Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

kulcsátadásig Üj csillagászati távcső Két teherautón a nagyatádi kórház —- A tanácsoknak mindent A Beloiannisz utca elején fél­méteres betűkből álló reklám hirdeti, hogy a kétemeletes épületben a SOMBER irodái találhatók. A rosszAyelvek sze­rint a hivatali munka után a reklám E betűje kicserélhető Á betűre, de ez merő rágalom. A Somogy megyei Beruhá­zási Vállalatnak az a feladata, hogy bonyolítson. — Egy pillanat! Az utolsó szó elé tegyen egy igekötőt. Lebonyolítunk. Ez szöges el­lentéte az ügyek komplikálá- sát jelentő bonyolításnak — védi ki az ugratást Stadler Jó­zsef főmérnök. — Hol kezdődik és hol feje­ződik be a vállalat tevékenysége? — Az elhatározástól a kulcs­átadásig kísérjük végig a be­ruházásokat. Sajátos munka ez, hosszú ideig tartó, hiszen mindaz, ami á tervezéstől a kivitelezésig történik, nálunk jelentkezik. Cseng a telefon. Egyik épí­tőipari vállalatunk osztályve­zetője érdeklődik egy buda­pesti. tárgyalás eredményéről, s mire a főmérnök visszateszi a kagylót, már el is vesztettük a beszélgetés fonalát. Nem baj, téma akad bőven. Például a könnyűszerkezetű építési technológia és a tervezé*. Az irodába jövet a folyosón ke­mény fedelű irattartók tömegei előtt jöttem el, valamennyi terveket rejt. Stadler József szekrényében is akad belőlük jó néhány. A kaposvári mű­vésztelepé, a gyógyszertári raktáré és irodaházé, a keleti ipartelep néhány létesítmé­nyéé. Ez utóbbi szinte követeli a dicséretet. Több tervező el­képzelése valósul ott meg, s valamennyien presztízskérdést csináltak abból, hogy a »-nagy- könyvben« megírt tervekkel rukkoljanak ki. — Sokat beszélünk mostanában a beruházások jő előkészítéséről. Kritizáljuk azért, mert sokáig tart, s elismerjük, hogy az elő­készítés jó volt, de a kivitele­zés ... — Először szeretném a té­ves fogalmazást kiigazítani. A beruházásokat valóban jól elő kell készíteni, de ez nem azo­nos a területelőkészítéssel. Az előkészítéshez tartozik a hely- kijelölés, a beruházási prog­ram elkészítése és jóváhagyá­sa, a kiviteli tervek elkészít­tetése és felülvizsgálata, vala­mint jóváhagyásuk. A terület- előkészítés viszont a kisajátí­tási, elhelyezési, bontási fel­adatokat jelenti. Az, hogy a beruházások elő­készítése hosszú időt vesz igénybe, tény, de miután ala­pos munkára van szükség, gon­dolom érthető. Arról nem is beszélve, hogy ez alatt az idő alatt még több a lehetőség a pénzügyi fedezet előteremtésé­re. Pénz nélkül nem lehet ne- kikezdni egy lakóháznak, mű­velődési otthonnak, üzemnek. » • ­— Volt rá példa, hogy a meg bízónak nem volt egy vasa sem? — Sajnos, volt. Nemhogy a beruházáshoz nem volt pénzük, A fogyasztók érdekében Eredményesen dolgoznak a társadalmi ellenőrök A FOGYASZTOK érdekvé­delme — a Balaton-partot ki­véve — nem romlott az el­múlt három évben annak el­lenére, hogy a gazdaságirányí­tás mostani rendszerében ne­hezebb az ellenőrök munkája. A kereskedelmi felügyelőség ellenőreinek tevéknységét eredményesen segítik a szak- szervezet társadalmi ellenőrei is. Tavaly 1185 önálló vizsgá­latot végeztek, és. több mint háromszáz vizsgálatnál segí­tettek a kereskedelmi ellen­őröknek. A vizsgálatok nyomán kilenc büntetőeljárást kezde­ményeztek, s ezenkívül többek között 114 500 forint bírság >t szabtak ki. Többször előfor­dult, hogy a társadalmi ellen őrök észrevételei nvomán in­dult meg a részletes vizsgálat egy-egy területen.­Mindezt tegnap mondták el azon a tanácskozáson, amelyen a kereskedelmi ellenőrök múlt évi munkáját értékelték El­mondták, hogy egyenletesen íeilődik tevékenységük s ha a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának közgazdasági bizott­sága és a kereskedelmi fel­ügyelőség rendszeresebbé teszi továbbképzésüket, még tartal­masabb lesz a munkájuk A gondokkal kapcsolatban Neichl Lajos, a kereskedelmi fel­ügyelőség vezetője elmondta: a vásárlók sokszor nem értik az árpolitikát. Bejelentések ér­keznek arról, hogy ugyanan­nak az árunak ugyanabban a városban, a különböző boltok­ban más az ára. Ha ez ver­senyt jelent a kereskedelem­ben, altkor a fogyasztó húz hasznot belőle. Az azonban igaz, hogy jobb is lehetne a vállalatok áralakító munkája. Sok a panasz a niinőségi hi­bás áruk cseréjére. Hangsú­lyozták, hiba esetén a boltnak ' ki kell cserélnie az árut. A vásárlóknak — a gyorsabb ügyintézés érdekében — a boltban kell reklamálniuk. Fogyatékosság, hogy az el­lenőrzés gyakran az árra és a pontos mérésre korlátozódik, és nem vizsgálják, van-e meg­felelő választék a boltokban olcsóbb árukból. Karád kör­nyékén például a télen előfor­dult, hogy nem árusítottak a boltok rizst. Kiderült, a nagy­kereskedelem raktáraiban van elég, csak éppen nem kilós csomagolásban, hanem zsákok­ban. A szövetkezet azonban ezt már nem akarta átvenni. A Balaton-part egyre nö­vekvő forgalma nagyobb fel­adatokat ró az ellenőrökre is. Fokozza a gondot, hogy a bolt­vezetők 59 százaléka, az el­adók és a felszolgálók mintegy 60 százaléka szakképzetlen. Emiatt gyakrabban fordulhat elő a fogyasztók megkárosítá­sa. A hatósági ellenőrök ezt a munkát egyedül képtelenek elvégezni. A társadalmi ellen­őrök az utóbbi években sokat segítettek. Egy példa erre: a barcsi épületlalcatos-ipari üzem ellenőrei vették a mintákat a déli parton. A vizsgálat meg­állapította, az ellenőrzött ká­vénak 43,7, az italnak pedig 33,9 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Ezt a sok hibát valószínűleg azért tudták íölfedni, mert a társadalmi el­lenőröket nem ismerték fel az üzletekben. TÖBBEN szóvá tették a teg­napi tanácskozáson, hogy a boltok égy részében nem segí­tik kellően az ellenőrök mun­káját. Hangsúlyozták, hogy az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség mellett a vállalatoknak is tenniük kell azért, hogy ez megváltozzon. K. L 250 megbízó de még a tervezési díjat sem tudták kifizetni... — Hány megbízást tartanak most nyilván? — Körülbelül 450-et, s ez 200 —250 megbízót jelent. Elsősor­ban a tanácsoknak dolgoznk — tőlük mindent elvállalunk —, de megbízóink közé tarto­zik a Videoton, a Danuvia, az Egyesült Izzó. Erre büszkék is vagyunk, ugyanis ezeknek a vállalatoknak önálló beruhá­zási irodájuk van, mégis ve­lünk dolgoztatnak. — Hány milliót bízott ez a két­százötven megbízó a SOMBEK- re? — Két és fél milliárdot, va­lamint a termelőszövetkeze­tek 60 milliót. Ennyire van szerződésünk. — Ha le akarom egyszerűsíte­ni munkájukat, mondhatom-e azt, hogy a SOMBER a vállal­kozó szerepét tölti be? — Nem. A vállalkozó fogal­mához az is hozzátartozik, hogy kivitelező részlegével dol­goztat, s lényegesen nagyobb a kockázata. Minket »csak« megbíznak, így valamennyi döntés a megbízó joga. Az ember évezredeken ke­resztül csupán a jól látható égitesteik, csillagképek megfi­gyelésével foglalkozott. Csak a csillagászati távcsövek fej­lődése után tekinthetett be mélyebben a világegyetem titkaiba/ Amikor 1957. októ­ber 4-én megjelent az első mesterséges égitest az égbol­ton, a csillagászat kutatási köre is jelentősen kibővült. Ezután tehát nemcsak »álló«, hanem mozgó célpontok meg­figyelésére is sor kerülhe­tett, és előrevetette árnyékát az az idő, amikor az ember az űrhajókban elindulhat más bolygók felé. Ütja folyamán részben a csillagok állása után kell tájékozódnia. A csillagászati obszervató­riumok jelentős hányadát a nagyvárosoktól távol, magas­lati helyeken építik fel, ahol tiszta, derült időjárási viszo­nyok uralkodnak. A nagy méretű csillagászati távcsö­veket csak olyan helyen ér­demes felállítani, ahol a de­rült éjjelek átlagos száma évente legalább kétszáz. Ké­pünkön: A Bakutól 140 kilo­méterre létesített asztrofizi­kai obszervatórium nagy tel­jesítményű teleszkópja a csil­lagok vizuális megfigyelésére, fényképezésére és fényessé­gük mérésére egyaránt alkal­mas. Szenvedélyes felszólalások a pedagógus-szakszervezet küldöttértekezletén Differenciálni akarják a béreket — Mit tehet a,községi tanács? Mit végzett a Pedagógusok Szakszervezetének So­mogy megyei bizottsága a tagság érdekében? — erről számolt be Gavora Zoltánná titkár a küldöttértekezle­ten. Szó esett a pedagógusok bérezéséről, az óvónők munkájának megbecsüléséről, a nyugdíjas pedagógusok gondjairól is. — Ha felvételemet kérném mondjuk a területelökészítéssel foglalkozók közé, mit kellene tudnom? — A beruházások előkészí­tését és lebonyolítását több mint száz jogszabály határoz­za meg. Tehát legalább közép­fokú jogi és építési ismeretet föltételez, s nagy-nagy gyakor­latot. Egy-egy ügyintézőnkre 30 milliót hízunk, ami már nem gyerekjáték. — Hány papír gyűlik össze egy- egy beruházás lebonyolítása so­rán? — Ezt még összeszámolni is képtelenség. Tervek, számlált, levelezés, engedélyek hizlaljál: az Irattartót. Csak példának: a nagyatádi kórház papírjai két teherautót töltenének meg. — Utolsó kérdésem: van-e alsó és felső határ, amit még nem vagy amit már nem vállal el a SOMBER? — A beruházás Összegét te­kintve azt tartjuk, hogy a meg­bízónak és nekünk is a két­millió forint értékű beruházás már kifizetődő, viszont a Ba­laton regionális vízprogramját már nem vállalnánk el, mert ez meghaladja az erőnket. Már zsibbadt a karom a tárcsázástól, és a hívott szám még mindig foglaltat jelzett. Ez a következetesség egyéb­iránt nem volt jellemző az egész intézményre. Egyelőre, úgy látszik, csak a telefon- központnál próbálták ki — fényes sikerrel. Egyszer aztán végre, az ide­gesítő tá-tá-tá helyett csenge­tés ugrott be. De csak egy másodpercre, vagy még any- nyira sem; mellékre futottam. Hallómra agresszív hallgatás volt a válasz. Éreztem, hogy van valaki a vonal másik vé­gén, s hallómból ő is * tudta, hogy én meg az egyiken va­gyok. Hallottam távoli, halk írógépzajt is. S ekkor idegtépő küzdelem kezdődött. Mindketten arra vártunk sunyin hallgatva, hogy a má­sik letegye. Persze én nem őrültem meg letenni, úgyis nehezen kaptam meg a szá­mot — már minden szentet sorra vettem, mire sikerült —, s amint az illető megunja, nyert ügyem' van: visszakerü­lök a központhoz, a központ­kezelő egyszer csak rámlel a vonalkáoszban, s tán majd kapcsol is. Mindenesetre ha­marabb érek célt, mintha új­ra kezdem a tárcsázást. De ő sem evett bolondgom­A MEGYEI KÖNYVTÁR nagytermében tartotta küldöft- értekezletét a Pedagógusok Szakszervezetének Somogy megyei bizottsága. Részt vett az értekezleten Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára is. Szirmay Endre tanítóképző in­tézeti tanár elnökletével tar­tották az ülést. Először Gavora Zoltánná, a pedagógus-szak­szervezet megyei titkára be­szélt a pártkongresszus és a nevelésügyi kongresszus hatá­rozatairól, melyek a pedagó- 'gus tevékenység iránymutatói kell legyenek. Nem mindenütt érvényesül azonban kellőkép­pen a szakszervezetek szerepe — hangsúlyozta a titkár —. bát. Tudta, hogy estig éem kap vonalat, ha most csüg­gedten leteszi a kagylót. Mindketten mélyen, lélegzet­visszafojtva hallgattunk, óva­kodtunk elárulni, hogy vonal­ban vagyunk, bár mindketten éreztük a másikat a túlsó vé­gen. A néma harc gyilkos mére­teket öltött. »Tedd már le, te átkozott/« — imádkoztunk magunkban. »Te csibész, hát meddig van még türelmed, időd? Hogy egyeseknek meny­nyi a ráérő idejük... Szóval azt hiszed, te vagy a kitar­tóbb, azt hiszed, felingerelsz, s mérgemben lecsapom? Té­vedsz barátocskám, te fogsz rángatózni az idegességtől; nem győzöl le, ha itt őszülök is meg, ha a feleségem úgy fogja idehozni az ebédet és a váltás fehérneműt, mint a raboknak a börtönben... Nem unod még?! Nem unja! De, de — most mintha? ... Győzelem! Végül is győztem. Halk fújkálás jelezte, hogy a má­sik türelme fogytán van, hogy elbizonytalanodott, most nem biztos benne, hogy hal­lom, azt hiszi már, hogy csak egyszerűen süket a készülé­ke. He-he-he, ez az! Egy piszt se, mert még rájön, hogy itt vagyok! mert sok helyütt az iskola- igazgató intéz olyan feladato­kat is, melyek a szakszerveze­ti titkárra, illetve a reszortfe­lelősökre tartoznának. Ez pe­dig a szakszervezeti bizottság tekintélyét rontja, és csökkenti a tagság bizalmát. Megfogal­mazták ezzel párhuzamosan azt a tapasztalatot is, hogy az iskolaigazgató gyakran »egyszerű« hivatalvezetővé vá­lik, és nem jut ideje más, fon­tos feladatok elvégzésére. Lényeges és már régi kérdé­se a pedagógus-szakszervezet üléseinek a nevelők bérezése. Kitért erre felszólalásában Bí­ró Gyula is. Elmondta, hogy milyen fontos feladatok állnak Diadal! Most, most, már csak má­sodpercek kellenek és meg­szabadulok tőled — egyszer­egyszer a tárcsát is megfor­gatja —, kacagnom kell! így akar megszabadulni tőlem, de abból nem eszel, különben is én vagyok a hivó fél, ha a földhöz vágod a készüléket, se sikerül, s ha elvágod a zsi­nórt, akkor is nyertem, mert a központhoz kerülök, és ez a cél. Végre elunja, leteszi. Hal­lom a kagyló zaját a viűán, Kész, győztem! Erősebb, ki­tartóbb voltam nálad, te pu- hány, te dekadens kispolgár! Néhány pillanatnyi csend;, majd a központos nő hangja: — Kire várunk? Remek. Bemondom a ne­vet, a nő kapcsol. Felveszik, ő az, a barátom, őt keresem. — Szervusz! — Szervusz! De nehezen kaptalak meg — mondom. Közbevág: — Én is éppen hívni akar­talak, de valami ráérő fráter befutott a vonalamra, $ oil kuksolt az ipse a túlsó végen. Nem szólt, de én tudtam, hogy ott van, végül is okosabb en­ged: hagytam, lettetem, nem érek én rá ilyenekre. — Nahát, micsoda ronda emberek vannak! — mondom neki. i (juris) megyénk előtt. Utált arra, hogy jogos a társadalomnak a peda­gógusokkal szemben támasz­tott igénye, mely nemegyszer hiányérzetből fakad. Sok tan­testületben méltatlan a mun­kalégkör az intézmény külde­téséhez. Tapasztalható, hogy a pedagógusok világnézeti fel- készültsége és nevelőtevékeny­sége sem mindig megfelelő. Meggondolásra érdemes egyéb­ként az, hogy a pedagógusok bérezésében rendkívül nagy az uniformizáltság. Ebből aztán az a káros helyzet adódhat, hogy éppen az a tanár keres kevesebbet, aki többet foglal­kozik a szaktudományokkal, igényesebben készíti elő óráit — természetszerű tehát, hogy nem tud olyan sok túlórát vál­lalni. Ügy vélem, nem túlzás így megfogalmazni a küldöttek akaratát, el kellene már jutni a kellőképpen differenciált pe­dagógusbérezéshez, hogy ne csak a mennyiségileg végzett munkát ismerjék el, hanem jusson kifejezésre a bérezés­ben a minőségi munka is. Ővónő küldöttek szót emel­tek »pedagógus tevékenysé­gük« érdekében. Ügy fest, hogy a nevelők e fontos rétege ép­pen a pedagógustársadalmon belül szorult a perifériára. — Hogyan várjunk elismerést a társadalom többi rétegétől, ha maguk a kartársak is lenézik munkánkat? — fogalmazta jneg egyikük. Többször is felvetődött a községi tanácsok és az iskola , új kapcsolata. Nyilvánvalócr nem tisztázott még minden részlet, de ez nem lehet alap arra, hogy csak a rossz oldalát keressék vagy feltételezzék en­nek az intézkedésnek — f gyelm'eztetett rá tömören Hot ■ váth Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője. Túl sok feladat hárul egyes falusi pedagógusokra, mert sok helyütt már lehetőség len­ne főállású népművelő alkal­mazására, mégis a helybeli ta­nítók nyakába varrják ezt a tevékenységet. A nyugdíjas pe­dagógusoknak biztosítani kel­lene a mérsékelt árú vasút: igazolványt — kérték a kii’ • jöttek egyöntetűen. A KÜLDÖTTÉRTEKEZLET násodik részében megválasz­tották a pedagógus-szakszerve­zet somogyi tisztségviselőit. El­nök Lóczi István, a Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatója, titkár pedig Gavora Zoltánná lett. T. T. Saly Géza /lovagi torna SOMOGYI NÉPLAP CfePtärtSlb 1911 február 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom