Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

NSZK A lakosság többsége egyetért a lengyel-nyugatnémet szerződés aláírásával Husszein — Nixon megbeszélés A Fehér Ház szóvivője sze­rint Nixon amerikai elnök az arab—izraeli tárgyalások mi­hamarabbi felújítását sürgette vendégénél, Husszein jordániai uralkodónál. A szóvivő jelezte egyszers mind, hogy Husszein gazdasá­gi és katonai segélykérése nem talált süket fülekre Washing­tonban. A kongresszus mast tárgyal a Jordániának szánt 30 millió dollárról. Diplomáciai források szerint Nixon a keddi 55 perces találkozón biztosítot­ta vendégét arról, hogy az Egyesült Államok »-gondosan fogja tanulmányozni annak a lehetőségét, miként juttathatná Jordániát újabb katonai se­gélyhitelekhez-». Vegyipar, gépgyártás, mezőgazdaság Folytatja tanácskozását a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Tegnap a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka folytatta az első nap beterjesz­tett tervjavaslat és költségve­tési tervezet vitáját. Nem csupán a küldöttek, ha­nem az egész szovjet közvé­lemény behatóan tanulmá­nyozza Bajbakov miniszterel­nök-helyettes és Garbuzov pénzügyminiszter konkrétu­mokra, számokra épülő beszá­molóját. A jövő évre Vonatkozó költ­ségvetés tervezetről és tervja­vaslatról szóló expozék gazdag adattárából világosan kitűnik, hogy ti szovjet állam milyen területekre kívánja összponto­sítani erőfeszítéseit a jövő esz­tendőben, illetve a következő ötéves tervidőszakban, miután az 1971-re kitűzött elvi jelle­gű feladatok nyilvánvalóan hosszabb távra is szólnak. En­nek megfelelően az elkövetke­zőkben fokozott hangsúly esik a tudomány és a technika vívmányainak az eddigi­Burgosi per Hat halálos ítélet kérte az ügyész két napon belül várják az íté­let kihirdetését. Amennyiben a bíróság halá­los ítéletet hoz, ezt a katonai körzet parancsnokának jóvá kell hagynia, és tájékoztatnia kell róla a madridi kormányt. Ezután már csak az államfő. Franco tábornok módosíthat rajta. (MTI) nél gyorsabb népgazdasá­gi alkalmazására. Radikálisan le akarják rövi­díteni a találmányoknak és ésszerűsítéseknek eddigi,- vi­szonylag nagy átfutási idejét. Kiemelt helyet kap a jövő évi tervben az elektroenergeti- ka, a vegyipar, a gépgyártás, valamint a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése. J A beszámolók és a képvise­lők hozzászólásai egyaránt alá­húzzák a szovjet politikának azt az állandó jellegű sajátosságát, hogy szünte­len erőfeszítéseket tesz a lakosság életszínvonalá­nak emelésére. Bár még korai lenne a szov­jet parlament decemberi ülés­szakának mérlegét megvonni, annyi máris megállapítható, mind a beszámolókban, mind pedig a felszólalásokban a tárgyszerű elemző módszer do­minál, amely láttatja az ered­ményeket, ugyanakkor szóvá teszi a még létező gyengesé­geket. A vita egyik legfőbb motívuma a szovjet gazdaság óriási tartalékai feltárásának és kiaknázásának erőteljes sür­getése. (MTI) DECEMBER 10: Hz emberi jogok napja AZ EMBERI JOGOK NAP­JAKÉNT ünnepük meg de­cember 10-ét szerte a világon. 1948. december 10-én fo­gadta el és deklarálta az Egyesült Nemzetek Szervezete az általános emberi jogokat. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ettől az időpont­tól kezdve — születése nap­jával — az emberi jogok nap­ját jelenti. A deklarációt többször bő­vítették, először 1959. novem­ber 20-án a gyermekek jogai­nak deklarálásával, 1963. no­vember 20-án azzal a dekla­rációval, amellyel a faji elő­ítéletek minden fajtájával szemben foglaltak állást (kü­lönös tekintettel az afrikai kontinensen még uralkodó fa­ji diszkriminációra), és 1967. novemberében a nőkkel szem­ben alkalmazott diszkriminá­ciót elítélő kiáltvánnyal. Amint az emberi jogok nyi­latkozatát, a későbbiekben az egyes területekre vonatkozó jogi deklarációkat is Magyar- országon a parlament ratifi­kálta, s a kormány, az álla­mi és a társadalmi szervek kezdettől fogva mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy az általános emberi jo­gokat a legmesszebbmenőkig biztosítsák a Magyar Népköz- társaságban. Hasonlóképpen történt a deklarációk elfoga­dása és érvényre juttatása a többi szocialista országban is. HOZZÁTARTOZIK Az IGAZSÁGHOZ, hogy Magyar- ország még nem volt tagja az ENSZ-nek, amikor a maevar alkotmány — és más szocia­lista országok alkotmánya is — már a deklarációban fog­laltaknál is szélesebb jogokat biztosított a tömegeknek: a társadalmasítás révén. Pél­dául még nem létezett az ENSZ, amikor a nők és férfiak egyenjogúságát a szocialista országok alkotmánya kimond­ta, és a gyakorlat megterem­tette. Hangsúlyozni kell azt is, hogy Magyarországon az álla­mi szervek, tudományos inté­zetek rendszeresen és mély­rehatóan foglalkoznak az em­beri jogok problémáival. Ma­gyarország — nemzetközi te­kintetben is — büszke lehet arra, hogy mind a nők jogai­val foglalkozó, mind a gyer­mekek jogaival kapcsolatos deklaráció kidolgozásában és megszövegezésében tevőlege­sen , részt kértek és vállaltak a magyar jogászok. Maga az emberi jogok egye­temes nyilatkozata meglehető­sen terjedelmes dokumentum: egyrészről a gazdasági, szo­ciális és kulturális jogok dek­larációjából áll, más részről pedig a polgári és politikai jo­gokról szóló nyilatkozatból, befejező része pedig felhívja a világ figyelmét ezekre az általános jogokra. A nyilatko­zat olyan nagy jelentőségű dokumentum, amely elsősor­ban azt jelenti, hogy a dekla­rációban foglalt célok felé kell majd fejlődnie az egyes or­szágoknak. A szocialista rend­szerek és alkotmányuk az ál­talános emberi jogok kiter­jesztése előtt utat nyitnak, s ez. egybeesik az egyetemes deklaráció szellemével. AZ EMBERI JOGOK NAP­JA alkalmából ma ünnepi ülést tart a Magyar ENSZ Társaság, - közösen az . afro­ázsiai szolidaritási bizottság­gal, az Országos Béketanács tudományos bizottságával, va­lamint az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetével, afro-ázsiai kutató központjá­nak igazgatóságával. Két nap után A vádlottak három védőügyvédje a hadbíróság épületében tájékoztatja az újságírókat a legújabb fejleményekről. (Telefotó: AP—MTI—KS) A spanyolországi Burgosban tegnap foltyatták a 16 baszk hazafi elleni terrorpert. A ka­tonai törvényszék eddig 15 vádlott vallomását foglalta jegyzőkönyvbe. Tizenhárom vádlott katego­rikusan visszautasította, hogy köze volna Meliton Manzanas rendőrfőnök 1968 augusztusá­ban történt meggyilkolásához, további két vádlott nem volt hajlandó vallomást tenni, mi­vel »nem biztosították szá­mukra a hadifoglyoknak kijá­ró bánásmódot«. A két vádlott véleménye szerint ugyanis a Franco-rezsim háborút visel a baszk nép ellen, s ily módon tartania kell magát az 1949-es genfi megállapodásokhoz, ame­lyek a hadifoglyok jogi hely­zetét rendezik, és amelyekhez Spanyolország is csatlakozott. A haditörvényszék katonai ügyésze délután mégtartotta vádbeszédét. A 16 baszk haza­fi közül hatra halálbüntetést, a többiekre összesen több mint 700 év börtönbüntetést kért. A vádbeszédet zárt ajtók mögött olvasták fel, miután délelőtt heves tüntetésre és botrányra került sor; és a fegyveres őr­ség avatkozott közbe. A védelem tanúit — mint­egy harmincán voltak — a tör­vényszék nem hallgatta meg. A törvényszék elnöke ugyan­csak megakadályozta, hogy a védőügyvédek elmondhassák beszédeiket. A védőbeszédeket csupán írásban juttathatták el a bíróság tagjaihoz. A tizenhat védőügyvéd tiltakozást jelen­tett be a törvényszéknél, mi­vél akadályozták munkájukat. A törvényszék öt katonai bí­rája ezután ítélethozatalra vo­nult vissza. Megfigyelők egy­Továbbra is a lengyel— NSZK szerződés áll a nyugat­német poütikai érdeklődés elő­terében. Közvélemény-kutatási eredményekből, újságcikkek­ből és beszélgetésekből megál­lapítható, hogy az NSZK la­kosságának nagyobb része megértéssel, sőt megkönnyeb­büléssel fogadta a lengyel— nyugatnémet ellentétek korsza­kának lezárását jelentő aktust A többség véleménye szerin' az Odera—Neisse-határ elisme­rése már régen esedékes volt, de Brandt előtt egyetlen kan­cellárnak sem volt bátorsága ennek a lépésnek a megtéte­lére. A szerződés ellenzőinek ma­gatartása a varsói aláírás után láthatóan megoszlott. A CDU hétfő óta tartózkodik a hiva­talos állásfoglalástól. A CDU-val szemben a Strauss vezette CSU továbbra is hangos demagógiával hada­kozik a szerződés ellen. Strauss egy televízió interjúban azt erősítgette, hogy a szerződés ratifikálásához a Bundestag­Örményország ma Az örmény Szocia­lista Szovjet Köztár­saság mintegy két­millió lakosa most ünnepli annak az ál­lamnak ötvenedik születésnapját, amelyben — a török uralom alól felszaba­dulva — az -örmény nép végre nemzeti otthont talált, s amelynek harminc­ezer négyzetkilomé­ternyi területén vi­rágzó országot épí­tett fel. A SZOVjet hatalom ör­ményországi győzelme után alig néhány hónappal megala­pították a Jereváni Állami Tudományegyetemet. Ebből az intézményből nőtt ki a köztár­saság felsőoktatási rendszere. A későbbi években az egyete­mi karok önálló főiskolákká fejlődtek, megnyílt a műszaki, az orvosi, az agrártudományi, a pedagógiai, az állatorvos1 valamint az orosz és az idegen nyelvek főiskolája. Ugyancsak a Jereváni Egyetem keretében létesültek az első tudományos kutatóintézetek. Örményországban ma min­den tízezer lakosra 220 főisko­lái és egyetemi, valamint 123 szakközépiskolai hallgató jut. így a diákok tízezer lakosra jutó arányát tekintve a köztár­saság nemcsak a Szovjetunió­ban foglalja el az első helyet, hanem maga mögé utasít olyan fejlett európai államokat, mint Franciaország, Anglia, az NSZK, Olaszország stb. A szovjet hatalom 50 eszten­deje alatt 150 szakmában több mint 50 ezren szereztek magas fokú képesítést^ köztük mint­egy 15 ezren mérnöki diplo­mát. A tudományos fejlődés természetesen nagyban előse­gíti az ország gazdasági fel- emelkedését. Szovjet-örményország a vi­lág hetvenhárom országába ex portál szerszám- és egyéb gé­peket, precíziós műszereket és más iparcikket. Ezenkívül Lip­cse, Brno, Plovdiv, Poznan, Izmir, Damaszkusz vásárainak állandó részvevője. A köztársaság részt vesz a Szovjetunió és a KGST orszá­gok kereskedelmi kamaráinak együttes ülésein is. Nemrég például Magyarország és a Né­met Demokratikus Köztársaság kereskedelmi kamaráinak kép­viselői jártak Örményország­ban. Az ilyen és ehhez hason­ló látogatások célja országaink kereskedelmi kapcsolatainak kiszélesítése. Örményországnak van mit kínálnia a nemzetközi piacon. Az idei damaszkuszi vásáron az örmény Köztársaság a szovjet kiállítás önálló részle­geként vett részt. A látogatók megismerkedhettek a Nairi—2 típusú elektronikus számító­géppel, de láthattak menetvágó esztergapadot alacsony nyomá­sú higanygőzlámpát, precíziós műszereket és villanymotoro­kat, és megcsodálhatták az Anus-pianínót, az órákat, a szőnyegeket és az örmény ex­port más hagyományos árucik­két. Először került külföldön bemutatásra az örmény autó­ipar újszülöttje — a JerAZ tí­pusú teherautó. A SZOVjet Örményország fő­városa Jereván, gyors ütemben növekszik. Az elmúlt harminc évben — 1939-től ez év január­Életjelt adott magáról az elrabolt svájci nagykövet ban kétharmados többségre van szükség, mert »területát­adásról-« van szó. A leghangosabbak természe­tesen a kitelepített szervező-! tek vezetői és az újfasiszták | Megfigyelők szerint azonban I magában a kitelepített szerve­zetekben is csökken azoknak a száma, akik a jól fizetett veze­tők hangos módszereivel egyet­értenek. Az újfasiszták ismét terror­módszerekkel próbálkoznak. A müncheni Lenin-emléktáb'a felrobbantása és a szombatra tervezett bonni tüntetés arra szolgál, hogy magukra vonják a figyelmet. Tegnap egyébként közölték, hogy Barzel, a CDU—CSU par­lamenti frakciójának elnöke, január 20-án háromnapos lá­togatásra Lengyelországba uta­zik. hogy a helyszínen tájéko­zódjék a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokról. Brandt máris bejelentette, hogy a bonni kor­mány a maga részéről minden támogatást megad Barzelnak utazásához. (MTI)‘ Jereváni látkép. jáig 200 ezerről 767 ezerre nö­vekedett lakosainak száma. Milyen lesz Jereván a közel­jövőben? A 25—30 évre szóló távlati tervben a város tovább fejlő­dik, mint Örményország állam- igazgatási, ipari, tudományos és kulturális központja, lako­Két nap után élet jelt adott magáról Svájc elrabolt Rio de Janeiro-i nagykövete, Giovan­ni Enrico Bucher. A brazil bel­biztonsági szolgálat az elmúlt napon legalább négy írásos üzenetet vizsgált meg, amelyek a nagykövet sorsáról szóltak de mindet hamisnak találta. Kedden este azonban egy névtelen telefonáló közlése nyomán újabb levelet találtak, ezúttal Rio Tijuca nevű külső kerületében, egy maronita templomban. A telefonáló a svájci nagykövetséget értesí­tette, de mire egy munkatárs s helyszínre sietett, a rendőrség már megelőzte és elvitte az üzenetet A levél franciául és a jelek szerint Bucher kézírásával író­dott, és az őt elraboló gerilla­sainak száma meghaladja az egymilliót. Kilenc szputnyik- város építését tervezik, három üdülőhelyet alakítanak ki. mindössze félórás utazási tá­volságra. Jereván — akárcsak az egész köztársaság — a jövőben Is dinamikusan fejlődik. szervezet ötoldalas manifesztu- ma kísérte. A Globo tv-állomás híradá­sában arról számolt be, hogy az emberrablók követelései kö­zött szerepel az ellenük indí­tott országos hajtóvadászat le­állítása. A hivatalos rádióállomás je­lentése szerint mintegy kétezer katonai és polgári ügynök nyo­moz a roppant méretű ország­ban a nagykövet elrablói után. Kedden késő este újabb név­telen üzenetről érkezett hír, ezúttal Curitibából. Az üzenet egy postaládában volt, és a svájci konzulátus azonnal át­adta a brazil belbiztonsági szolgálatnak, hitelesítés vé­gett. A levelet egyébként por­tugálul írták, és a köztársasá­gi elnöknek címezték. Az is­meretlen telefonáló azt is kö­zölte, hogy az elrabolt Bucher Parana államban van. (MTI) Helyreállt a nyugalom Jordániában Jordániában kedden helyre­állt a nyugalom. A megállapo­dások értelmében mindkét fél katonai egységeinek el kellett hagyniuk a városokat. Bizo­nyos nehézségek ezzel kapcso­latban támadtak: a paleszti- naiak állítólag nem akartat; kivonulni Dzserasból, a kor­mánykatonák pedig Zárkából. Kedden este a jordániai fő­városban ülést tartott az arab­közi békéltető bizottság (főbi­zottság) katonai szekciója. Kií­rni egyiptomi tábornok, a szék« ció vezetője szerint munka- programot dolgoztak ki a ko­rábban megkötött egyezmé­nyek végrehajtására. Bahi Ladgham, a főbizottság elnöke még nincs Ammanban. Visszatérésétől sokat várnak: egyebek között azt, hogy Am- manban megszűnik a válság­atmoszféra, és normális medré­be tér a mindennapi élet 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. december 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom