Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOfOCY HÍCYEIUZOTTSÁCANAK LAPJA - i ' XXVI. évfolyam, 304. szám 1970. december 30., szerda Miniszteri értekezlet a MÉAl-ben Az ifjúságról cs a szakemberek továbbképzéséről A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium vezetése kedden miniszteri értekezleten megtárgyalta az ifjúság köré­ben folytatott munkára vonat­kozó kormányhatározat végre­hajtásáról szóló jelentést. A miniszteri értekezlet rámuta­tott, hogy az ifjúsággal kap­csolatos munka a vezetők el­sőrendű politikai, gazdaság- szervező feladata. A miniszteri értekezlet má­sik napirendi pontként fog­lalkozott a szakemberek to­vábbképzésének korszerűsíté­sével. Határozatot hozott a továbbképzés egységes rend­szerének kialakítására. Ennek célja, hogy az egyetemi, felső­fokú, középfokú végzettségű szakemberek és a szakmunká­sok szakmájuk legújabb tech­nikai, műszaki, üzemszervezési ismereteinek elsajátítása érde­kében legalább 4—5 évente vegyenek részt szakmai to­vábbképzésben. (MTI) Tiltakozik a világ az ítélet ellen Európa-szerte tiltakoznak a baszk hozott halálos ítéletek ellen. hazafiak terrorpercben Szüntelenül özönlenek a vi­lág minden tájáról az európai fővárosok spanyol nagykövet­ségére a különböző szerveze­tek, politikusok és társadalmi személyiségek tiltakozó levelei sztrájkkal akadályozzák meg a burgosi ítélet végrehajtását. A párt központi bizottsága a francia sajtóhoz eljuttatott közleményben egyúttal felkéri a világ minden munkását és Rómában acélsisakos rohamrendőrök védték a spanyol nagykövetséget a felháborodott tüntetőktől. (Telefotó: AP—MTI—KS) Harminc milliárd forintos árualappal kezd az iparcikk-kereskedelem Jól zárja az évet az ipar- j cikk-kereskedelem. Az össz­forgalom 13 százalékos nőve- | kedésén belül a vegyes ipar­cikkeké 20 százalékkal, a ru­házaté 12 százalékkal növeke­dett ebben az évben. Egy év alatt 4 milliárd fo­rinttal növekedtek — az ipar­cikk-kereskedelem készletei. Az új évet 30 milliárd forin­tos árualappal kezdi az ipar­cikk-kereskedelem. Így összegezte az iparcikk­kereskedelem idei tevékenysé­gét Borsos László belkereske­delmi miniszterhelyettes kedd délutáni sajtótájékoztatóján. Az iparcikk-kereskedelem nagyütemű fejlődése tartós tendencia, hasonlóra számíta­nak a negyedik ötéves terv- oen is, annak ellenére, hogy vnáéken a falusi lakosság egy­re több élelmiszert vásárol. 1971-ben a vegyesiparcikk-for­galom 15—16 százalékos növe­kedésével, összesen 40—41 mil­liárd forintos forgalommal számolnak, s ehhez nagyjából már megteremtették az áru­alapot. A vas-műszaki cikkek értékesítése 20 százalékkal nő. Személygépkocsiból az idén 46 000-et hozott forgalomba a Merkur. Ezt a mennyiséget szeretnék tovább növelni, ez azonban alapvetően a szovjet Zsiguli szállításától függ. Az építőanyag-forgalom 16 százalékos növelését tervezik. Tüzelőből jelenleg a tavalyi mennyiség kétszeresét tárol­ják a telepeken, s az első ne­gyedévben jónak ígérkezik az ellátás. A ruházati kereskedelem mérsékeltebb, mindössze 8 szá­zalékos forgalom növekedést tervez, ezen belül azonban a kötöttáru-értékesítés 13—15 százalékos növekedése is el­képzelhető. és táviratai, követelve, hogy a spanyol kormány módosítsa a baszk hazafiakra kimondott halálos ítéletet. Ezrek és ez­rek siettek az utcára az ítélet- hirdetés után, tiltakozásuknak és szolidaritásuknak hangot adva. A Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottsága felszólí­totta Spanyolország munkásait, parasztjait, a diákokat és az értelmiségieket, hogy általános A banszk hazafiak ellen ho­zott halálos ítéletek miatt táv­iratban tiltakozott több ma­gyar társadalmi szervezet. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság a spanyol parlament elnökének küldött táviratában hangsúlyozza: A Magyar Szolidaritási Bi­zottság az egész magyar nép nevében tiltakozik a burgosi katonai bíróság ítéletei ellen. A nemzetközi közvéleménnyel együtt mélységes felháboro­dással értesültünk a törvény­telen eljárásról és a jogsértő ítéletekről, melyek hat baszk hazafira halált, tíz vádlottra demokratikus erejét, hogy a még rendelkezésre álló időben a szolidaritás jeleinek meg­sokszorozásával válaszoljanak Franco példátlan kihívására, a baszk hazafiak megmentése érdekében. A spanyolországi munkásbi­zottságok, az illegális szak- szervezetek keddre virradóan mar megkezda burgosi íté­letekkel szembeni ellenállás szervezését. pedig súlyos börtönbüntetése­ket szabtak ki. Tiltakozásunk­kal együtt határozottan köve­teljük, hogy biztosítsanak sza­badságot a baszk hazafiaknak. A Magyar Béketanács táv­irata rámutat: a halálos íté­letekkel a burgosi vésztörvény­szék az egész haladó világköz­véleményt kihívta maga ellen. A baszk hazafiakat olyan vád­dal állították bíróság elé, ame­lyet semmiféle módon sem tudtak rájuk bizonyítani. A nemzetközi közvéleménnyel együtt tiltakozunk a törvény­telen ítéletek ellen, követel­jük, hogy adjanak szabadságot a baszk hazafiaknak. A magyar társadalmi szervezetek tiltakozása Munkaverseny az SZKP XXIV. kongresszusa tiszteletére A spanyol koronatanács ülése Az új ötéves terv (1971— 1975) kezdeti időszakában a szovjet gazdaság munkaüte­mének fejlődés nagy ha­tást gyakorol a iZKP-nek a jövő év márciusában megren­dezésre kerülő XXIV. kong­resszusa tiszteletére indított munkaverseny, amelybe a szovjet dolgozók egyre széle­sebb rétegei neveznek be. A tatár ASZSZK kőolajipa­rának dolgozói elhatározták, hogy a pártkongresszus meg- ” .lásának napjára. 1971. már- ' us 30-ra, terven felül, 50 ezer ionná kőolajat termelnek. A szibériai olajlelőhelyek dolgozói még nagyobb fel­ajánlást tettek. Eddig a tyu- meni körzet 'minden tervét az év végére korrigálni kellett, ^ert r\ tervek szűknek bizo­nyulj . \7. előző ötéves terv (I960—1970) előirányzatát — az évi maximálisan 25 millió tonna kőolaj kitermelését — r határidőnél sokkal korábban teljesítették. A tyumeni kör­zet ebben az. évben több mint 31 millió tonna kőolajat ad az országnak. A körzet dolgozói a kongresszus tiszteletére vál­lábák, hogy 1971 első negye­dében 100 ezer torma kőolajat termelnek terven felül. A munkaverseny nagy len­dületet vett az ország legna­gyobb széntermelő körzeteiben is. A Szovjetunió szénterme­lésének 1971-ben el kell ér­nie a 633 millió tonnát. A vaskohászat doigozoi is új felajánlásokat tettek. Az iparág jövőre körülbelül 120 millió tonna acélt állít elő, ami egészen közel hozza a Szovjetuniót az acéltermelés tekintetében világviszonylat­ban első Egyesült Államokhoz. Az iparág bővítéséfe az. 1966 —1970-;g terjedő tervidőszak­ban nagy összegeket fordítot­tak. (MTI) A spanyol koronatanács a , madridi Pardo palotában ked­den délután fél óra hosszat | ülésezett Franco tábornok el­nökletével. Az ülésről nem szivárogtak ki részletek. . A délelőtti órákban a koro­natanúé^ tagjai a Cortez épü­letében tanácskoztak, és az AFP tudósítója hitelt érdemlő körökből úgy értesült: a tanács szakszervezeti szövetség ve­zetői az új ev alkalmából nyi- iakozatokat tettek közzé a szakszervezeti mozgalomra 1971-ben háruló feladatokról. Luciano Lama, az Olasz Ál­talános Szakszervezeti Szövet­ség (ö titkár a hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozga­lomnak a jövő évben rá kell kényszerítenie a kormányt: tagjai hajlanak arra, hogy a kegyelem gyakorlását ajánl­ják Francónak. A koronatanács — a spa­nyol alkotmány szerint — Franco államfőből és 17 ma­gas rangú közéleti személyi­ségből áll, s az a feladatuk, hogy tanácsokkal lássák el az államfőt rendkívüli helyzetek­ben. (MTI) valósítsa meg a mindeddig el­odázott társadalmi-gazdasági reformokat. A CISL helyettes főtitkára, Vito Scalia a szak- szervezetek megerősödését, te­vékenységi körük kiszélesíté­sét szorgalmazta. Ruggero Ra­venna, az UIL főtitkára kije­lentette, hogy a társadalmi valóság új elképzelések és stratégia kialakítására készteti a szakszervezeteket. (MTI) Olaszország Nyilatkozatok a szakszervezeti mozgalomról A bárom legnagyobb olasz Budapestre érkezett az EAK elnökének személyes megbízottja Kedden délelőtt — delegáció élén — Budapestre érkezett Mohamed Diaeddin Daud, az EAK elnökének személyes megbízottja, az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságának tag­ja. A fogadtatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Ott volt Muoustafa Ahmed Moukhtar, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete is. A repülőtéren adott nyilat­kozatában Diaeddin Daud az MTI tudósítójának elmondta, hogy levelet hozott magával az Egyesült Arab Köztársaság elnökétől Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének és az MSZMP Politikai Bizottságá­nak. A levélben egyiptomi részről Anvar Szódat elnök tájékoztatja a magyar politikai vezetőket, a kormányt és a párt vezetőit a közel-keleti helyzet legújabb feljeményei- ről, várható alakulásáról, és arról, hogy az elkövetkezendő időben milyen lépéseket tesz az Egyesült Arab Köztársaság a politikai rendezés érdekében. — Látogatásunk másik célja — mondta Diaeddin Daud —, hogy a magyar vezetőkkel esz­(Folytatás a 2. oldalon) Kairó az igazságos rendezést sürgeti Kairót nem érte váratlanul az az elhatározás, hogy Izrael véget vet a Jarring-misszió bojkottjának és visszatér az ENSZ-megbízott közvetítésé­vel folytatandó tárgyalások­hoz. Az EAK fővárosában szá­mítottak rá, hogy erre a lépés­re közvetlenül január 5-e eiőtt kerül sor, vagyis azt megelő­zően, hogy U Thant ENSZ- főtitkár jelentést tesz a Biz­tonsági Tanácsnak a Jarring- misszió eddigi sorsáról. Tel Aviv egyrészt azért já­rult hozzá a Jarring-misszió felújításához, hogy U Thant készülő jelentése ne marasz­talja el, másrészt így próbál nyomást gyakorolni Egyiptom­ra az ideiglenes tűzszünet újabb meghosszabbítása végett — mutatott rá Szadat elnök. Szadat üres manővernek mi­nősítette az izraeli elhatáro­zást, s hozzáfűzte, hogy az EAK kudarcra ítéli ezt a ma­nővert. Az EAK a maga részé­ről mindent elkövet, ha azt tapasztalja, hogy hathatós erő­feszítéseket tesznek a Bizton­sági Tanács határozatának végrehajtásáért, de nem tűri az izra * megszállás prolongá­lását, s nem hagyja megfosz­tani magat attól a jogtól, hogy felszabadítsa a megszállt terü­leteket. (MTI) a szovjet—mongol együttműködés Befejeződtek a Szovjetunió és Mongólia 1971-től 1975-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági együttműködési tárgyalásai. Megállapodás jött létre az együttműködés jelen­tős kiszélesítéséről a gazda­sági élet minden területén. A barátság és teljes megér­tés légkörében lezajlott tár­gyalások a két ország hosszú­lejáratú (1971—1975) gazdasá­gi együttműködési megálla­podásának aláírásával értek veget. Patolicsev és Burakiewicz tárgyalásai Varsóban A Varsóban folytatott tár­gyalások eredményeként ked­den Janusz Burakiewicz len­gyel és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter aláírta a két ország 1971—1975-re szóló hosszú le­járatú árucsere-forgalmi szer­ződését, és a jövő évi forga­lom lebonyolítási jegyzőköny­vét. A megállapodás az új öt­éves időszakban a szállítások további növekedését tervezi. Ez annyival inkább jelentős, mert a Szovjetunió már évti­zedek óta Lengyelország leg­főbb kereskedelmi partnere. Nyikolaj Patolicsev varsói tartózkodása idején fontos esz­mecserékre került sor Len­gyelország és a Szovjetunió gazdasági és kereskedelmi együttműködése továbbfej­lesztésének lehetőségeiről, táv­latairól, irányairól. Edward Gierek, az LEMP KÉ első tit­kára, Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök és Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-he­lyettes fogadta a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterét. A megbeszélés a barátság és teljes kölcsönös megértés lég­körében folyt le. Egyidejűleg a kétoldali' ke­reskedelmi együttműködés ed­digi menetéről és jövőjéről, a szovjet és a lengyel szakértők is tárgyaltak. Az új szerző­désről és a tárgyalások rész­leteiről később sajtóközle­ményt adnak ki. (MTI) Ipari összevonások Bulgáriában Közismert tény már, hogy a Bolgár Népköztársaság me­zőgazdaságában eddig műkö­dő mintegy 800 termelőszövet­kezetet és állami gazdaságot körülbelül 150 »A 414 ipari komplexum«-nak nevezett mezőgazdasági mammutvál- lalatban tömörítik. A gazda­sági koncentrációnak ez a formája tovább folytatódik Bulgária iparában is. A leg­utóbbi kormányrendelkezé­sek fényében világossá vált, hogy a hatvanas évek első fe­lében és közepén az ország iparában kialakított úgyneve­zett állami gazdasági egyesü­léseket is átmeneti formának tekintették, s ezeket most új­ra átszervezik: az eddigi 120 egyesülést hatvanötre vonják össze. Magyarázatként azt hangsú­lyozzák, hogy az eddigi for­ma elősegítette ugyan a fej­lődést, a termelés szakosodá­sát és koncentrálását, a ter­melés és az irányítás új, tudo­mányos módszereinek beveze­tését, hátránya volt azonban, hogy az egyesülések nem vi­seltek semmiféle felelősséget sem a vállalatoknál folyó ter­melés gazdasági sikereiért, sem a külkereskedelmi ered­ményért. Az új, megnagyobbodott ál­lami gazdasági egyesülésekben az egyes vállalatok elvesztik jogi és gazdasági önállóságu­kat. Az egyesülések tehát nemcsak irányító szerepet töl­tenek be, mint eddig, hanem hatalmas gazdasági egységek­ké is lesznek. Feladataikat most már nem a minisztériu­moktól, hanem egyenesen a minisztertanácstól kapják. Be­ruházási joga is csak az egye­süléseknek lesz a jövőben. (MTQ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom