Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Megoldódnak a gondok Elkészült és tegnap adták át a kaposvári vasútállomáson a dolgozok szociális helyzetét nagymértékben javító öltözőt és jtnosdót. A tetszetős külsejű, négyszintes épületet a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat készítette — kifogástalanul. Az állomás mintegy 1100 dolgozójának régóta szorító gondjait oldja meg az öltöző­mosdó. Java részük olyan munkakörben dolgozik, mely­ben a rendszeres munka utáni tisztálkodásra és a munka előtti-utáni ruhaváltásra szük­ség van. Ezeket a problémákat szünteti meg — szinte teljes i egészében — az új szociális létesítmény, ahol 320 forgalmi I szakszolgálatos, 340 vontatás: szolgálattevő, 60 pályaienn tar­tással foglalkozó munkás és 23 szertáros részére van hely. Hj- deg-meleg víz állandóan van. csempézett fürdők, zuhanyo­zók, öltözők és ruhaszárító he­lyiségek állnak rendelkezésük­re. A dolgozók kényelmét szolgálják a modem bútorok­kal berendezett és villanytűz­hellyel ellátott főzőhelyiségek, a kerékpártároló, a társalgó és a fordulószolgálatosok részére a pihenőszobák. A meleg vizet, valamint a fűtést széntüzelésű lengyel kazánok biztosítják. Az új létesítmény másfél év alatt készült el, 10 millió fo­rintos költséggel. Rövid ideig tartott a szabadsága * „Ha kiáltani mersz agyonszúrlak!“ Ha valaha érdemes a család felelősségéről szót ejteni, hát az ő esetében igen. Ki a vét­kes azért, hogy a fiú nem járt iskolába, sem írni, sem olvasni nem tud? Kié a felelősség, hogy csák a rosszat látta és látja maga körül? A Ti ti csa­ládot ugyanis .jól ismerik a hatóságok. , Tavaly júliusban jogerősen egyévi börtönre ítélték. No­vember 30-án — feltételesen — szabadult, a feltételes sza­badság most március 31-én járt volna le. De a tizenkilenc éves, kaposvári Tiíi Márton is­mét a rács mögött van. Nem egészen egy hónapot töltött •szabadlábon. December 24-en a kaposvá­ri piacon apjával együtt ita­lozott. Egy beszeszelt férfit minden előzetes szóváltás nél­kül pofon ütött. Majd megte­kerte a karját és ököllel állón vágta. »Mennyi pénz van ná­lad?« A halálra rémült férfi ellenkezés nélkül kirámolta a zsebeit, kést, cigarettát, kul­csot és kétszázötven forintot Titi kezébe fogta a bicskát. »He. kiáltani marsz, agyon- szúrlak!« Elrákta a pénzt es a holmit, aztán felszólította a férfit, hogy vesse le a té’ikabátját. mert neki arra is szüksége van. Titi elégedett volt a zsák­mánnyal. Cjabb lehetőség után nézett. Észrevette, hogy az egyik pavilon előtt egy asz- szany á pultra tette a táská­ját. Kihasználva, hogy 3enki sem figyelt rá, a táskából ki­emelt hatszáz forintot és a ki­járat félé indult, de magával vitte a táskát is. Időközben a tulajdonos kiabálni kezdett, többen Titi Márton után eredtek. Amikor elkapták, csak a táska voln nála, a pénzt az ismerősei markába nyomta. Megérkezett az URH-járőr — és ezzel vége szakadt a fiatal­ember szabadságának. A kaposvári városi és járási ügyészség rablás és lopás vád­jával hamarosan bíróság elé állítja. P. D. AZ MSZMP SOMOST MIOYII B IZ O TT S A O A NA K LAPJA XXVII. évfolyam, 40. szám. Szerda, 1971. február 17. A jó kapcsolat alapja Beszélgetés közben hangzott el a következő mondat: »A fő- agronómus csak akkor főagro- nómus, ha hetenként legalább egyszer benéz az istállókba is.« Ez elgondolkodtató. Nem egy termelőszövetkezetben ugyan­is az a nézet alakult ki, mely szerint a főagronómus, vala­mint a tsz egyéb vezetői afféle 'rodai emberek. Terveznek — számok, statisztikák világában élnek —, nem kell összesároz- niuk a lábukat. Arra — úgy gondolják — ott vannak a részterületek agronómusai, az üzemegység-vezetők, a brigád­vezetők. > S a »vezérkar« tagjai? Az irodai munkán kívül a tsz »utazó diplomatái«. Üzleteket kötnek, partnereket keresnek föl, járási, megyei székhelye­ken tartott értekezetekre jár­nak eL Elegendő-e ez? Egyértelmű nem a felelet. Azt hiszem, ez az »utazó diplomata« életfel­fogás egyenlő ez elidegenedés­sel. Nem arról van szó, mint­ha a termelőszövetkezetek tag­ságának nem lenne elegendő a brigádvezető vagy az állatte­nyésztési beosztott agronómus utasítása. De annyi bizonyos, hogy már az is ösztönző ha­tású, ha a »vezérkar« egy-egy tagja sűrűn megjelenik á sze­relőműhelyben, vagy valame; Iyik állattenyésztési telepen. Ez azt is jelenti, hogy a prob­lémákat vagy javaslatokat közvetlenül tudják elmondani. Tovább menve ez arra is biz­tosíték, hogy a tsz-tag minden­féle zavar, gátlás nélkül lép be a szövetkezet irodájába. Otthon érzi magát ott is, tudja, hogy meghallgatásra talál. Bi­zalmon alapuló kapcsolat ala­Csak később lesz új lakásigénylési lap A kaposvári lakáshivatalt az elmúlt napokban megroha­mozták a lakásigénylők. Nem lakásért, hanem azért a nyom­tatványért, amelyen meg kell újítani lakásigényüket. A nyomtatvány még nincs kész, most dolgoznak az összeállítá­sán. A lakásigénylő lap nem­csak kizárólag a személyi ada­tokat tartalmazza, hanem az igénylő keresetére, jövedelmé­re és szociális helyzetére vo­natkozó kérdéseket is. Ezek ki­munkálása és összeállítása pedig hosszabb időt vesz igénybe, s csak azután kerül­het a nyomdába. A lakáshiva­tal arra kéri az' igénylőket, hogy legyenek még türelem­mel, s maja lapunkból érte­sülhetnek az új igénylési la­pok átvételének időpontjáról. kul ki a vezetőség és közte. Nem fogadja bizalmatlanul, »intézői« parancsként a veze­tőség utasításait Észrevételeit bátrabban teszi majd meg, s ezekből az ésszerűek a veze­tőség segítségére is lesznek. L. I;. TfizbőJ mentett egymillió A patalomi istálló égett A hét vegén tíjznyelvek vi­lágítottak be éjszaka az abla­kokon a magyaratádi Barátság Tsz patalomi üzemegysége te­rületén. Tűz keletkezett az is­tállóban. Fiatal csikók, lovak, egymillió forint értékű állat- állomány forgott veszélyben. Riasztották a kaposvári tűz­oltóságot, megszólalt a sziréna Dombóváron is. De legköze­lebb a tűzhöz a magyaratádi emberek voltak. Hősiesen bí­rókra keltek az elemmel, megmentették az egymillió forint értékű vagyont. Külö­nösen kitűnt László Sándor, Kakas István, Verner Ferenc, Nándor és Gábor, Kuzma Jó­zsef és István, valamint Zsig- rai József. Megyei honvédelmi napra készülnek Siófokon vendégek sok érdekes lát­ványnak lesznek majd tanúi. Zenés ébresztő köszönti a város lakosságát, majd a meg­nyitó ünnepségre a sportpá­lyán kerül sor. Ezt különféle 'bemutatók — torna, repülő­modellező. határőrkutya, tűz­oltó, rádiótávirányításű repü­lőmodellező, motoros ügyessé­gi — követik. Az a prog­ram is látványosnak ígérkezik, amely a Balaton partján zaj­lik le. Vízisí, csoportos ejtőer­nyős ugrás a tóba, műrepülés, sugárhajtású repülőgépek be­mutatója és ballonvadászat teszi érdekessé, izgalmassá a műsort. Ebből az alkalomból honvédelmi és haditechnikai kiállítás is nyílik. A honvédel­mi nap a táncegyüttesek be­mutatójával ér véget. (Tudósítónktól.) Június 6-án rendezik meg Siófokon a megyei honvédel­mi napot. Az előkészületekről tanácskozott hétfőn Siófokon az MHSZ járási-városi szer­vezete. A siker érdekében gondos tervet készítettek és gazdag, változatos program te­szi majd színessé az eseményt. Az itt üdülő hazai és külföldi A helyszínre kivonult tűzol­tók megállapították, hogy a tüzet, dohányzás okozta. Az ügyben még folyik a nyomo­zás. Sziklafejtő gép Napjainkban számos ország­ban az energiaszükséglet je­lentős hányadát földgázból biztosítják. A földgáz egyéb­ként nemcsak fontös energia- hordozó, hanem vegyipari ki­induló anyagként is jelentős szerepet játszik a világon. A gázban gazdag területekről a földgáz elszállítása csővezeté­kekben történik. Ez kisebb és nagyobb távolságokon is a leggazdaságosabb módszer. A gázvezetékek fektetése azon­ban hegyes, sziklás talajon ne­héz feladat elé állítja az épí­tőket. A képünkön látható szikla­fejtő gép sziklás talajon, illet­ve gáz- és vízvezetékek vas­úti töltések alatt való átveze­tésénél egyaránt alkalmas a csővezeték ágyának kifejtésé­re. Hétköznapi történet Feri bácsi nehé% napja Meg a múlt ő&szel történt. Feri bácsi, a szövetkezet ko­csisa éppen etette lovait az udvaron — szokásához híven a kocsi előtt —, és közben maga is jóízűen szalonnázott. Bicskájával megbökte sapká­ját, viszonozta köszönésemet. Én tovább mentem volna, de észrevettem, hogy mondani akar valamit, megálltam. — Ide figyeljen, főkönyve­lő kartárs! Mi lesz a lovak­kal? Tudtam, hogy mire céloz: kicseréljük-e a lovait, mert ezek már kiöregedtek. — Tudja, hogy ezek a lovak már elmúltak 20 évesek. Csak az én .orzen alatt nyolc év óta húzzák az igát, soha nem hai-yiak cserben, esőben és sárban, jó vagy rossz időben egy at án- szállítottuk az árut a települ'sev, levő boltokba. és hu a gépkocsi nem boldo­gult, különösen hófúváskor, a két pejkó segített. De hát hiá­ba, kiöregedtek. Nem szeret­ném, ha itt pusztulnának el — fejezte be mondanivalóját. Február 5-én reggel Feri bácsi a szokottnál korábban kelt, sietett hűséges segítő­társaihoz, hogy utoljára még egyszer gondosan ellása azo­kat, és közben beszélgessen velük■ Hogy miről beszélget­tek, arról hiába faggatom. Mindig csak annyit mond: »Az ilyen lovaknak kár ki­öregedni.« Azon a február eleji napon különös gyengédséggel visel­tetett lovai iránt. Simogatta és talán siratta is őket. Utol­jára. Mert a döntés értelmé­ben a lovakat el kellett adni. »Hiába, kiöregedtek.« Csak a fejüket tudnám kicserélni — hajtogatta. Megetette, megitatta, majd kivezette őket az istállóból. Elindult velük a lengyeltóti állomás felé, ahol exportra veszik at a vágólovakat. Hogy mit érzett, mit gon­dolt, azt nehéz lenne leírni, elmondani. A lovak elmentek. A kocsi árván várakozik az istálló előtt. A rudja falnak támasztva, es a tisztesség jeléül rajta egy fekete ruhadarabot lenget a szél. * * * A történet hétköznapi. Hő­se Madarász Ferenc, a len­gyeltóti ÁFÉSZ kocsisa. Aki mindig becsülettel látta el fel­adatát — es lovait. Igen, azo­kat nagyon szerette. Szabó Dénes T4RM fOROIi Ez is az is Az a mondás, hogy a művészi alkotás nem min­dig nemesít, leginkább a kritikusokon mérhető le. • • • Egy apróhirdetés: El­adom vajamennyi lexiko­nomat. A feleségem min- ( dent jobban tud. • • • Minden nő Szemmel lát­hatólag megfiatalodik, ha észreveszi, hogy kolléganői szemmel láthatólag meg­öregedtek. * * • A mai filmek szerint egy­szerű a nők meghódítása. Elég kioldozni a nyak­kendőt, és a csinos hölgy már várakozóan fekszik az ágyban. | * » • Egy gyerek szerint az anyanyelvet azért nevez­ték el így, mert odahaza az apák alig jutnak szó­hoz. ■*' # tfi Egyik barátom mondta: a falon függő festményt figyelve megállapítottam, hogy a fal szép. Autós mazsolák A MÉRETNEK MEGFELELŐEN Két ifjú barátnő talál- j kozik. Amikor beszámol- j nak egymásnak az újsá- í gokról, az egyik csodál­kozva így szól: — És mondd, miért sza- ! kítottál azzal a jóképű ko­sárlabdázóval ? — Kénytelen voltam — magyarázza a másik. — j Mármint a méretei miatt. — Nem értem — csodál­kozik még mindig az egyik. — A régi kocsim helyett egy 500-as Fiatot vettem. S az a hórihorgas legény ' nem fér bele. A MOSTOHA GVEREK Két ifjú beszélget. Az j egyik kissé irigykedve így t szól: — Bezzeg neked jó, te i nem vagy mostoha gyere­ke apádnak! Téged min­dennél jobban szeret. — Tévedsz — mondja ' szomorúan a másik gye­rek. — Mindennél és min­denkinél jobban apám az autóját szereti. A TRABANT »NEM BÍRJA!« Az országútra kilép két j csinos hölgy, s várja, hogy valamilyen kocsi megáll­jon nékik. Máris fékez egy Trabant. — Köszönjük, de Tra- j hanttal nem utazunk — szól az egyik szépség meg­vető nevetéssel. — De miért? — kérdezi a tulajdonos csodálkozva, j — Talán nem találják ; elég kényelmesnek ezt a kocsit? — Ó nem — magyaráz­za a hölgy. — Egyszerűen | azért, mert elhatároztuk, | ho'gy ma első osztályú j vendéglőben szórakozunk. Sown* Ménlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinra S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizet ók' .áj egy hónapra 2o- Ft. Készült a tíomogy megyei Nyomda- '.pari Vállalat kaposvári üzemében Kanosvár, Latinca S. u. 6. Felelői vezető: Mautner Józaef

Next

/
Oldalképek
Tartalom