, a népgazdaság egészé­nek terveibe, és felelősek is a meghatározott célok való­ra váltásáért. Egyszóval nem vitatható ennek a rendez­vénysorozatnak a szükséges­sége, fontossága. Ezúttal azonban úgy érzem, mégsem az érdemli a nagyobb figyel­met, hogy megrendezték ezt a tanácskozást, hanem az, ahogy megrendezték. üzemi kísérlet Fölmérik a földgáz lelőhe­lyek előkészítő üzemeinek ál­lapotát, megvizsgálják azok gazdaságosságát és javaslatot tesznek fejlesztésükre a Ma­gyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet szakemberei. A nagyszabású munkával az országos Kőolaj és Gázipari Tröszt bízta meg a kutató­kat, akik a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák elemző és tervező tevékenysé­gük során. Első lépésként a helyszínen összegyűjtik a ter­melés jellemző paramétereit, s azokat feldolgozzák. A ja­vaslatok elkészítésében a szá­mítógépeké a döntő szó. Az üzemi berendezések működé­sét számítógépeken modellezik oly módon, hogy a további­akban a számítógép helyette­Egyik tsz-szövetségünkhöz tartozó üzemekről van szó, de ezek az üzemek távolról sem azonos adottságúak. el­térő természeti, közgazdasá­gi viszonyok között gazdál­kodnak. Más célt tűzhet ma­ga elé egy megerősödött, jó közepes eszközellátottságu üzem, mint egy tőkeszegény és ráadásul kedvezőtlen adottságokkal rendelkező szövetkezet. Általában be­szélni a tervekről, a felada­tokról a tervkészítés mai szakaszában nem sok hasz- ot jelentő munka lenne. Ezért nagy erénye ennek a tanácskozássorozatnak, hogy egy-egy napon az azonos táj­egységhez tartozó, a hozzá­vetőleg azonos adottsággal rendelkező gazdaságok veze­tői vitatják meg feladataikat. Ma a zselici, szerdán a ka- posvölgyi, csütörtökön pe­dig a tabi tájegység szövet­kezeti vezetői elemzik, mi­lyen fontos célokat, feladato­kat kell megvalósítaniuk az új tervidőszakban. A lehe­tőségeiknek megfelelően mi­lyen feladatok elvégzésére vállalkozhatnak, illetve kell vállalkozzanak fejlődésük ér­dekében. Alapot ad a bizalomra ez a módszer, a bizalomra, hogy hasznos lesz ez a tanácskozás­sorozat. Mert nem általában, hanem a konkrét, a helyi vi­szonyoknak megfelelő lehető­ségeket és feladatokat veszi számba. Ez pedig eszköz a bevezetőben említett követel­mény teljesítéshez; minde­nütt megalapozott, valósághű tervek készüljenek. X. M. számítógéppel siti az üzemi (kísérletekét is, így a kutatások nem zavarják a termelést. Négy évvel ezelőtt a Ma­gyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, a Vegyipari Tervező Vállalat és a Magyar Tudományos Akadémia Auto­matizálási Kutató Intézetének szakembereiből alakult mun­kacsoport kidolgozott egy új matematikai rendszert. Az úgynevezett Simul rendszer a vegyipari üzemek számítógé­pes modellezését szolgálja. Kétszáz különböző üzemi pa­ramétert képes figyelembe venni. Először a tiszai vegyi­kombinát etilén gyárában, az optimális technológiai mu­tatók meghatározásái’a hasz­nálták — üzemi kísérletek? he­lyett — a Simul rendszert. Húsz év alatt huszonnégymillió könyv Mezőgazdasági könyvhónap A holt betű cselekedetek mozgatója Huszonkilenc új mezőgazdasági szakkönyv százhuszon- kétezer példányban. Színes borítólapok sokasága, a belső oldalakon képek, illusztrációk és fekete betűk. Ma még olyanok, mint az értékes gondolatokat bezáró leoporsók. Mert a holt betű csak az érdeklődő, tanulni vágyó ember fejében kelhet életre. A gondolatok szép emberi cse­lekedetek mozgatóivá, irányítóivá válnak, s a leírt sorok új, nemes tettekre biztatnak. Holnaptól. Amikor a kéz ki­nyitja a bezárt könyveket.,. Február. A mezőgazdasági szakirodalom ünnepi hónapja. Eszembe jut egy mondát: »A mostani időszak a számvetés és a nagy tavaszi erőgyűjtés időszaka.« Igaz ezt Most a könyvekről szólok, a leírt be­tűkről, gondolatokról. Ves­sünk számot. Túlléptünk hosz- szú évszázadok megkövesedett gyakorlatán. Hirdetjük, valljuk Tessedik Sámuel több mint másfél százada felismert, örök igazságát: »A mezögazdasagi munka szerszámai között első helyen a szaktudás és annak forrása, a szakkönyv áll.« Húsz év alatt a Mezőgazdasá­gi Kiadó ötezer-kilencszáz mű­vet adott huszonnégymillió példányban a tanulni vágyó ember kezébe. ötezer-kilencszáz mű, öt- eaer-küencszáz első számú munkaeszköz, a földet művelő, azon gazdálkodó ember kezé­ben ! Hatalmas szám ez. Meny­nyi új gondolat, mennyi hasz­nos tanács, mennyi nélkülöz­hetetlen ismeretanyag! És mind azért, hogy holnap töb­bet teremjen a föld, mint teg­nap, szebb jószággal büsz­kélkedhessen a gazda, keve­sebb emberi erőfeszítést kíván­jon az évszázadokig sanyarú mezei munka, hogy jobban, szebben, könnyebben éljen a falu embere. Mert ezért van a szakkönyv, a töprengő, tu­dós elmék százai ezért áldoz­zák erre életüket. A számvetés, a mérleg egyik oldalán ez áll. A másik olda­lon ott vagyunk mi, a könyve­ket, folyóiratokat megvásárló olvasó emberek. Vajon a ne­künk nyújtott legfontosabb munkaeszközökkel jól dolgoz­tunk-e? Jól sáfárkodtunk-e a leírt gondolatokba foglalt ér­tékekkel? Emelt fejjel kimon­dott bátor igennel — nem mernék válaszolni. Mert igaz, az, hogy szaporodnak a saját, az üzemi, a gazdasági köny­vespolcokon sorakozó könyvek, hogy növekszik azok száma, akik kézbe veszik, olvassák, forgatják ezeket a könyveket. De nézzünk őszintén önma­gunkkal szembe: hányán van­nak olyanok, akiknek keze még nem nyúlt az új szakis­meretek után, akik még min­dig nem dolgoznak legfonto­sabb munkaeszközükkel, a szakkönyvekkel?! A számvetés ideje ez. Ezek­kel a tényekkel, ezekkel a gondolatokkal — máskor is, de kivált most —, szembe kell nézni. A nagy tavaszi erőgyűjtés ideje is most van. Most, ami­kor hagyományosan, február­ban a mezőgazdasági szakiro­dalom hónapját ünnepeljük. A munkálkodó ember erőt gyűjt a tavaszi napsugárral ér­kező nagy, nehéz és egyre nö­vekvő feladatok elvégzéséhez. És most nenv a fizikai, hanem a szellemi erőgyűjtésre gon­dolok. Nemcsak egy új év új feladatai kezdődnek, hanem egv hosszabb időszak, egy új ötéves terv magasabb rangú céljainak megvalósítása is. Nagy szakmai felkészültség .nélkül egyszerűen el sem kép­zelhető, hogy ezek a tervek, ezek a célok valóra váljanak. Szólhatnék most korunk di­namikus, nemegyszer robba­násszerű fejlődéséről, arról, hogy a szakismeret, a diplo ma egyszeri megszerzése ma már távolról sem elég Az ok­levélért, a szakmunkásbizo nvítványért nap mint nap újra felélni kell. Nem tanárok, nem professzorok, Iranern az embe­rek ezrei előtt! S jól felelni, jól válaszolni csak úgy lehet, ha nem hiányzik a kézből a szakkönyv, nem hiányoznak i felből a legfrissebb szakisme­reteket tartalmazó gondolatok. A nagy tavaszi erőgyűj­téshez a segítség, a támasz, a jó barát itt van. Huszonkilenc új szakkönyv százhuszonkét- ezer példányban. Csak ki kell nyújtani a kezünket érte. Ki­nyitni a színes fedelű könyve­ket, s a holt betűk szop embe­ri cselekedetek, tettek indítói­vá. mozgat"- '?*■ Vörös Márta SOMftGY! NÉPLAP '-Srit-í- 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom