Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Maronlcs István Vörösmarty ■teái házában a plombákról esik a legtöbb szó. — A vasútnál dolgoztam, s rengeteg zárszerkezettel akadt dolgom — mondta. — Mégis merhettem a használatban le vő típusokat, hibá;kkal együtt Sok bosszúságot okoz a • ra'_ tárnoknak, ha megdézsmaljá' a vagont, márpedig ügyes ke­zű embernek nem jelentet' problémát a plomba felnyitása. Ebben az esetben még a tettest sem lehet megállapítani, vág: nyomozást indítani. Három négy éve kísérletezem a plom- bákkál. Egyik kísérletemet el is fogadták újításnak. TÍval; ősszel a Találmányi Hivatal ban szabadalmaztattam olyan műanyag plombát, amelyil korszerűbb a réginél. Ez a faj­ta még külföldön is megállná a helyét, valószínű azonban, hogy a jövőben még ezt is tö kéletesíteni fogja valaki. Kezemben forgatom a pici kerek műanyag darabot, zsi nórral együtt becsukom. Nem lehet kihúzni a zsinórt, kinyit ni a plombát. A puha anyagon meglátszik, ha erőszakosan fe­szegetem a körmömmel, ha tű vei piszkálom. — Régen mindent fémbő készítettek — mondja —, így «• Ötletekkel hamar berozsdásodott, nem bírta az időjárás viszontagsá- ;ait. A belenyomott számol olvashatatlanná váltak. Ezt tu ' ~j dóriképpen fenékrendszerre' ~gy műanyag darabból kész: tették, lezárás előtt bele lehet tenni egy papírt, amin jelöli! a tartalmát, a feladási helyét, dőpontját. Az ötkilós plomba- logóval kellett eddig lezárni áz ajtókat, sőt méá a vagonok te­tején levő nyílást is. Sok oly:.:' ágon van, melyet a régi mód- izerrel nem lehet leplombálni, nert a zárszerkezetébe nem lirt be a keskeny f&nezfla’ De nemese1.; a vasútnál ven j: lentősége, l enem például zs" ’■okát is le tudnak vele zárni pénzeszsákot, gabonazsákot, olajoskánnát. Mindenütt kif' zatódő, ahol dézsmálástól kel tartani. — Mondana egy példát arra hogyan csalnak? — Olyan betartást is láttán zár, ahol a madzagot elkóco kották, egyszóval elreszelték kinyitották a vagont, végül pe lig enyvvel összeragasztva a párgát, lezárták. Vagy az óla kas kannákat vízzel öntik fel. — Mi kell a p'lomba készítő éhez? — Egyetlen fröccsöntő gép, r ez percenként 120 darabot ké ;zít. Kezeléséhez kát-hárorr ember elég. Az előállítási költ égek jóval olcsóbbak, min", ■ddig. Nap nap után új ötletei van ralc, kísérletezik, s ezzel ön nógat szórakoztatja, lelkese ük, újat és jobbat szeretne. Sz. A. Tavaszi készülődés a Duna-kanyarba A tavaszias idő hatásár'' megélénkült a főváros két ked vélt üdülőhelye, a Duna-k- nyár és a ráckevei Dun- 3enépesedtek a hétvégi parcel­lák, csinosítják, rendbe hozzál »birtokukat« a tulajdonosok Szorgalmasan készülnek a sze­Tsz bekötő út épül HsroBkáa .ónra r.z idegenforgalmi szak mberek és a területek illeté 'S szervei is. A Duna-kanyarban az egyik gnagyobb gond a vendégiá- ■ás. A helyzet enyhítésére Vá­ron kicsinosítva megnyílik a Kőkapu étterem, újabb terem­mel bővült a Pokolcsárda. A festői táj három kempingje ■lőreláthatólag május 1-től fö­ladja vendégeit. A Pap-szigeti tábor hat faházzal, csónakkikö­tővel, tárolóval gyarapodik. A vadászati világkiállításra kell elkészülnie a visegrádi felleg­várnál a Silvanus, Dobogókőn pedig a Nimród-szállónak. A Duna-kanyar új színfoltja, a leányfalui meleg vizű strand is a szezonra nyílik meg. A ráckevei Duna-ág gazdái már összeállították a terület kulturális programját. Július» ban rendezik meg az apajpusz- tai lovas- és pásztomapokat, nagyszabású úttörőtalálkozó lesz Kiskunlacházán, Ráckevén kórusok és zenekarok hangver- ’.anyeznek, augusztus 20-án tartják a már hagyományos ví­zi- és légiparádét. A horgászok paradicsomában hamarosan megnyílik a Fekete Holló étte­rem. Korszerűsítik az Árpád- rtrandot, s több községben Uelmiszerpavilont, bazárt nyit­nak. Taksonyban és Szigethal­mon nagyobb parcellázás kez­dődik. Miért pnlenusi a laboratórium? Desztillált tíz, eiiKo**Ssal és épeit or készíti , Gyűjtik a régi patikák fölszerelését Galenusi laboratórium. Aki nem gyógyszerész, az nemigen tudja mire vélni ezt a nevet. Kaposváron talán még kevesebben tudnak a lé­tezéséről, mint más városban, ugyanis a cégtábla nem lát­ható -az utcán. A laborató­rium el van dugva egy Ady Endre utcai ház belső udva­rán. Claudius Galenus időszámí­tásunk szerint 130-tól 200-ig élt, és római gyógyszerész-or­vos volt. ö készítette el elő­ször az akkori gyógyszerek ha­tást,ani csoportosítását, és ál­lított össze először összetett gyógyszereket. Róla nevezték el a laboratóriumot. Minden megyében van egy- egy ilyen laboratórium, amely munkáját tekintve átmenet a gyógyszertár és a gyógyszer- gyár között, összetett gyógy­szerkészítményeket gyártanak itt, amelyeknek elkészítése gyárban nem gazdaságos, a gyógyszertárakban viszont nincsenek meg az eszközök hozzá, ezenkívül idő- és mun­kaigényesek is. Már a Tanácsköztársaság rövid ideje alatt is létrehoztak ilyen laboratóriumokat, a tel­jes hálózatot azonban csak a felszabadulás után szervezték meg. A kaposvári is igen ne­héz körülmények között kezd­te meg működését, .még né­hány évvel ezelőtt is fa- és széntüzelésű kazán segítségé­vel készítették a desztillált vizet. A fölszerelés tekinteté­ben a fejlődés óriási, a terem­gondok azonban még nem ol­dódtak meg, ma is igen rossz körülmények között, szűk he­lyen végzik munkájukat. A la­boratórium látja el az égés? meg"1 ét desztillált és ionizált vízzel. Az ionizált Vagy vegy­tiszta víz az, amelyikből ki­vonják az ásványi anyagokat. Ezt az iparban használják. Gyógyszerkészítményeik a hatodik Magyar Gyógyszer­könyv vagy külföldi leírások alapján készülnek. Kísérletez­nek új gyógyszerekkel is. Influenzajárványok idején gyakran felírja az orvos a ci- nocisal nevű orvosságot, s ez szintén itt készül. Gyártana'; ezenkívül fejfájás elleni kof feintablettát. Ebből hiányoz­nak- mindazok a mellékanya­gok, amelyek például a karil- ban és az antineuralgicában vannak. A koffeinnél »kevésbé divatos« gyógyszer az epebor, amelynek első leírását a pécsi zárdában találták meg. Alap­A faluhoz közel eső majorban bekötő utat épít a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Az út egy ki­lométer hosszá, négy méter szélességben készül. Még ez év­ben átadják rendeltetésének. Növényvédelmi tájékoztató A plonalslek tavaszi ápolása Incidens a 192-es magaslaton A gabonabetegségek az utób­bi években megyénkben is je­lentős károkat okoztak. A fer­tőzéseket a kedvezőtlen őszi időjárás, és olykor a helyteler agrotechnika is fokozta. A szártőbetegség, a lisztharmat, í fuzárium elsősorban a gyengén telelt vetéseket támadja meg ezért fontos ezeken a területe­ken a fejtrágyázás, a pangó vi­zek elvezetésé a vetések gyor; fejlődése érdekében. Az enyhe tél kedvezett az almafalisztharmat fennmara­dásának. Az őszi felmérések nél a megye nyugati részén erős, egyéb helyeken közepes fertőzéseket észleltek. A jól át telelt, nagy számú fertőzött hajtásból rügyfakadáskor erős fertőzésekre lehet számítani ezért a rügyfakadáskori n°r- metezésekre mindenhol a # san fel kell készülni. A oalántaágyakban flgyc ’ lem- kell kísérni a palánta­Q SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. február ZS. dőlést. Fertőzéskor a pusztuló- lálben levő palántákat a táka- rófölauel együtt meg kell sem­misíteni, a fertőzött foltot és -örnyékét Zineb 0,5 százalé- :os oldatával — négyzetméte­renként 1,5 litert számítva — js kell öntözni. A gombaölő ;zeres permetezések minden ealántaágyban hetenként leg- üább egyszer elvégzendők. A kukoricaföldek felszántá- ;a után sok helyen á szár nagy •esze a föld felszínén maradt. Izekben a szárakban a kuko- ieamoly lárvája zavartalanul .ttelelt, és az innen kirepülő lepkék fertőzik az idei kukori- :avetéseket. Az őszi szántás ta vaszi elmunkálása során aján lőtt a fennmaradt szár meg­semmisítése vagy talajba jut atása, mert csak így csökkent­ető a kártevő erősebb fellé "'. A kukoricaszár msgsem ísét — május 15-i határ­éi — rendelet is kötelezően előírja. 8. Amint Meserve kifejtette Eriksson férfiasságára vonat­kozó szakvéleményét, meg­kezdődött a baljós bacchaná­lia. Eriksson távolabb húzódott a viskó bejáratától, ahol ad­dig állt, és egymagában le­ült a füves .talajra az épít­mény egyik oldalához. Hébe- korba a szeme elé emelte táv­csövét, hogy szemügyre ve­gyen egy-egy távoli pontot. Mikor a 'kihallgatáson meg­kérdezték tőle, miért változ­tatta meg a helyét, Eriksson i így vallott: i »Ezek az emberek, hogy is mondjam, szóval nem lelke- (• sedtek azért, ami történt. Ne- kem felfordult tőle a gyom- kom. Ügy gondoltam, nem árt, ha valaki őrködik, mert a f környék tele volt a Vietköng f vatonáival.« Az őrinsster lépett be elő- szőr és kisvártatva a lány ^kétségbeesett, fájdalmas, szí­vet tépő sikolyát hallották. A sikoly egyre hullámzott, s csak akkor szünetelt, amikor a lány friss lélegzetet vett. Né­hány perc múlva a sikoly ki­tartó zokogásba fordult, és egészen addig tartott, amíg fél óra múltán Meserve ki nem lépett a szabadba. Mezte­len volt a festőteste, hivalko­dó, hódító mosoly játszott az arcán. »Nagyon klassz a nő, és elég tiszta.« — mondta. S in­tett Rafe-nek, hogy most ő következik. Rafe, nehogy kine­vessék, belépett. A bíróság előtt Rafe el­mondta, hogy Maót meztelenül találta az asztalon, a keze a háta mögött volt összekötöz­ve. »Nagyon ártatlannak, nyu- godtnak látszott« — vallotta Rafe. . Benn maradt mégis, és ez­úttal kevésbé hangosan, újra kihallatszott a viskóból a lány sikoltása és zokogása. A bírósági jegyzőkönyv sze­anyaga a bor és a vérehulló fecskefű. Epebántalmak ellen használt, némiképp moderni­zált változatát most is gyárt­ják a laboratóriumban. Kilencen dolgoznak itt, a vezető Matolcsy István gyógy­szerész, a többiek gyógyszer­asszisztensi képesítéssel ren­delkeznek. Matolcsy István gyógyszerész: — Nagyon szeretem a mun­kámat. Egy gyógyszerésznek tulajdonképpen az a hivatása, hogy orvosságokat csináljon. Kint a gyógyszertárakban ezt kevesen tehetik, vagy mert van készen, vagy mert nincse­nek meg hozzá a megfelelő eszközök. A laboratórium vezetője éi munkatársai szabad idejükben a gyógyszerészet történetével foglalkoznak. Nemcsak azért, hogy többet tudjanak munká­juk, hivatásuk történetérő1, hanem azért, mert van egy tervük, amely jelenleg még csak álom, vágy. Szeretnének Kaposváron létrehozni egy gyógyszerászettörtáneti mú­zeumot. Az Arany Oroszlán patika épületét műemléknek nyilvánították, ez lehetne a jövendő múzeum helye. Évek óta gyűjtögetik a régi patikai felszereléseket, tégelyeket, gyógyszerkeverő kanalakat a gyógyszertárak padlásairól. rint Clark odakintről egy lyu­kon keresztül figyelte Daj tár­sát, s gyönyörködő felkiáltá­sai összevegyültek Mao jaj­veszékelésével. Egy pillanatra ugyan elvesztette a jókedvét, amikor Meserve egy intéssel •udtára adta, hogy ő lesz a harmadik, de amikor aztán visszatért, újra a régi volt. »Kést tartottam a torkához« — mondta a többieknek. Meg is mutatta vadászkését. A hu­szonöt centiméteres tőr nyele köré apró gyémántokkal min­tázott ragasztószalag volt csa­varva. A katonák ismerték a kést, Clark egy közeli barát­jától kapta nemrégen, aki egy szakaszban szolgált vele, de megsebesült. Mikor Manuel lépett a visr- kóba, Mao ' hangja már gyen­ge volt, és fojtott. A négy katona látogatása majd másfél óráig tartott, és ezt követően már két perc múlva valamennyien a kuny­hóba vonultak vissza, hogy el­rejtőzzenek a feltehetően kö­zelben tartózkodó Vietkóftg- katonák elől. Ezúttal Eriksson is velük tartott, és azt látta, hogy Mao a kunvhó egyik sar­kába húzódott, s félve figyel­te őket könnyektől csillogó szemével. Jelenlétét jóformán csak az ámlta el, hn^v reszel óta erősebb lett a köb«g*s“ Vei irr.it- kuk—„ ,, ir»zér'l má- leolcfoH^k a kö1ést. A katonák újra enni kezd­tek, de most sem adtak egy Matolcsy István asztalán ott van az Ismerjük meg a kerá­mia történetét című könyv, mely az első pillantásra nincs összefüggésben a gyógyszeré­szet történetével, és mégis..., ugyanis a tégelyek fajanszból és porcelánból vannak, rend­szerint védjegyekkel ellátva. Ebből megállapítható, hogy az edény hol és mikor készült. Gyűjtik a régi gyógyszertárak­kal kapcsolatos Írásbeli do­kumentumokat is. Az edények agy része jelenleg meg az amúgy is zsúfolt laboratórium­ban van, a többit rendibe ho­zott állapotban kiállították a Gyógyszertár Központ elő­szobájában. A magas «polc tetején egy mellszobor látható, amely Eszkulápot ábrázolja, ő tulaj­donképpen azonos a gyógysze­részet emblémáján levő kí­gyóval. A monda szerint Apollón gyermeke volt, aki gyógyító hatalmával még a holtakat is feltárnisztotta, s emiatt az alvilág istene »föl­jelentette« Zeusznál, erre kí­gyóvá változtatta, és az alvi­lágba* kellett egy kő alatt él­nie. Később Apollón kérésére visszaengedte a földre, de kí­gyó képében. Feleségét, Hy- rteát jelképezi az emblémában a kehely. Ihárosl Ibolya «alatot sem a lánynak. Fel­idézték közös fegyvertényük készleteit, összehasonlítottak í.Iaót azokkal a nőkkel, akik­kel eddig dolguk volt, és meg­tárgyalták, milyen rég nem voltak nővel. Tizenöt-húsz perc múltán Meserve, mintha untatta vol­na ß beszélgetés, hirtelen kül­detésükre emlékeztette oszta­ga katonáit: közölte, hogy to­vábbi felderítést kell végez­niük még aznap délután. Ezúttal Clark maradt ott, hogy vigyázzon a lányra és a viskóban hagyott fegyverekre. Eseménydúsan folytatódott a nap. Ezúttal tovább nyomul­tak, gyakran vállmagasságig érő növényzetben haladtak 3 csúcs felé. Bár állandóan vi­gyázniuk kellett, hova lépnek, valamennyien szemmel tartot­ták a patakot, amely a viskó mellett folyt el; magasan volt h forrása és jó néhány rizs­föld mellett vitt az útja. Fél óra múlva kiderült, hogy érdemes volt figyelni a pata­kot: ezúttal érdekesebb lát­ványban volt részük, mint Rafe vízibivalya. Hárem viet­namit láttak a víz partján menni, és bár nem viseltek egyenruhát, Meserve úgy te­kintette, mintha a Vietkong- hoz tarto’nina'", ' ezért vala­mennyien tüzet nyitottak rá­juk. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom