Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

A LENINI ÚTON t/MAf KOMMENTÁRUNK L. I. Brezsnyev válogatott beszédei, cikkei F ontos missziót teljesített a Kossuth Könyvkiadó, amikor — A lenini ütőn címmel — közreadta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának válogatott beszédeit, cikkeit. A kötet minden anyaga megjelent an* nak idején, amikor elhang­zott vagy íródott, így egybe­gyűjtve azonban új értéket kap az egész kommunista építés legutóbbi öt esztende­jének történelmi dokumentu­mává, hiteles krónikájává lép elő. Az SZKP közelgő XXIV. kongresszusa — amelyen ép­pen ennek az időszaknak a tapasztalatait, munkáit elem­zik majd, hogy felelősséggel kijelölhessék a következő esz­tendők legfőbb tennivalóit — csak fokozza a könyv idősze­rűségét. A válogatás az SZKP főtitkárának azokat a meg­nyilatkozásait gyűjtötte egybe, amelyek a legjellemzőbben idézik fel a múlt fél évtized fontos történéseit, a szovjet ál­lam, az SZKP, az egész szov­jet nép munkáját, harcát. A gyűjteményben közölt be­szédek és írások — amint ar­ra Leotnyid Brezsnyev a ma­gyar kiadáshoz írt előszavá­ban is utal — olyan időszakot fognak át, amelybe fontos események sűrítődtek mind a Szovjetunióban, mind pedig nemzetközi vonatkozásban. Ebben az időszakban a szov­jet nép a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére, a tudomány és a kultúra fejlesztésére, a dolgozók jólétének növelésére fordította erőfeszítéseit. Az SZKP — az MSZMP-vel és más testvérpártokkal együtt — sokat tett ezekben az évek­ben, hogy erősítse a szocia­lista közösség öszefogását, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységét, mozgósítson valamennyi prog­resszív erőt az imperializmus ellen, a föld népeinek béké­je és biztonsága, a társadalmi haladás érdekében. E nnek a hatalmas ará­nyú, szerteágazó tevé­kenységnek a krónikája ez a csaknem 600 oldalas gyűjtemény. Egyben tükre a szovjet állam fél évszázados harcának is, tanúságtétele an­nak, hogyan hatotta, formálta át a világot a lenini eszme feltartóztathatatlan ereje, hi­szen erre az időszakra esett az októberi forradalom 50. év­fordulója, Lenin születésének centenáriuma és a fasizmus feletti győzelem jubileuma. Leonyid Brezsnyev beszé­deinek gyűjteményében három átfogó témával találkozhat az olvasó. Az egyik a nemzetközi politika, a másik a Szovjet­unió belső helyzete — elsősor­ban. a kommunista építés tár­sadalmi és gazdasági problé­máinak aspektusából nézve —, a harmadik pedig a ma­gyar—szovjet kapcsolatok kér­dése. A nemzetközi politika ala­kulásának és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének ez az öt esztendeje bonyolult, nehéz időszak volt, súlyos vál­ságokkal, nagy próbatételekkel terhelt periódus. Erről tanús­kodnak a könyv lapjai, a szovjet vezető itt egy begyűj­tött politikai beszédei. Az in­dokínai népek elleni agresszió, a közel-keleti háború, a Cseh­szlovákia szocialista vívmá­nyait fenyegető események, Kína vezetőinek szovjetellenes magatartása, amely 1969-ben a baljóslatú határmenti fegy­veres provokációkhoz vezetett — csak a legfőbbek azok kö­zül a bonyodalmak közül, amelyekkel szembe kellett nézni ezekben az években. Leonyid Brezsnyev beszédei­nek, cikkeinek a Szovjetunió belső helyzetével foglalkozó megállapításai érdekes, izgal­mas korszak tükrét tárják elénk. Azét az öt esztendőét, amikor a jelentős anyagi ál­dozatokat is követelő nemzet­közi próbatételek ellenére minden téren a felfelé ívelés, a jó ütemű fejlődés és az al­kotó útkeresés jellemezte a szovjet társadalmi és gazda­sági valóságot. Az SZKP közelgő XXIV. kongresszusának előkészületei már érzékeltetik a megnöveke­Űj szövetkezeti vállalat alakul Évről évre nő hazánk lakos­ságának zöldség- és gyümölcs­fogyasztása. Elég megemlíteni, hogy 1938-ban az egy főre ju­tó zöldség- és gyümölcsfo­gyasztás 95 kiló volt, jelenleg mintegy 158 kiló, s a negyedik ötéves terv végére, a konzerve- ken kívül, várhatóan 170 kiló lesz. Ez a rohamos fejlődés új követelményeket támaszt mind a termeléssel, mind a forgal­mazással szemben. A változás­nak, a MÉK korszerűsödésének éppen napjainkban lehetünk tanúi Országh Zoltánnal, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munka­társával beszélgettünk erről az új távlatokat nyitó szövetke­zetpolitikai munkáról. — Mi indokolja, mi tette szükségessé, hogy a MÉK új típusú szövetkezeti vállalat­tá alakuljon? — Nagyüzemi zöldség- és gyülmöcstermesztésünk fejlő­dése, a gazdaságirányítás re­formja, a mezőgazdasági üze­mek »nálló gazdálkodása új helyzetet, új körülményeket teremtett — mondta Országh Zoltán. — Ezeknek a körülmé­nyeknek az a szervezeti forma és az a gyakorlat, amelyet a MÉK követett, nem felelt meg. A termelés oldaláról évről évre erősödött a szövetkezeti jelleg, a szövetkezeti demokrácia, vi­szont a vele szorosan kapcso­latban levő értékesítés messze elmaradt emögött. A MÉK formájában szövetkezeti szer­vezet, de a gyakorlatban nye­reségcentrikus szemlélet érvé­nyesült, tevékenysége főként csak a vevő és az eladó kap­csolatára korlátozódott. — A hátrányt nemcsak a termelők, hanem a fogyasz­tók is érezték. A mindany- nyiunk által közvetlenül is tapasztalható bajok mögött különböző ellentmondások, szervezeti hibák húzódtak meg? — Igen. És az is igaz, hogy éppen ezek a körülmények késztették a termelőszövetke­zeteket, hogy élve az önállósá­guk adta jogokkal, különböző értékesítési hálózatot hozzanak létre. Itt említhetők a saját el­árusítóhelyek, a különböző társulások, a Pannónia, kis TÁ- SZI, a marcali és a nagykani­zsai járás néhány tsz-ének tár­sulása stb. Ám az is tény, hogy ezeknek a közvetlen értékesí­tési formáknak csak egy része vált be. Az értékesítés ugyanis sokoldalú felkészültséget, nagy szervezettséget kíván, az ellá­tás folyamatosságához megfe­lelő választék, mennyiség és természetesen minőség is kell. Ezeknek a követelményeknek nem mindig felelt meg a köz­vetlenül árusító módszer, jól­lehet a szövetkezeti vezetői igen nagy energiát fektettek bele. A zöldség- és gyümölcs­kereskedelemnek megvannak a hosszú évek óta kialakult sza­bályai. Szükség van egy nagy­kereskedelmi szervre, amely megfelelő piaci információval látja el a termelőket. Így tu­lajdonképpen irányítja, szabá­lyozza a termelés szerkezetét. Ez a nagykereskedelmi szerv biztosítja a megtermelt áru ér­tékesítését, ad termelési, s ve­le együtt jövedelembiztonságot a termelőnek. A fogyasztóval szember viszont olyan kötele­zettséget vállal, hogy elfogad­ható áron megfelelő mennyi­ségű, minőségű és összetételű árut bocsát rendelkezésére. — A most végbemenő át­alakulás, korszerűsítés ho­gyan szolgálja ezt a célt? — A korszerűsített MÉK-nek két igen fontos követelmény­nek kell eleget tennie: hatéko­nyabban kell szolgálnia a ter­melők érdekeit, és jobban fi­gyelembe kell vennie a fo­gyasztók érdekeit. Ez látszólag ellentétes kívánság, de csak látszólag! A korszerűsítéssel együtt a szövetkezeti vállalat gazdaságilag is erősödik, hi­szen a tagszövetkezetek részje­gyek vásárlásával kapcsolód­nak a szervezethez. A gazdasá­gi erősödés lehetővé teszi a kereskedelmi hálózat korszerű­sítését, ez pedig már a fogyasz­tók érdekében történik. Más oldalról: a kedvezőbb pénz­ügyi lehetőségek módot adnak arra, hogy a nagy szövetkezeti vállalat a szaktanácsadáson túl konkrét anyagi segítséggel is támogassa a termelés korsze­rűsítését. Ez együtt jár a ter­melési költségek csökkenésé­vel, aminek ugyancsak kifeje­zésre kell jutnia a fogyasztói árakban. Ezek a példák bizo­nyítják, hogy tulajdonképpen nem ellentétes érdekekről van szó. Az új szervezeti forma leg­főbb jellemzője a szövetkezeti demokrácia erősítése. Minden, a vállalat egészét érintő lénye­ges kérdésben a tagszövetke­zetekkel együtt döntenek. Ilyen például az árrés, a tevé­kenységi kör szélesítése vagy esetleg szűkítése, a fejlesztés­hez szükséges anyagi eszközök forrásainak megteremtése, a fejlesztés irányának, módsze­rének meghatározása stb. A tagszövetkezetek kezességet vállalnak a szövetkezeti vál­lalatért, azaz éppúgy részesül­nek a nyereségből, mint a veszteségből. — Hol tartanak az átszer­vezéssel, és mikorra várható az űj szervezeti forma vég­leges kialakulása? — A MÉK korszerűsítése a Gazdasági Bizottság múlt év nyarán hozott határozatával kezdődött. Megyénkben tavaly októberben indult meg a szer­vezés. Megalakult az előkészí­tő bizottság — amelyben he­lyet kaptak a termelőszövetke­zetek, a fogyasztási szövetke­zetek és a szövetkezeti érdek- képviseleti szervek képviselő-' is Kidolgozták az alapító ok­irat tervezetét. Ezt a terveze­tet megvitatták a szövetkeze­tek küldöttei, igen sok hasznos tanáccsal, javaslattal egészítet­ték ki. Ennek alapján véglege­sítették az okiratot. A terme­lőszövetkezetek zárszámadó, valamint tervtárgyaló közgyű­lésükön, a fogyasztási szövet­kezetek pedig küldöttközgyűlé­sükön döntenek a csatlakozás­ról. Eddigi információink sze­rint a fogyasztási szövetkeze­tek döntő többsége, a terme­lőszövetkezetek mintegy 35—40 százaléka részjegyese lesz, majd az új szövetkezeti válla­latnak. A közgyűlések lezajlá­sa után, várhatóan március vé gén alakul meg az új vállalat Ettől a változástól, átszervezés­től sokat várunk, ám meg kell jegyezni azt is, hogy reálisan vesszük számba a lehetősége­ket. Tudjuk, a március végi megalakulás nem jelentheti azt, hogy ináról holnapra min­den megváltozik. Hosszú idő munkájára, a pártszervezetek, a szövetségek céltudatos támo­gatására van szükség ahhoz, hogy a tagszövetkezetek jól él­jenek jogaikkal. Az új szövet­kezeti vállalat így betölti majd rendeltetését, egyaránt jól szolgálja a termelők és a fo­gyasztók érdekét — fejezte be Országh Zoltán. V. ML dett feladatoknak a körvona­lait. Ezekről beszélt emlékeze­tes, nem egészen egy évvel ezelőtti harkovi — a mostani könyv lapjain is publikált — beszédében Leonyid Brezs­nyev, amikor arra figyelmez­tetett: '»...« fejlődésnek olyan szakaszába léptünk, amely már nem engedi meg, hogy a régi módon dolgozzunk, amely új módszereket és új megoldáso­kat követel... A társadalmi termelés hatékonyságának nö­velése a gazdaság fejlesztésé­nek fontos problémája... Most már nemcsak az a lényeges kérdés, hogy mennyit terme­lünk, hanem az is, hogy milyen áron, milyen ráfordítással ter­melünk. Napjainkban éppen ezen a területen van a két rendszer versenyének súly­pontja«. Ez világos jelzése an­nak, hogy a XXIV. kongresz- szuson és az utána következő esztendőkben az intenzív fej­lődés kérdései kerülnek előtér­be a szovjet társadalmi és gaz­dasági életben. A magyar—szovjet kapcso­latok sokrétűségét, ele­venségét, a két ország, a két párt között alakuló együtt­működést is méltó módon tük­rözi a kötet: az SZKP főtitká­rának öt olyan beszédét tartal­mazza, amelyek magyar vo­natkozású rendezvényeken, magyar—szovjet barátsági nagygyűléseken, az MSZMP kongresszusain hangzottak el. Ez a tény is azt érzékelteti, milyen nagy jelentőséget tulaj­donít az SZKP — csakúgy, mint az MSZMP — a magyar— szovjet együttműködés és álta­lában a szocialista országok közötti kapcsolat további fej­lesztésének. Leonyid Brezsnyev beszédei­nek és cikkeinek gyűjteményé­vel értékes, kiemelkedő mű gazdagítja a magyar politikai irodalmat. Sz. G. Harmadik városunk Két húga van Kaposvár­nak: az első Siófok, a máso­dik pedig a várossá alakuló Nagyatád. Amikor a péntek esti tévéhíradóban meghallot­tam az örömteli hírt, rögtön ■ felötlött bennem ez a hason­lat, amely Siófok várossá avatásán hangzott el. S köz­ben arra gondoltam, hogy az első megszületésére több mint két évtizedet vártunk, a másodikéra viszont mindösz- sze két évet. Az egészséges urbanizáció gyümölcse, hogy immár három városa lesz So­mogynak. Jó fél évvel ezelőtt Nagy­atád már előrelépett a fejlő­dés útján: nagyközséggé avat­ták. Az ünnepi beszédekben pontosan megfogalmazták, hogy mindenben láthatók a város kibontakozásának a je­lei. Ezt — azt hiszem — min­denki alátámaszthatja, aki ismeri Atádot. A község so­kai szenvedett a második vi­lágháború idején, de újjá­éledt, és olyan magasra emel­kedett a felszabadulás óta el­telt csaknem huszonhat év alatt mint még soha történel­me folyamán. Szemtanúja voltam magam is, hogy Nagyatád állandóan szépült és gyarapodott, s év­ről évre jobban városiasodon. tJj arculatát az emeletes há­zak, a szép lakótelep, az egy- re-másra épülő új középüle­tek, a teljesen megváltozó ut- ■cák és utcasorok alakították ki. Tíz év alatt ezer lakás épült, megkezdődött a föld­gáz bevezetése a lakásokba, épül a szennyvízhálózat. En­nek az állandóan gyorsuló fejlődésnek elsősorban az ipa­rosítás volt az élesztője, s az ma is. Nem kis büszkeséggel tölti el a nagyatádiakat, hogy a színes kézimunkafonal, cérna, a finom konzerv szinte a világ minden tájára eljut. S Átadnak az a két gyára, ahol ezek a híres ter­mékek készülnek, teljesen újjászületett az utóbbi évek­ben: a konzervgyár rekonst­rukciójára kétszaznegyven- hét-millió forintot fordítottak, a fonalgyárat pedig leorszerű, a régieknél jóval termeléke­nyebb gépekkel szerelték föl, s állandóan bővítették. Nagyatádon nyitotta meg el­ső vidéki telepét a Danuvia. Csak ez a három üzem több mint kétezer-nyolcszáz em­bernek ad kenyeret. Jó földrajzi fekvése, közle­kedése révén, megszaporodott munkahelyeivel, új üzleteivel nagy vonzással van a környe­ző községekre. Gyáraiba, üze­meibe, szövetkezeteibe negy­venhárom helységből járnak dolgozni. Emberek ezrei ér­keznek mindennap buszon, vonaton vagy gépkocsin, hogy ügyeiket elintézzék, bevásá­roljanak, iskolába menjenek. Kiváltképpen megnövekedett. a forgalom a múlt év közepe óta, amikor egyesüli a volt csurgói és a nagyatádi járás. S ez a vonzás minden te­kintetben tovább nő, hiszen ötszáz ágyas kórház, rendelő- intézet, mentőállomás épül, korszerű művelődési központ, járási könyvtár, újabb üzle­tek és lakások. Somogy megye életében nagyon jelentős esemeny, hogy az Elnöki Tanács elha­tározta a megye déli részét összefogó, dinamikusan fejlő­dő Nagyatád várossá alakítá­sát. A megye TV. ötéves ter­ve úgy rögzítette, hogy váro­siasán fejlődik Nagyatád Minden somogyi ember örö­mére e rangot már az ötéves terv első évében eléri Nagy­atád, L. G. Tojásssalag A húskombinát originál ter­mébe érkezik a somogyi és a baranyai termelőszövetkeze­tekből, állami gazdaságokból a tojás, egymásra rakott lá­dákban villog félmillió ping­ponglabda-szerű golyó. Tóth László művezető: — Gumiszalagon szállítják, majd a MOBA tojásosztályozó gépre rakják át, A váku­umos szívóeljárással felszip­pantja valamennyit, és ráhe­lyezi a lámpázószalagra. A lámpázó nagyon érdekes kis fülke, két asszony ül nap­hosszat a fekete posztóval el­sötétített helyen, és a sárga lámpafénynél megvizsgálnak minden darabot. — Mennyit néznek meg óránként? — Pontosan 10 800 darabot amennyit a gép szállít Nem érnek rá beszélgetni, fürgén forgatják ujjaik között a tojásokat nem ejtenek le egyet sem. Már csak osztá­lyozni kell súly szerint tál­cákra rakni, és mehet a kész­áruterembe. A meórészlegnél találtam az Egyetértés szocialista brigád egy részét. A 18 brigád tag ré­gi dolgozója a gyárnak. Ka­bar Józsefné 31 éve vallja második otthonának a hús­kombinátot. Meg is kérdeztem tőle azt, ami a legelső pilla­natban feltűnt: a tojás kelle­metlen, fojtó szagát hogyan tudja elviselni? — Megszokja az ember. El­kerülhetetlen, hogy néhány ne törjön össze, azoknak van ilyen s-«»Tuk. — Mi történik a törött vagy repedt tojásokkal? — Szétválasztják a fehérjét és a sárgáját, aztán tojásport készítenek belőle, meg a tész­tába használják feL Lámpafénynél beszélgetünk, s közben az aszonyok végzik munkájukat. Márák Istvánnet arról kér­deztem, hogy mint háziasz- szony, szereti-e a tojást? — Nem nagyon, de néha tésztát, vagy rántottát kell sütni, s akkor muszáj fel­használni Otthon is. Aki cso­koládégyárban dolgozik, az sem szereti a csokit. Nem így van? Külföldre is szállítanak to­jást? — Hűtő vagonokba rakva Bulgáriába, a Szovjetunióba, sőt még Kuwaitba is exportá­lunk. A többit az üzletekbe viszik. Az idén hamarabb megindult a szezon. Sz. A. SOMOGY! NÉPLAP Ptaáreap, 19TL február SÍ. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom