Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

Súlyos összecsapások Dél-Vietnamban és Kambodzsában Az amerikai légierő kedden felújította Dél-Vietnam leg­északibb területeinek rendsze­res bombázását — közölték a saigoni amerikai főparancs­nokságon. Kedden a Thaiföldről fel­szálló B—52-es repülőgépek több ezer tonna bombát szór­tak a Khe Sanhtól 28. kilomé­terrel északnyugatra fekvő te­rületekre. Ugyancsak kedden súlyos összecsapásokra került sor a Saigont az ország északi vidé­keivel összekötő országút men­tén amerikai csapatok és par­tizánok között — jelentette De egy szóvivő. Kambodzsában a felszabadí­tó erők néhány hét óta. állan­dó nyomást fejtenek ki Kom- pong Cham körzetére. Mint a VNA jelenti, a hazafias erők a Kompong Cham, Koh Kong és Kompong Speu tartományok ellen intézett legutóbbi táma­dásaik során 1200 ellenséges katonát tettek harcképtelenné vagy ejtettek fogságba Izrael halogatja, Egyiptom sürgeti a tárgyalásokat Az első nap nem hozott számottevő eredményt Az újból beinduló Jarring misszió első napját -nyugodt diplomácia« de kevés ered­mény jellemezte. Kedden Gunnar Jarringnál elsőként Tekoah izraeli, majd El-Zajjat egyiptomi, s végül El-Farra jordániai ENSZ-íö- delegátus járt. Egészen bizo­nyos, hogy érdemi kérdések­be egyelőre nem bocsátkoz­tak, s ennek oka abban kere­sendő, hogy Izrael minél tar- tósabban szeretne ügyrendi kérdésekről tárgyalni. Forrá­sok szerint Tel Aviv még min­dig nem állt el attól a követe­lésétől, hogy á tárgyalásokat külügyminiszteri szinten tart­sák. Érvényben levőnek te­kinti továbbá azt a javaslatát is, hogy Jarring kéréssé' fel az érintett fővárosokat, Kairót, Ammant és Jeruzsálemet, s ott tanácskozzék a tárgyaló orszá­gok vezetőivel. Az ENSZ-ben úgy tudják, hogy kedden Te­koah ezt a két kérdést adta elő Gunnar Jár ringnak. Az arab felek álláspontja ez­zel szemben az, hogy az ér demi tárgyalásokat haladékta­lanul meg kell kezdeni. El­Gunnar Jarring irányításával New Yorkban újra megkez­dődtek a közvetett békctárgyalisok a Közel-Keletről. Ké­pünkön: Jarring (jobbról) az egyiptomi ENSZ-küldöttel, Mohamed El-Zajjattal folytat eszmecserét. (Telefotó: AP—MTI—KS) Zajjat egyiptomi delegátus ér­tésre adta, nem akarja Jarring idejét azzal rabolni, hogy a svéd közvetítő diplomatát A rendőrség kutat a svájci nagykövet után Az ember-rablók újabb üzenetet továbbítottak Bucher, svájci nagykövet el­rablói újabb ultimátumot in­téztek a brazil kormányhoz. Az emberrablók telefonon ér­tesítették az egyik riói napi­lap szerkesztőségét, hogy leg­újabb üzenetüket egy copaca- banai bár mosdóhelyiségében találhatják meg. A megjelölt helyen a hatóságok megtalál­ták az Alfredo Búzáid igaz­ságügy-miniszterhez címzett levelet. Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de bra­zil lapértesülések szerint ab­ban az emberrablók 9 újabb személyt neveztek meg azon politikai foglyok helyett, akik­nek külföldre távozásához nem járult hozzá a brazil kor­mány. A brazil rendőrség kedd es­te nagyszabású átfésülő akciót hajtott végre Rio de Janeiro három lakónegyedében. Felte­hető, hogy a nagykövet után kutattak. Az akció eredményé­ről jelentést nem adtak ki. (MTI) - , s,. ii Bíróság élőit a kanadai igazság igyminiszter gyilk osai A québeci bíróságon kedden felolvasták Paul és Jacques Rose, Francis Simard és Ber­nard Lortie előtt a vádiratot, amely a halottkém jelentése alapján felelőssé teszi őket La- porte, québeci igazságügymi­niszter haláláért. Két rendőr-, tiszt korábban a bíróság előtt kijelentette, hogy Simard be­vallotta: a Rose-fi vérekkel együtt megfojtotta a minisz­tert, akit a québeci felszabadí- tási front megbízásából túsz­ként raboltak el a múlt év őszén. A vádirat értelmében •■nem főbenjáró bűn« elköve­tése címén emelnek vádat, így a bíróság által kiszabható leg­súlyosabb büntetés életfogytig­lani fegyház lehet A négy vádlott ellen vádat emeltek továbbá a törvényen kívül helyezett québeci felsza- badítási frontban való részvé­telük, a front illegális cselek­ményeinek támogatása és elő­segítése, valamint a kanadai kormány megdöntésére irá­nyuló kísérlet miatt. Amikor a vádirat felolvasásában az utób­bi vádponthoz értek, Paul Rose közbekiáltott, hogy nem Kana­da, hanem Quebec kormányá­ról van szó. A négy elsőrendű vádlotton kívül 11 más személy ellen is vádat emeltek, a fővádlottak segítése és rejtegetése címén Paul Rose vádlott állandó közbekiáltásokkal zavarta a továbbiakban is a vádirat fel­olvasását, így követelte, hogy a vádiratban ne Laporte mi­niszter meggyilkolásáról, ha­nem kivégzéséről tegyenek, említést. Rose kétségbe vonta a bíróság illetékességét is. A tárgyalást vezető bíró erre ki­vezettette az ülésteremből. A következő tárgyalási na­pot csütörtökre tűzte ki a bí­róság. Ottawában kedden bejelen­tették, hogy Quebec tartomány­ból visszavonják azokat a ka­nadai csapatokat, amelyeket októberben vezényeltek oda a politikai természetű, két em­berrablást követően. Amerikai huligánok szovjetellenes tevékenysége A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete nyilvános­ságra hozott az Egyesült Nem­zetek Szervezetében egy jegy­zéket, amelyet azzal kapcsolat­ban intézett az Egyesült Álla­mok ENSZ-képviseletéhez, hogy a zsidók védelmére ala­kult szervezethez tartozó hu­ligán elemek szovjetellenes te­vékenységet fejtenek ki. A jegyzék'erélyesen' tiltakoL zik az 1 ilyesfajta ellenséges cselekmények miatt és követe­li, hogy vonják felelősségre a huligánkodó cionistákat. Közrebocsátottak egy másik jegyzéket is, amelyet a spa­nyol ENSZ-képviselet elnöke intézett az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségéhez. A jegy­zék szerint, egy parkírozásból támadt vita során egy ameri­kai teherautó-sofőr annyira megverte a spanyol ENSZ- képviselet elnökét, hogy azt elsősegélyben kellett részesíte­ni. Kairó és New York között U bciZ bUssa. Izrael képviselője az ügy­rendi kérdéseket illetően nem mondhatott túlságosan biztatc dolgokat Jarringnak, mivel El- Zajjat távozóban az első meg­beszélés színhelyéről, kijelen­tette: «-Kevésbé vagyok opti­mista, mint amikor belépttem.* Az egyiptomi delegátus han­goztatta: nem lát komoly szándékot Izrael részéről a tárgyalásokra. Mindazonáltal El-Zajjat ki­látásba helyezte, hogy szerdán ismét találkozik Jarringgal. Ami Tekoah-t illeti, ő csupán annyit közölt, hogy továbbra is «elérhető marad«. összegezve: az első nap után ENSZ-körökben korántsem honol az az optimizmus, amely a Jarrjng-féle tárgyalások első szakasza előtti időszakot, 1970 augusztusának első heteit jel­lemezte. Az egyébként megle­hetősen hallgatag Járring ek­kor még olyan kijelentést tett, hogy a tárgyalások «bevonul­nak a történelembe«. Izrael egyszerűen nem akar­ja a közvetett tárgyalásikat Minden alkalmat megragad, hogy pesszimizmusát juttassa kifejezésre az érintkezésnek ezzel a formájával szemben. A Jarring-misszió újrafelvételé- nek első napján, kedden, Eban izraeli külügyminiszter a par­lament külügyi bizottsága előtt azt fejtegette, hogy ezek a tár­gyalások »korlátozottak«, s hogy ő nem optimista a táv­latokat illetően. A per világszerte felháborodást keltett Elnapolták a né^er filozófusnő elleni vádemelést Angela Davis ügyében a San Rafael-i (Kalifornia ál­lam) bíróság március elejéig elnapolta a vádemelési eljá­rást, azt követően, hogy a 26 éves néger egyetemi oktató minden ellené emelt vádpont­ban ártatlannak jelentette ki magát. Követelte azt a jogot, hogy a védelmet ellátó 5 vá­lasztott jogtanácsosa mellett maga is felléphessen saját vé­dőügyvédjeként. Albert Harris, Kalifornia ál­lam helyettes főügyésze több ízben megpróbálta belefojtani a szót Angela Davisbe, ak nagy hatású beszédében rámu­tatott: amennyiben a bíróság megtagadja tőle azt a jogot, hogy saját védőügyvédjeként maga világíthassa meg az el­lene indított per politikai indí­tékait, akkor »a bíróság a faj- üldözés és a reakció erőivei szövetkezik, amelyek a fasiz­mus, karjaiba próbálják taszí­tani az országot«. Hangsúlyozta: »Ezennel itt a bíróság és az ország népe előtt nyilvánosan kijelentem hogy a Kalifornia állam által ellenem emelt valamennyi vádpontban ártatlan vagyok Egy megrendezett politikai per célpontjaként állok a bíróság előtt, olyan koholt vádak alapján, amelyek távolról sem az én bűnösségemre mutatnak, ha­nem Kalifornia államot teszik a politikai elnyomás eszkö­zévé« — hangoztatta Angela Davis. Amikor Harris főügyészhe­lyettes óvást emelt az ellen, hogy politikai motívumokat »keverjenek bele egy közön­séges gyilkossági, emberrablasi és összeesküvési bűncselek ménybe«, Angela Davis rámu tatott: — Ügy is mint vádlott, úgy is, mint néger nő, és úgy is. mint kommunista, kötelessé­gemnek érzem, hogy tevéke­nyen részt vegyek a bírósági eljárásban, hogy Kalifornia és az egész ország népe mindvé­gig világosan megérthesse az ügyemben kockán forgó kérdé­sek lényegét. Ezek a kérdések a politikai meggyőződésemmel, elkötelezettségemmel és azzal függenek össze, hogy megpró­báltam harcolni a fekete Ame­rikát politikailag és gazdasá­gilag megbénító körülmények ellen« — mondotta Angela Davis. A per világszerte nagy fel­háborodást keltett. A bíróság épülete előtt ked­den nagy tömegek tüntettek, tiltakoztak az Angela Da­vis ellen indított hajsza miatt, s követelték szabadlábra he­lyezését. Olaszországban meg­élénkült a fiatal néger béke- harcosnő életének megmenté­sére irányuló szolidaritási moz­galom. A bolgár közvélemény mély felháborodással fogadta a per hírét. A bolgár szakszerveze­tek központi lapja, a Trud, megállapítja, hogy az Egyesült Államok hatóságainak a kira­katperrel az a szándékuk, SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. január 7. Nixon és a munkaüdülés T egnap érkezett a hír, hogy Nixon, az Ame­rikai Egyesült Álla­mok elnöke elutazott San Ge- lemente-i rezidenciájába, ahol »munkaüdülést« tart. Munka­ebédről és munkaértekezlet­ről már hallottunk, de mun­kaüdülésről?! Ez új! Nixon sok mindent tett az év első napjaiban — tv-interjút adott, minisztertanácsot tartott —, ám ezek semmi lényeges újat nem hoztak. Viszont illett 1971 legelején valami többet tenni a megszokottnál, — el­ment tehát »munkaüdülésre«. Bizonyára ráfért. Nehéz napok vannak mögötte. Már maga az a tv-interjú. Ügy kellett beszélnie, úgy kellett nyilatkoznia, hogy amit mond, az meggyőzően han­gozzék az amerikai nép előtt, hogy maradjon és növeked­jen továbbra is az út támo­gató tábor. Mert igaz, hogy »félidős« elnök, két év múlva jár le a mandátuma. De mi az a két év? A jó munkának idő kell —, és Nixon egyre inkább azért követ el min­dent, azért manőverezik, hogy elnöki tisztét további négy évre meghosszabbíthassa majd. Mert mi más volt, mint önáltatás, vagy az amerikai nép félrevezetése, mikor a háború »vietnamizálási« programjának sikereiről be­szélt?! Bizonyára tudta, hogy azért ez nem egészen így van! Ezért is tette hozzá, hogy »kénytelen« kémrepüléseke l végezni a VDK felett. Ez a »ténykedés« pedig korántsem utal a háború közeli befeje­zésére. Hátha még hozzátesz- szük, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Rádiójá­ban elhangozttakat: »-Figyel­meztetni kellene Nixon urat, ha felújítja a VDK ellen irá­nyuló támadásokat, annak sú­lyos következményei lesznek. Észak ellen irányuló minden egyes csapást délen tízszere*• sen kap vissza!