Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
Fizetik a békekölcsönt A legnagyobb nyeremény tízezer forint — ötszázhetvenhét beváltott kötvény A múlt év utolsó békekölcsönhúzásán nyert összegeket tegnap reggel kezdték fizetni. Az év első nyereményfizetési napján “Zsúfolásig megtelt« az OTP megyei igazgatóságának kifizetőhelyisége. Rögtön a nyitás után tizesével érkeztek az emberek, kezükben a második, harmadik és negyedik békekölcsön-kötvényekkel, ki már a biztos nyeremény tudatában, ki csak megnézni, vajon nyert-e? Az üveglap alá kitett nyereménylistát olyan sokan böngészték, hogy alig fértek a pénztárhoz a boldog nyertesek. Tizenegy után kissé megfogyatkozott a tömeg, ebédszünet következett, majd két óra után ismét megnőtt a forgalom. — Hosszú hónap a január, már szilveszter előtt megkaptuk a fizetést, és hol van még február eleje? Jól jön a “fizetéskiegészítés« — mondta egy asszony, aki ezer forinttal a zsebében távozott. Az első kifizetési napon délután fél négyig ötszázhetvenhét nyertes kötvényt váltottak be, a legtöbbet névértékben, A legnagyobb nyeremény tízezer forint volt, több. kötvénytulajdonos vett fel ezer-kétezer forintot. Az OTP összesen több mint száztizenhatezer forintot fizetett ki. Fiatal tehetségek kiállítása Moszkvában Moszkvában nemrég megnyílt az ifjú alkotók kiállítása. A képen látható robotembert a kali- nyingrácli fiatal ezermesterek szakköre’' készítette. Ebben az évben a robot a város! közlekedésben is dolgozott. Készítői sok mindenre megtanították: üdvözölte az utasokat, felkérte. hogy váltsák meg jegyüket, maga is jegyeket árult, pénzt váltott és bejelentette a következő állomásokat. (MTI Külföldi Képszolg.) Tv-jegyzet Célpont: az aiteregó Az embereket mindig izgatta másik énjük — az a bizonyos alterego. Ott van ez a kíváncsiság a lélekvándorlás hitében is, ott van az irodalomban is. (Egy regényben olvastam, egy kisfiú tűnődik: hátha a Holdon is él egy ilyen kisfiú, mint én.) Aztán Freud is rendkívül sokat tanított róla. Van tehát, ha nem is rajtunk kívül, hanem bennünk egy másik én. Ez ihlette Wilde Dorian Cray arcképe című művét, és megírta Babits is a Gólyakalifa című könyvében egy úri fiú — szegény gyermek alteregóját. Rátaláltunk a tv műsorában is — mi több, egy héten kétszer. A Hasonmás című filmszatírában, amiből ugyan igaz a film, meg igaz a szatír is (uram bocsa! szójáték), amelyik a professzorban lakik. Csak éppen filmszatírának gyenge. Egyetlen oknál fogva — mint már annyiszor a jó alapötletre vérszegény vázat húztak, arra meg már semmit. Pedig a szereplők korántsem vérszegények, sőt! Sulyok Mária, Piros Ildikó, nemkülönben Várkonyt Zoltán — tehetségüknek bizony csak gyenge hasonmását nyújthatják. Brana Crncevic meg azt állítja, hogy van olyan alterego, amikor két különböző ember lesz a másiknak hasonmása. Illetve csak lenne. Az ötlet így nem is abszurd, de hát az abszurdum mindig a kézenfekvő dolgokból táplálkozik. Függetlenül társadalomtól, kortól. néha logikától is, emberek mennek, azonosulnak, elválnak, mert... És itt felvillan néhány jó megfigyelés, melyet a tv-játék — Lucifert idézve — belé helyez egy rossz gépezetbe. Mert hát a szerző szerint is ilyen a világ. A nézőnek meg szembe kell nézni, no nem önmagával, és nem is a hasonmásával, hanem az abszurditással. Én már egyetemi tanár főszerkesztőtől is hallottam, hogy úgy vagyunk ezzel az abszurditással, hogy csak nézzük, nézzük ölhetett kézzel, mint egy csodabogarat, és magyarázgatjuk. Ottó, Mottónak alteregója, mert hogy ilyen az élet, aztán jön a második Mottó és így tovább. Mérhetetlen pess- szimizmus húzódik az abszurdum mögött, ezt már az irodalomtörténészek leírták. Most már csak az a kérdés, hogy jó-e ez? Ha igazság az, hogy amit láttunk, az egy jó tv- játéknak csupán alteregója, gyengébbik énje volt. És miért is kell szembenézni ezzel a nézőnek? Hogy elmondják a szerelemben csak egyvalaki az első, a barátság egy üveggolyón múlik. Mintha az irodalomtörténetben már írtak, volna ilyesmit. Aztán még azt is hozzáteszik, hogy mindez nem ér semmit, mert az ember nyomtató ló módjára baktat az életben és kész. Nem hiszern, hogy igy lenne. Legföljebb az alteregója. Már akinek. X. T. | XXVII. évfolyam, 9. szám. Kedd, 1911. jannár 12. IfltiBSDZa- figyeiőszojálat Európából még sehonnan ;em jelentettek ezideig influenzajárványt, hazánkban sem ütötte még föl tömeges megbetegedés a fejét. Ennek ellenére az Egészségügyi Minisztérium járványügyi főosztálya utasítást adott, hogy országosan szervezzék meg az nfluenza-íigyelöszolgálatot. Megyénkben is ennek megfelelően kiadták a körzeti orvosoknak az utasítást, hogy nyomban jelentsék, ha a beteglétszám hirtelen megnő. A figyelőszolgálat az első lépés a betegség megelőzése érdekéjen. Az iskolai szünet csak a papokban ért ugyan véget, és ezért még nem lehet pontos képet kapni a hiányzások mértékéről, az eddigi értesülések szerint azonban a hiányzók száma normális. Megtudtuk azt is, hogy megyénkbe tizenhatezer influenza elleni védőanyag érkezett, ki js osztották a járásoknak — a jelentkezés azonban a vártnál alul maradt. Pedig az eddigi gyakorlat azt igazolta, hogy az influenza elleni védőinjekció hatásos. 2,2 milliárdos forgalom A zárszámadási vásárokra készülnek A fogyasztási szövetkezetek a napokban összesítették üzleteik 1970. évi forgalmi adatait. A kiskereskedelmi és vendéglátó egységek kivétel nélkül elérték, sőt jelentősen túlszárnyalták az 1989-bén eladott áru mennyiségét. Éhnek egy része a hálózatfejlesztésnek köszönhető. A siófokiak 81 százalékkal (az eredményt' főleg a Sió Áruház hozta) a kadarkútiak 35 százalékkal (elfekvő árukat vásárló és értékesítő részlegük működik), a kaposfőiek 29 százalékkal (bútorboltjuk nyílott), a karádiak 29 százalékkal, a kaposváriak 22 százalékkal adtak el több árut, mint 1969-ben. A vendéglátó üzletek között a karádi, böhönyei, göllei, me- zőcsokonyai és mernyei szövetkezet adta el a legtöbb ételt és italt az 1969. évihez viszonyítva. A megyei összesített adatok szerint a somogyi szövetkezeti üzletekben és vendéglátó egységekben 2 milliárd 232 millió forint forgal- ! mat bonyolítottak le Í97ö-ben, 336 millió forinttal többet, mint az előző évben. A forgalomból a kiskereskedelemre 1 milliárd 872 millió (119,3 százalék), a vendéglátó tevékenységre 360 millió (110,3 százalék) forint jut Ezekben a hetekben a szövetkezeti üzletek zárszámadási vásárokra készülnek. A tsz kifizetésekre január végén, február és március hónapokban kerül sor. A tsz-tagok sok üzletben már előj egyeztették, hogy mire lesz szükségük. Az üzletvezetők is — igen helyesen — piackutatást végeznek. A legtöbb tsz-tag — akik a kifizetéskor nagyobb összegre számítanak — nagy értékű fogyasztási cikkeket: televíziót, rádiót, háztartási gépeket, motorkerékpárokat és bútort vásárol. Sokan vesznek más iparcikket, textilárut is. Mások új családi házakat építenek és ehhez akarják megvásárolni az építőanyagot, a szövetkezeti TÜZÉP-telepeken. RÁDIÓZZUNK! A hét vége rádióműsorából két adást hallgattam különös figyelemmel. A Szombaton délutánt Rapcsányi László riporter vezette. Másfél óráé műsora jóízű koktél volt: tudósításokból és művészi élményekből keverve. Témámra Rapcsányi László, illetve műsora vezetett rá. Rádiózunk-e? Különbséget teszünk-e műsorainak sokfélesége között? rádiósélményre van szükségünk. Mert ha csak kiszolgáltatjuk magunkat, részvételünk hiányában nem teremtődik Kapcsolat a műalkotás — és miköztünk. Bach némán orgonái és Peer Gynt némán zokog... Elképzelhető még, hogy a rádiótól művészi élményt is várunk. As időjárásjelentés után más füllel ülünk le mellé? A fogyasztási szövetkezetek áruházai, iparcikk szaküzletei, de a kisebb vegyesboltok is január es február hónapokban mintegy 140 millió forint értékű friss iparcikkel töltik fel a készleteiket, hogy a tsz-ta- gok igényeit a zárszámadási vásárok idején kielégíthessék. Sok vendéglő számit arra, hogy az ilyenkor szokásos bálokat, összejöveteleket náluk rendezik a termelőszövetkezetek. D. Z. Konfliktus Nagyapámról őrzök egy fényképet, mely elárulja, hogy rádiózik. Detektoros készülék áll előtte, fülén a hallgató. A mi arcunkon ilyen “átszellemült« vonások aligha fedezhetők föl szuperkészülékünk, zseb- és táskarádiónk előtt Nein rádiózunk, rádiót hallgatunk. Miközben kezünk, szemünk jár. így ér bennünket a hatás. Azaz félig-meddig vagy sehogy. Az információkhoz szokott a fülünk. (Akié nem, "arairól most nem beszélek.) Es ha esetleg művészi műsorra kapcsoljuk be a készüléket, kattan ismételten a gomb, vagy süketen szól Bach, Peer Gynt. Pedig ebben a kommunikációs dömpingben mind több Egyre tudatosabhan kell rádióznunk. Különbséget téve a hírek és a nótacsokor, a Julia- nus barát között. Vasárnap délután hallgattam a Julianus barát befejező, V. részét Kodolányi János regényének átdolgozása ismét megerősítette bennem, hogy rádiózni jő. Igaz művészi élményt is nyújt. Hány ember élvezhette egyszerre a remek előadást! Több műsort is hallottam a hét végén. Amire figyeltem is, amiben magamat is megtaláltam, ez a kettő volt. Nem sok ez. De mintha egy ismeretterjesztő előadást és egy színházi előadást hallgattam volna. Az arány is jó. Hét végére való. H. B. Anyu majd felkiált: — Honnál hoztad ezt a melltartót?! Mire apukám felugrik: — Mindjárt visszaviszem... (A Wochenpresse karikatúrája) Dokumentumfilm a televízióban Jelenet *r ntea« rímé dokmuentam játék bél. ÍA televízió ma 18.10-kor v-i-r-HASA adása.) Kívánság Simekné megkérdi férjét, mit szeretne karácsonyra. A férfinak jó kedve van, s álmodozó arccal mondja: — Tudod, Erzsi, legjobban egy tizennyolc éves, tüzes nőnek örülnék. Szép szőke haja lenne, gyönyörű alakja, nagy kék szeme. — Na és ne feledd — vágja rá a felesége —, a legfontosabb az, hogy rövidlátó legyen! Párbeszéd Két régi ismerős találkozik. — Öregem, megnősültem. •*- Gratulálok. — Sajnos, idősebb, nem éppen szép asszonyt vettem el. — Részvétem. — De ezzel egy nagy házat is szereztem — Gratulálok. — Csakhogy a ház a múlt héten leégett — Fogadd részvétemet. — Az asszonyom is benne égett! — Gratulálok! Levél Kovácsné levelet ír férjének a fürdőből. »Drágám, hat hét alatt leadtam a fele súlyomat. Meddig maradjak még itt?« Postafordultával megjött a válasz: »További hat hétig«. Gyermekész Két gyermek egy festmény előtt álldogál, amelyen Ádám és Éva látható. — Melyik ezek közül a bácsi? — kérdezi az egyik. — Honnan tudjam — mondja a másik —, hiszen nincs rajtuk ruha! Áruházban A zsúfolt áruházba egy ijedt asszony rohan be szvetterbén, de szoknya nélkül. Rémült arccal kérdezi: — Nem láttak, kérem, egy rózsaszínű szoknyát, amelybe három kisgyerek kapaszkodott? Női dolgok Cicvarekné panaszkodik: — Rájöttem, hogy megöregedtem, és nem vagyok olyan szép, mint valamikor. — Ugyan, ne túlozz. Miből gondolod ezt a szamárságot? — kérdezi barátnője. — Hát abból, hogy a munkahelyemen, a pénztárnál azelőtt minden férfi rögtön zsebrevágta a visszajáró pénzt, de az utóbbi időben először pontosan megszámolják... Somonifinéplap Áss MSZMP Somogy megye! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori béla Szerkesztőség ? Kaposvár, Latinén Sándor u. S. Telefons 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latin ea S. u. 2. Telefon: 11-51« Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készüli a Somogy inggyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemebeo. Kaposvár. Latínca S. u. 6. Felelős vese tő; Mautner Józ&sf
