Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

NEMCSAK BELESZÓLÁSI JOG m következő napokban, £X hetekben választják meg a szakszervezetek budapesti és megyei tanácsait Ezekben a vezető testületek­ben most tárgyalnak a szak- szervezeti munka négy évre szóló programjáról. A korábbi évektől lényege­sen eltérő kérdésekről van szó. Ugyanis a szakszerveze­tek nemcsak fent, hanem »lent-« is a politikai, gazdaság­politikai élet cselekvői, alakí­tói és végrehajtói. A kérdés azért kap most különös hangsúlyt, mert az üzemi, középlejáratú térvek készítésének idején vagyunk Ez pedig a szakszervezetek, a munkások széles körű — de­mokratikus — közreműködé­se nélkül aligha lehet jól vé­gezni. Az üzem, vállalat a legfon­tosabb terepe a munkásde­mokráciának. A munkáshata­lom politikájának formálásá­hoz és cselekvő megvalósítá­sához a termelő ember ezen a ponton tud érdemben a leg­többet n$uijtani. Az a baj, hogy ezt még nem mindenütt érzékelik kellőképpen azok a vezetők, akik a saját ötéves tervük számtani, technikai, műszaki, kereskedelmi össze­gezésének, kijelölésének nehéz és bonyolult munkáját végzik, j sebb hibaszázalékkal elhatá- Már csak azért is fontos ezl rozni. a kérdés, mert a középlejára­tú tervekkel egy időben azo­nos időre szóló kollektív szerződések is' készülnek. Vi­szont ahhoz, hogy 'optimáli­san időállónak bizonyuljanak az elgondolások, a munkás­ság érdeklődő többségével szükséges azt megvitatni. Hi­szen itt bér- és munkaügyi jellegű döntésekre kerül sor az üzemi szociális problémák öt évre szóló programját is felölelik e szerződések. S szó­ba kerülnek az üzemi lakás­építés kérdései és nagyság­rendjei, továbbá a dolgozó nők helyzetén történő javítás és a nagycsaládosok problé­mája, az üzemben dolgozó fia­talok, szakmunkások és ipari tanulók helyzete, sorsa. Van e kérdésnek egy mási , vetülete is. Mindenütt elő ké­szülőben vannak a területíej lesztési tervek. Ezeket a la kossággal kell megvitatni, te­hát az ott élő munkásakkal is Hogyan fejlődjék egy megye, vagy város a következő öt évben, mit építsenek, milyen kommunális és kereskedelmi hálózatfejlesztést akarnak megvalósítani — azt csak o lakossággal való vita, mßgbj széles alapján lehet a legki­örvendetes az a figyelem amely a közéletben most meg­nyilvánul a szakszervezet te­vékenységével kapcsolatban Túl vagyunk már azon, ami­kor a szakszervezeteket úgy kezelték, »ha vannak, hát le­gyenek«. De még nem értünk el oda, hogy közéleti rangju­kat, a politikában játszót szerepüket úgy fognák föl. ahogyan ezt a párt X. kong­resszusa megjelölte. Most a sza’.tszervezetek me gyei tanácsainak újjáválas/ fásánál ezekkel a kérdésekkel ebből a szempontból is szük­séges foglalkozni. A párt X. kongresszusának a megálla­pításaiból és a velük szemben támasztott igényből kiindulva £ t viták útján is tisztáz­ni kell ott, ahol értet lenség jelentkezik. Csak /alapozott vitával, munká­val, okos cselekvéssel lehet a konzervatív, maradi gondol kodásmód ellen eredményesen küzdeni a szakszervezetek köz­életi szerepének növeléséért. Mert nemcsak beleszólási jogról van szó, hanem a gaz­daságpolitika kialakításáról és végrehajtásáról, amelyben a szakszervezetek közéleti té­nyezőként kaptak szerepet. S. J. Bővül a fajtaválaszték Rendelkezésre állnak a tavaszi vetőmagvak Sajtótájékoztató a Vetőiuagtermeitető Vállalat dombóvári alközpontjában Nap mint nap olvassuk, halljuk, hogy hozzáfogtak me zőgazdasági üzemeink a tava­szi munkákhoz. Nemcsak a ta­lajművelő' gépek indultak el, a műtrágyaszórás kezdődött meg, hanem egyre több hol­don kerül földbe a kora ta­vaszi növények magja is. Az időjárás szokatlanul korán adott lehetőséget a mezőgaz­dasági munkák megkezdésére, eppen ezért nagyon időszerű volt az a sajtótájékoztató, me­lyet tegnap Katona János, a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dombóvári alközpont­jának igazgatója tartott a sajtó és a hozzájuk tartozó három megye mezőgazdasági szakirányitóinak. A vállalat alközpontja lé­nyegében három fontos cél­nak igyekszik eleget tenni napjainkban. Gondoskodik a szükséges vetőmagvak tovább szaporításáról, biztosítja a ta­vaszi növények vetőmagvak és a szükséges vetőburgonya­cserét. A magterm'eltetésen belül évről évre nő — s 4Z idén eléri a 18 000 holdat — a borsóvetőmag területe. Ez 7 tendencia mind a fehérjeter­melés, mind a talajerőgazdál­kodás szempontjából kedvező. és jelenleg megvan a lehető­sége annak, hosv további igé nveket iá kielégítsenek. Mennyiségileg is a legjelen tősebb a tavaszi időszak köz ponti munkája a tavaszi és a kukorica vetőmagvak biztosí­tása. Olyan munka ez, amely­nek előkészítése — az igényeli felmérése — már tavaly meg­kezdődött. Nagy szükség volt a körültekintő előrelátásra, mert így is előfordul, hogy az utólag benyújtott igények gondot okoznak, s nem egyszer fajtacserét kell végrehajtani. Jellemző a nagyságrendre, hogy a három megye — Ba ranya, Tolna, Somogy — ta­vaszi árpa- és zabvetőmag- igénye a tavalyinak kétszere­sére emelkedett. A kukoricá­nál a korszerűség elveinek megfelelően az arányok szem­betűnően a két és három vo­nalas hibrid kukoricák javá­ra tolódnak el. 1969-ben pél­dául 62 vagon, 1971-ben már 103 vagon két vonalas hibrid kukorica vetőmagot igényei­tek a dél-dunántúli gazdasá­gok. Ez á fejlődés nyomon kö­vethető Somogy nagyüzemei­ben is: a tavalyi 43 helyett az idén 55,5 vagon két és három vonalas hibrid kukorica ve­tőmagot igényeltek — és fo­lyamatosan meg is kapnak — gazdaságaink. Feltétlenül szólni kell a pillangósok — és ezen belli' elsősorban a lucernavetőmag ellátásáról is. Nemcsak a tá­jékoztatóban, hanem az azt EGY ÉV ALATT 3,6 millió utas a kaposvári vasútállomáson Száz vonat közül 93 pontosan indult — Jönnek as űj szerelvények Teljesítette az élüzem cím elnyeréséhez szükséges felté­teleket a kaposvári vasútállo­más. Ezt a tegnapi termelési tanácskozáson közölte Bern­hardt Rudolf állomásfőnök- helyettes. A hosszú tél, az ár­víz és az ezt követő újjáépí­tés rendkívül megnehezítette a vasutasok munkáját. Gondot okozott a munkaerőhiány is Ennek ellensúlyozására sokai tettek az állomás szocialista brigádjai. A tizenkét brigád — mint az állomásfőnök-helyet- tes elmondta — nagy segítsé­get adóit a gazdasági veze­tésnek: nem egyszer többlet- munkát is vállaltak a zavar­talan forgalom biztosítása ér­dekében. Tavaly a korábbinál is na­gyabb volt a személyforgalom. Ezt mondja a lakásrendelet Ki kapital állami lakást? követő beszélgetés során is sok szó esett erről. Az állatte­nyésztés fejlesztésinek célki­tűzéseivel összhangban nőnek az igények e növények iránt — ám az idén a lucernavető­mag ellátásánál nehézségek vannak, s ezzel számolni kell. Igaz, hogy a vállalat igye­kezett minden lehetőségei megkeresni, de — az importál, vetőmagot is figyelembe véve — korlátozottak a lehetőségek. . ,. , Másrészt - s ez javaslatként ^ban közlekedjenek a vo hangzott el — tanulságul -is szolgált a múlt év: érdemes lenne a lucernavetőmag-ter- melésre olyan kooperációt lét­rehozni, ami a jövőben bizto­sítaná az igények maradékta- 'an kielégítését. Bár nagyüzemeink többsége már ősszel elszállította a szük­séges vetőburgonya-mennyi­séget, ’ érdemes megemlíteni, hogy somogyi sárgából és gül faitából most is tud szállítani a vállalat. A tájékoztatót, a tanácsko­zást azzal a gondolattal ősz szegezhetjük, ami a beszélge­tés során többször is elhang­zott: hasznos, idejében történi megbeszélés volt ez. Kitűnt belőle, hogy a vállalat' min­dent megtesz, annak érdeké­ben, hogy a korai tavaszt jól ki tudják használni gazdasá­gaink: idejében rendelkezé­sükre álljon mennyiségileg is minőségileg is a szükséges ve­tőmag. V. M. jesíteni. Az eredmény annak köszönhető, hogy pontos mun­kát végeztek a vasutasok. Bá- ennek látszólag ellentmond, ami a munkafegyelemmel kapcsolatban hangzott el: ta­valy harminchat vasutast kel­lett fegyelmileg felelősségre vonni, s ez a korábbi évek­hez viszonyítva sok. A fegyel­mi vétségek között szerepel a: ittasság, az igazolatlan távol­iét (ötvenhat esetben 202 nap volt) és az utasítások be nem tartásából eredő apróbb bal­esetek. A vasutasok úgy né- vezik ezt: selejtes munka. A legnagyobb gond tovább ra is az utánpótlás biztosítá­sa. Bár a múlt évben a vég­rehajtó forgalmi szolgálatná’ háromszor volt fizetésrendezés ez a pálya mégsem vonzó a A íTénztáraknáJ** hárommillió fiatalok számára. Tavaly pél­607 ezer jegyet váltottak. Sze- _■—------­-----------------------------------­r encsáre nem kellett olyat, sokáig sorbaállni, mint a ko­rábbi években. Üj pénztárakat nyitottak meg, s ez csökken­tette a zsúfoltságot. Ezt a célt szolgálta a ruhatár bővítés: is. Csalinem 19 600 utas tett; be ide rövidebb-hosszabb idő •« a csomagját. Az állomás statisztikája szerint szerencsé­re nem kellett sokat várni a vonatokra. A múlt évben minden száz vonatból kilenc- venhárom pontosan indult el Kaposvárról. * Az idei tennivalóik között el­sőként említette az állomásfő- nők-helyettes a személyszállí­tás ku'' uráltabbá tételét Ezt ehetővé teszik a mellékvona­lakon közlekedő új vonatok. Legkésőbb ugyanis az új vas­úti menetrend életbe lépésé­vel forgalomba állítják a Ka­posvárról induló mellékvona­lakon is az új, Biesel-vonta- ású szerelvényeket. Ez azt is jelenti, hogy nyugdíjba men­nek az elavult favázas vasút' kocsik. Az új szerelvényekül' az is várják, hogy még pon­dául 44 embert vettek fel, de 64-en kiléptek. Legtöbben az éjjel-nappali szolgálatot, a változó munkaidő-beosztást kifogásolják. Emellett sokat is kell tanulni a vasutasak­nak. Ahhoz, hogy valaki be­bújhasson a vagonok közé, háromhónapos tanulásra van szükség. Az állomás személyzetére az idén is nagyobb 1 feladatok várnak. A Budapest—Gyéké­nyes közötti vasútvonal egyre nagyobb nemzetközi forgal­mat bonyolít le. »Ha külke­reskedelmi egyezmény aláírá­sáról kapunk hírt — mondta az állornásfőnök-helyettes —' mindig úgy számolunk, meny­nyivel lesz nagyobb a forgal­munk és több a munkánk.« K. I. natok. A nagyobb személyforgalom mellett több árut is szállítot­tak a kaposvári vasútállofnas- rőL Annsk ellenére, hogy ke­vesebb volt a répa, s koráb­ban befejeződött a cukorgyár­tási kampány, az állomáson 6 százalékkal több áru fordult meg. Az igények azonban en­nél is nagyobbak voltak. Ha a fuvaroztatók mindig kaptak volna elegendő vagont, még nagyobb lenne ez a szám Amikor a teherszállításró' esett szó, egy különös arány­számot is említett az állomás- főnök-helyettes. Azt mondta hogy 89 százalékos volt a vonatközlekedési terv. Azt je­lenti ez, hogy minden száz tehervonatból nyolcvankilenc pontosan indult, s azt az áru' vitte, amiért forgalomba ál­lították. Ez az arány hálózati szinten is jónak mondható. Bizonyítja az is, hogy nem egy vasúti csomópontról ér­deklődtek, hogyan sikerült tel­A tavaszkezdet szervezési feladatokat is hoz ■i A bérlőket a tanács lakás­ügyi hatósága jelöli ki. Ha — megállapodás alapján — a közületi szervet bérlőkiválasz­tási jog illeti meg, a tanács az általa megjelölt személynek adja a lakást. Tanácsi bérlakást az kap­hat, akinek nincs lakása. (Aki más lakásában családtagként, vagy a bérlővel kötött megál­lapodás alapján lakik, úgy kell tekinteni, mintha nem volna lakása.) Akinek már van lakása, annak akkor le­het másikat kiutalni, ha a meglévő nem éri el vagy meg­haladja lakásigényének mér­tékét, vagy pedig életkörül­ményeinek jelentős megválto­zása következtében nem felel 'meg a lakás. (Ilyen esetet pél­daként is megemlít a jogsza­bály: ha valakit áthelyeznek, a munkahelyéhez közelebb fekvő lakást kérhet.) Másik lakást kérhet akkor is, ha mű­szaki vagy egészségügyi szem­pontból, vagy egyébként a komfortfokozat miatt már nem felel meg a lakás. Fontos rendelkezése az új jogszabálynak, hogy azok, akiknek nincs lakásuk, illetve kisebb a jogos lakásigénynél, vagy műszaki, egészségügyi szempontból és a komfortos­ságát tekintve nem megfelelő, csak akkor kaphatnak bérla­kást, ha jövedelmük, vagyoni és szociális helyzetük olyan, hogy nem tudnak lakást ven­ni vagy építeni. Azt, hogy mi- ' Iyen a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete a lakás­igénylőnek, s ennek alapján jogosult-e bérlakásra, a ta­nács állapítja meg. Akinek már van bérlakása és másikat kér, annak az előzőt át kell adnia a tanácsnak. Nem kaphat ugyanabban a városban öt évig lakást az, aki — térítésért — lemondott a bérlakásáról. A repülőgépes raűlrágyaszórás mellett szavaznak A TAVASZI kezdés nem­csak az elvég­zendő munká­ban hoz felada­tokat. Ez volt a mottója be­szélgetésünk­nek Kisbóli Ti­borral, a hetesi Egyesült Erő Termelőszö­vetkezet f őag- ronómusával. Először a gazdaság fel­készülésére tért ki. Elmondta, hogy az őszi mélyszántás ki­lencven száza­lékát a múlt övben befejez­ték. Ez biztató kezdetet jelent az idei év mun­káiban is. Az áttelelés a nö­vények szem­pontjából ked­vező volt. Amennyiben éjszakai fagy nem veszélyezteti a leendő tér mést, akkor a betakarítás elő •eláthatólag gazdag lesz. A termelőszövetkezetben a tavaszi munkák megkezdőd­tek: 1600 holdon fejtjjgyázzál az ősszel vetetteket. Ezt a fel­adatot három üzemegységük­ben öt géppel végzik. A simí­tózást 1800 hold igényli. Eb­ben az évben egyébként a ku­korica vetésterülete 1100 hold­ról 1337-re nő. A háztájit is nagyüzemi módszerrel műve­lik. A vetőmag a tsz-nél van már, s a megfelelő mennyiségű nűtrágyát — húsz vagonnyit — is beszerezték. A növényter­mesztési terv már elkészült 'gyekeznek szűkíteni a vetés' «•repertoárt«. Jövőre pedig szerkezeti változásokat hajta­nak végre. Valószínűleg továbl nő majd a kukorica vetásterü- 'ete: a termés képezi a kon­centrált sertéstelep takar­nánybázisát. A 80 holdas kertészetben az Idén 40 000 salátapalántát ne­velnek, de lesz paradicsom, naprika és káposzta is. Ez az igazat egyébként a nőknek ad nkább elfoglaltságot. A tavaszi munkák szervezési feladatokat is hoznak, nemcsak a főagronómusnak, hanem az egész vezetőségnek is. Bár a „ermelőszövetkezet a télen is foglalkoztatta tagjait, a bein­dulás mégis igényel felvilágo­sító munkát. A látókör tágítása fontos feladat — így fogalma­zott Kisbóli Tibor. A TERMELÉSFEJLESZTÉS és a foglalkoztatottság kérdése tesz a téma azon a háromnapos tanfolyamon, amelyen a szö­vetkezet minden vezetője részt /ész. Termelési, számviteli, ve- :etési problémák is »terítékre kerülnek« majd. A neve a régi a toponár— zimányi Egyesült Erő Terme­lőszövetkezetnek, a termelési módszerek azonban újak. A tervek szerint az- idén is re­pülőgéppel műtrágyáznak majd. Ez a korszerű módszer nem drágább a »hagyomá­nyosnál«, a traktorok segítsé­gét igénybe vevő munkánál. Minőségben azonban — ahogy Bíró Zoltán, a tsz főkönyve­lője elmondta — jobb. A re­pülőgépes műtrágyaszórás gyorsabb is. A termelőszövet­kezet nagyüzemi táblákat alakított ki, így mindent elő­készítettek a munka sikeres elvégzéséhez. A mezőgazdasági üzemben dolgozó gépek javítását folya­matosan végzik, téli nagvjaví tásra nem volt szükség, negy­venhat erőgépük készenlétben áll a feladatokra. Sok traktor már »bele is kóstolt« a mun­kába. Hetven holdon ugyanis elvetették a mákot. Százhat­van l-.ídon pedig szántani égzik a fej trágyázást is sabb reggeleken, vek szerint 1360 iiol- il földbe a kukorica, .alászosok pedig 2360 a óznak majd termést, nyát aránylag kicsi, /Idas területen kell ■ dniük. lunkaegység 49 forin- 1970-ben az Egyesült ben. 827 tagjának si- az előírt száznyolcvan teljesíteni. A múlt évben több épülete húztak. Elkészült például a terményszárító, s éoítik a 3' ' férőhelyes tehenészeti telepe is. keik a d<v' az ho' A hs TO. Er." kerül, napot Harmincezer összeíró biztos járja az országot Hozzávetőleg harmincezer összeíró biztos járja ezekben a napokban a városokat és a falvakat, végzi a választások előkészítésének egyik legna­gyobb munkáját, a választójo­gosultak adatainak összegyűj­tését — tájékoztatták a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának illetékesei az MTI munkatársát Országszerte megkezdődött az összeírólapok kiosztása, s március 5-ig — a hozzávetőle­ges számítások szerint — ha­zánk több mint hétmillió nagykorú lakosának adatait 'teli összegyűjteni. Az összeíró biztosok alapo- in megismerkedtek a megfe lelő rendelkezésekkel, és min­den felvilágosítást megadnak az összeíró-lapok kitöltőinek. Alapvető követelmény, hogy mindenkiről állandó lakóhe­lyén töltsenek ki összeíróla­pot. Ezért biztosított a lehe­tőség, hogy azok helyett, akik kórházi ápolás, üdülés, mun- :tájuk vagy egyéb ok miatt máshol tartózkodnak az össze­írás időpontjában, hozzátarto­zójuk, szomszédjuk vagy ma­ga az összeíró biztos állítsa ki a nyomtatványt. — Az összeírólap hat kér­dést tartalmaz: a lapokat ma­gyarul kell kitölteni, de az idegen ajkúak anyanyelvükön válaszolhatnak a kérdésekre. A választásra jogosult ál­lampolgárok összeírása már­cius 5-én zárul. »OMO«TI MfiPLiP m tehenét ®S. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom