Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

I

Négy év alatt 1798 javastat

Több önállóságot az állandó bizottságoknak!

A

z 1967-es tanácsválasztáskor Somogybán hét megyei, harmincöt járási, tizenhét városi és háromszázötvenhat községi állandó bizottság kezdte meg működését Ezekben a hetekben, amikor csaknem valamennyi tanács megtartotta már utolsó ülését, és önkritikusan alkotott véleményt négyéves tevékenységéről, az állandó bizottságok munkájának értékelésére is sor került.

Hogyan látták el feladataikat, mennyiben váltak a tanács javaslattevő, véleményező szervévé?

A megye négyszáztizenöt állandó bizottságában több mint két és fél ezer ember dolgozott, s véleményük, állásfoglalásuk az állampolgárokat érintő ügyekben alakult át határozatokká, tanácsi utasításokká.

Nem a statisztikai szemlélet vezet, hogy az állandó bizottságok négyéves munkáját számokkal is lemérjém, mikor leírom: a különböző szintű állandó bizottságok 1967- től 1334 alkalommal ültek ösz- sze, s a tanácsokhoz, a végrehajtó bizottságokhoz, a szak- igazgatási és a társszervekhez 1798 javaslatot juttattak eL Ez a szám ugyanis önmagáért beszél.

A csaknem ezernyolcszáz javaslat között volt kisebb és nagyobb jelentőségű is, volt megvalósítható és végrehajthatatlan. Ha csak a szánkókat hasonlítjuk össze, a korábbi tanácsi ciklusban 1682 javaslatot tettek az állandó bizottságok, száztizenhattal kevesebbet, mint most. A növekedésből érződik, hogy mielőtt a tanács vagy a végrehajtó bizottság valamilyen kérdésben . döntene, a korábbinál jobban támaszkodik az állandó bizottságok véleményére.

A számok alapján dicséret illetné az állandó bizottságokat. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A járási, városi és megyei állandó bizottságok többsége ebben a tanácsi ciklusban is olyan munkát végzett, amit választójuk, a tanács elvárt tőlük. A községekben viszont van még javítanivaló. Tevékenységük sokszor csupán abban merül ki, hogy részkérdésekben foglalnak állást, de az átfogó, sokakat érintő döntések meghozatala előtt nem alakul ki önálló véleményük. Hiányzik a kezdeményezés, és sok helyen csak akkor látnak munkához — legyen az vizsgálat

vagy bizottsági ülés —, ha valamelyik vb-vezető rájuk szól.

A községi állandó bizottságokat azonban nem lehet egyértelműen elmarasztalni, sbár ez a kritika rájuk vonatkozik, mások is magukra vehetik. Többek között a végrehajtó bizottságok vezetői vagy az ügyintézők is. Ha a községi tanácsvezetés tehernek, fölösleges »értekezletesdinek« . tekinti az állandó bizottság megbeszéléseit, ha az ügyintéző csak legyint, amikor felvilágosítást kérnek tőle, akkor nemcsak, a bizottságokban van a hiba.

Az olvasónak feltűnhet, hogy a magasabb szintű állandó bizottságok munkájára csupán néhány sort szántunk, a községiekkel viszont lényegesen többet foglalkozunk. Ez nemcsak azért van így, mert a megye 415 állandó bizottságából 356 községi, hanem elsősorban azért, mert az állam- igazgatás feladataiból — nagyobb felelősséggel, nagyobb hatáskörrel párosulva — egyr több kerül a községekhez Miután a községi tanácsoknál

D e;

• I

ál. *

még koránt sincs olyan szakképzett apparátus, amely önállóan, minden segítség nélkül dönthet és határozhat, egy »külső« véleményezési és javaslattevő szervre feltétlenül szükség van. Azok a községi tanácsok, ahol az állandó bizottság léte és munkája csupán papíron mutatható ki, maguk alatt vágják a fát; sőt azt is megkockáztatjuk: ha

nem érzik nélkülözhetetlennek, nem tudnak (vagy akarnak) rá támaszkodni, fölösleges volt létrehozni őket.

Az állandó bizottságok önállósága elméletben mindenhol biztosítva van, csupán a ' -'-'"lat mutat mást.

H

e megbízást kapnak, jyekeznek annak eleget tenni, a saját kez- ’.eményezásük azonban még kevés. A községi tanácsok önállóságával pedig együtt kell járjon a bizottságoké is. \zzal, hogy ez az önállóság nem szakadhat el, a tanácsok és a végrehajtó bizottságok terveitől és munkaprogramjá- ;ÓL

S. G.

Lényegesen javul a tej• és tejtermék ellátás

A tejipar az elmúlt öt évben jelentősen fokozta teljesítményét. A mezőgazdaság tejtermelésének növekedése és a felvásárlás korszerűsítése lehetővé tette, hogy 1970-ben a belföldi fógyasztők — 1955- höz képest — 26 százalékkal több tejhez, 60 százalékkal több sajthoz és 43 százalékkal több vajhoz jussanak.

A IV. ötéves terv időszakában várhatóan lényegesen javul majd az ellátás. A tejtermelés fellendítéséhez jó alapot ad az a korábbi kormány- határozatj amely a szarvasmarha-tartóknak különféle kedvezményeket nyújt. A termelés öt_ év alatt 20 százalékkal növekedik.

A nagyobb mennyiségű ts> jet az ipar csak akkor tudja majd átvenni, ha a XV. ötéves tervidőszak végére — 1970- hez képest — naponta mintegy 1,5 millió literrel bővíti kapacitását. A mezőgazdasági nagyüzemek 1975-ig évi 140 millió liter fogyasztói tej es tejtermék előállítására készülnek fel. A beruházásokhoz 3P százalékos állami támogatás* vehetnek igénybe.

A IV. ötéves terv idején az

állami tejiparban új üzemei egész sorát'adják át.

Az ipar 1975-re a múlt évhez képest 17 százalékkal fokozza a tejtermelést, vajbő' 32, sajtból pedig 12 százalék kai több kerül majd a fo gyasztókhoz.

Tavaszi munkák Kisgyalánban

Műtrágyáznak.

A borsót már elvetették a cisgyaláni Egyesült Erő Termelőszövetkezet kisgyaláni üzemegységében. A TTV—32- es gépet már a vetőmák föld- bejuttatására készítették elő. ’lorváth János üzemegyságve- xető elmondta, hogy a simitó- :ást százötven holdon fejezték be eddig, s a műtrágyázás is megfelelő ütemben halad. A borsó és a százhúsz holdra verendő tavaszi árpa területén már elszórta a gép az apró műtrágyaszemeket.

A fejtrágyázás nagyobb részével is végeztek már ebben az üzemegységben. Fonóban és Büssübsn pedig a mák vetésével készültek el. A kisgyaláni határban hét traktor dolgozik. \ lendületet táplálja a kedve- :ő idő és a múlt évi munka •redményessége. A tervezett ’.yolcvanhat forint helyett gvanis kilencvenhatot fizetet a termelőszövetkezet eg" munkanapra.

Mák vetésére állítják be a gépet.

Ezt mondja a lakásrendelet

A társbérletek megszüntetése

A tái’sbérleteket a felszabadulás után — a gondok enyhítésére — átmeneti bérleti formaként hozták létre. A tizenötéves lakásépítési terv megvalósulása után azonban enyhülnék a gondok. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló kormányrendelet ezért intézkedett úgy, hogy ezt a bér- lési formát fokozatosan meg kell szüntetni. A rendelet hatályba lépése — 1971. július 1. — után tanácsi bérlakást társbérletként kiutalni nem lehet. Ha a bérlő jogos igényének mértékét meghaladja a lakás, akkor sem szabad a lakást társbérletként két vagy több személy között megosztani.

A társbérletek megszüntetésének másik módja a kormányrendelet szerint az, hogy a megüresedett társbérleti lakást a bérlőtársnak kell — kérelmére — kiutalni, ha nem haladja meg jogos lakásigénye mértékének felső határát. Ha több társbéri' marad az egyik elköltő'.' ' ■ n lakásban, a

köréi figyelembevételé'. dón:::, el, hogy a megüresedett részt melyik kérelmezőnek utalják ki. Ha a megüresedett rész kétvagy több szobás, a bentmaradó társbérlők között megoszthatják a lakást.

Külön intézkedik a kormányrendelet arról, hogy mit kell tenni, ha a visz- szamaradó társbérlő lakásigényének mértékét meghaladja a megüresedett lakrész. Kérelmére ebben az esetben is ki kell utalni a lakást, de kötelezni is kell arra, hogy egy éven belül cserélje el. Ha nem teszi, a lofcüst a tanács igénybe veheti, feltéve hogy megfelelő önálló lakást ad helyette a bérlőnek. Ha a lakó nem fogadja el a felajánlott lakást, a megüresedett részt ismét társbérlőnek utalják ki. Ilyen esetben is figyelni kell azonban arra, • hogy azok kapják meg a lakást, akiknek jogos igénye nem nagyobb, mint a szobák szár ma.

Ha a társbérlet nem kü- lönbejáratú, a megüresedett részt a visszamaradó bérlő részére akkor is ki kell utalni, ha jogos lakásigényét meghaladja. Ha a társbérlő orré nem tart igényt, az ő lakrészét is igénybe kell venni, és számára másik lakást kell kiutalni.

Vendégasztal és a mezőgazdaság

Legutóbbi

vendégasz- Lal-adásában mezőgazdasá gunk továbbfejlődésének lehetőségeivel foglalkozott a televízió. Az ott elhangzott megállapítások közül nem lehet egyetérteni Zsarlócai Sán dór egyetemi tanárnak azzal a kategorikus kijelentéséve', hogy fejlődésünk egyedüli lehetséges útja a vertikális,, út. Véleményem szerint a mezőgazdaság fejlődésében a horizontális útnak épp úgy megvan a szerepe, jelentősége, mint a vertikálisnak.

Szocialista termelési viszonyok mellett — marcali járási adatokra hivatkozom — a horizontális fejlődés nem jelenti a termelőszövetkezeti gazdaságok szövetkezeti jellegének csökkenését, másrészt nem eredményez feltétlenül deficites gazdálkodást. A járás területén az 1970. év gazdasági adatait jellemezve megállapítható, • hogy az egyesült termelőszövetkezetek gazdasági eredményei az 1969. évhez viszonyítva jó irányban fejlődtek. Az egyesült termelőszövetkezetek közös vagyona 11,7 százalékkal nőtt, míg a nem egyesült szövetkezeteké 5,6 százalékkal. Ennek megfelelő ütemben emelkedett az egyesült termelő- szövetkezetek halmozott termelési értéke és árbevétele is de hasonló tényeket figyel hetünk meg az egy tagra ;ju* '

I munkadíjaknál is.

A gazdasági élet fejlődéséi, a fejlődés útjait nem emberi óhajok határozzák meg, hanem objektív gazdasági törvények. Ha a gyakorlat szakemberei ezeket az objektí törvényeket felismerik, és te vékenységük során fel is használják, akkor a gazdaság fejlődését elősegítő munkát végeznek. Tény, hogy mezőgazdaságunk — a marcali járás szövetkezetei is — viszonylagos eszközhiánnyal küszködik. Viszont éppen az eszközkoncentráció az, mellyel elősegíthető a hatékonyabb munka, a fejlettebb technológia megvalósítása, a tudomány szélesebb körű ^kalmazása. Vajon melyik szövetkezeti gazdaság képes a bővített újratermelésre, újabb, modernebb beruházások megvalósítására; az. amelyiknek felhalmozási alapja mindössze hárommillió forint, vagy esetleg az, ahol a felhalmozási alap 19 millió fonni ot is meghaladja!?

Azt hiszem, ezen nem is érdemes vitatkozni.

Ezekre a tényekre, körülményekre alapozva mondom, hogy a mezőgazdaság fejlődésében szerepe van a horizontális útnak is. A vertikális fejlődés elsősorban azokban a termelőszövetkezetekben képes nagyobb esziközcentralizációt eredményezni, amelyeknél a gazdasági hatékonyság jobb. A vertikális fejlődés jelenleg szövetkezeteink nagy részénél értékesítési, melléküzemági vagy legfeljebb haszonállatelőállító tendenciákban érvényesül. A termelés szélesebb körét átfogó vertikális kapcsolatok még nem- alakultak ki.

Mezőgazdaságunk fejlődése a két lehetőség (verti- í kális és horizontális) együttes felhasználásával érhető el és gyorsítható meg. Hogy a kél út közül melyik területen melyik lesz az irányadó, az elsődleges, ezt az adott terülő'

"^gazdasági, természeti ó íb viszonyai határozza, meg.

Ssáatai tans

Első helyen áll a Pórtélét

Hetvenezer forint értékű politikai irodalmat vásároltak az atádiak

A KÜLÖNBÖZŐ történelmi évfordulók s a X., kongresz- szus idején megnőtt az érdeklődés a politikai könyvek iránt. A pártszervezetek vezetőségeinek nagyobb része megértette, hogy a politikai irodalom az eszmei-politikai és agitáció: munka nélkülözhetetlen segítője. Több taggyűlési beszámolóban találkozhatunk az alan- szervezetekben ezzel a témával. Az alapszervezeteknek mintegy kétharmadában adták pártmegbízatásként, hogy a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelentetett műveket terjesszék; Ezzel a feladattal a legalkalmasabb elvtársakat bízták meg; ezt bizonyítja az is, hogy egyre tapasztaltabbak, és eredményeik évről évre javulnak.

A terjesztők közvetítésével 1969-ben harmincezer 'forint értékű politikai könyv és brosúra talált gazdára. Tavaly csaknem tízezer forinttal töb bet vettek meg, s egy-egy párttag átlagosan ötven forint értékű politikai irodalmat vásárolt. Nagy volt az érdeklődés a politikai szépirodalom, valamint a magyar munkásmozgalomról szóló művek iránt. Sikerük volt a gazdaságpolitikai, közgazdasági témájú könyveknek is. A megnövekedett érdeklődést bizonyítja a politikai s elméleti folyóiratok olvasottsága: a községben minden harmadik párttagnak jár valamilyen pártfolyóirat. Ezeb között az első helyen a Párt élet áll.

Az alapszervezetekben munkálkodó terjesztők fáradságos .íunkája, szorgalmú, agitáció- ja tükröződik az elért eredményekben. Közülük néhányat név szerint is érdemes megemlíteni: Orbán Istvánná a kon- :ervgyärban. Csernovicz Kiár- i cérnagyárban, Ormai T.ás~’

Komfort Ktsz-ben, Dob

renc pádig ré állami kk' .

■ .'skedalmi alapszervezetb végzi példamutatóan ezt a felelősségteljes munkát.

Tavaly már egyre több alap- jzervezetben éltek a terjesztést elősegítő lehetőségekkel, módszerekkel. Több helyütt rendeztek könyvkiállítást a pártnapok, taggyűlések és jubileumi ünnepségek alkalmával. -* vt- /)r,y helyen könyvismertetést is tartottak, a pedagógus- .—pszervezetban például Liptai Ervin A Magyar Tanács- köztársaság; a II-es alapszervezetben John Reed Tíz nap, zmely megrengette a világot című művéről; a konzervgyárban gazdaságpolitikai könyvekről. A cérnagyárban író— ->lvasó találkozót is rendeztek. Ez utóbbi két módszert a jövőben több alapszervezetben alkalmazhatnák, elsősorban ott, ahol még nehéz a politikai ródalom terjesztése. Hasznos segítőtárs volt a múlt év derekán a járási pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának a gondozásában megjelentetett cikkbibliográfia, amely a propagandisták, alapszervi vezetőségek munkájához adott útmutatást, s egyben rá- 'rányította a figyelmet a leg- "ontosabb pártfolyóiratok cik- ■keir,e.

Az egymást gyorsan követő nemzetközi események, továbbá a hazánk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében bekövetkező változások — s ezek megértése — egyre 'nkább előtérbe állítja a párttagság eszmei-politikai felké- 'zültségének fontosságát. Ehhez nedig nélkülözhetetlen a oolitikai irodalom, a pártfolyóiratok olvasása, tanulmányozása.

A PÁRTVEZETŐSÉGEKNEK változatlanul fontos feladata lesz a jövőben is a párttagság olvasóvá nevelése. Biztosítani keli a terjesztők részére a folyamatos tájékoztatást, és gondoskodni kell nagyobb megbecsülésükről is. A jól bernit módszerek alkalmazásá- "1. szél-s^éeével el kell érni, vy tov.’-’-b ame,,-.2d,an a po- tli-.'i Irodalom olvasóin-’' tanerőinek a száma Nagya*'don.

D. S.

SOMOGYI NÉFI.AP Seemlwí., WT». MmHfe CT,

0