« Egyszóval nem keltett egy­értelmű és jó visszhangot ez a tv-interjú, hiába volt min­den manőverezési szándék Másnap aztán jött a minisz­tertanács, és nem lehet cso­dálkozni, hogy az elnök éles és újabb kirohanást rende­zett a már feloszlott 91. kong­resszus ellen, mert hogy ez a kongresszus — mint ismere­tes — nem teljesítette több törvényhozásbeli kérelmét. Főként az bosszantotta, hogy kudarcba fulladt »népjóléti programja«. Vagyis nem sza­vazta meg a kongresszus, hogy megosszák a szövetségi adójövedelmet az állami és a helyi kormányzatok között. Ilyen nehéz napok után, érthető, hogy az elnök rezi­denciájára utazott. És igen — mivel minden »erőfeszítés« ellenére sem sikerült az ú) évben valami újat tenni, jött tehát a »munkaüdülés« fogal­ma. őst már csak az a kér­dés, hogy mit is kell ez alatt a szó alatt ér­teni? Milyen munkát végez üdülés közben az elnök? Bíz­zunk abban, hogy egyszer-m ez is kiderül! Vörös Márta Rövidesen konzuli egyezményt köt Chile az NDK-val Clodomiro Almeyda, chilei külügyminiszter, néhány órá­val a kínai—chilei diplomáciai kapcsolatok felvételének beje­lentése után ismét az újságírók elé állt, és közölte, hogy or­szága még e hónapban vagy február elején konzuli egyez­ményt köt a Német Demokra­tikus Köztársasággal és »folya­matban van« a legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatok felvételének előkészítése is. A chilei kormány e célból külön­leges megbízottat küldött az NSZK-ba, hogy tájékoztassa a bonni kormányt szándékáról. Ezután részletesen méltatta a népi Kína elismerésének okait és jelentőségét. Rámuta­tott, hogy a diplomáciai kap­csolatok felvételével az új chi­lei kormány valóra váltotta a népi egység külpolitikai prog­ramjának egyik alapvető elvét, amely arra irányul, hogy Chi­le ideológiájától vagy politiká­I jától függetlenül, minden or­szággal létesítsen diplomáciai kapcsolatokat. »Olyan kormánnyal létesí­tettünk kapcsolatokat, amely a világ legfontosabb nemzetét képviseli, amely komoly hala­dást ért el a gazdasági és tár­sadalmi fejlődésben, és olyan pontra jutott, amikor vitatha- ’ 'tatlanul fontos eleme lett a nemzetközi kérdésnek.« Clodo­miro Almeyda aláhúzta, hogy Kína nélkül nem képzelhető el a világméretű béke és biz­tonság kimunkálása. Chile ezért csatlakozott az orszá­goknak ahhoz az egyre növek­vő csoportjához, amely köve­teli a népi Kína ENSZ-tagsá- gának helyreállítását. Chile a maga részéről azon lesz — mondotta —, hogy fel­kutassa a kölcsönösen előnyös kereskedelem lehetőségeit Kí­nával. Megkezdődött Angela Davis, haladó néger nő pere. Angela Davis ellen gyilkosság, emberrablás és fegyveres rabszökte- tésre való összeesküvés címéli emeltek vádat. Képünkön: Angela Davis (a jobboldalon), amint egyik védőügyvédjével beszél- (Telefotó: AP—MTI—KS) hogy eltereljék az amerikai közvélemény figyelmét a viet­nami háborúról és az ország belső bajairól. A Nemzetközi Demokratiku- Nőszövetség több mint egy millió tagja nevében tiltakozó táviratban köve­telte Nixon elnöktől, hogy vessen véget az Angela Davis ellen folytatott per­nek. A szervezet táviratot intézett az ENSZ emberi jogok bizott­ságához is. Eljuttatta tiltako­zását Nixon elnökhöz az iraki békeharcosok országos tanács# is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom