Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

ÉV a világpolitikában Kuba nemzeti ünnepén Fokozódott a haladó erők aktivitása A televízió legutóbbi külpo­litikai fórumán kisebbfajta vi­ta kerekedett abból, hogy a jelenlevő újságírók melyiket tartják a legfontosabbnak az 1970-es esztendő nemzetközi eseményei Közül. Abban többé-kevésbé egyet­értettek — és ez e sorok író­jának a véleménye is —, hogy Európában a szocialista országok és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti viszony új alakulása az 1970. év legérdekesebb, leglátványosabb és egyben legfontosabb eseménye. Gondoljuk csak el: a bonni militarista, revansista körök úgyszólván 1970-ig a hivatalos kormánypolitika ' rangjára tudtak emelni követeléseket. Politikai vaknak kellett len­nie annak, aki nem fedezte fel ezekben a követelésekben az egész Európát fenyegető hábo­rús veszélyt! Nos, 1970-ben Willy Brandt nyugatnémet kancellár két nagy jelentőségű szerződést is aláírt: augusztusban Moszk­vában és decemberben Varsó­ban. A szovjet—nyugatnémet szerződés magába foglalja az erőszakról való lemondást és a második világháború után kialakult európai helyzet elis­merését, a lengyel—nyugatné­met okmányban pedig kiemel­ten szerepel az Odera—Neisse határ sérthetetlensége. Termé­szetesen látnunk kell, hogy ezek a szerződések még nin­csenek érvényben, hiányzik a ratifikálásuk, az, hogy a nyu­gatnémet parlament törvénybe iktassa őket, és így kötelezővé váljanak. A ratifikálásért folyó politikai küzdelem hosszúnak és hevesnek ígérkezik. Ez a politikai harc nemcsak a Rajna partján, hanem a vi­lágpolitika síkján is megkezdő­dött. Az Egyesült Államok is beleszól a nyugatnémetek dol­gába. dó jellegű: a haladó erők ak­tivitásának általános fokozó­dására. Ez az aktivitás külön­böző események folyamán kü­lönbözőképpen jelent meg. Említhetjük a szocialista or­szágok nagy kezdeményezésé­ben, az európai konferencia előkészítésében elért haladást, amelyben a magyar diplomá­cia is tekintélyes részt vállal. A Szovjetunió sikerrel zárta ötéves tervét, az NDK tovább növelte nemzetközi tekintélyét. Csehszlovákiában eredménye­sen folytatódik a konszolidá­lódás — hogy csak néhány szocialista ország példáját em­lítsük. S ami még ennél is több: a szocialista világrend- szer egészének létezése és fejlődése meghatározó ha­tással van minden lénye­ges nemzetközi esemény alakulására. Látványos bizonyítéka ennek például az amerikai imperia­lizmus indokínai politikájának kudarca. Szoros összefüggés­ben van mindez a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének erősödésével. Az egész év története igazolja, hogy az 1969-ben megrende­zett moszkvai tanácskozás he­lyesen jelölte meg a kommu­nista és munkáspártok köve­tendő politikájának vonalát. Az amerikai magatartás az év végére érezhetően negatí­vabbá vált Vietnam és a Kö­zel-Kelet ügyében. Nixon el­nök azzal fenyegetőzik, hogy felújítja a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területének bombázását. Mindenesetre nagy erővel folytatják a hábo­rú »vietnamizáíását«: az ame­rikai katonák — egyre vonta- tottabbá váló — kivonását, a §aigoni bábrezsim hadseregé­nek felduzzasztásával, felfegy­verzésével akarják ellensú­lyozni. A háború 1970-ben egyébként indokínai mérete­ket öltött: amerikai segítség­gel puccs tört- ki Kambodzsá­ban. A hadi helyzet pél-Viet­nam ban sem változott: az amerikai erőfeszítések hiábavalóknak bizonyul­tak; a Johnson, majd Ni­xon által annyiszor ígért »■győzelem- ugyanolyan el­érhetetlen ma, mint volt 1965-től kezdve minden esztendőben. Sajnos, az amerikai kormány korántsem vonja le e helyzet­ből a szükséges következte­tést A Közel-Keleten 1970 au­gusztusában sok reménnyel kecsegtető tűzszünet jött létre, bizonyos fokig éppen az ame­rikai külügyminiszter — Ro­gers — javaslatainak figye­lembevételével. Csakhamar kiderült azonban, hogy az amerikai kormány nem gondolta komolyan a Ro- gers-tervet, Izrael még kevésbé. Négy teljes hónap telt el anél­kül, hogy megkezdődtek volna — akár közvetve is Jarring közreműködésével — az arab —izraeli tárgyalások. Csak ép­pen e napokban mutat — va­lószínűleg taktikai megfonto­lásokból — némi hajlandósá­got az izraeli kormány. A Közel-Kelet volt 1970-ben a világ legmozgalmasabb tér­sége. Az év utolsó hónapjai­ban pedig jelentős politikai kí­sérlet kezdődött az EAK, Lí­bia, Szudán és Szíria szövet­ségének szorosabbra fűzése végett. Az év eseményeinek áttekin­téséből nem maradhat ki a chilei Unidad Popular, a Népi Egységfront nagy győzelme: dr. Allende személyében baloldali, marxista köztár­sasági elnöke lett a dél- amerikai országnak, a kor­mányba bekerültek kom­munisták is; hozáláttak a földreformhoz, a bányák államosításálhoz. Külpolitikai téren pedig bő­vülnének Chile és a szocialista országok kapcsolatai. Mindez ígéretes Latin-Amerika egészé­nek jövője szempontjából. Nem egy politikai megfigyelő azt jósolta, hogy a 70-es év­tized Latin-Amerika változá­sának évtizede lesz. Pálfy József Walter Ulbricht szilveszteri beszéde Vfalter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke az NDK rádiója és televíziója által su­gárzott szilveszteri beszédében az elmúlt esztendő eseményei­re tekintett vissza. Meghatáro­zó jelentőségűnek minősítette a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak, a béke és a biztonság érdekében ki­fejtett erőfeszítéseit. Nyugat-Berlin problémájá- .*ól szólva hangsúlyozta: lát­hatóan eljött az ideje, hogy olyan megállapodások szüles­senek, amelyek megakadályoz­zák Nyugat-Berlin zavaró ak­ciókra történő felhasználását és így lehetővé teszik a nor­mális kapcsolatok kialakítá­sát. Ezzel összefüggésben hi­vatkozott az NDK javaslatára, amely szerint kész megállapo­dást kötni az NSZK-val a köl­csönös tranzitforgalomról. Ki­emelte, hogy ennek előfeltéte­le: minden zavaró tevékeny­ségnek, az NSZK minden jog­ellenes állami ténykedésének, továbbá minden revansista és fasiszta fellépésnek a felszá- nolósá Nyugat-Berlinben. Rámutatott, hogy az NDK kormánya kész szerződésileg rendezni kapcsolatait a nyu­gat-berlini szenátussal. Hozzá­tette, hogy ez messzemenően kielégítené a nyugat-berlini lakosság igényeit is. Az egész világon megköny- nyebbüléssel fogadták Franco tábornok szerdai \ döntését, amelynek értelmében megke­gyelmez a burgosi per hat ha­lálra ítéltjének. Az emberi jogok védelmére alakult belga társaság részé­ről nyilatkozatot adtak ki, amelyben ugyancsak üdvözlik a tényt, de hangsúlyozzák: Ma tizenkét éve,« «59. év­re virradó éjszakán, drámai gyorsasággal zajlottak le a kubai népi felkelés záróak­kordjai, s a főváros elfogla­lásával a forradalom győzel­me január 1-én beteljesedett. Hosszú út, kemény harcok sorozata előzte meg ezt a na­pot. Fidel Castro 17 tagú cso­porttal kezdte meg a fegyve­res küzdelmet a Batista-rend- szer megdöntésére, mozgalma azonban csakhamar az egész nép ügyévé vált. Batista rém­uralma Kubában a legkegyct- lenebb latin-amerikai dikta­túrák között is különösen hírhedt volt: börtöneiben több mint húszezer hazafit gyil­koltak meg. A szigetország gazdasága teljes egészében az Egyesült Államok függőségé­ben volt. A nép mérhetetlen politikai, gazdasági és társa­dalmi elnyomottsága tette, hogy Fidel Castro felszaba­dító mozgalmához tömegesen csatlakoztak a munkások, pa­rasztok és véget vetettek Ba­tista uralmának. Az Egyesült Államok akko­ri vezetői hamar felismerték, hogy Kubában minőségileg más jellegű fordulat történt, mint amilyeneket a sűrű la­tin-amerikai puccsok során megszoktak. A kubai forra­dalom a belpolitikában a de­mokratizmust, a népjogok ki­térj esetését hozta, külpoliti­kailag pedig szilárdan anti- imperialista lett. Nem csoda, hogy az Egyesült Államok rögtön megszakította diplo­a legrosszabbat ugyan sike­rült elkerülni, de ez még nem ok arra, hogy optimisták le­gyünk Spanyolország jövőjét illetően. A Vatikán szóvivője meg­erősítette, hogy VI. Pál pápa üzenetet intézett Franco tá­bornokhoz, amelyben kérte a halálos ítéletek megváltoztatá­sát. máciai kapcsolatait a forra­dalom kormányával, és min­dent elköv.zU annak meg­döntésére. Befogadta, pénzel­te és felfegyverezte a kubai nép ellenségeit, a Batista- rendszer híveit; zsoldosokat toborzott, ssabotöröket, me- rény'ct--‘ ">?>d intervenciós csapatokat küldött a népha- t ilom may Öltésére. De min­den imperialista merénylet meghiúsult Kubában, és a jv.gríi fellelte első szabad ama ró érhetett a szocia­lista építés ltjára. A forradalmi erők Kubá­ban névmásak a zsarnokság elleni harcban, hanem az új társadalom építésének idősza­kában is legendás tetteket hajlottak végre: felvették a küzdelmet a tudatlanság, az elmaradottság, a népbetegsé­gek ellen; lakásokat, gyára­kat építettek és hozzáláttak a koszerű népgazdaság meg­teremtéséhez. A népi forradalom 0veimé­nek évfordulóján meleg sze­retettel köszöntjük a kubai népet és vezetőit. Ismerjük hősies küzdelmüket, eredmé­nyeiket, de a nehézségeket is, amelyekkel az új élet megte­remtése során kell megküzde­niük. Meggyőződésünk, hogy a kubai nép — kommunista pártjának vzetésével — sike­resen teljesíti feladatait, megvédi a forradalom vívmá­nyait, felépíti a szocialista társadalmát, és követendő példát mutat az egész nyugati kontinens felszabadító moz­galmainak. Koppenhágában Baunsgaard miniszterelnök, BécSben Kreisky kancellár kifejezte azt a véleményét, hogy az ítélet megváltoztatásában a nemzetközi közvélemény fel­háborodása játszott szerepet. U Thant ENSZ-főtitkár ugyancsak elégedettségét fe­jezte ki a döntéssel kapcso­latban. SÍKÚ Luigi Longo, az Olasz KP főtitkára az Unitéban közzé tett újévi üdvözletében leszö­gezi: Az 1971-es év a spanyol fasizmusra mért csapással kezdődik. Franco döntésének visszhangja A legrosszabbat sikerült elkerülni »Megmenekültek! Franco meghátrált* — ezzel a cím­mel közölte csütörtökön az Humanité az első oldalán a ha­lálra ítélt hat burgosi vádlott képét, amint a börtön rá­csai mögött állnak. A kép aláírása a következő: »Erőseb­bek, mint a fasizmus; erősebbek, mint a halál*. Az év második felében so­kasodtak a jelek arra, hogy Washingtonban Ni- . xon elnök valamilyen »ke­ményebb« politikába kezd. Az amerikai kormány fokozta nyomását NATO-beli szövetsé­geseire; igyekszik visszatartani őket a szocialista országok ja­vaslatának elfogadásától. Az európai biztonsági értekezlet előkészületeit, amelyeket már több NATO-állam diplomáciá­ja is megkezdett, az ameri­kaiak fékiam akarják. E ponton irányítanám rá a figyelmet a múlt év politikai fejleményeinek legfőbb voná­sára, amely az európai bizton­ság problémakörétől a latin­amerikai változásokig, uralko­Brazília r Újabb lista a kiadandó foglyokról Giovanni Bucher elrablói újabb kiegészítő listát küld­tek a brazil kormánynak azokról a politikai foglyokról, akiknek szabadságát követelik a svájci nagykövet kiadásáért. A hírt az UPI hírügynökség­gel egy Rio de Janeiró-i újság szerkesztősége közölte. Az említett újság szerkesztősége telefonértesítést kapott, hogy Rio de Janeirö Catete nevű kerületében egy . ivóban he­lyezték el az okmányt. A 25 névből álló listát a hatóságok már megtalálták, és most ta­nulmányozzák. Bucher ezt a papírt is alá­írta. FÜGGETLENNÉ VÁLT: 1. TONGA KIRÁLYSÁG: 1970. június 4-én függetlenné vált 699 négyzetkilométer te­rületű, 81 ezer lakosú sziget- csoport korábban brit védnök­ség volt. Az ország a Brit Nemzetközösség tagja. Fővá­rosa Nukualofa (16 ezer la­kos). 2. FIDZSI-SZIGETEK: 1970. október 10-én függetlenné vált ország korábban brit gyarmat volt. a 18 272 négy­zetkilométer területű, 519 ezer lakosú állam az ENSZ 127. tagországa lett, tagja a Brit Nemzetközösségnek. Fővárosa Suva (50 ezer lakos). ALKOTMÁNYJOGI VÁLTOZÁSOK: 3. KONGÓI NÉPI KÖZ­TÁRSASÁG: 1970. január ele­jén kikiáltották a népköztár­saságot. A nem kapitalista úton fejlődő Kongó Köztársa­ságban! Kongó/Brazzaville) a szocialista társadalom létreho­zását tűzték ki célul. 4. GAMBIA: 1970. április 24-én kikiáltották a köztársa­5. GUYANA: 1970. február 23-án kikiáltották a Guyanái Szövetkezeti Köztársaságot. Mindkét ország korábban monarchia volt, élén az an­gol királynőt képviselő kor­mányzóval. A Nagy-Britan- niához fűződő kapcsolatok azonban továbbra is biztosít­ják azt, hogy a Brit Nemzet­közösség tagíai maradjanak. 6. RHODESIA: Az 1965 óta törvénytelenül uralmon levő fehér telepes kormány kikiál­totta a köztársaságot. A Smith-rezsim ezzel a lépéssel az utolsó alkotmányjogi kap­csolatot is elszakította Nagy- Britanniától. 7. KAMBODZSA; A jobbol­dali puccsal hatalomra került Lon-Nol rezsim 1970. novem­berében kikiáltotta a ' köztár­saságot. a DÉL-JEMEN: A Dél-je­meni Népi Köztársaság nevét az új alkotmány életbelépésé­vel egyidejűleg Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságra változtatták. 9. OMÁNI SZULTÁNSÁG: A palotaforradalmat követően trónra került új uralkodó a feudális tagolódás megszünte­tésével egyidejűleg a korábbi Maszkát és Omán elnevezést Ománi Szultánságra változtat­ta. A központosítással szem­ben az ország belsejében , az Ománi Imamátus, a déli part­vidéken pedig Dhofar parti­zánjai küzdenek az elszakadá­sért. INDIA: Manipur (10) Tri­pura (11) szövetségi területet és Meghalaya (12) korábban Assam államon belül létreho­zott autonóm területet állam­má szervezték át. (Maghalaya és Assam fővárosa egyaránt Shillong.) 13. OLASZORSZÁG: Létre jöttek az 1946-os alkotmány­ban előírt helyi önkormány­zattal felruházott régiók. Szá­muk a korábban megalakított 3 autonóm régióval együtt 20. NÉVVÁLTOZÁSOK: 14. SZOVJETUNIÓ: Lu­ganszk város és terület neve 1970. január 4. óta Vorosilov- grád. 15. MAGYARORSZÁG: 1970. április 22-én Tiszaszederkény felvette a Leninváros nevet. 16. LIBIA: Weelus Field az 1970 júniusában megszünte­tett amerikai légitámaszpont neve Ibn Okba lett MAURITÁNIA: (17) Port- Étienne neve Nouadhibou, (18) Fort Trinquet neve Bir-Mögh- reir lett, (19) Fort Gouraud neve F’Dérick. KONGÓ/KINSHASA: (20) Albertville új neve Kalemie, (21) Ponthierville új neve Ubundu. 22. KAMBODZSA: Sihanuk- ville kikötőváros új neve Kompong Som. FONTOSABB GAZDASÁG- FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSOK: 23. AUSZTRÁLIA: 1970. feb­ruár 23-án megnyílt á transz­ausztráliai vasút. A 4880 km hosszú vasútvonalon korábban a különböző nyomtávok követ­keztében csak átszállással le­hetett a Perth—Brisbane utat megtenni. 24. IZRAEL: Eilat és Migdal Ashqelon között megépült a 60 millió tonna évi kapacitású kőolajvezeték. 25. EAK: Elkészült az Asz- szuáni gát és vízi erőmű, amelynek teljes kapacitása 2100 MW, és évi 10 milliárd kWó villamosáramot termel. 26. IRÁN: Megépült a szov­jet—iráni földgázvezeték a szovjetunióbeli Asztara váro­sig. A vezeték főgerince 1104 km hosszú, az iráni leágazá­sokkal együtt teljes hossza 2340 km. Jelenlegi átbocsátó kapacitása napi 16,9 millió köbméter gáz, amely napi 63 millió köbméterig fokozható. 27. Megépült Malawi és a Mozambik portugál gyarmat Nocala kikötőjéig vezető 100 km hosszú vasút, amelyen ke­resztül meggyorsul majd az ország külkereskedelmi for­galma. 28. ÉSZAKI-TENGER: Nor­végia partjai előtt jelentős kőolajkészletet találtak. Az olaj jó minőségű, kéntartalma nagyon alacsony, mennyiségét 1 milliárd tonnára becsülik. 29. SZOVJETUNIÓ: Megnyílt a nemzetközi forgalom előtt is a szibériai légifolyosó, amely Tokió és a nyugat-európai vi­lágvárosok közti légiösszeköt­tetést biztosítja. Az új útvo­nal megnyitása legalább 4 órá­val rövidíti meg az utazást. 30. ALGÉRIA és TUNÉZIA között kijelölték a határt az eddig vitatott 250 km hosszú Bir Romane és Fort Saint köz­ti szakaszon. A vitatott El- Borma kőolajmezőn (1969-ben 3,9 millió tonna olajat ter­meltek) lehetővé válik mind­két ország részéről a kiterme­lés. 31. IZLAND: 1970. március 1-én teljes jogú tagként csat­lakozott az Európai Szabadke­reskedelmi Társuláshoz (EFTA). j 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. január 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom