Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
Jól gazdálkodtak a tanácsi vállalótok EREDMÉNYES ÉVET ZÁRNAK »Balaton mari aj beszélgetés: Sok változást hozott az idei esztendő a vállalatok életében. Változtak a gazdasági szabályozók, bonyolultabbak lettek a piaci viszonyok. Ilyen körülmények között hogyan gazdál- godtak, milyen eredményeket értek el a megyei tanács ipari osztályának irányítása alá tartozó vállalatok? Ezt kérdeztem Deák Ferenc osztályvezetőtől. — A megalapozottság jellemezte a vállalatok gazdálkodását — mondta. — Nagy gonddal, körültekintéssel jártak el, s ennek köszönhető, hogy a gazdálkodást jellemző szinte minden mutató jól alakult, szépek az eredmények. Az osztály felügyelete alá tartozó vállalatok termelési értéke 11,5 százalékkal nőtt az előzetes számítások szerint. Ennek megfelelően jól alakultak az átlagkeresetek is. A munkások 4—5, az alkalmazottak pedig 2—3 százalékkal kerestek többet, mint a múlt évben. A vállalatok nyeresége pedig — a tavalyihoz viszonyítva — a háromnegyedéves értékelések szerint körülbelül hatvan százalékkal nőtt. Ez mintegy negyvenmillió forint többlet- nyereséget jelent. — Az osztályvezető véleménye szerint minek az eredménye ez a nyereségnövekedés? — Döntő volt, hogy jelentős tartalékokat tártak fel a vállalatoknál. A Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat például ebben az évben százötven százalékkal növelte nyereségét. Ezt azzal érte el, hogy folyamatosan termelt, kihasználta kapacitását, mert megfelelő piackutatással biztosította a termékek eladását. Mondhatok más példát is: a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat ötven százalékkal növelte nyereségét, mert a korábbinál nagyobb volumenű kooperációba fogtak, s ezt a munkát korszerűen, a nagyüzemi termelésre jellemző módon végezték a Jutái úti telepen. Meg kell azt is mondani, hogy az osztály irányítása alá tartozó vállalatok nyereségének alakulásában része van annak, hogy elég sok szabad áras terméket gyái’tanak, s a kisüzemek jobban tudnak alkalmazkodni a piac változó igényeihez. Az eredményes gazdálkodásban jelentős szerepük van a gazdasági szabályozóknak is: az új nye- reségprémium-rendszer jobban ösztönzött a hatékonyabb gazdálkodásra. — Ez mindenesetre változást hozott a termelékenységben is. A vállalatok termelékenységének alakulását hogyan értékeli? — Azt hiszem ez az első olyan év a somogyi ipar erőteljes fejlesztésének időszakában, amikor kedvezően alakult a termelékenység. Az első háromnegyedév számai alapján az egy munkásra jutó árbevétel 13,1 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Még kedvezőbb az egy munkaórára jutó — anyagköltség nélküli — termelési érték alakulása. Ez 35,6 százalékkal emelkedett. Ha összevetjük ezt a két számot, akkor kitűnik: az idén tovább folytatódott a termékösszetétel változása, a kisebb anyagigényű termékek felé tolódott el a gyártás. Úgy értékeljük, hogy ez a változás megfelel a megyei pártbizottság által az év elején megfogalmazott követelménynek: az idén nem lehet a tavalyival azonos szinten gazdálkodni. A vállalatok külön tervet készítettek a termelékenység növelésének lehetőségeiről. Ezek a tervek szervezési és műszaki fejlesztési célokat fogalmaztak meg. Ennek köszönhető, hogy feltárták a még meglévő szabad kapacitást, s űjabb — korszerű — gépeivel vásároltak. Azt mondhatom: intenzív előkészítő munka indult meg a gépesítésre. A Kefe- és Műanyag- ipari Vállalatnál most folyik egy gépi rekonstrukció, s hasonlóra készülnek más vállalatoknál is. Meg kell azt is mondani, hogy az idei eredmények nem ragadtathatnak el bennünket: a következő években nem lesz már ennyi rejtett tartalék; a fejlődés érdekében elsősorban a korszerű technológiára kell törekedni, hiszen eléggé elavultak a helyiipari üzemek berendezései. Tudatos, tervszerű munkával Szőlők, gyümölcsösök jövője Somogybán »Borvidékbe nem sorolt, de jó bortermő helynek jelöli meg a legutóbbi, erre vonatkozó rendelet Somogy megye egyes részeit.« Ezt a törvényerejű rendele- letet az idén november 13-án hirdették ki. A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szól, sok mindenre kiterjed. Jelentős alaprendelkezésnek számít például, hogy szőlőt és gyümölcsöst — házikerti szőlő és gyümölcsös kivételével — csak engedéllyel és meghatározott fajták szaporítóanyagának fel- használásával szabad telepíteni. Direkttermö szőlőfajták nem telepíthetők! A borvidékekbe nem sorolt jó bortermőhelyek közé tartozó községek (városok) szőlő- termesztésx'e alkalmas területeit külön melléklet tartalmazza, s ebben találni Somogy megye fonyódi, marcali és siófoki járásából összesen hét községet. Itt a telepítésre engedélyezett fehér bor szőlőfajták között elsősorban szerepel az olaszrizling, a nemes olasz- rizling, a furmint, a nemes furmint, a királyfurmint, a zöldszilváni, az ezerjó és még számos fajta. A telepíthető csemegeszőlő fajtákat ugyancsak felsorolja a melléklet. A gyümölcstermő tájak és az azokon telepíthető gyümölcsfák kategóriáján belül a dél-dunántúli termőtájba tartozik Somogy. Részletes ismertető szól a telepíthető alma-, körte-, birs-, valamint a cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi- és az őszibarackfajtákról, illetőleg a mandula-, dió- és gesztenyefajtákról. Íme példaként a megyénkben telepíthető almafajták választéka: (Újsághír.) asztracháni piros, golden delicious, golden spur, jonatán, starking, starkrimson delicious és tagmared. A melléklet eligazít a telepítési rendről is. — A fluktuáció sok gondot okozott a korábbi evekben. Az idén valamit csökkent. Hogyan értékeli a vállalatok munkaerő-gazdálkodását? — A múlt év első háromnegyedévében a munkások 31,6 százaléka lépett ki. Az idén húsz százalék. Ez önmagában jó eredmény. De szembetűnő, hogy vannak vállalatok, ahol jól stabilizálódott a létszám, másutt viszont nagyon magas a kilépések száma. A Bútoripari Vállalatnál, a nyomdánál, a Tabi Campingcikk Vállalatnál 12—13 százalék körül volt a fluktuáció, a Somogy megyei Finommechanikai Vállalatnál viszont a munkások 34 százaléka cserélődött ki. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy elsősorban ott volt nagy a mozgás, ahol vasipari szakmunkások dolgoztak. A megyében ugyanis az idén erőteljesen nőtt a vasipar és a gépgyártás munkásigénye. A fluktuáció csökkenésében részük van azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a vállalatok a törzsgárda megbecsülése érdekében tettek. Erre év eleje óta a HVDSZ-szel együtt ösztönöztük a vezetőket. A csökkenés másik oka véleményem szerint, hogy a tanácsi vállalatok is fejlődnek, van jövőjük. — Az kiéi év felkészülés volt a negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtására is. Milyen a vállalatoknak ez a munkája? — Elkészültek a negyedik ötéves terv fejlesztési tervei. Ezek nagyon biztatóak: a Bútoripari Vállalat például legkevesebb ötvenmillió forintos beruházás előtt áll, folyamatban van az új nyomda építése, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat saját erőből kezdte meg gépi rekonstrukcióját. A Somogy megyei Finommechanikai Vállalatnál befejezés előtt áll a Jutái úti telep építése, s tárgyalnak arról, hogy itt más nagyipari vállaltokkal közösen korszerű gépparkot szerelnek föl, s villamosipari cikkeket készítenek. Ezek a beruházá- zások a gazdasági Iratteret szolgáltatják a hatékonyabb munkához. Ez azonban önmagában nem elég: arra is szűk 'ség van, hogy a vállalatok tanulmányozzák az öt évre szóló új gazdasági szabályozókat, ennek ismeretében végezzenek számításokat, milyen körülmények között lenne optimális a nyereségük. Ezek mutatják meg a vezetők számára a járható utat, s kedvező lehetőséget teremtenek arra, hogy a közösséget is bevonják a dön tések meghozatalába. Ugyanakkor — a korszerű technikával való ésszerű gazdálkodás érdekében — gondot kell fordítani a különböző szintű vezetők képzésére is. Kercza Imre "A fogyasztási szövetkezetek emeljek fel a kereskedelmi tevékenység színvonalát, bővítsék az üzlethálózatot, biztosítsák a lakosság' kulturáltabb kiszolgálását.« (A X. pártkongresszus határozatából.) Évről évre több hazai és külföldi vendég keresi fel nyáron Balatonberényt és Bala- tonmáriát. Ebben a körzetben tevékenykedik a balatomáriai ÁFÉSZ, amelynek nemcsak a vendégek, hanem az itt élő mintegy kilencezer ember ellátása is igen nagy gondot jelent. — Üzlethálózatunk régi és korszerűtlen, nincs megfelelő raktár, emiatt a választékot sem tudjuk kellő mértékben bővíteni, ez a kulturált kiszolgálást is gátolja. A negyedik ötéves terv időszakára szóló fejlesztési tervünket elkészítettük; harmincmillió forintra lenne szükség, hogy mind a nyolc községünkben modern üzletek és vendéglők álljanak a lakosság rendelkezésére. Ha ez a pénz nem is lesz majd meg teljes egészében. azon leszünk, hogy a lehetőségekhez mérten előbbre lépjünk ott, ahol ez a legfontosabb. Czink Gyulával, a szövetkezet elnökével és Tüttő Jánossal, az áruforgalmi osztály vezetőjével beszélgettünk terveikről, gondjaikról. Szavaikból, valamint a már elkészült tanulmánytervekből s a megkezdett építkezésekből is tükröződik, hogy a szövetkezet vezetői érzik: csak céltudatos, tervszerű munkával valósíthatják meg a X. kongresszus szövetkezetükre is vonatkozó határozatait. Épül az új ÁBC-áruház Balatonmárián a Delta étterem szomszédságában épül a szövetkezet új ABC-áruhá- za. Ennek tervét saját mérAz épülő ABC-áruház Balatonmárián. nökük készítette, s a kivitelezést is a szövetkezet építőrészlege végzi. Mindezzel jelentős költségeket takarítanak meg. A hárommillió forintba kerülő áruházát a jövő szezon kezdetére nyitják meg. Elismerőleg kell szólni a helyi tanácsról, mert díjmentesen bocsátotta az értékes telket a szövetkezet rendelkezésére. Hasonló jó példát mutat a balatonszentgyörgyi tanács is. A Balatonberényben jövőre épülő ABC-áruházhoz anyagiakkal járul hozzá. Ezt az áruházat a szövetkezet 1971 decemberben avatja fel. Az új áruházak lehetővé teszik, hogy üzlethálózatukat szakosítsák, illetve az elavult boltokat megszüntessék, s a fölöslegessé váló, idényjellegű pavilonokat pedig olyan helyeken állítsák fel, ahol arra a növekvő idegenforgalom miatt szükség van. Segít a tagság Az elnök és az áruforgalmi osztályvezető arról is szólt, hogy nemcsak a tanácsoktól, hanem a tagságuktól is jelentős segítséget kapnak célkitűzéseik megvalósításához. A balatonmáriai III. kerületben jövőre nádtetős, nagyon tetszetős sörözőt építenek. A. terv.ek készen vannak, a munkát építőrészlegük végzi, a jövő szezonban megnyitják a sörözőt. Ezt a tagság hozzájárulása tette lehetővé: célrészjegy felajánlásával teremtették elő az építkezés és a berendezés költsé- giet. Sok szép elképzelés szerepel még a szövetkezet vezetőinek az ellátás, a kereskedelem kulturáltságát, az üzlet- hálózat fejlesztését szolgáló terveiben. Balatonszentgyörgyön kisáruházat — az andocsihoz hasonlót —, Vörsön modern vegyesüzletet kívánnak létesíteni. A keresztúri Autócsárdájuk már kicsinynek bizonyult a nagy nyári forgalomhoz. Éttermet építenek melléje, alatta pedig borozót létesítenek. Már tárgyalnak a siklósi termelőszövetkezettel; az készségesen felajánlotta, hogy részt vállal a költségekből és gondoskodik a tájjellegű borokról. Szalai László 50 EVE TÖRTÉNT ítélet a magyar népbiztosok perében A mikor 1919 nyár végén az első magyar proletáruralmat vérbe fojtották, az uralkodó osztály katonai és rendőri apparátusán kívül az ügyészi és bírói testület is akcióba lépett: politikai pereket készített elő, hogy a nyilvánosság előtt rágalmazhassa, elmarasztalhassa a Tanácsköztársaságot és annak intézkedéseit. E perekkel azt akarták bizonyítani, hogy a tőkés- és földbirtokos osztály — ahogy ők nevezték: a történelmi osztályok — hivatottak az ország vezetésére, s minden épít Törökkoppányban a termelőszövetkezet. Ebben veszik át és dolgozzák fel a tsz cs a tagság háztáji tehenészetéből származó tejet. íí új tejház napi 3000 liter tej átvételére alkalmas. lázadás, minden kísérlet arra, hogy őket e vezető szereptől megfossza, már eleve törvénytelen, sőt mint szándék is főbenjáró bűn. Az ellenforradalom valamennyi bírósági eljárása közül a Tanácsköztársaság kormányának tagjai, az elfogott népbiztosok elleni per látszott megrendezői szemében a legalkalmasabbnak, hogy a magyar proletariátus százharminchárom napos diktatúráját mint a »történelmi jogfolytonosság« megszakítóját, elmarasztalják az ország és a külföld közvéleménye előtt. A népbiztosok közül többnek sikerült a vészterhes napokban kimenekülnie az országból. Másoknak nem nyílt erre lehetőségük, elfogták, bebörtönözték őket. Az 1920-ban megtartott népbiztosperben Bajáki Ferenc, Bokányi Dezső, Kalmár Henrik, Kelen József, Nyisztor György, Szabados Sándor, Vántus Károly a vádlottak padját is harci bázisnak tekintették, ahol lábukat megvetve, szót emelhetnek a pro- letáríorradalom, a proletár internacionalizmus és a kommunizmus céljainak védelmében. Bajáki, Bokányi és Kelen, jóllehet tudták, hogy az ellen- forradalmi hatalom az életükre tör, bátran a bírák szemébe mondták: az ügy, melyet szolgálni kívántak, tiszta és igazságos ügy, mert jobb életet akart teremteni az elnyomott milliók számára, meg akarták őket szabadítani a bérrabszolgaság igájától, a föld nélküli kiszolgáltatottság nyomorától. Kijelentették, hogy nem érzik magukat bűnösnek, amit tettek, meggyőződésből tették, csak a közösség érdekeit szolgálták, egyetlen olyan intézkedést sem hoztak, mely erkölcsileg nem igazolható, mely foltot ejthetne becsületükön. A több hónapig tartó pert ela haladó közvélemény — sősorban a munkásosztály — együttérzéssel figyelte. A féktelen terror ellenére többször előfordult, hogy az üzemekben munkáscsoportok kifejezésre juttatták rokonszenvüket a halálos veszedelemben is bátran helytálló forradalmárokkal. A nemzetközi tiltakozás is hatalmas méreteket öltött. Olyan személyiségek mozdultak meg a magyar népbiztosok védelmében, mint Romain Roliand. Bernhard Shaw, Henry Barbusse, Heinrich Mann írók, s a tudomány olyan vi- lágnagysága, mint Albert Einstein. Az ítélet, amint az várható volt, mégsem ismert kegyelmet: a népbiztosok közül négyet halálra, hatot életfogytig tartó fegyházra ítéltek. Ez 1920. december 28-án történt. Horthyék erejüket és elszántságukat akarták fitogtatni az ítélettel, de hamarosan takaródét kellett fújniuk, mert Lenin kezdeményezésére Szovjet-Oroszország kormánya közbelépett: túszul visszatartotta a magyar hadifogoly tisztek közül azokat az arisztokratákat, akiknek kiadatásáért befolyásos családjuk itthon mindent elkövetett. A szovjet Népbiztosok Tanácsa ezeket a cserefoglyokat ajánlotta fel az elitéit népbiztosok és más elítélt forradalmárok kiengedése fejében. I ^gy történt, hogy a szovjet diplomácia hatékony intézkedésére, többszöri erélyes hangú távirati jegyzék eredményeként a halálra ítélt népbiztosok kivégzése elmaradt, mind őket, mind a súlyos fegyházbüntetésre ítélt forradalmárok nagy csoportjait az ellenforradalmi rendszer kénytelen volt kiengedni az országból, s beletörődni abba, hogy azok mint politikai emigránsok menedéket kapjanak a világ első szocialista államában. y. f SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1979. rieten*!)er 29. i
