Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

\

Minőség és élettartam

Rázőgépen vizsgálják a termékek re^gés^’H^gát a Sieméív cég kísérleti laboratóriumában.

A legtöbb hazai iparágban az utóbbi évek során kétségtelenül sokat javult a termékek minősége. Az önelégültségre azonban semmi okunk, hiszen sok területen még ezután kell felzárkóznunk a világszínvonalhoz, amely évről évre magasabb követelményeket támaszt. Vagy talán mégsem?

Nos, ezzel kapcsolatos az a különös tendencia, ami a kapitalista országokban egyre inkább elhatalmasodik, különösen a közszükségleti cikkek gyártásában. Ä tudatos minőségrontásról van szó. Arról tehát, hogy az ipar nem készíti olyan élettartamúra á termékeket, amilyenre a mai technikai lehetőségek mellett készíthetné.

Tudatos minöségrontás

Az amerikai General Electric cégnél már a harmincas évek elején azt a feladatot kapta egy mérnökcsoport, hogy rövidebb élettartamúra konstruáljon át egyes fogyasztási cikkeket. Ennek során az izzólámpák élettartamát csaknem ötven százalékkal csökkentették, és ügyesen kigondolt gyengítésekkel a gyártmányok egész sorát alakították.

A gépkocsigyártás terén kétféle fogást alkalmaznak a kapitalista gyáriparosok. Az évenkénti formaváltozásokkal gyakori cserére kényszerítik a vásárlót, s ezt még. ' bizony as fokú minőségrontással is kiegészítik. A szakértők megállapították, hogy az amerikai motorok továbbra is jók ugyan, a karosszéria anyaga, lemezvastagsága, korrózióvédelme azonban egyre silányabb. A kocsiszekrény szétszóródása így hamarabb megkezdődik, tulajdonosa tehát korábban túlad rajta.

Öriási mértékű az autógumik minőségének romlása is. A legújabb technika lehetővé tenné ugyan a 100—150 ezer kilométer élettartamú gumifajták előállítását is, de az egyik nagy gumiipari cég 'Vezetője szerint ennek gyártása »őrültség volna«.

Ebben a megvilágításban kétségtelenül differenciálásra szorul a világszínvonal fogalma, s leghelyesebb, ha azt nem egyes jól propagált árucikkekre vonatkoztatjuk, hanem a mindenkori technikaitechnológiai színvonal viszonylatában vizsgáljuk.

Az elmondottak persze nem azt jelentik, hogy a kapitalista ipar kizárólag a silányabb minőség gyártására törekszik. Tény azonban, hogy gazdasági struktúrájuk sok lehetőségei nyújt a minöségrontás által a vásárlók megkárosítására. Szocialista termelési viszonyok között természetesen gyökere sen más a helyzet, hiszen egyöntetű társadalmi érdek a tartós fogyasztási cikkek és termelőeszközök maximális élettartama. i

Tartós vagy masszív?

A gyártmányolt élettartamát régebben azzal igyekeztek fokozni, hogy az egyes szerkezeti elemeket túlméretezték. Ebb'en persze nagy szerepe volt az anyagok nem ismerésének, s a túlzott óvatosT Ságnak is. Tény azonban, hogy a tartósság' fogalma az idők folyamán a masszivitással pá rosult. Napjainkban viszont a' tervező mérnök már pontosan ismeri az anyagok szilárdsági értékeit, a tudomány a legmodernebb eszközöket bocsátja rendelkezésére az optimális minőségű és élettartamú gyártmányok kialakításához.

Mindamellett a minőségjavítás nagy körültekintést kíván, hiszen az egyes fejlesztési elgondolások aránytalanul sokba kerülhetnek. Jó példa erre a svéd Volvo gépkocsigyár esete, mely egyes autótípusait rozsdamentes acéllemezből készült karosszériával hozta forgalomba, s ez jelentősen megnövelte a gépkocsik árát. Ezzel azt érték el, hogy a -íinőség és az élettartam szempontjából helyesen kialakított gyártmánynál az egyes szerkezeti elemeknek közel

azonos * időben kell elhaszná j iódniuk.

A fogyasztók védelmében

Visszatérve a tudatos minőségrontás kapitalista kirtövé- seire, hadd említsük meg, hogy például az amerikai fogyasztókat ma már különleges szervezet — az ún. Fogyasztók Szövetkezete — védi a feltartóztathatatlannak tűnő folyamattal szemben. A szervezet egyik csaknem egymillió példányban rendszeresen megjelenő kiadványának hasznából tartja fenn magát. Ebben mindén részrehajlás nélkül feltárja az egyes iparcikkekkel .kapcsolatos — tudományos tényekkel alátámasztott — vizsgálati tapasztalatait. A vásárlók bizalmát élvező szervezet egyre nagyobb tekintélyt vív ki magának a ter- mékelőállítók körében, mivel növeli a valóban kiváló áruk becsületét.

Hazánkban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet őrködik a forgalomba kerülő árucikkek megbízhatósága felett. Biztató és megnyugtató, hogy előzetes engedélye és jóváhagyása nélkül nem kerülhetnek fogyasztási cikkek a kereskedelmi forgalomba.

Persze, a későbbi minőségrontással még bőven vannak problémák...

DANIEL LANG:

incidens

a 192-es magaslaton

9.

Egyikük sem talált célba, és az őrmester rádión kért tüzérségi támogatást a szakaszparancsnokságtól, amit tüstént meg is ígértek neki.

A segítőkészség — emlékezik Eriksson — határtalanul hízelgett Meserve-nek, mert hallgatólagosan azt jelezte, hogy a parancsnokság igen nagy jelentőséget tulajdonít az imént lezajlott csetepaténak.

Meserve úgy döntött, hogy

bekerítik a három vietnamit. Elküldte Erikssont és Rafe-ei, hogy hozzanak a kunyhóból, füstg'ánátokat. A futva érkezők elmondták Clarknak, hogy miért jöttek, az meg feszülten hallgatta őket, majg rangjára hivatkozva átruházta Erik", - '-a a viskó őrzésének feladatát.

Mikor Clark és Rafe eltá- zott, Eriksson úgy érezte, hogy egyik izgalomból a másikba csöppent: a- három vietnamival való összecsapás helyett most az a jóval bonyolultabb próbatétel vár rá, hogy egyedül kell maradnia Maóval. Nem tudta, hogyan viselkedjék vele, bár furcsamód úgy érezte, hogy már jól ismeri, s a zokogása hallatán olyan felindulást érzett, mint még soha életében. Még az is átment a fején, hogy lelövi a lány támadóit, de — mondta nekem — »akkor négy holttestről kellett volna számot adnia.«

Amikor megkérdezték az egyik tárgyaláson, mit érzett, ahogy a kunyhó oldalánál a füvön ült, így vallott:

»Azt kívántam, hogy bár sose keveredtem volna -ebbe a helyzetbe. Azt is elmondhatom, hogy imádkoztam, és

megfogadtam: ha valaha is élve kikerülök ebből a helyzetből, mindent meg fogok tenni, hogy ezek az emberek megfizessenek a tettükért.«

Eriksson leghosszabb hallgatása következett azután.

Amikor újra nekikezdett, az ő mértékével mérve sokáig beszélt:

»Ahogy Mao meglátta, hogy belépek, azt hitte, meg akarom erőszakolni. Sírni kezdett, és esedezve hátrált előlem. Fáradtnak és betegnek látszott, percről percre fáradtabbnak és betegebbnek. Az az érzésem támadt, hogy bizonyára valami sérülés érhette, bár ezt nem tudhattam.

Fekete pizsamaruhája volt rajta.

Kekszet adtam neki, marha- gúlyást és vizet. Először kapott enni, amióta elhurcolták a falujából, s akkor még sötét volt, most pedig délután.

Állva evett,, szipogott egy sort, aztán evett. Megint szipogott, s megint evett. Rajtam tartotta a szemét, mintha ki akarta volna találni, miért játszom vele.

Mikor befejezte az evést, motyogott valamit vietnamiul, talán azt, hogy köszönöm, nem tudom, mit.

Milliók —

hasznos hulladékhói

Kincsek hevernek a gyárak, gazdaságok, termelőszövetkezetek udvarain, csak össze kellene gyűjteni, s rendszeresen átadni a helyi MÉH-telepnek. Igen hasznos volna, hiszen a hulladék, a másodlagos nyersanyag a népgazdaság számára elengedhetetlenül szükséges.

Erről beszélt tegnap délelőtt a Latinca Sándor Megyei' Művelődési Központban megtart tott ankéton Bódi János, a Somogy—Zala megyei MÉH Vál- 'alat igazgatója a gazdaságok és üzemek megjelent képviselőinek.

— Igen sok nyersanyagot használnak fel a megye üzemei, vállalatai — mondta a MÉH Vállalat igazgatója. — S i felhasználással egyidejűleg nognő a hasznos hulladék mennyisége is. A mezőgazdasá- ,i üzemek, gépjavítók fejlődé- ;e, gépparkjuk növekedése is .'gyre több nyersanyagot igényel, s ha ezek hulladékanyagát összegyűjtve átadják a MÉH-telepeknek, nagy értéket tudnak megmenteni. A hasz- moshulladék igen fontos ipari alapanyag. S mivel nincs elegendő hazai nyersanyagunk, ezzel a hasznos hulladékkal takarékosan kell gazdálkodni.

Talán egy adattal érzékeltetni lehet a MÉH vállalatok szerepét hazánkban is. 1970-ben országosan harmincmillió dollár értékű hasznos hulladékot gyűjtött be a MÉH, s így sok valutát tudott az ország megtakarítani.

A vállalat igazgatója a továbbiakban a Somogy—Zala megyei MÉH Vállalat munkájáról beszélt. Elmondta, hogy a két megye területén tizenkét telephelyük és hét városi átve- vőhelyük- van. Az évék során több gyűjtési akciót' is szervezett a vállalat. Ilyen volt a vaskampány és a rongygyűjtő- hetek, melyek igen jó eredménnyel zárultak. Az 1971-es

Előkészítő tanfolyamok, szakkörök

Ä hátrányos helyzetű tanulókért

(Tudósítónktól.)

A nagyatádi járásban az állami és társadalmi szervek sokat tettek a fizikai dolgozók gyermekei helyzetének javításáért.

Az eddigi eredményekről a nagyatádi járási tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi fejügyelőjétől, Fellegi Bálinttól érdeklődtünk.

— Intézkedési terv alapján segítettük a hátrányos helyzetű gyerekeket. Ebben a tanévben 6472 általános iskolai tanuló van a járás iskoláiban; hetven százalékuk fizikai dőlt gozók gyermeke. Jelentős részük hátrányos helyzetű. Eredménynek tartjuk, hogy felső tagozatos tanulóink 92,6 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. Rendszeresen szerveztünk a kisebbeknek iskolája előkészítő tanfolyamokat, ’amelyek a gyermekeknek a közösségbe való beilleszkedését könnyítették meg. Napközi otthonainkban jelenleg 1330 tanuló van, velük korrepetáló órákon foglalkoznak a nevelőik. Szakköreinkét is elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek középiskolára való felkészítése és a hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében szerveztük. A járás iskoláiban jelenleg 221 szakkör működik. Fontosnak tartottuk, hogy az évenkénti iskolai tanulmányi versenyeken minél több fizikai dolgozó •gyermeke vegyen részt. Ennek érdekében számukra külön versenyre felkészítő foglalkozásokat tartottak a szaktanárok.

Természetesen a fizikai dolgozók gyerrpekei tanulásának és továbbtanulásának segítése nem lehetséges anyagi, szociális fejlesztés nélkül. A járás általános iskolai diákotthonaiban nyolcvan tanulót tudunk elhelyezni, de meglehetősen nagy még a bejáró tamilok száma: valamivel több, mint hétszáz.

év igen nagy feladat elé állítja a vállalatot, hisz hetvenegy millió forintos tervet vállaltak. Ennek a teljesítéséhez a megye vállalatai és mezőgazdasági üzemei is hozzájárulhatnak n különféle akciók mellett.

Az anyagmozgatás megköny- ayítésére a vállalat már a korábbi években nagy teljesítményű szállító- és rakodógépeket vásárolt, hogy gyorsabban tudja összegyűjteni a vállalatoktól a hulladékot, és csökkentse a vagonba rakodás idejét. Ez azonban még mindig nincs megoldva teljesen. Sok segítséget adhatnak tehát a vállalatok, ha saját szállítóeszközeikkel hordják be a hulladék- anyagot a MÉH-telepekre.

A hozzászólók többsége ezzel foglalkozott.- Nyersanyag- szegény ország vagyunk, ezért fontos, hogy jól gazdálkodjunk a nyersanyaggal. S ebben nagy szerepük van a vállalatoknak, üzemeknek és gazdaságoknak, hisz a hulladékanyag gyűjtése és átadása a MÉH-nek’, nemcsak a , népgazdaságnak, hoz hasznot, hanem maguknak a vállalatoknak is.

Az előadási an és az élénk vita során sok szó esett arról, hogyan lehet összegyűjteni és szakszerűen tárolni a mezőgazdasági üzemekben található másodlagos nyersanyagokat. Évente ez is milliókat jelenthet mezőgazdasági üzemeinknek.

A nyersbőrök értéke szakszerű kezeléssel, tárolással többszörösére növelhet 3,

ugyanakkor az ipar számára sem mindegy, hogy milyen nyersanyagot kap.

Sok ötlet és jó javaslat hangzott el az ankét során. S hogy a jó és ésszerű javaslatok meg is valósuljanak, arra mindjárt ígéretet is kaptak a jelenlevők Simor Endrétől, a MÉH-tröszt vezérigazgató-hs- ’yettesétől és Kristóf András nűszaki osztályvezetőtől.

Gy. L.

Könyvszemle

Három mű a mezőgazdaságról

HÁROM olyan művet helyezett a közelmúltban megjelentek közül asztalára a recenzens, amelyek megkönnyítik a múlt és a jelen ösz- szevetését, a mezőgazdaság régi és mai arcának fölvázold- /sát. A Mezőgazdasági Kiadó *és a Kossuth Kiadó együtte- Aztán én azt mondtam íieki?sen adott közre e6>’ album angolul, hogy nem értem, amit?alakú kötetet, amelynek címe mond. Mást is el szerettem! ~ A magyar mezőgazdaság volna neki mondani'. El akar-? 1945—-1970 — egytam mondani, hogy sajnálom ?ben a vállalt feladatot is tudami történt, ide soha se fogad-Jíul adja' A magvas b=vez®tö

___i • ^ tanulmány — szerzője dr. Fas

enkl bocsánatkerését#zekas Béla - rengeteg ábrá- azért. arm történt, se az enye-Jval? grafikonnal híven rögzíti met, se a másét. Ne kérje.# azt-az utat, amelyet a mező- hogy megmagyarázzam, miért? gazdaság és az élelmiszeripar tették ezt magával. Sosem fo-! megtett.

gom megtudni. Látom, hogvi A termés- és termékmennyi- van valami baja. Hogy' érziiséfi g>'ors növekedése, a termagát? Ha most eleresztem.5 ^elt’ ‘;"yf^ett fajok össze. .... i hasonlíthatatlanul jobb minomeg tudja tenni hazáig azj sége _ így á Bezosztája búutat'“ Jzáé, a marton vásári egyszeres

»Bár csak tudtunk volna be j hibridkukoricáé, a gödöllői szelni egymással!« — mondtaj hibridtojóé stb. — a gépesítés elszoruló hangon Eriksson, i nagyfokú^ térhódítása biztos »Együtt jobban ki tudtuk vol-*mérföldkőként mutatják:

na gondolni, mit kell ten-* es hova Jutott a t

... . : t zogazdasag, s merre vezet jonunk, így meg egyedül ke.-J vőbeni útja. A képek ebben lett gondolkodnom, pedig aziaz esetben nem illusztrációk, ő élete forgott kockán. ♦ hanem önálló mondanivalót

Kiléptem a viskóból, hogy# hordanak magukban, s nagy egy kicsit egyedül legyek, és* többségük be is tölti a szere- meghallottam odakinn a tü- ? Peb A magyar szöveg . angol

zérségi tüzelés fojtott, távoli? °r°^.és is

. „.. . f magaban foglaló kötetet Hornunkat. A váfh Sán3or és més Tibor áj_

Fogalmam sem volt, hogy# lította össze

járhat az osztagom.f Hasonló feladatot vállalt a Kossuth Könyvkiadó másik újdonsága is, a dr. Madas

volt,

merre járhat az osztagom.

Talán négyszáz méterre onnan, a 192-es magaslat tete^.áb. jragy íakin ^ég egy egészlj András szerkesztette Az élelF miszer gazdaság fejlődése cíóráig távol maradnak? (Folytatjuk.)

mű kötet. A termelést és feldolgozást átfogó új fogalom, az élelmiszergazdaság három évtizede — s főként legutóbbi tíz esztendeje — kerül reflektorfénybe a kötet iró-szerzői munkaközösségének segítségével. A mű azokra a tanulmányokra támaszkodik, amelyeket a különböző munka- csoportok végeztek az élelmiszergazdaság távlati tervének kimunkálásához.

Az elemzések rendkívüli alapossággal veszik sorra az élelmiszergazdaság mikro- ökonómiai kapcsolatait — azaz szerves együttműködését a népgazdaság más területeivel —, a termelőerők és termelési viszonyok fejlődését, az élelmiszergazdaság helyzetét és távlatait.

Sokat vitatott kérdés feldolgozására vállalkozott a Kossuth harmadik újdonságának szerzője, dr. Kulcsár Viktor. A »Gazdasági életünk kiskönyvtára« sorozatban megjelent munkája, A személyi jövedelmek differenciáltsága a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben eloszlatja azokat a legendákat, amelyek a legutóbbi időkben a parasztság anyagi helyzetét övezték.. \ személyi jövedelmek differenciáltsága nemcsak az 'oarban, hanem a mezőgazdaságban is cél és törekvés, természetesen akkor, ha a , különbségeket termelési eredmények hozzák létre.

A SZERZŐ tárgyilagos képet fest a gyorsan és a nehezen haladó közös gazdaságokról, adottságaikról, termelési feltételeikről, s mindezek következményeként a személyi jövedelmekről, ' .

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 197L február VL