Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
A SZAKOSÍTOTT ÁLLATTENYÉSZTÉS TÁVLATAI ! M egyénk mezőgazdaságában nagy hagyománya van az állattenyésztésnek. A tenyésztési munka végeredménye a jó minőségű állati termék. Ennek teljes mértékben megfelel az országhatáron túl is jól ismert somogyi hízott max-ha. Hasonlóan keresett és kedvelt áru a húsiparban a somogyi vágósertés, amely a legigényesebb termékek előállítására is alkalmas. Az állattehyésztés bruttó termelési értéke jelentős. Az ágazatból származó árbevétel meghatározója a nagyüzemi gazdálkodásnak, de az állatértékesítés a háztáji és kisegítő gazdaságoknak is az egyik legfontosabb pénzügyi forrása. 1970-ben például — a nagy növénytermelési kiesések miatt — megyénkben a termelőszövetkezeti gazdaságokban az állattenyésztésből származó árbevételek várhatóan meghaladják a növénytermesztésből származó bevételt. Az állattenyésztésünk színvonalára jellemző az, hogy az állami felvásárlás évente több mint 200 000 vágósertést és 30—35 ezer hízó- és vágómarhát vásárol fel. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, a népgazdaság még több marha- és sertéshúst igényel megyénk gazdaságaitól is. Közismert, hogy népélelmezésünkben a fehérjeszükségleteknek kisebb hányadát adják a komplett állati fehérjék. Az állati termékek közül a húsfehérjék szerepelnek döntő többségben és itt kimelkedő helyet foglal el a sertéshús. A sertéshús igényeket hazai termésből nem tudtuk fedezni az elmúlt időszakban, nagy volt az import. E kedvezőtlen helyzet javítása érdekében a kormány 1967-ben meghirdette húsprogramját, s ezt kedvező közgazdasápi szabályzók követték. A nagyüzemi gazdaságok részére ebből legfontosabb, hogy 70 százalékos állami támogatást biztosítottak a korszerű telepek építésére és a rekonstrukcióra, átalakításokra. Időközben aztán a fel- vásárlási árak kétszer is 'kedvezően változtak. Ezeket az intézkedéseket a megye mezőgazdasági nagyüzemei nagy érdeklődéssel fogadták, és nagy kedvvel láttak a korszerű állattenyésztési telepek megépítésének szervezéséhez. A szervező munka már 1968-ban megindult — noha ez a kedv 1970-ben némileg csökkent, mert a. sertéstelepek építéséhez az állami támogatás mértékét 70 százalékról 50 százalékra csökkentették. A legutolsó felmérés szerint a tsz-ek és az állami gazdaságok 43 szarvasmarha- és 25 korszerű sertéstelep megépítésére, illetve rekonstrukciójára kértek és kaptak engedélyt. Jelenleg ebből 25 szarvasmarha- és 16 sertéstelep megépítése van folyamatban. A mezőgazdasági tsz-ek és az állami gazdaságok a IV. ötéves tervben tovább folytatják a korszerű telepek építését. Az előzetes tervek alapján megállapítható, hogy az állami gazdaságok a tervidőszak végére a tehénállományuk és a kocaállományuk egészét, a termelőszövetkezetek pedig a tehénállományuk 80, a kocaállományuk 70 százalékát szakosított, zárt, ipar- szerű tartási körülmények között tartják. Gazdaságainknak a IV. ötéves terv az elképzelések megvalósításánál mesz- szemenően figyelembe kell venni a legutóbb megjelent 1045/1970. sz. határozatban foglaltakat. Egyrészt az anyagi forrás megteremtése, másrészt az építési beruházásoknál jelentkező egyéb korlátozások miatt. (Mikor jár a teljes kedvezmény, milyen esetekben alkalmaznak szankciókat stb.) H a a folyamatban lévő és a tervbe vett korszerű telepek megépítése befejeződik a IV. ötéves terv során, forradalmasítottuk megyénk nagyüzemi állattenyésztését. Sokan felteszik azt a kérdést, mi várható a korszerű telepek üzemeltetése során, s ezzel összefüggésben mik azok a főbb követelmények, amelyekre ügyelniük kell az üzemeknek és a közreműködő szerveknek? A cél, a várható eredmény világos. Az állati termékek előállításában megszűnik az időszakosság, folyamatosan, olcsó, jó minőségű és nagy tömegű termelés várható. Ennek érdekében magasabb szintre kell emelni a tenyésztési munkát. A sertéstenyésztésben nagyobb gondot kell fordítani a fajtaválasztásra, meg kell szigorítani a technológiai fegyelmet és a telepek munkafegyelmét. Ezen belül is nagy gondot kell fordítani különösen a sertéstelepek helyes és okszerű elletési ciklusainak kialiakításdra, a szakszerű takarmány-gazdálkodásra, a termékek önköltségének alakulására. Csak így várható, hogy ezek a drága telepek — hisz e telepeken egy tehénférőhely mintegy negyvenezer forintba, egy hízóférőhely tízezer forintba kerül — minél jövedelmezőbben mű ködjenek. Az említett feladatokat csak magas fokú, szervezett szakSzerződéskötések idején Alapozzák a jövő évi zöldségtermelést Nem végleges adatok szerint a MÉK 1970-ben 1500 vagon zöldséget, 2600 vagon burgonyát és 1100 vagon gyümölcsöt vásárolt fel a termelő- és fogyasztási szövetkezetektől. A telet arra használják föl a MÉK szakemberei, hogy megszervezzék az idei szezon felvásárlását, megalapozzák a termeltetést. Hogyan áll ez a munka? Milyen tervek megvalósításán fáradoznak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a termeltetési osztályon. Jovánczai Ferenc főagronómus a következőket mondta: — Lényegében ugyanazok a céljaink, mint 1970-ben: a megye, a Balaton-part ellátása, az exporttervek teljesítése és minél több zöldség-gyümölcs és burgonya szállítása a megyén kívülre. Több, jobb minőségű árut szeretnénk termeltetni, mint 1970-ben. Szakembereink november közepe óta járják partnereinket, a termelő- és fogyasztási szövetkezeteket és szerződéseket kötnek. Ezeknek a tárgyalásoknak az első szakasza tulajdonképpen befejeződött. Jelenleg 1200 vagon burgonya és 1000 vagon zöldség megtermelésére van aláírt szerződésünk. A burgonyát főleg a barcsi, a nagyatádi és a kaposvári, a zöldséget pedig a fonyódi és a kaposvári járásban termelik. Ezt az eredményt jónak értékelhetem. Természetesen a hiányzó 40 százalék az eddiginél több erőfeszítést kíván tőlünk. — Milyen tapasztalatokat szereztek eddig a szerződéskötések során? — A, zöldségtermelés munkaigényes, a termelőszövetkezetekben pedig fogy a munkáskéz. Ez indította egyes mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit arra, hogy megszüntessék vagy csökkentsék a kertészet területét. Pedig van megoldás. Ez a fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása. A kapálást például száműzni lehet a legtöbb zöldségnél. A kemi- zálás, a vegyszeres gyomirtás bevonult a kertészetekbe is. A szerződéskötésekkel foglalkozó szakembereink tarsolyában ott vannak azok a legújabb eljárások, vegyszerek, gyomirtók, amelyekkel a munkaráfordítás csökkenthető a legtöbb zöldségnél. Most az a fontos, hogy a nagyüzemek ezeket be is szerezzék. — Milyen mértékben számítanak 1971-ben a háztájiban termelt zöldségekre? — Az ÁFÉSZ-ekkel karöltve szeretnénk elindítani egy megújulási folyamatot a háztáji és a házikertek zöldségtermelésében. Van ennek alapja. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt még magántermelőktől vettük a zöldáru jelentős hányadát. Ezeknek a termelőknek jó része ma is él. Tudom, hogy akkoriban Balatonszabadiban, Balatonszárszón, Kötésén, Vör- sön, Ordacsehiben, Kadarkú- ton, Mikében, Somogysárdon, Nagybajomban, a tabi körzetben és Buzsákon milyen sok zöldséget vettünk. Sokan vannak a falvakban olyan, nyolcórás munkát végzők, akik a hivatalos munkaidő után szívesen dolgoznak a házi kertekben. Az ÁFÉSZ-ek és a MÉK vetőmaggal, palántával, szaktanáccsal segítik őket. 1971-ben 120—130 vagon árut várunk a háztáji és házi kerti zöldségtermelésből. — Mi lesz a sorsa a megszüntetett nagyüzemi kertészetek berendezéseinek? — Tudomásom szerint néhány nagyüzem vezetői úgy döntöttek, hogy megszüntetik a kertészetet, főleg munkaerő- hiány miatt Én úgy gondolom, helyes lenne, ha az ÁFÉSZ-ek ezekre a meglevő hajtatóházakra, hollandi ágyakra, ablakokra alapozva kertészeti társulásokat, kertszövetkezeteket hoznának létre. Jól megoldható ezekben a palántanevelés. Ezzel pótolni lehetne a megszüntetett nagyüzemi kertészetek termelési kiesését. Szerződő partnereink időben megkapják a szükséges vetőmagot, amelynek kiszállítása jelenleg folyamatban van. Legkiválóbb fajtákról, s egy- egy területen legjobban megfelelő egyöntetű termőképességű, a kereskedelem követelményeinek megfelelő magokat szállítunk részükre a Vetőmagellátó Vállalattól — fejezte be nyilatkozatát Jovánczai Ferenc. D. Z. Évente újabb 1,6 millió tonna cement Hazánkban az idén mintegy 90 milliárd forintot költenek beruházásokra, ebből 1,5 milliárdot az induló és a folyamatban levő állami nagy- beruházásokra. Az állami nagyberuházásokra szánt összegeket az eddiginél koncentráltabban, hatékonyabban akarják felhasználni, ezért 1971-ben kevesebb új állami beruházás indul. Mintegy 20 állami nagyberuházás befejezésével lehet számolni, s hetet kezdenek meg. Ezek többségét három éven belül átadják rendeltetésének. Az újonnan induló létesítmények mindenekelőtt az építőipar bázisát bővítik, a lakosság jobb ellátását, az egyetemi-íőiskomai irányítással lehet elvégezni. Éppen ezért az üzemeknek megfelelő képzettségű főállattenyésztőkre, állatorvosokra, telepvezetőkre, s nem utolsósorban megfelelő számú és képzettségű szakmunkásra lesz majd szükségük, hogy e mindenképpen újszerű feladatoknak megfeleljenek. A feladat nagyságára, fontosságára való tekintettel a megyei párt-végrehajtó bizottság nemrégen megtárgyalta a korszerű állattenyésztési telepek kialakítása érdekében végzett munkát. Az eddigi eredmények méltatása mellett azokra a nehézségekre ii’ányí- totta a figyelmet, amelyek még gátolják a hatékony munkát e területen. Többek között rámutattak a tervezési, a kivitelezési munkák fogyatékosságára, az építkezéshez szükséges pénzügyi források megteremtésének esetenkénti nehézségeire, a fennálló szakember- és szakmunkáshiányra. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban is, hogy a nagyüzemi jövedelmező állat- tenyésztés jövőbeni útja csak a korszerű telepeken keresztül képzelhető el. Éppen ezért a mezőgazdasági üzemeinknek esetenként nagyobb anyagi áldozatokat kell hozniuk. Az ilyen telepek kialakításáért, mint ahogy ezt az üzemek egy része eddig tette. A jövőben jobban ki kell használni a társulás adta lehetőségeket. A tervező, a bonyolító és a beruházásoknál közreműködő minden szerv az eddiginél felelősségteljesebb munkát végezzen majd a jövőben, hogy nagy terveiket jó minőségben és határidőre megvalósíthassák az üzemek. Fábri István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztály- vezetője. DK. BÁNHIDI TIBOR 1921—1971 Váratlanul, életének ötvenedik évében, 1971. január 3-án elhunyt dr. Bánhidi Tibor, a Somogyi Néplap főszerkesztő-helyettese, az Űtközben szerkesztője, a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetettje. Temetése 1971. január 8-án, pénteken délután 14 órakor lesz a Keleti temetőben. A Somogyi Néplap szerkesztősége, a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Följegyzések, el nem olvasott cikkek maradtak íróasztalfiókjában. Nagy tervekkel kezdett munkához az új év első munkanapján, egész nap tárgyalt: cikkekről, a megye negyedik ötéves tervének minél színvonalasabb agitációjáról, a szerkesztőség első féléves munkatervéről. Késő délutáh személyesen nézett utána a nyomdában, milyen külpolitikai hírek jelennek meg az újság hétfői számában. Ezt a lapot azonban már nem olvashatta el másnap reggel; mire a nyomdászok az utolsó hírek sorait ólomba öntötték, mire megindult a rotációsgép, szíve megszűnt dobogni. Mindössze másfél évig dolgoztunk együtt. Jó szándékkal és nagy ambícióval látott főszerkesztő-helyettesi munkájához. Az első perctől hasznosította gazdag élettapasztalatát, belpolitikai ismereteit, közéletben való jártasságát, szervezőképességét. E rövid idő alatt is sokat tett a lap kapcsolatainak kiépítéséért. Tele volt tervekkel, elképzelésekkel. Ötvenedik évében ragadta el a halál, alkotó erejének teljében. Soha nem írja meg már azokat a cikkeket, amelyeket a közeli napokra és hetekre tervezett. Hétfőn délelőtt nagy örömmel mutatta meg az Útközben legfrissebb számát; kollégáinak arról beszélt, hogyan képzeli el a megyei kiadvány jövőjét. A kiadvány szerkesztője volt az első számtól; felelősségteljes és megtisztelő pártmegbízatásnak tartotta az Útközben szerkesztését, s nagy gonddal, körültekintéssel munkálkodott azon, hogy minél nagyobb segítséget nyújtson a pártaktíváknak. Somogyi születésű volt, életének egy részét azonban Zala megyében töltötte el. Két terület vonzotta: a kereskedelem és az újságírás. Hét évvel ezelőtt költözött haza Somogyba, s az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat igazgatója volt 1969 augusztus közepéig. Onnan került a szerkesztőségbe főszerkesztőhelyettesnek. Nem volt új számára ez a munka, hiszen hét évig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett a Zalai Hírlapnál. S igazgatóként sem szakította meg a kapcsolatot a sajtóval, rendszeresen írt belpolitikai kérdésekről és a sportéletről. Hirtelen halála minden kollégáját, elvtársát, barátját, ismerősét megrendítette. Nemcsak mint pártmunkást, gazdasági szakembert, újságírót ismerték a megyében, hanem mint egykori sportolót is, hiszen neves vízilabdázó és asztaliteniszező volt. Dr. Bánhidi Tibor elvtárs- ban nagyon képzett, tapasztalt kommunista munkatársat vesztettünk el. Korai halála fájdalmas veszteség szerkesztőségünknek. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Az ABC ábécéje — Tessék parancsolni, mit adhatok? Ez talán megfelel, vagy mutassak mást? — mondja az eladó a vásárlónak. Megmutatja, mit hol lehet megtalálni, melyek a legújabb áruk, sőt javasol is. A kaposvári cseri ABC-áru- házban nagy a sürgés-forgás. Emberek járkálnak az áruhegyek között, kezükben műanyag vásárlókosárral. Horváth József és Győri József, az áruház két vezetője kalauzol végig bennünket. A cseriek kívánsága teljesült az ABC-áruházzaL Itt mindent megkaphatnak, az élelmiszertől kezdve a háztartási gépekig, a konyhafelszerelésig. — Egy a fontos, hogy az eladó mindig megbízzon a ve— mondja Horváth József. Egy idős szakember szavai ezek, már huszonhét éve dolgozik a szakmában. Az üzlet megnyitása óta több mint harminc vásárlót hoztak be a szövetkezetbe, akik lefizették a százforintos részjegyet. Valamennyien kis könyvecskét kaptak, amelybe mindig beírják, hány forint értékben vásároltak, s év végén az összeg arányában visszatérítést kapnak a szövetkezettől. Horváth József és Győri József a borokat válogatja a megrendelőknek. vőben, segítse őt a vásárlásban ‘ — Nagy a választék — lai oktatás javítását, korszerűsítését szolgálják. A hét új létesítmény összes beruházási költsége több mint hatmilliárd forint, s ennek több mint fele, mintegy 3,5 milliárd a he- jőcsabai cementgyárra jut. A hejőcsabai nagyberuházás felvonulási előkészületeit már megkezdte a 31-es építőipari és a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat, s kitavaszodáskor fognak hozzá az építési munkákhoz. Ez lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb cementgyára, amely évente 1,6 millió tonna, vagyis másfélszer annyi cementet ad majd az országnak, mint a most épülő óriás, a Bere- mendi Cementgyár. Fontos a gondos elhelyezés. mondja Győri József, aki bennünket kalauzol az üzletben és a raktárakban. — Majdnem 700 000 forint értékű áru áll a vevők rendelkezésére, van miből válogatniuk. Sok a vásárló, s mindenével kedvesek, udvariasak. Erre oktatják az idősebb dolgozók a fiatalokat — a tanulókat és a kezdő eladókat. Parányi Gyöngyi és Bíró Gézáné ellesi a szakma minden csínját-bín- ját. Az sem mindegy, hogyan van kirakva az áru a polcokra. Fontos, hogy a vevő mindent jól lásson, s könnyen tudjon választani. Karácsony Rózsa szorgalmasan rakosgatja a színes konzerves tubusokat A megnyitással egy időben került az ABC-áruházba. Most első éves tanuló. A pénztárgép számsorain mint az írógépen, úgy dolgozik Horváth Kálmánná. Nyolcszázezer forintos forgalmat bonyolítanak le havonta. Tizennyolc ember dolgozik az áruházban, s munkájukkal elégedettek a cseriek. Néhány hónap alatt elnyerték a vásárlók bizalmát. Gy. L. SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1971 január 5.
