Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

Napirenden A szövetkezetek érdekében munkálkodnak A vállalati szintű jogsza- I dolgozásánál kellő felelősség- bályalkotás fontos időszakát gél, jelentik a soron következő * hónapok: új kollektív szerző- fokozott gonddal dések készülnek. 1 * s A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben, a kö­zelmúltban bocsátotta ki a kol­lektív szerződések elkészítését szabályozó rendeletet, mely több jelentős kérdésben eltér az eddigi előírásoktól. Az egyik lényeges változás a szerződé­sek időtartamához kapcsoló­dik. Eszerint a kollektív szer­ződéseket öt év időtartamra kell kötni, s ezen belül az egyes — különösen a vállala­tok éves gazdasági eredményé­től függő — rendelkezések ha­tályát egy naptári évre is meg lehet állapítani. Magát a kollektív szerződést is lehet öt évnél rövidebb — de legalább egy évnyi — időtartamra kötni, ha ezt a vállalat sajátosságai indokol­ják. így például a vállalat bel­ső körülményeit is módosító profilváltozás vagy műszaki fejlesztés, az újonnan alakult vállalat gazdálkodási tapaszta­latainak hiánya, a kilátásba helyezett vállalati összevonás, és egyéb nyomós indokok ese­tében nem célszerű öt évre kötni a kollektív szerződést. Az egyes részkérdések éven­kénti szabályozásának lehető­ségével pedig olyan esetekben indokolt élni, amikor a sza­bályozás alapjául szolgáló kö­rülmények esztendőről eszten­dőre változnak. Ez a helyzet — többek között — a részese­dési alap felosztásának, a bér- fejlesztés mértékének megha­tározásánál. A jövő évi kollektív szerző­dés megkötésének határideje: 1971. június 1., a további esz­tendőkben pedig április 30. A jogszabály figyelmeztet arra, hogy a szerződések ki­keli eljárni. Minthogy a szer­ződés elkészítése és megköté­se a vállalat és a szakszerve­zet közös feladata, célszerű, ha a vállalat igazgatója és a szak- szervezet vállalati szervének titkára kezdettől fogva együt­tesen irányítja a szerződés megszövegezésének munkáit. Az okmány tervezetének elké­szítésébe be kell vonni a na­gyobb tapasztalatokkal ren­delkező vállalati szakembere­ket, a szakszervezeti és egyéb tömegszervezeti tisztségviselő­ket. Helyes, ha ez munkabi­zottságok keretében történik, és ezek a bizottságok dolgoz­zák ki — a megadott irányel­vek figyelembevételével — főbb kérdéscsoportonként a kollektív szerződés tervezetét. Az előkészítő munkák helyt­állóságát biztosítja, ha a bi­zottságok megismerik a gazda­sági vezetés számításait, terve­zett intézkedéseit, a vállalat középtávú terveit, a korábbi gazdálkodás elemzésének ada­tait, s ezek figyelembevételé­vel dolgozzák ki javaslataikat. A kollektív munkával elkészí­tett szerződéstervezetet a vál­lalat gazdasági vezetősége és szakszervezeti szerve együtte­sen tárgyalja meg, ezt köve­tően pedig széles körű vitára bocsátja. Ennek kapcsán gon­doskodni kell arról, hogy a ter­vezethez minden dolgozó hoz­zájuthasson, s megismerhesse azt. A rendelet az eddigieknél jó­val nagyobb gondot fordít a kollektív szerződés végrehaj­tásának rendszeres ellenőrzé­sére. A vállalat igazgatója min­den év első negyedében — elő­ször 1971-ben — köteles írásbeli beszámolót készíteni arról, hogy az előző esztendőben hogyan érvénye­sültek a gyakorlatban a kol­lektív szerződés előírásai, egyes pontjai. A beszámolónak olyan részletesnek kell lennie, hogy a dolgozók teljes képet kapjanak a vállalati »alkot­mányban« előírt jogok és kö­telezettségek, valamint az ezek végrehajtásához meghatározott elvek (pl. bérszínvonal-eme­lés irányelvei) megvalósításá­ról, a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól. Olyan tájéko­zottságot kell a jelentés ál­tal a dolgozók számára bizto­sítani, melynek birtokában észrevételeket, javaslatokat te­hetnek. E javaslatok alapot nyújtanak a szerződés egyes pontjainak megerősítéséhez vagy módosításához. A felme­rült észrevételek elbírálásáról az igazgató köteles 15 napon belül — indoklással együtt — a dolgozókat írásban értesíteni. A végrehajtás értékelése, vagy a dolgozók javaslatai alapján, illetve a jogszabály­sértő rendelkezések megszün­tetése céljából, továbbá a jog­szabályok változása miatt fel­merülhet a szerződés módosításának szükségessége. E módosításo­kat a jövő évben június 1-ig, a további esztendőkben pedig április 30-ig kell elvégezni. Emellett módosítani lehet a szerződést év közben is, min­den olyan esetben, amikor a vállalat és annak szakszerve­zeti szerve azt szükségesnek tartja. A kollektív szerződés módosított rendelkezését a ki­hirdetését követő 15. naptól kell alkalmazni, hacsak a mó­dosítás eltérő határidőt nem állapított meg. A vállalat köteles gondos­kodni arról, hogy a kollektív szerződést a dolgozók megis­merjék. E célból — a többi kö­zött — meg kell szervezni a kollektív szerződés oktatását mindazok részére — termelési egységek vezetői, főművezetők, művezetők, brigádvezetők stb. —, akiknek munkaköri köte­lességük a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása. Küldöttgyűlés az észak-somogyi szövetségnél Küldöttgyűlést tartott teg­nap Fonyódon az Észak-so­mogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A kül­döttek megismerkedtek a szö­vetség idei munkájáról szóló beszámolóval, meghallgatták az új számviteli rendszer be­vezetésének tapasztalatait is­mertető tájékoztatót, megvi­tatták az idei és a jövő évi költségvetést, s az 1971. évi munkatervről tárgyaltak. Az idén több fontos kérdés­ről tanácskoztak, ezek közül is kiemelkedik a szövetség tag­szövetkezeteinek 1969. évi gaz­dálkodásának értékelése, az­tán az árvíz sújtotta olcsva- apáti Petőfi Termelőszövetke­zet támogatásának megszer­vezése. Persze, ennél jóval többet is tett a szövetség a létrehozó gazdaságok érdeké­ben. Olyan tevékenységet foly­tatott, amilyen céllal annak idején a szövetkezetek létre­hozták. A belső ellenőrzéshez nyújtott segítséget, a tsz-ek vezetőségi bizottságainak a munkáját értékelte; számos tapasztalatcserét szervezett, gyümölcsöző kapcsolatot te­remtett oktatási és kutatási intézményekkel. Közreműkö­dött a vetőmagvak beszerzé­sénél, az egyesült tsz-ek* ter­melési terveinek elkészítésé­nél, a szerződéses feltételek kidolgozásában, a korszerű nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési módszerek népsze­rűsítésében, megszervezte az árvízkárt szenvedett olcspa- apáti tsz segítését. Csaknem másfél millió forint értékű pénzt és természetbeli javakat gyűjtöttek össze és továbbí­tottak eddig ennek a gazda­ságnak. Eredményes, közhasznú te­vékenységet mondhat magáé­nak év végén az észak-somo­gyi tsz-szövetség; ezt sum­mázhatta a tegnapi küldött- gyűlés, ahol egyebek között revizori iroda létesítéséről is döntöttek. Az eddigi utat akarják járni a holnapután kezdődő új esztendőben is. ÜNNEPEK — NEGYEDSZÁZADA Élesztő, cukor — karácsony Némely fogalmakat össze- tartozóvá, talán soha szét nem választhatóvá kapcsolt az em­beri gondolkodás. Ilyen például a karácsony és a békesség. Vagy a szilveszter és a vidámság. Aztán az újév és a tervezés. Persze soha nem véletlen a kettő együtt, sőt, hogy össze­tartozzon, ahhoz néha áldoza­tok kellenek. Hogy békében teljen a karácsony. Hogy vi­dáman búcsúztassuk az óesz­tendőt. Hogy bizakodva, terve­zéssel és tettvággyal várjuk az újat. Itt kell kezdeni A riport két szereplője már nem fiatalem­ber. Mögöttük van jó néhány karácsony, szilvesz­ter és újév. Azért kerestem meg őket, hogy megkérdezzem, hogyan sikerült a páros fogal­makat összetartozóvá tenni. Mikor is? Ezelőtt negyedszá­zaddal, az első szabad év, az első békés esztendő, 1945 de­cemberében. — Űtikalandot meséljek magának? Vagy háborús él­ményt? Filmet lehetne készí­teni belőle, elhiheti. Apám, testvérem vagy egyszerűen in­kább a családom — kommu­nista volt. Engem katonának vittek. Olyan vezetőfélének tartottak a többiek egymás kö­zött, rangban őrmester vol­tam. A repülőknél. Aztán negyvennégy végén vonatra ültettek bennünket. Nem érti, miért itt kezdem? Mert ami­kor a békeévről beszél az em­ber, úgy érzi, itt kell kezdeni. Maga arra ' 'si. De először a vonat jut az eszembe, ame­lyen Nyugatra akartak vinni bennünket, csakhogy Szombat­helynél nem jutottunk tovább. Mert nem akartunk továbbjut­ni. Persze közben történt egy és más. Például sikerült a vo­nathoz kapcsolni néhány va­gon babot. Egy német szállít­mányról. Szombathely népének adtuk. Aztán a nyilasok egy gettóba szállítottak bennünket. Zsidók, szovjet repülők, kom­munisták közé kerültünk... Nem részletezem, csak ameny- nyi vázlatosan szükséges, Hi­szen a háború mindenkin vé­gig gázolt, mindenkiben ha­gyott nyomot. Megszerveztünk egy pártsejtet, ott bent. Köz­ben tizedelt a tífusz, a bomba. Meg a bomba felsőfoka, a láncosbomba. És egyszer ki­törtünk. .. Mindezt azért mondtam el, mert a kitöréskor, mint kommunista indultam haza. Hetesig egy orosz te­hergépkocsival. Onnan gyalog, így értem én Kaposvárra. — És itt? — Itt megindult az élet. Illetve azon fáradoztunk, hogy meginduljon. Szerveztük a pár­tot. Azt akartuk, hogy értse a nép, mit akarnak a kommunis­ták, hogy tömegpárttá legyünk, így köszöntött ránk a tél is. Vadas József az Asztalosipa­ri és Lakberendező Ktsz párt- titkára. Makacsul csengő tele­fonok, sürgő-forgo munkatár­sak között emlékezik. Megismétlem magamban a kérdést: és itt? Mi volt ________itt Kaposvá­ron 1945 telén? Emlékeznek még? M egszokott dolog, hogy a történetírók, riporterek az új­ságok apróhirdetéseit idézik: »Bundát adnék néhány kiló zsírért. Szép férfiöltönyt né­hány öl tűzifáért. Erős bernát­hegyi kutyáért zsírt adok.« Közellátás — közéhség. A karácsony a gyermekek ünnepe. Már decemberben szervez­ték a városban a szülők isko­láját. (Néhol sikerült petróleu­mot is szerezni.) A Somogyvármegye egyik karácsony előtti számából (a lap munkatársai meglátogat­ták az anya- és csecsemőgon­dozó otthont): »A gyermekeknek és a táp­lálásra szorult anyáknak a leg­szükségesebb élelmiszcradago- kat, is csak nehézségekkel és hiányosan tudják kiszolgáltat­ni.« (Ugyanebben a számban tudósítás a nürnbergi perről.) A városi színház a Marica grófnőt játszotta, és egyre nőtt a feketézők száma. Dr. Halda Antal, ma nyug­díjas ügyvéd, akkor a Polgári Demokrata Párt vezetője, a megyei Nemzeti Bizottság tagja. Tulajdonképpen ő is az­zal kezdte, mivel Vadas Jó­zsef. Igen, az emlékezés fona­la csak a megelőző esztendők kanyargós útjain át vezetnek az első békeévbe. “Úgy éreztem, hogy Kapos­vár most már a senki földje. A németek elmentek, a aörö­És itt... sok nem jöttek. S én megér­tem azt, ami kevés embernek adatott meg, hogy láttam me­nekülni a fasisztákat, és lát­tam, hallottam egy fotelban ülve, amidőn a front a fejem fölött átvonult. De miért nem jönnek? Nem tudják talán, hogy már nincs itt senki? Vég­re pirkadni kezdett és az egész várost betöltő hurrá kiáltás hallatszott.« (Részletek dr. Halda Antal emlékirataiból.) í a 1 £-s az ünnep? A Vadas József: I cukorgyári ........ m érnökök a zenekar. Megpróbáltunk élel­miszert szerezni. A fiatalokkal együtt kis ünnepséget tartot­tunk a pártszékházban. A cu­korgyárból volt cukor. Dr. Halda Antal: — Igen, a cukorgyárban már csináltak cukrot. Papírba cso­magoltuk, és szaloncukor volt A cukorgyáriak készítettek élesztőt is. Fekete volt, mint. az anyaföld — de élesztő volt. A cukorgyáriak csináltak gyu­fát is. Akinek a térdére esett, nem úszta meg égési sebek nélkül, de gyufa volt. Vadas József: — Azt akartuk, hogy akar milyen szerényen is, de ünnep legyen. Hiszen ez volt az első békés karácsony. Mindent be­vetettünk a feketézők ellen. Mert zsarolták a népet. Dr. Halda Antal: — Emlékszem, ezüstfenyőt kaptam. Egy orosz katona hoz­ta. Azelőtt sem és azóta sem volt ezüstfenyőm karácsonya Tröszt Tilv (Folytatjuk.) — rar aiuiui- tunk a térre, játszott előtte Az év eseményei képekben Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója al­kalmából megyénkbe látogatott Mihail Nyikolajevics Saro- hin vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, aki megyénk terüle­tén a felszabadítási harcokat irányította. Ez alkalomból fo­gadta öt Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az ország egész lakossága összefogott az árvíz sújtotta te­rületek lakosságának megsegítésére, a károk helyreállítására. A Kaposvári Gépipari Technikum tanulói Tunyogmatolcs községben az új házak építésében segédkeztek. Az idén július 8-án adták át a kaposvári megyei kórház új. nyolcvan személyes, korszerű nővérotthonát, melyre a be­rendezéssel együtt hatmillió forintot költöttek. nyáron nyilt meg megyénk legmodernebb áruháza Siófo- >n. A minden igényt kielégítő Sió 4ru' á vmlember vé­réig csaknem 50 millió forint értékű árucikket hozott for­galomba, S0WO6TINfiPLAF Szerda, 1970. december 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom