Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

AZ MSZMP SOMOGY MIGYII ■ I Z O TTS A O A N A K LAPJA XXVII. évfolyam, 1B. szám. Szerda, 1971. január 20. Dolgozat és kiállítás r így láttam a bronzkort... A legtöbb kiállítást általá­ban hasznosnak nevezik, mert az a célja, hogy neveljen. Ne­vel a képzőművészet sokszínű lehetőségeivel; nevel a gazda­sági, politikai, mert sokat mond az embernek a múltról, a jelenről. Hasonlókat mondhatunk a siófoki Beszédes József Mú­zeum jelenlegi anyagáról, ahol a néző elé került Somogy régészeti képeskönyve, amely­ből mindenki nagyon sokat olvashat ki. Mesél a múlt szá­zadok, sőt évezredek emberé­ről, annak kultúrájáról a ma élőnek, hirdetvén szépet, prak­tikusat. Az erősödő honismereti moz­galom korában ez a helytör­téneti anyagnak mondható ki­állítás szó szerint képesköny­ve a környéknek; tanulmány­anyaga az itteni fiatalságnak. Ezt a valóságot egyébként té­nyek is igazolják: több isko­lában dolgozati téma a tanu­lók számára az anyag. Érde­mes figyelemmel kísérni a Noteszlap Hasznos kezdeményezés Előadáson és ankéton vet­tem észre a minap a La tinea Sándor Megyei Művelődési Központban. A Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége rendezte me­zőgazdasági szakemberek ré­szére. A terem bejáratánál asztal állt, tele könyvekkel. Szakmá­ba vágó, mezőgazdasági köny­vekkel. Az előadást tartó dr. Csizmadia Ernőnek is láthat­tunk ott egy művét. »Igaz, hogy csak februárban lesz a mezőgazdasági könyvhó­nap, de úgy gondoltuk, nem árt, ha már előbb is vásárol­nak az érdeklődők« — mondta kérdésemre Körmendi Ottó, a szövetség munkatársa. Arra gondoltam: nem árta­na, ha minden ankéton, érte­kezleten a szervezők vagy a vendéglátók helyet biztosítaná­nak a könyveknek. Ezek a hasznos, a mezőgazdaság min­den ágazatában segítő művek nem egy termelőszövetkezet irodájából hiányoznak. Talán az ilyen vezetőknek is megjön­ne a kedvük a szakirodalom tanulmányozásához, ha több­ször találkoznának ezekkel a könyvekkel. Vennének belőlük. Ügy gondolom: az egész szö­vetkezet látná hasznát. L. h. vendégkönyvi beírásokat is: például a megnyitás napjáról többek között az alábbi szö­veg olvasható: »A kiállítást oktatás szempontjából is igen értékesnek tartom, tanulóink helytörténeti ismereteit gya­rapítja«. Aláírás: Gábriel Fü- löpné tanárnő... December “23 -án egy diáklány ezt írta be: »A régészeti kiállítás na­gyon tetszett, sokat tanultam belőle«. Az alábbit írta be két kislány: »Nagyon értékes és szép volt a kiállítás. Fel tu­dom használni iskolai tanul­mányaimban is«. Bizonyára nemcsak a neve­lők és ezek a kislányok véle­kednek így a látottakról, há­rem a bel- és külföldi látoga­tók is, akik számára érdemes lesz tovább nyitva tartani ezt a kiállítást a tervezett időn túl is (esetleg kiegészítve). A városi és a járási művelődés- ügyi osztály a kiállítási anyag jelentősége alapján a hazafi- ságra nevelés szempontjából kiindulva felhívta a város és a járás minden iskplájának fi­gyelmét arra, hogy szervezze­nek csoportos és osztálykirán­dulásokat a múzeumba. Vigyázzon a környék a lámpákra! Sokan panaszkodnak Nagy­atádon, hogy rendszeresen megrongálják az utcai lámpá­kat az Aradi utcában, a Sza­badság park sétánya mentén és az állomás környékén. Első­sorban azokat bosszantja ez a károkozás, akik bejáró dolgo­zók vagy műszakról mennek haza esténként Több tízezer ÚJ SZAKKÖNYVEK A szőlő- és borgazdaság története Jelentős mezőgazdasággal foglalkozó könyvek jelennek meg a közeljövőben. Fejér Piroska Szőlő- és borgazdasá­gunk történetének adatai cí­mű írását az Akadémia Kiadó adja közre. Z>r. Horn Artur és dr. Dohy János könyve A vi­lág szarvasmarhafajtái, érté­kelésük és nemesítésük a Me­zőgazdasági Könyvkiadó gon­dozásában jelenik meg. A vi­lág szinte valamennyi szarvas­rhafajtájával foglalkozik. merteti a nemesítésben al­ilmazhatő szelekciós módsze- ■ vet is. iok mezőgazdasági üzemben tarthat érdeklődésre számot dr. Kocsis Károly: Villamos berendezések gazdaságos üze­meltetése a mezőgazdaságban című munkája, s Kádár Béla: öntöző gazdaságok vetésszer­kezetének kialakítása című könyve is. Az előbbi közért­hető számításokkal teszi vilá­gossá, hogy a villamosenergia gazdaságos, olcsó energia a, mezőgazdaságban is. Az utób­bi az öntözéses területek ve­tésszerkezetének hagyomá­nyos tervezésén kívül a mo­dernebb módszereket is taglal­ja. Hatalmas ismeretanyagot tartalmaz dr. Jerzy J. Lipa: Rovarok — a mezőgazda szö­vetségesei és ellenségei című könyve. A már több nyelven is sikert aratott kötet hasz­nos segítőtárs lehet a háztáji terület kártevői ellen is. A magyar mezőgazdaság képekben című kiadvány a Kossuth és a Mezőgazdaság’ Könyvkiadó közös munkája Százkilencvenöt fénykép mu­tatja be a termelési agakat, a mezőgazdaság fejlődését. A gyenge termelőszövetkezetek pénzügyi támogatásának mód jairól, s ezek továbbfejleszté­séről számol be Pallos László könyve. Dr. Molnár László pe­dig a Jövedelmező állattartás a háztájon című munkáját adja közre, melynek szöveg­részét számos technológiai rajz illusztrálja. forint értékű lámpáiét esett már áldozatul a köz érdekével mit sem törődő (fiatalok vagy idősebbek?!) emberek kőhaji- gálásának. Minden jó érzésű embert fel­háborít, hogy emiatt kell sötét utcákon botorkálnia. Az egyik munkás nagyon dühösen kifa­kadt egy beszélgetésen, s azt javasolta, tartsa szemmel min­den arrafelé lakó a Lámpánat, s ha tetten éri a hajigálákat, azonnal riassza a környéket. Csak így lehet elvenni a ked­vüket, hogy kárt okozzanak. S nemcsak Na^atádon, ha­nem mindenütt így lehetne le­fogni azoknak a kezét, akik padokat törnek össze, suhángo- kat, virágokat tépnek ki a föld­ből, s villanyokat haj igáinak kövekkel. Ha a környék min­denhol jobban vigyáz mind nyájunk vagyonára, talán ke vesebb kárt okoznak a? éjsza­ka sötétjének leple alatt garáz- dálkodók. Ii. G. Univerzális zárlatvizsgáló készülék Az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső Gyárában naponta tíz-tizenkétféle rádiócsövet gyártanak. A rádiócsövek ellen­őrzésére a gyár müszakfejlesztési osztálya tervezett és ké­szített univerzális zárlatvizsgálót. Képünkön: Ellenőrzik a különböző rádiócsöveket. Fi rágok téli pihenőn Csend, nyugalom, páradús evegő. Muskátlik sorakoznak katonás rendben, sansevierák méregzöld levele mered az üvegtető felé, s a fikuszok, filodendronok széles, húsos le­velei mintegy keretéül szolgál­nak ennek a nyugalmas téli csendéletnek. A Batatonlellei Községi Tanács kertészetében csak a két üvegházban van élet; a különböző polcokon mintegy 25—30 féle, több száz virág pihen a kellemes, tem­perált levegőjű helyiségekben. Rádics László kertész gondoz­za őket. Gondoskodik a telelés szükségleteiről, s ültet, dugvá- nyoz; szaporítja a virágokat. Ezek ugyanis, amikor felra­gyog a tavaszi nap, és megér­keznek áz első üdülni-nyaral- ni szándékozó vendégek a Ba­laton mellé, már mind az ut­cák, terek, parkok és a strand környékén pompáznak, szemet gyönyörködtetően, jó kedvet fakasztóan. Tavasztól őszig. Aztán ismét visszakerülnek ide, téli pihenőre. Filmjepyzet Díjazott karambol Egyre többet olvashatjuk, hogy a filmfesztiválok kezdik értéküket veszteni. Mert egyre több van belőlük, és az érték- vesztés természetesen nem független a nívótól sem. Can­nes-nak vagy Karlovy Vary- nak nem kis veszélyt jelent egy sor más város, ahol i'y módon akarnak hagyományt teremteni. Mindezt csupán azért mondtam előlegképpen, mert félő, hogy a díjaknak is értékvesztés a sorsuk. Kapos­váron vetítik a Dolluc-díjas francia filmet Romp Schneider solißt ígérő és sokakat igéző főszereplésével. Legszíveseb­ben föltenném a kérdést: Dol- luc-díj, de miért? Van benne egy végzetes ka­rambol, többször is láthatjuk a filmben, álló, lassított vagy gyorsított felvételben fényké­pezve. Hát igen, az élet dolga a véletlen is. Van benne egy jól kereső építészménök — nemrégiben Ugo Tognazzi alakított egy hasonló mérnökfigurát, csak az hű maradt családjához, de ez a mérnök nem maradt as. Van benne egy csinos lány is, és ezért nem maradt hű. — Igen... ezek az élet dol­gai. Csakhogy korántsem egy­szerűek, mert bár nagyon csi­nos a lány, a régi feleség még mindig nagyon vonzó, a mér­nök nagyfia is rokonszenves és okos, elektromos fütyülőmada­rat gyárt megrendelőknek (korkritika, óh!). Tudom, felületes mesélő va­gyok, de hát a film is felüle­tes. Látványos és imponálóan modern környezet, modern végzettel. Színészi arcjáték, lé­lektannal meg nagy szerelem­mel. Szó szerinti vizes víziók, melyek Fellini alapos és ter­mékenyítő ismeretéről tanús­kodnak. Bravúros képek, seké- lyes mondanivalóval. Nem hi­szem, hogy ilyenek az élet dolgai. Egy »hozzáértő« ugyan elemezte, hogy a megtalált sze­relemérzés öröméből szárma­zik a nagy sebesség, a végzet tehát a szerelem végzete — vagyis szimbólum. Kissé nyakatekert ez. Én az egészből azt láttam, hogy egy kávé da-, álóforma disznószállí­tó kocsi nyűglődött a motorjá­val és ezért volt a karambol. Ilyennek láttám Az élet dol­gait. T. T. Kategorizálják a múzeumokat Sikeres év után — tervek előtt Horváth Lajos művelődés- ügyi osztályvezető elnökleté­vel tegnap múzeumi tervtár- gyáló értekezletet tartottak a megyeházán. — Az egyik legsikeresebb évet zárta a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága. 1970- ben — így értékelték a vég­zett munkát. Elismerésre mél­tóként tartják számon az or­szágban a múzeumi hónap so­mogyi programját és a nép- művészeti hét nagyszabású ki­állítását, a Somogyi hímzést. Gönyei Antal, az országos múzeümi főosztály vezetője, a jövő évek tervéről elmondta, hogy ezután törekedni kell a részterületek publikálása mel­lett a kisebb monográfiák el­készítésére is; a tudományos szintézis igényét vetette föl. A múzeumi kiállítások meg­rendezésénél a fő szempont az legyen, hogy ma már nagy ob'- választékot kell nyújtani a közönségnek. A képzőművé­szeti kiállításokat úgy érdemes megtervezni évekre előre, hogy a nézők stílustörténeti betekintést is kapjanak. Gönyei Antal példaként em­lítette a Somogyi hímzés című néprajzi kiállítást arra, hogv ilyen »cserealapot'’ is jelentő publikációról ezután se mond­jon le a megye. A hálózatfejlesztésben a meglevő kiállítások, kiállító- helyiségek, múzeumok megfe­lelő színvonalra emelése okoz gondot. Hamarosan elkészül országosan' a múzeumok kate­gorizálása, ez azt jelenti, hogy — miként a könyvtárak, illet­ve a művelődési házak eseté­ben — többfele típusba sorol­ták a ma közhasználatban mú­zeumnak mondott intézménye­ket. Az anyagi támogatást is eszerint osztják majd meg. 1971-ben megoldásra vár a szárszói József Attila-emlé" kiállítás mearend“’ése, a nik lai Berzsenyi kiállítás felfris sitése, a Latinca-emlékkiállítás bővítése, TARKA (OKOK Aforizmák Az embert mindenkép­pen becsapják. Otthon a felesége, a boltban a ke­reskedő, a hivatalban a fő­nöke. Végül önmagát csap­ja be azzal, hogy mind­ez nem is igaz. « • • A házasság olyan, mint a vonat, amely sohasem azon az állomáson áll meg, ahol le szeretnénk szállni. * • ® Ha egy csók olyan so­kat mond, miért fecseg­nek annyit a nőt? • « » Nem is olyan fekete az ördög, amilyen tarkák az angyalok. • « • A pénztárca sokszor sok­kalta nagyobb csábító a tulaj donosánál. • * * Ha borban az igazság — mi van a pálinkában..« • • • Ne a kulisszák mögött ügyködjetek — nem vagy­tok színházban. • « • Egyesek azért viselnek fehér kesztyűt, mert pisz­kos a kezük. » » * Asszony! Ha tündérszép vagy is, még nem kell tündérmeséket mondanod! Innen—onnan Milánóban egy nagy ke­reskedelmi vállalat vezér­igazgatója halkan belép négy titkárnője szobájába, és a szoba közepén meg­állva a következőket mondja; »Kisasszonyok! Aki önök közül elsőnek végez a keresztrejtvénnyel, a manikürőzéssel, a levél­írással vagy a legutóbbi kéj gyilkosság olvasásával, legyen olyan kedves és papírral, ceruzával jöjjön be hozzám, mert levelet szeretnék diktálni« • • • »Kevés‘pénzzel, sok ész­szel rendelkező fiatalem­ber házasság céljából sok pénzzel és kevés ésszel rendelkező hölgy ismeret­ségét keresi!" (A hirdetés­re, amely az egyik dal­lasi napilapban jelent meg, egy hét alatt 412-en jelentkeztek.) * * « Araid Swandon, dán diétás orvos mondta: »Az ember túl sokat' eszik, há­romszorosát annak, ami elegendő lenne számára: a maradék kétharmadból az orvosok élnek." * * # A stockholmi agglegé­nyek klubjának elnöke tette az alábbi nyilatkoza­tot: »A nők borzalmas fegyvere, a miniszoknya, megtizedelte sorunkat: a hatóságoknak kellene köz­beavatkozniuk, ha nem akariák, hogy rövid időn belül egyetlen agglegény se maradjon hazánkban." a.* MSZMP Somos?, megye» Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség • Kaposvár« tátinca Sándor u. 2. Teletöm 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Sotnogv megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latiuca S. u. 2. Telefon: 11-516 Felelős kiadó: Dómjai) Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési tíi.j eéy hónapra £0 Ft Index: 25 067. 1 pa i. wsiialat kapós von üzem ebe«. Kaposvár. Latinca S. u. 6. Felelős vezető; Mautner JózseJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom