Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

Matukával a kézben Aratják a nádat a herényi „partalján44 fry?*.. Enyhébb téli délután volt, amikor a Balaton-parton jár tunk. Egy helyütt — ahol a néha-néha feltámadó szél kar­csú nádszálakat táncoltatott — egyforma kötegeltre figyeltünk fel. Nemsokára embert is lát­tunk. Fiatal férfi nádkévét ci­pelt. Kiskabátban, nadrágban, gumicsizmában volt Lerakta a nádcsomót a többihez, aztán megvárt minket — Második hete vágjuk már — mondta magyarázatképpen. — Á feleségemmel járunk ide reggelenként kerékpárral Két helyről. Elég messze van a be- rényi partalja onnan. De meg­éri, mert a kereset szép. Ké* Aggaszt az olaj kályhám Újságolvasó ember vagyok, éppen ezért kezdtem el ag- gódni, amikor a közelmúltban többször is találkoztam olyan hírekkel az újságban, hogy baj történt az olajkályhával itt is, ott is. Nekem olajkályhám van... Nos, a minap aztán végképp megdöbbentem. Én ugyanis nagyon pontosan elolvastam a mellékelt utasításokat, mielőtt a fűtőalkalmatosságot »üzem­be helyeztem« volna, s immár a második télen veszem hasz­nát a kályhának. Nyugodtan aludtunk, mert az utasításokat betartottuk, s azt olvastuk a szives ajánlásban, hogy ez a szép kályha azért is előnyös egyebek között, inert tulaj­donképpen egész télen át nem kell lekapcsolni. És most tessék: azt olvasom, hogy ha — bármily rövid idő­re is — elhagyom a lakást, a kályhát el kell zárni. Mivel a fűtőkályhát általában télen használják, talán éppen azért, hogy meleget adjon, az ilyen lekapcsolást követő néhány óra alatt kihűl a lakás. Aztán kezdődhet a fűtés elölről. Vagy teszem azt: éjszaka pél­dául miért nem kell lekap­csolni? Nincs a családban egyetlen ébren alvó személy sem, aki az üzemzavart figyel­je. Robbanásra biztosan feléb­rednénk — ha ugyan még ké­pesek lennénk erre —, de eb­ben az esetben előnyös-e szá­munkra, hogy otthon voltunk? Mert elzárni a kályhát csak akkor kell — így olvastam —, ha elmegyünk hazulról... Szóval: aggódom. Eleddig nyugodtan tértünk ágyikán ba, hallgattuk olajkályhán1 halk mormolását. Biztosan ígv viselkedett ez a kályha akkor is, amikor aludtunk. Persze, most már tudom: én csak úgy hittem, hogy jól viselkedett! Valójában a robbanás gondo­latával foglalkozott, és csak azért nem követte el előre megfontolt tettét, mert öt perccel korábban ébredtünk fel... Megnőtt og alajkályhák szá­ma, több a velük kapcsolatos kellemetlenség, mint korábban volt. De az embereket mégis meg kellene nyugtatni, vala­hogy úgy, hogy megmondjuk- az előírd" szerint működtetet kályha:'"' nám esik baj. heg fontosabb ai V: betar tása — és akkor nyugodtak alkatunk éjszakánként. H. F. vénként egy forint nyolcvan fillért fizet a balatonszentgyör­gyi tsz. Fagyszabadságon va­gyok a DUVIÉP-nél, hát eljöt­tem ide. Nem hogy fázna a? ember, de ki is izzad. — Ügyelnünk kell arra is, hogy a nádkévék átmérője el­érje a nyolcvan-nyolcvanöt centimétert. így egyeztünk, ezt be is tartjuk. A tsz-ben nád­pallót készítenek belőle. Nem­sokára érkeznek a szekerek, hogy beszállítsák, amit ma vágtunk. A századik kévénél tartok most. Matukával dolgo­zunk. Hasonlít a kézikaszához Nem nehéz munka ez, csak a nád szaggatja a ruiiát. Már indul is az újabb köte- gért Vuncs István. L. L. AZ HIZMP IONOST MISVII «IZOTTiAoAnAK LAPJA NXVII. évfolyam, 15. szám. Kedd, 1971. január 19. Hétfőn postára adták a két százalékkal fölemelt nyugdíjakat A Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság hétfőn postára adta a két százalékkal fölemelt nyugdíja­kat. Mint ismeretes, ezentúl évente két százalékkal emelik a nyugdíjakat, hogy az ármoz­gások a nyugdíjasok életszín­vonalát se csökkentsék, sót a nyugdíjak némileg kövessék is a dolgozók bérének emelkedé­sét. Első ízben 1971. január 1-től emelték két százalékkal a nyugdíjakat, beleértve az öz­vegyi és a baleseti járadékot, a csökkent munkaképességűek rendszeres ellátását, a hadi- gondozási pénzellátást, a rend­szeres szociális segélyt. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, továbbá a MÁV és a tanácsok külön kérés nélkül, automati­kusan emelték az említett já­randóságot, ezt külön senki­nek sem kellett és továbbra sem kell kérnie. Minden évben az előző év utolsó hónapjára megállapított nyugdíjakat emelik két százalékkal. Az év közben nyugalomba vonulók nyugdíját is rögtön, külön ké­rés nélkül, két százalékkal emelik. Ha valakinek valami­lyen ok miatt szünetel a nyug­díja, az újbóli folyósításkor szintén megkapja a kétszáza­lékos emelést. Elektronikus számítógépek segítségével körülbelül egy hó­nap alatt számfejtették és könyvelték egymillió 460 ezer ember fölemelt járandóságát, és hétfőn a címzettek 92 szá­zaléka részére postára adták a pénzt- Csupán azoknak a já­randóságoknak a feladása húzó­dik még néhány napot, ahol a múlt év végén valamilyen változás volt, január 22-ig azonban az ő pénzüket is út­nak indítják és ugyanúgy, mint eddig, a hónap végéig most is mindenki megkapja nyugdíját, szociális segélyét és egyéb pénzellátását A kétszázalékos emelés egyébként 1971-ben háromszáz- millió forint többletösszeghez juttatja a nyugdíjasokat és a segélyezetteket Megjelent a Társadalmi Szemle Interjú Fock Jenővel — Bartók hanglemezei Csoportlélektan A tájékozódni, művelődni vágyó olvasó igényeit sokolda­lúan elégíti ki a Társadalmi Szemle című folyóirat ez évi első száma. A Magyar Szoc'a- lista Munkáspárt elméleti és politikai folyóirata nagy ér­deklődésre számot tartó cikkel indul: a szerkesztőség Fock Jenővel, a Minisztertanács el­nökével, a népgazdaság közép-, illetve hosszú 'távú tervezésé­nek kérdéseiről, valamint a nemzetközi gazdasági együtt­működés lehetőségeiről készí­tett interjút. A kérdés tisztá­zása különösen most időszerű, hiszen még folyamatban van az 1971—85-ös időszakot fel­ölelő hosszú távú terv kimun­kálása. A miniszterelnök a kö­zép-, illetve hosszú távú terv­nek a szocialista gazdaság fej­lesztésében betöltött szerepéről fejti ki véleményéi, ismerteti főbb jellegzetességeit. Áttekin­tést ad: hol tartunk jelenleg a hosszú távú terv készítésében; mélyek a főbb tanulságai a hosszú távú terv előkészítését szolgáló elemzéseknek; a ne­gyedik ötéves terv fő fejlesz­tési programjai mennyiben vannak összhangban a távlati követelményekkel. A KGST- országok gazdasági integrác'ó- jának kibontakozásáról, vala­mint az össz-európai gazdasági együttműködés lehetőségeiről, korlátáiról is nyilatkozik. Ezt az utóbbi problémakört a rea­litások és az illúziók tükrébeh vizsgálta Fock Jenő. Sánta Ilona Vita, döntés, cse­lekvés című írásához a X. pártkongresszus előtti viták, vélemények, majd a kongresz- szus állásfoglalásai adták meg a kiindulási alapot. Gazdasági életünk egyik fontos kérdését állítja cikke középpontjába Lázár György. A munkaerő­gazdálkodásunk és a termelé­kenység alakulásáról ír. Csiz­madia Ernő témája a gazda­sági helyzet és társadalmi vál­tozások falun. A mai magyar művészet feleim alatt négy szerzőtől olvashatunk irodalmi és képzőművészeti kritikát. Egy szerkesztőségi cikk a Ma­gyar Hanglemezgyár vállalko­zását méltatja: Bartók Béla összes alkotását hanglemezre veszik. Változások Latin-Ame- rikában címmel Pálfy József cikkét közlik. A négy könyv­elemzés közül különösen emlí­tésre érdemes Papp Zsolt vé­leménye a Csoportlélektan cí­mű kötetről. írják az olvasói A Népművelés ankét ja Kaposváron A folyóirat szerkesztő bizott­sága tegnap ankétet rendezett a Latinca Sándor Megyei Mű­velődési Központban. A me­gye közművelődési életének irányítói és hétköznapi mun­kásai őszinte véleményükkel a folyóirat színvonalának eme­léséhez kívántak hozzájárulni. Kellner Béla, a megyei könyv­tár igazgatója többek között a tsz-művelődéssel foglalkozó cikkele számának gyarapítását kérte a szerkesztő bizottságtól, Újvári Jenő, a megyei műve­lődésügyi osztály főelőadója arról beszélt, hogy többet fog­lalkozzon a folyóirat a vidék­kel, s ehhez építse ki a maga -tudósítói« hálózatát Legyen élő kapcsolat a szerkesztőség és az olvasók között. Szakács Erzsébet a KISZÖV kérését tolmácsolta: a Népművelés a jövőben rendszeresebben fi­gyeljen a kisiparii szövetkeze­tek művelődési életére. Dr. Draveczky Balázs, a Rippl-Rónai Múzeum igazgató- helyettese a fiatalok bekapcso­lását szorgalmazta, s a múzeu­mi ismeretterjesztésről is több cikket vár. Az ankét azt mu­tatta, hogy felkészültek a ta­lálkozóra a somogyi olvasók, mer javaslat volt elegendő. Szita Ferenc, a megyei könyv­tár igazgatóhelyettese a gazda­sági kérdéseket érintő írások fontosságára utalt felszólalásá­ban, Stamler Imre, a Somogy- jádi Általános Iskola igazgató­ja szenvedélyesen arra kérte a szerkesztő bizottságot, hogy a folyóiratban számról számra kapjon hangot: érdemes a közművelődésben fáradozni. A Népművelés szerkesztője, Ács Ferencné, válaszában az* kérte a somogyi közművelődés munkásaitól, hogy írásaikkal többször keressék föl a szer­kesztőséget. Hiszen ezt a lapot az olvasók írják. Szabó Ernő olvasószerkesztő válaszából is ez a kívánalom hangzott el a legszenvedélyesebben. Két influenzavírus — Hogy vagy? — Rosszul érzem magam. Valószínűleg megfertőzött az új gyógyszer. A köd miatt Sűrű köd ereszkedett tegnap reggel Somogyra. Emiatt a reggeli autóbuszjáratok hai - mincperces késéssel érkeztek Kaposvárra. A legtöbbet — 70 percet — a Somogygesztiről ér­kező kocsi késett. Igaz, első­sorban nem a köd, hanem forgalmi akadály miatt. Egy másik kocsi belecsúszott az árokba, s nem tudott jönni, amíg ki nem emelték. A vasúton is nehézséget oko­zott a köd. A forgalmat azon­ban lényegesen nem akadá­lyozta: a vonatok tíz-húsz per­ces késéssel érkeztek. A szol­gálatot teljesítő vasutasoknak azonban — eppen a rossz lá­tási viszonyok miatt — sokkal nehezebb dolguk volt, mint más alkalmakkor. A zúzmaraképződés zavaro­kat okozott az áramszolgálta­tásban is. A Kaposvári Hús­kombinát tegnap 3 órán át nem kapott villamos energiát. A kis elégedetlen A férj zsörtölődik fele­ségével: — Csak akkor csókolsz meg, ha pénzre van szük­séged! — Na és? — vág vissza a feleség. — Mit panasz­kodsz? Azt hiszem elég gyakran megcsókollak! Nagy öröm A férj szorgalmasan mo­sogat a konyhában, a fele­sége újságot olvas. — Drágám — kérdi a feleség —, hányadika van ma? — Huszónegyedíke. — Akkor tizenkét nap múlva lesz a születésna­pod. Kapsz tőlem egy víz­hatlan órát, rendben? Nevelő játék Intellektuális küllemű úr lép be egy játékbolt­ba. — Intelligens játékot szeretnék venni hatéves gyermek számára, olyan játékszert, amely ráneveli a gyermeket arra, hogy részt vegyen a modem élet valóságában. A koros elárusító lassan megfordul, levesz a polc­ról egy nagy dobozt, és leteszi a pultra. — Azt hiszem, ez meg­felel — magyarázza. — Ez olyan építőkocka, ame­lyet bármilyen sorrend­ben raknak is fel, soha nem kapják meg a kívánt formát Alapos Indok Az egyik este a szolgá­latot teljesítő rendőr egy férfit csíp él aki az egyik bérház ablakán igye­kezett bemászni. Az iga­zoltatásnál meglepetten veszi tudomásul, hogy az illető ebben a házban la­kik. Csodálkozva kérdi meg: — Mondja, polgártárs, miért nem megy be az aj t<ki? — Azért kérem, mert ott vár a feleségem Igaza van Folyik a vizsga. Feltű­nően jó alakú lányra ke­rül a sor. — Kisasszony, először is mondja meg nekem, ki volt az első férfi? — De professzor űr — méltatlankodik a lány el­pirulva —, véleményem szerint a magánügyeim csak rám tartoznak! Nem probléma A lidó egyik kabinjából kiszól egy női hang: — Giovanni, már telje­sen levetkőztem, és most veszem észre, hogy kinn felejtettem a fürdőruhá­mat. Légv szíves, add be a kulcslyukon! ködös kaposvári Kossuth Somoppi Stéptap As MSZMP Somos? megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: javoki bela Szerkesztőbe Kaposvár, Latfnca Sándor u 2. Telefon: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somog* megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem urzttnk meg és nem adunk vissza, terjeszti; a Magyar Posta. Elö- ízetbető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. ElŐfl/eít*s* <!n tv; lapra 20 Ft. Index: 23 067 íúiii.’.jj uie^tsi i\^oaiüa­pan Vállalat kaposvári uzennetíöa. Kaposvár. Latinca S. u. ő. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom