Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

Somogyiak egy hírneves somogyinál LÁTOGATÁS A 75 ÉVES BERNÁTH AURÉLNÁL Megalakult a pedagógiai társaság A z idős mester megha- tottan fogad­ta a két ven­déget: — Ez nem várt megtisz­teltetés. Mi új­ság szűkebb hazámban ? Németh Fe­renc, a Somogy megyei Pártbi­zottság első tit­kára válaszol a meleg fogadta­tásra: — A szülő­föld nevében köszöntjük, egy kicsit ugyan megkésve, a 73 éves Bemáth Aurélt Kocsis László, a megyei pártbizottság osztályvezetője átadja a somogyiak ajándékát, a szép buzsáki hímzéseket és a megye múltjáról, jelenéről szóló ízléses kötetet. — Vallomások Somogyról — olvassa a könyv címét a két­szeres Kossuth-díjas festőmű­vész. — Kellemes cím. És So­mogyról van mit vallani. Ér Is mindig szívesen tettem, és teszem ma is. S máris rajzanak az emlé­kek. — Nemrég jártam Kaposvá­ron — beszéli lendületesen a korát meghazudtoló fiatalosan, rugalmasan mozgó mester. — Ott él az öcsém, aki postahi­vatalt vezetett. S az ecsettel, tollal egy­aránt nagy erővel valló Ber- náth Aurél most arról beszél, mennyivel szebb ma az élet a Tv-jegyzeí RENATA A cím egy név. A péntek es­te vetített tv-film címe lát­szatra többet mond — így utó­lag azonban már nem. Mert Renata nevéhez már hozzátar­tozik története, egyszerűen halála is. A halál éppen várat­lanságánál, véletlenszerűségé­nél fogva félelmetes. Az a ha­lál, amelyet maga vállal az ember, általában elítélendő. Általában. Persze a mai etika korántsem tartja olyan egyér­telműnek az önként vállalt pusztulást — Renata halála is sokkal inkább tett vagy maga­tartás. Nem beteges, lélektani, hanem nagyon is érthető, em­beri oka van. (Jóllehet ez az ok hosszú és megrázó lelki krízis. következtében válik okozattá; tetté, az önkéntes halál elhatározásává.) Azt mondják, az az igazán értékes — mozivászonra vagy képernyőre ültetett — irodal­mi feldolgozás, amely nem puszta reprodukció, hanem sa­ját belső műfaji törvényei alapján kiteljesedett önálló műalkotás. Dömölky János rendező—író (Zawiesky: Kiál­tás a világűrbe című novellá­ja alapján) erre tett kísérle­tet a Mindannyiotok lelkiis­merete megnyugodhat című tv-filmben. A feldolgozásra kínálkozó irodalmi anyag — skizofrének kivégzés előtt, a falon kívüli társadalom ijedt vonaglása és fáradt lelkiismerete meg a halált vállaló orvosnő történe­te — egyszerű és nem lelki traumákat vizuális látványos­sággá növelő tv-játék maradt. Szemes Mari egyszerűen ját­szott egész végig: nem szen­vedélyes arcjáték és ripacsko- dó nosztalgia, hanem egészen sok apró rezdülés, egy lépés­ben, egy kézmozdulatban elka pott, kifejezett lelki válasz­adás jellemezte. A halálba hervadt szerelemben elhatá­rozást nyert a hősiesség — betegek között, emlékek kö­zött, négy fal között. A hely­zetek, a képek hangulata tö­mött és feszült; — éppen ezért kár volt ragaszkodni a jobban jellemző mozdulatok mellett és a kifejezőbb némaság helyett a hosszú monológhoz. Több merészséggel, még távolabbra kerülve a novellától — an­nak inkább gondolatiságához ragaszkodva csupán — még filmszerűbb, még tévészerűbl lehetett volna ez az alkotás. Hasonlóképpen ezt a néma mégis sokat mondó helyzet­teremtést kellett volna ki hasz nálnia a még élesebb, még fe hérebb kórházi környezettel akár ennek a színnek díszle­tekben kiemelésével. Akár­hogy is — az őrültek bomlott világa, a töredezett lépcsőjf intézet — az ártatlanok mene­dékhelye volt, és tisztább volt mint a második világháború véres, sáros áradata. Persze a fenntartás egyálta­lán nem hallgattathatja el e sorok írójának dicsérő szándé­kát. Mert dicsérhető ez a tv-já­ték magáért, a darabválasztá- ",ért, dicsérhető mértéktartóan modern — és nem modern- kedő — ízlésvilágáért, dicsér­hető a konfliktusért, mely e nézőkből az asszociációk ha­talmas sorát váltotta ki. Különös szerepet kapart a kapkodó lélegzet és a tekin­tet. Egy szót sem szólt öze La *os, de játéka, virágot marko­ló együgyű lelkiismeretű alak­ja szánalmas szimbólummá nőtt. A szegényes gyermeki érze­lemvilág, a korcs gondolatok n riadt tekintet annyi és olyan mély tragédiát hordozott, hogy azt a leírt szó idézheti csu- oán, de visszaidézni képtelen. Érdemes lenne szólni Latino- vits Zoltánról, Dégi Istvánról Érdemes lenne szólni az ope -atőrök munkájáról. Röviden: nagyszerű egész hű és nem avuló társadalom -ajz Renata orvosnő nagyon emberi története az emberte­lenség korából. Tröszt Tibor Változatos program a téli szünetre A csaknem háromhetes téli vakációra az iskolákban váltó zatos programot állítottak ösz.- sze a napközisek részére. Sor kerül majd egyebek között kö­zös mozi-, színház-, múzeum és tárlatlátogatásokra, szakko ri foglalkozásokra, kiránduló sokra, helvtörténeti érdekessé gek megtekintésére. Jól ki­egészítik a szünidei programot a rádió és a televízió gyermek­műsorai, amelyeket úgy váló »attak össze, hogy jó szóra kozást, hasznos időtöltést biz tosítsanak a kisdiákoknap, s a felsőbb osztályokba vagy a középiskolába járóknak. Sziti lén gazdag, változatos program várja a szünidőben a>tanulóií iúságot az úttörő- és művelő dési házakban, a KISZ-klu- bokban. somogyi tagozata Tegnap Kaposváron a Latinca Sándor Művelődési Köz­pont klubtermében megalakult a pedagógiai társaság So­mogy megyei tagozata. »Örömmel és várakozással tekintünk e tevékenység elé« — mondta Horváth Lajos, a Somogy me­gyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője, az ülés elnöke, köszöntőjében. A pedagógiai társaság országos főtitkára, dr. Simon Gyu­la nyilatkozott lapunknak. pannon tájakon, mint az ő gyermekéveiben volt. — Van az öcsémnek egy kis kocsija, azzal jártuk be Ka­posvárt. Gratulálok. Én ott minden zugot ismertem, de ez a mai Kaposvár úgy tárulko­zott ki előttem, mint egy is­meretlen ifjú világ. Kedves, friss kedélyes világ. Gyárke­mények, üzemek, színes új vá­rosrészek. Nagyon kitágult a horizont. —■ Kaposvár ma már közel hatvanezres város — magya­rázza Németh Ferenc —, To- ponár és Kaposfüred is hozzá tartozik. A művész ámul a változáso­kon. S nemcsak a külső kép változásai érdeklik, inkább az atmoszféra, a kedély és a gon- dolátvilág formálódása. S fő - ként a szellemi igények sűrű­sége, amint azt maga is ta­pasztalta. — Hallom, gondolnak a mű­vészekre is — mondja a me­gye vezetőinek. — Művésztelepet építünk a Kapós-hegyen — feleli Né­meth Ferenc —, kétszobás, műtermes lakásokkal. — Kiállítótermet is terve­zünk hozzá — egészíti ki Ko­csis László. Bemáth Aurélnak tetszik a terv. S a meghívás is, hogy ■töltsön mirtél több időt So- mooyban. Arról is szó esik, ho«v a somogviak szívesen me"”endeznék műveinek gyűj­teményes kiállítását. — Jártam a megyei könyv­tárban — folytatja a mester. — El voltam ragadtatva. Pá­ratlan intézmény. Marcaliról beszélgetnek, a művész szülőfalujáról. — Oda is el-eljárogatok.'Saj­nos, a szülői ház tönkrement. Volt egy szép kertünk, annak sincs már nyoma sem. A falu viszont megszépült, megfiata­lodott. Ott voltam az új könyv­tár megnyitásán. S hallom, az­óta szálloda Is épült. Ez iga­zán nagy fejlődés. Arról vall, hogy a szülőfalu­jában is megváltozott a köz­szellem, s ez tetszett neki a legjobban. A közös dolgok s a világ dolgai iránt való nagy érdeklődés. — Marcaliban hét ügyvéd volt gyermekkoromban. A - apám is az volt. Az embere! mesterségesen csinálták a per patvarokat. Én még az első ví lágháború előtt születtem, mi­kor látszólag »tömény béke-«, üres csendesség uralta a vilá­got. De a látszólagos nyuga­lom tele volt feszültséggel: mindenki érezte, hogy így nem mehet soká. Mivel a nép ak­kor nem beszélhetett úgy, mint ma, a sok fojtott indulat a gyűlölködések és perpatvarok szelepein át tört ki az embe­rekből. Még ismerősei is élnek Mar­caliban. A sors különös játé­ka, hogy hajdani kedves isko­lamestere alig néhány évvel ezelőtt halt meg. Vele különö­sen szőrös kapcsolatot tartott. A művész nyitott szemmel jár szülőföldjén, örül a fejlő­désnek: hogy Nagyatád hama­rosan város lesz, iparral, szép városközponttal, hogy Siófokon is eltűnnek a bódék, az al­kalmi épületek, és a Sió meg a Balaton festői találkozásánál korszerű fürdőtelep várja majd az üdülőket, örül annak, hogy a kaposvári színház át­alakítását tervezik. (Ott volt annak idején az öreg színház megnyitásán. Mint ifjú mű­vészjelölt, ő festette Az ember tragédiájához a falanszter dísz­leteit.) Kifogásait is szóvá teszi. A fonyódi Balaton-parton — úgy mondja — csodálatos strandot lehetne létesíteni, ha a vasút­vonalat elterelnék onnan. S nagy lehetőségek rejlenek a táskái termálvíz hasznosításá­ban is. És miért nem kap a klasszikusan szép kaposvári megyei tanácsháza stílusához és rangjához illő hófehér kön­töst. Mint »kormányzóépület", vagy mint leendő múzeum is sokkal impozánsabb, hatáso­sabb lenne úgy. B emáth Aurél újra fella­pozza a Vallomások Somogyról című köte­tet. A festmények, szobrok re­produkcióit nézi. — Tehetséges emberek. A somogyi tehetséges nép, és mt igazan megmutathatja, hogy mennyire az. így jó 75 évesnek is lenni, ha az ember látja, hogy rendre megvalósulnak if­júkori álmai. A somogyi vendégek meleg kézszorítással búcsúznak a ne­ves földitől. Közös meggyőző­désük, hogy Somogy jóban- osszban számon tartja fiait, és 'omogytól nem lehet elsza :adni. Kékesdi Gyula BEVEZETŐJÉBEN Gavora Zoltánná, a Pedagógus Szak­szervezet megyei bizottságá­nak titkára arról beszélt, hogy a szocialista nevelésügy szelle­mének jegyében jött létre a pedagógiai társaság, és a most alakuló somogyi tagozat a ti­zenötödik már az országban. Köszöntötte a baranyai tago­zat vezetőjét is, aki később-’ felszólalásában már tapaszta­latcserére hívta a somogyi pe­dagógusokat. Dr. Kelemen Elemér, a me­gyei továbbképzési kabinet ve­zetője arról a tevékenységről Számolt be, amely megelőzte a somogyi tagozat alakulását Elmondta, hogy a nevelésügy nek, a pedagógusok közéleti tevékenységének milyen év­százados hagyományai vannak már megyénkben, s ez a múlt az elődök tiszteletreméltó erő- feszítése kötelez is egyszers­mind. A tagozat tevékenységé­nek a lényege az lesz, hogy a pedagógusok a tanítás elméi? tében és gyakorlatában neve­léselméleti, szakmódszertani vonatkozásban a megvitatás lehetőségére, fórumra találja­nak ebben a tagozatban. Az előkészítés tevékenysége bebi­zonyította azt is, hogy mind alaposabban meg kell ismer­ni pedagógustársadalmunkat és összefogni annak értékeit. Dr. Simon Gyula főtitkár beszélt az országos tapasztala­tokról, s elmondta azt, hogy az ötödik nevelésügyi kongresszus előkészítésében milyen szere­pe volt a pedagógiai társaság­nak. Tevékenységének egyik iránya a pedagógiai ismeret- terjesztés korszerűsítése, de részt vállal a most készülő if­júsági törvény előkészítésében is. Nemsokára folyóiratot In­dít majd Embernevelés cím­mel. A társaság küldetése nemcsak az, hogy nyomon kí­sérje a tudományos kutatáso- 1 kát, a pedagógusok gyakorla­tában született, vagy születő neveléselméleti, neveléstörté­neti, szakmódszertani eredmé­nyeknek is teret, publikációs lehetőséget akar biztosítani. A pedagógiai .társaság szoros kapcsolatban áll a szakszerve­zettel, és feladata az is. hogy a társadalomtudományok töb­bi ágaival intenzív kapcsolatot teremtsen. A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a megyei tagozatok ne zárkóz­zanak el egymástól, henem le­gyen folytonos a tapasztalat- csere. Megválasztották a somogyi tagozat tisztségviselőit. Az el­nök Asóth Gyula balatonszár- szói pedagógus lett, a titkár Szeléndi Gábor, a tanítóképző intézet oktatója. Szeléndi Gá­bor ismertette a tagozat tevé­kenységét is, elmondta, hogy neveléselméleti, vezetéselmé­leti, oktatáselméleti és nevelés- történeti munkacsoport alakul. Az ülésen felszólalt Kocsis fjászló is, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Somogv me­gyei B’»ottsáfának osztályve­zetője. Biztosította a tagozatot a megvet pártvezetés támoga- •ásáról, és felhívta a figyelmet arra, hogy ' érdemes e tevé­kenységbe minél több pedagó­gust és oktatási intézményt bevonni. Dr. Simon Gyula főtitkár nyilatkozott lapunknak: — A TÁRSASÁG lelkes pe­dagógusok csoportosulása, mindenben kell segítenünk az oktatás és a nevelés ügyét. Ügy vélem, fontos feladatuk az is, hogy megvizsgálják, hol tart az oktatási reform megvalósítása, felmérjék az eredményeket és a lehetőségeket. A társaságot ■ellenező működési forma alap­vetően társadalmi jellegű — az önkéntesség alapján. Ankétok, viták, megbeszélések jellem­zik, s a pedagógusok tenni akarása, segíteni akarása. T. T. A Baláss János Képzőművészeti Kör jubileumi kiállí.ása Az ünnepi látogatás után hamarosan még egyszer a ka­posvári Balázs János Képző­művészeti Kör nevével talál­kozhat lapunkban az olvasó. A húszéves szakkör a szüle­tésnapon szép kiállítással lep­te meg a várost, illetve a me­gyét. Nemcsak illendőség Írat­ja most e sorokat, mert úgy vélem: az év egyik legrango­sabb képzőművészeti kiállítá­sát láthattuk a Latinca Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pontban. A kiállítást az alkalomhoz méltóan nagyobb összefüggés keresésével néztem, úgy pró­báltam egymás mellé rakni magamban a képeket, szobro­kat, domborításokat, hogy azokból megkapjam a húsz­éves szakkör »eletet- is. Hogy mi történik a szakkörben, mit tanulnak meg a beiratkozott tagok, illetve milyen tehetsé­get, önállóságot hordoznak ők magukban ? Egy-egy ilyen szakkör cél­ja, feladata világos előttünk korszerű ‘ ízlésnevelés, kultu rált »néző« nevelése, és csal; másodsorban a kiválasztás és a képzőművészeti pályára va ló irányítás, a felvételire való felkészítés. Kossovics Gábor, Szirma Zoltán, Szirányi István, Tibo jászló valószínűleg — művei! így mutatják — művészpályá lyára készülnek. Kossovics Gá bor elsősorban fogalmi kifeje .lóerejével hívja föl magára a néző figyelmét (Gondolat a halálról. Támadás). De a deko -atív rajzosság is épp így jel lemezheti (Levelek)'. 0 már olyan szakköri tag, aki tehet­sége javát egyénien tudja ad ni. Szirmai Zoltán is. öt a vo­nalak izgatják leginkább, csak néha alkalmaz folthatást. (Táj Témavariációk, Mese, Alföld táj). Vonalai mozgalmasságot fejeznek ki (Beat-illusztráció: Szirányi István kedvelt ki (ejezési módja a folthatás. / Falusi udvar szép hatású föl tokból áll, Táj és kompozíci című műve is figyelemre méi tó. A kiállítás azonban — úg érzem — egy nagyon célszerű technikával, stúdiummal adó maradt: a skiccel, a gyorsan reagáló ceruza és toll vona­laival, a gyorsvázlatokkal Tudjuk, hogy ezeknek eleven frissessége milyen nagyszert lehet. Tibol László .Székelyka­puja is tetszett, a Csősz és az 1919 is. Bükki Imre akvarell tája, Szabó Éva Gótika I. é: II. című tusrajza, Tóth József né Tanulmányfeje, Polotái Mária kedves grafikája. A szobrászkör »kisöccse* r húszéves Balázs János képző művészeti szakkörnek. Bor. István szobrász vezetéséve jelentős munka indult meg it nem régen. Növendékeinél munkái is helyet kaptak a ju bileumi kiállításon. Lamping Tamás két ügyes rézdomborí­tással és egy Tanulmányfejjel ■zerepel. Burucz András, ifj. Ungvári Károly és az ő plasz­tikáin is látszik, hogy most is- nerkednek az anyaggal. S nagyon stílusosan — ez is ész- -evehető. Kaposvár képzőművészeti zlésnevelésének jelentős fóru :na a Balázs János Képzőmű vészeti Kör. Két vezetőjét - - Huisz Györgyöt és Gerő Kát mért — miniszteri dicsérő ok­levéllel tüntette ki Ilku Pál nűvelődésügyi miniszter, a "negyei tanács pedig pénzju­talmat adott át a jubileumi kiállítás megnvitóián a két művésznek. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. december 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom