Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
Könyvtáraink Medgyessy Ferenc emlékezete sorsa wamcven *w> gstiletqt« «ödem mobtaszataeSc. agyi* legnagyobb mestere, Medgyessy Ferenc, A hazai könyvtárügy tellies problematikája még sohasem tárult föl olyan sokrétűen, mint a könyvtárosok HL országos konferenciáján, arney 15 év eredményeit és a jelen gondjait fölmérve azt is bebizonyította, hogy korunkban a könyvtár egészen más — új és sokkal fontosabb — intézmény lett, mint amilyen valaha is volt. Jelenleg a felnőtt lakosság 20—25 százaléka a gyermekek 40—50 százaléka — tagja valamelyik könyvtárnak. A könyv ma »termelő eszköz«, a könyvtár pedig a társadalom élettevékenységének nélkülözhetetlen része, mely nélkül sem a termelő munka, sem az oktatás nem járhat eredménnyeL »Dinamikus intézmény- rendszer« és »művelődési alapintézmény«. — Mit jelent ez a két, a konferencián gyakran hallott kifejezés? Az első a könyvtárak éhségét és összetartozását hirdeti, mivel ma már nem válhat mereven szét a tudományos és közművelődési könyvtárak útja. Mindkettőnek jut mindkét szerepkörből. Á könyvtárközi kölcsönzés, a jól szervezett hálózati munka és az összehangolt tájékoztató tevékenység teszi mozgékonnyá az egész intézményrendszert, és hozzásegíti, hogy betöltse a »művelődési alapintézmény« szerepét Ez utóbbivá azért lett a könyvtár, mert az ismeretek mai bőségében az iskola nem boldogul' már a hagyományos módszerekkel: kénytelen ránevelni a diákot az önálló búvárkodásra, amely a későbbi fejlődésnek is alapja lesz. Ezenkívül az Iskola nem adhat többé lezárt tudást A »holtig való tanulás« ma minden pályán kötelező, a könyvtár szolgáltatásai nélkül pedig a legbuzgóbb könyvgyűj- 1ö sem képezheti magát alaposan. *■ •- ■ • - ' ; A könyvtárak azonban csat, megfelelő fejlesztés esetén tölthetik be megnövekedett társadalmi szerepüket. A? elmúlt tizenöt ev valóbaJi nagy fejlődést hozott Hazánkban me 11 000 könyvtár működik, s könyvállományuk meghaladja az 50 milliót, a forgalom pedig évi átlagban a 60 milliót. Az ol- vsajgókaf 4028 főfoglalkozású és csaknem 20 ezer tiszteletdíjas könyvtáros látja • eh Számos vidéki városban épült korszerű új könyvtárépület, és ez hivatásának megfelelően kultúrcentrum- má is.lett Ám a kezdeti lendület az utóbbi években megtorpant. Stagnálás, sőt visszafejlődés kezdődött, s éppen akkor amikor a társadalmi Igény már erősen megnyilvánuL Vajon miért? • Az élet furcsa kőldsönhatásainak játéka folytán azonos tőről fakad a szükséglet is, a sorvadás is. ? A gazdasági mechanizmusban egyik alapelv, hogy a nagyobb tudás több hasznot hoz, ám a fönntartó szervek nehezebben áldoznak a jövedelmet közvetlenül nem növelő intézményre. A tanácsi könyvtáraknál 1964 óta 25 százalékkal csökkent a vásárlási keret, pedig időközben körülbelül 12 százalékkal emelkedett a könyvek ) ára! Ilyen körülmények között sokkal kevesebb új könyv kerülhetett a könyvtári polcokra, s ez a tény máris érezteti hatását az olvasók fogyatkozásában. Az országos statisztikák . mögött persze erősen . eltérő " helyi különbségek húzódnák még. A könyvtárügy Sók esetben szubjektív alapokra helyeztetett, amikor is a fenntartók személyes belátásától, műveltségétől és könyvszere- tetétől függ, hogy a könyvtár miként részesül az anyagi javakban. Az utóbbiak hiánya hozza nehéz helyzetbe a könyvtárosokat is. Jövedelmük köztudomásúan alacsony. Következésképp nagy a fluktuáció, és rendszerint a legképzettebbek távoznak, mert ők találnak könnyen jobban fizetett munkát A könyvtárosi pályát női hivatásként ismeri a közvélemény és a könyvtárlátogatók serege. Azt azonban alig hinnék, hogy a nők fizetése az azonos beosztású férfiakétól itt is körülbelül 30 százalékkal lemarad! A községekben túlnyomó- részt tiszteletdíjas könyvtárosok működnek, s a 100—120 forintos havi juttatás még jelképes honoráriumnak is kevés. Ezért aztán alig- akad pedagógus munkavállaló, holott ez volna kívánatos. Szerencsés esetben elvégzi a havi 34—30 órai munkát egy-egy megszállott könyvbarát; sokszor azonban be kell érni szerény igényű falusi háziasszonyokkal, akiktől pontos adminisztráción kívül aligha követelhet többet bárki is. Sok részletkérdést vitatott meg még a konferencia. De a gondok fő vonulata itt húzódik, ebben az ellentétben: a társadalom számára a könyvtár fontos, mint az éltető levegő, ugyanakkor a gondoskodás fogyatkozik. Ideje volt hát mindezt őszintén feltárni és tudatosítani — a megfelelő döntések érdekében. Bozóky Éva Debrecen szülötte volt, a patinás múltú cívisvárosé, amely legszebb munkáit őrzi. Á Déri Múzeum lépcsőjét díszítik híres heverő férfi- és asszonyszobrai, a művész, aki eredetileg orvosparaszti súlyú megszemélyesítői, Vélük keltett feltűnést itthon és Párizsban az ifjú művész, aki eredetileg orvosnak készült, s csak később kezdte el tulajdonképpeni mesterségét Mert arra termett, a szépség szolgálatára, s programja volt ideállá ma- gasztosítani a magyár parasztot, akit addig csupán népszínműves hámissággal és inkább mellékszereplő^ ként tartottak szobortalapzatra méltónak. A nagyszerű Izsó Miklós után legföljebb pásztor Jánosnak volt, szeme ,hózzá, hog>' meglássa a Bú- csúzkodók - kézfogásában, ‘meg a korsós parásztlány tartásában a megörökítésre érdemes, eredeti szépséget Igaz, a festők gyakran vették ecsetjükre .a falu népét, a mélyen .látók Munkácsy színeivel és az ő szenvedélyével vallottak a paraszti élet sanyarúságáróL Medgyessy , áz 6 harcostársuk volt, de szobrász, akinek tiszte elsősorban az emberi test szépségének a dicsérete, ezért munkáiban . hiába keressük az éhezésben, robotban és megaláztatásban megnyomorítottak el- esettségét Gyermekkori élményed' határozták meg szépségeszményeit is. A Hor- tobágyról és a Tisza tájáról hozta magával zömök, arányos, mokány, szemükben s arccsontjaikban a kun ősök vonásait őrző parasztférfiak meg telt húsú, szerelemre termett asszonyok képét, s ezt a kevés beszédű, méltó- ságos tartású emberfajtát örökítette meg műveiben. Szőkébb pátriájának embered voltak a modelljei, bármit mintázott is: munkás magvetőt vagy a művészet múzsáját, íröt, festőt vagy ,a világjáró vándor emlékművét, hun lovast vagy a bánat- súlyától komoly kő- aaszonyt, síremlóküL Inkább ösztönös alkotó volt, mint tudatos. Nem latolgató esztétaszemmel, hanem erős ráérzéseivel- alakította ki minden ízében modern stílusát. Kiváló érzéke volt az anyaghoz, kiváltképpen a tömör formálást igénylő kövekhez. LátásmődA művészi alkotótehet- ség rftkán egysíkú. A magyar irodalomtörténet is nem egy olyan írót ismer, aki vagy a színpadot kívánta meghódítani, vágy a képzőművészet valamelyik agában kereste egyéniségének másik kifejezési formáját. Olyan is akad közöttük, aki mind az irodalom, mind a képzőművészet terén maradandót alkotott. Kazinczy Ferenc eredetileg művésznek készült; 1777-ben Bécset is e célból kereste fel. Ismerőseiről, barátairól karakteres arcképek sorozatát készítette, amelyek Árnyék- rajzolatok címmel meg is jelentek. A költő Kisfaludy Károly katonai pályáját 1811-ben azért szakította meg, hogy a bécsi művészeti akadémián tanuljon, bar édesapja a festői pályát »méltatlan foglalkozásnak« tartotta. Egy ideig portrék és eiefántcsontszelen- cék festéséből tartotta fent magát. »A tatárok Magyar- Országon« című drámájának sikere utá- •••• írói pályát választotta, de a képzőművészethez továbbra sem lett hut- ’en: az Auróra legtöbb metszete az ö rajza után készült. Tájképeiben a romantika minden eleme (viharos tenger, villám, romok, távoli tüzek stb.) megtalálható, amelyek jól kifejezik lobogó szenvedélyességét, csapongó képzeletét. Tengervész, Éjszakai szélvész, és más, naivan romantikus bájú tájképei beletartoznak a magyár képzőművészet történetébe. A romantika Kisfaludy Károly pit'túrájában jelentkezett legelőször a magyar képzőművészetben. P 'tőfi Sándor képzőművészet iránti érdeklődése Orlay Petrlch Somával való barátságának köszönhető, aki 1848-ban kitűnő portrét is festett róla. Petőfi munkái közül a Bem apót ábrázoló rajz a legismertebb. Jókai Mór már gyermekkorában maga rajzolt szörny alakokat ábrázoló illusztrációkat a meséihez. Mint egy hivatalos okmány bizonyítja, a rév- komáromi »Királyi Rajz Oskolát« is látogatta. Tollraj- zokat, akvarelleket, olajfestmenyeket készített, amelyekből néhányat sokszorosítva it. terjesztettek. Tizennyolc éves korában festett önarcképe »A magyar szabadságharc 1848— 49« című albumba» jelent meg; barátairól is több portrét készített A festészettel akkor sem hagyott fel, amikor már irodalmi sikerek álltak mögötte; útirajzai a »Magyarország és Erdély — képekben« című munkában és a Vasárnapi Újságban is megjelentek. A regényeihez készített helyszíni vázlatait és számos arcképét noteszei őrzik. Képzőművészeti alkotásai sokkal többek, mint amatőr kísérletek, s ha a festészetet választja élethivatásul, kora első művészei között volna talán a helye. Képzőművészeti tudásának, sajátos látásmódjának írásművészete is nagy hasznát látta, főleg színes-plasztikus leírásaiban. Utolsó rajza 1903-ban fiatal szerelméről, Nagy Belláról készült. Les^p&i Apna, a Nyugat, Napkelet, a Szép Szó és m; folyóiratok megbecsült poétaasszonya mint képző- és iparművész is jelentős volt. Könyveket illusztrált, s a többi között Ady néhány versesköny- véhek a címlapját is 6 tervezte. Expresszív szellemű festményeit először 1911-ben »a nyolcak« kiállításán mutatta be; Tóth Árpád, a Nyugat nagy nemzedékének kivételes képességű költője, szobrász fiának született, s így a képzőművészet világával már gyermekkorában megismerkedett. Nagyon jól rajzolt, leveleiben gyakran megtalálhatjuk a vele történt eseményeket ábrázoló vázlatokat. A Nyugatban több képzőművészeti kritikája is megjelent. Az erdélyi Kös Károly építészmérnöki oklevelet szerzett; alkotásaiban — a budapesti Állafkert pavilonjai, a zebegényi templom, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum stb. — szecessziót a Móricz Zsigmond, konstruktív, formálása ösz- szegező és érzékletes; — arehitektonikus nyugalmú figurái mindezért elsősor- “ ban monumentálisak. A kőbe faragott gyermekes Anya — ez a magzatát bensőséges mozdulattal ölelő, modem földi Madonna — az egyiptomi emlékművek erejét árasztja magából, akár a Súroló asszony. A Szüreti stiemet emberei pedig a babiloni és az aptiik görög dom- bonnűvek nagy lélegzetű ritmusával lépnek. Nem közvetlen hatások ezetk, inkább csak alkati rokonság tükröződik bennük, mert Medgyessynek sem hazai, sem külföldi tanítói nem voltaik, legföljebb az ókori Kelet remekeiből, régvolt kultúrák korai archaikus periódusának a termékeiből merített ösztönzéseket. Eredeti művészete, amelyet Maillol is megcsodált már, életében is nagy hatást gyakorolt kortársaira. Alkotásait múzeumok őrzik — Hódmezővásárhelyen (ezt a várost második hazájaként szerette) külön gyűjteményt állítottak össze a munkáiból —, és számos szobra áll Budapesten s vidéki városaink köztéréin. A hajlott koráig fáradhatatlanul munkálkodó nagy mester életigenlő műszékely népi építészet formakincsével ötvözte. Grafikával is foglalkozott. Főleg színes linómetszetei híresek. Nem így könyvét maga illusztrálta, sőt maga is nyomta sztá- nai otthonának kézisajtóján. Több művészeti könyvet írt, s azután lett szépíró, — regények, elbeszélések, drámák hosszú’sorának alkotója. K assák Lajos mind az irodalomban, mind a képzőművészetben forradalmian újat teremtett. Hosszú élete folyamán könyvtárnyi írást hagyott maga után. Képzőművészként az aktivlzmus, a konstruktivizmus mellett kötelezte el ma- : gát. Képarchitektúráknak nevezett grafikái, kollázsai, olajfestményei a kor legmodernebb művészeti törekvéseihez kapcsolódnak. Számos kötetét maga illusztrálta. Művészeti könyveiben, cikkeiben a művészet minden problémájához hozzászólt, a tipográfiától a reklámművészetig, a festészettől a könyv- művészetig. Kollázsainak gyűjteménye most a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható. Galambos Ferenc vészeiének maradandó emlékművei ezek. Artner Tivadar Bertcze József: EMLÉK Nyergeltem, megnyargaliam bodza-vessző ménest; soha, soha nem felejtem nagyanyát, az édest. Birsillatú almamáter, üres hamus kráter. Mustja mostoha már szökött kisfiút: engem senki se vár. Táncát az égen járja, Ősz nagyapó a párja Elfajzott unokája lelke - zörgő csodakosár. Szíved . gyümölcse óvjon a morc vádak ellen bölcs«* Éji érkezésem szép menekvésem, nem lesi senki — íe draga jó asszony, nekem lakásul csillagot bérelj ki‘ CSELÉDFIU PANASZA Venicse vézna rút parasztkölyök cafatos ingén látszott a könyök. Tehén-ürülék kente be talpát, mert sajogva etetett fogta a karfát, Bűzlő istálló volt a palotája, elsírta magát, ha rászólt gazdája. Fartő-hosszában alomra feküdt, , tök rnag-pipicsc dalokra derült, Pók-pacsirtákai szült képzelete, amíg a padlást este nézegette, türelmes szemmel ■ ézték az ökrök, arát. ásítottak bádog vödrök | torgó álmaitól uékes. lett a jószág, s oesut lopni'mept értük lett gonosszá. Beteg volt, mint én botolgó cseléd, és szívén egy ország érezte a verést. Somogyi Pái: Viharzik a téli ej Hazunk felett a légben Hodarazsak serege csatázik Csattan ablakom, Suttyognak a jégostorok. A szél jajgat, sír sikong, Kapuk csapódnak, mint agyúszó« Fák reccsennek halálos kínnal, Ebek vónítanak vészesen. Borzad az ember, És a Föld testén is , borzadály vonaglik. Viharzik a téli éj. SOMOGYI 5ÉPL1 I Vasár»«*», 1971. január 10.
