Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

Pravda-efkk Lengyelországról A párt végr ahajtja a megoldandó feladatokat »Magas fokú kötelességtu dat« címmel közli a Pravd varsói tudósítójának, Bori Avercsenkónak jelentését r lap csütörtöki számában. Lengyelországot ezekben a napokban a párt központi bi­zottsága 7. plénumának hatá rozatai foglalkoztatják. A párt- szervezetek munkája, politika, és szervező tevékenysége arra összpontosul, hogy megszilár­dítsák kapcsolataikat a szélei néptömegekkel, az egész népet a párt köré tömöritsék és ön-, feláldozó munkára mozgósít­sák a szocializmus eszményei­nek nevében — írja a tudó sító. A szovjet sajtó vezető lapja beszámol arról, hogy Lengyel - országban mindenütt tárgyal­ják Edward dereknek, a LEMP KB első titkárának a központi bizottság ülésén el­hangzott beszédét és a dolgo­zók gyűléseiken bizalmukról biztosítják a központi bizott­ságot. A Pravda varsói tudósítója hírt ad arról is, hogy a szilé­ziai bányászok mozgalmat in­dítottak szocialista munkaver- seny-kötelezettségük teljesíté­sére, és felhívásukban a többi között kijelentették: »Lengyel- ország a szocialista közösség láncszeme volt, és az is marad, továbbra is ugyanazon az úton fog haladni, amelyen kipróbált és hű barátja, szövetségese, a Szovjetunó, .valamint a toobi szocialista ország halad.« A sziléziai bányászok kezde­ményezését más lengyel válla­latok dolgozói is támogatják. A pártszervezetek nagy és sokoldalú tevékenységet fejte­nek ki annak érdekében, hogy az emberekben fejlesszék a szocialista haza iránti felelős­ségérzetet és kötelességtudatot. Magától értetődően nem sza­bad azt képzelni, hogy minden simán, akadályok nélkül megy. A felvetődő nehézségek leküz­dése, a kollektívák egybefor- rasztása, a nyugati propagan­da elleni harc, a munkához való szocialista viszony, a szer­vezettség, az öntudatos fegye­lem nevelése, a párt célkitűzé­seinek megmagyarázása, a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének és aktivitásának fej­A két párt tárgyalásai hasznosak Alain Savary, a Francia Szocialista Párt főtitkára a pá­rizsi rádiónak adott nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párttal folytatott tárgyalások mérlegét pozitívnak tartja. A továbbia­kat illetően kijelentette: a szo­cialista párt a jövő év nya­rán tartandó kongresszusán behatóan foglalkozik majd a tárgyalások eredményével, és akkor dönt majd arról, vajon kössenek-e politikai szerződést a kommunista párttal és kidol­gozzanak-e egy közös kor­mán vnrorramot. sztése — mindez nagy és cé', datos erőfeszítéseket, műn :jtílus-javítást követel a . ártszervezetektől. A népi Lengyelország dől gozóinak meggyőződésük, hogy a kitűzött tervek valóra vál­nak. A párt nem titkolja a néo előtt a meglevő nehézsé­geket. A munkásosztálynak valamennyi dolgozónak támo­gatásával a párt végrehajtja a megoldandó feladatokat — hangsúlyozza Avercsenko, a Pravda varsói tudósítója. Magyar áfalíríiak üdvözlő táviratai Losonczi Pál, az Elnöki Ta- iúcs elnöke táviratban üdvö­zölte Józef Cyrankiewiczet, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. Fock Jenő, a kormány elnö­ke ugyancsak táviratban fe­jezte ki üdvözletét és jókíván­ságait Piotr Jaroszcxificznek, a Lengyei Népköztársaság Mi­nisztertanácsa új elnökének. (MTI) Piotr Jaroszcwicz, az új nlszterclnBk. ' mi­(Telefotó: CAF—MTI—KS) Angela Davlst merénylőktől „féltik“ A per időpontját még nem tűzték ki A nőszövetsig tiltakozik Angela Davis a »fekete pár dúcok« hagyományos hárci kö­szöntésével — felemelt ökölle! — vonult be a kaliforniai Sár Rafael bíróságra, hogy meg hallgassa az ellene kiadót vádiratot. Perének időpontját máj lem tűzték ki. Egyetlen dá­tum ismeretes mindössze: Ja­nuár 5-e, amikor Angela Da- visnek meg kell neveznie vé­dőügyvédjét. Időközben a New York-i rendőrség egyik embere meg­magyarázta, miért volt szűk- lég arra, hogy Angela Davist -titkos hadművelet« keretében '.zállítsák át New Yorkból Ka­liforniába. A szóvivő szerint meg akarták akadályozni, hogy Davis kisasszony »egy Oswald típusú merényletnek essen áldozatul«. Ez a »gondoskodás« kételye két ébreszthet, különösen, hr azt tekintjük, hogy á vádak amelyeket Angela Davis ellen Izraelnek nem kellenek EH?Z-erők felhoznak, nyilvánvalóan alap­talanok, s a valóságban a kommunista harcosok szerve­zett üldözéséről can szó. * * * A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetság 95 ország sok mil­lió asszonya nevében erélye­sen ti.,akozott Nixon amsrika' elnöknél Angela Davis Kali- ’ornia államnak történt ki­adatása ellen. A szövetség táviratot küldött az ENSZ em­beri jogok bizottságának is. (MTI) Karácsony Latin-Amerikában SOK MINDEN egyéb mel­lett arról is nevezetes a latiii- amerikai földrész, hogy egész területén igen erős a katoli­kus klérus befolyása. Mégis: az idei karácsony számos la­tin-amerikai országban már nem egyedül katolikus ün­nep, mint volt oly sokáig, ha­nem — akárcsak a világ any- nyi más pontján — másfaj la, szélesebb értelmezést kapott. Ez a most záruló esztendő ugyanis jelent-s változásokat hozott a latin-amerikai föld­rész számára, amely — ismét sok egyéb mellett — arról is nevezetes, hogy a világon ta­lán a legkiáltóbban szembe­szökőéit ott az ellentétek a kevesek mérhetetlen luxusa és gazdagsága, s a tömegek döbbenetes nyomora között. Már egy évvel korábban megindult a változási folya­mat: Peruban, ahol haladó körök vették kezükbe a kor­mányzást, és jelentős államo­sításokkal igyekeztek korlá­tot állítani az USA-imperia- lizmus befolyása elé. 1970-ben pedig először az — ugyancsak baloldali — bolíviai fordula­tot üdvözölhette örömmel a világ haladó közvéleménye, utána pedig a chilei esemé­nyeket. Bolíviában egyebek közt azt is jelentette az idei kará­csony, hogy szabadon bocsá­tottak a korábbi rendszer ál­tal elítélt foglyokat (így Regis Deb ray francia újságírót, Che Guevara harcostársát is.) Chilében pedig éppen a kará­csony előtti napokban írta alá ünnepélyes keretek között — a tömegek ujjongásától kísér­ve — Allende elnök az ország legfontosabb természeti kin­csét előállító rézbányák álla­mosításáról szóló törvényt. Bizonyos, hogy Chilében, Peruban, Bolíviában sokkal szabadabban, örömtelibb é3 bizakodóbb légkörben ünnep­ük a karácsonyt a tömegek, mint bármikor korábban. Ugyanakkor más latin-ameri­kai országokban — elsősorban Brazíliában, de Argentínában is — az utóbbi években mind erősebbé és brutólisabbá váló népellenes diktatúrák árnyé­kában telnek el a karácsonyi ünnepek. Mégis úgy hisszük: lánc­reakció van ismét folyamat­ban. HOSSZÚ IDEIG egyetlen szabad országa volt a latin­amerikai népnek: Kuba. Ma már Chile is annak tekint­hető, és jelentős lépéseket tesz a demokrácia és a szabadság útján előre Bolívia és Peru is. Időpontot megjósolni nem le­het, de alig kétséges, hogy a láncreakció előbb-Utóbb foly­tatódik: Brazíliában és Ar­gentínában meg a többi latin­amerikai országban sem ma­radhat örök az észak-ameri­kai imperializmust kiszolgáló, népellenes uralom. Izraeli körökben hűvösen fogadták Rogers amerikai kül­ügyminiszternek azt a bejelen­tését, hogy alkalmasint az Egyesült Államok is elkülde- né békefenntartó erőit ar ENSZ zászlaja alatt a majda­ni arab—izraeli határok védel­mére. Jeruzsálemben hangsúlyoz­nák, hogy a dolog nem azon ill, részt vesz-e Washington egy nemzetközi békefenntartó erőben vagy sem, hanem azon, hogy Izrael közvetlenül akar tárgyalni arab szomszédaival a jövendő határokról. Svájci botrány Ipa rí ként kedés H-y/­Nagyszabású ipari kémke­dést és telefonlehallgatás' ügyet leplezett le a - svájc' rendőrség. A botrány méretei­re jellemző, hogy az ügyben maga a sv: ci szövetségi ál­lamügyész, dr. Hans Wälder nyilatkozott. Mint mondotta: néhány héttel ezelőtt egy nagy angol beruházási cég, a GRAMCO — élve a gyanúper­rel, hogy egyik genfi alkalma­zottja titkos információkat játszik át a rivális cég, az amerikai IOS 'kezére — meg­bízást adott egy londoni ma­gándetektív-irodának az ügy kivizsgálására. A londoniak, együttműköd­ve a genfi magándetektívek­kel, sikerrel oldották meg s megbízást, s ezért 10 000 svájc" frank ütötte a markukat. Mód­szereikben azonban egyáltalár nem voltak válogatósak. Ál kulccsal betörtek a genfi tele­fonközpontba, lehallgatókészü léket kapcsoltak a gyanúsított alkalmazott vonalára, s igény­bevették a genfi bűnügy! rendőrség titkos aktáit is. Eddig hat személyt tartóz­tattak le az üggyel kapcsolat­ban, hárman közülük nemrég még a bűnügyi rendőrség tag­jai voltak. Debray és Bustos szabad Regis Debray francia újság­író, altit a korábbi bolíviai rendszer a Che Guevara által vezetett partizánokkal való ál­lítólagos együttműködése miatt 1987. április 20-án letartózta­tott és novemberben 30 évi börtönre ítélt, szerdán Iquiqué chilei fürdőhelyre érkezett, miután az új bolíviai kor­mányzat kiengedte börtönéből. A francia újságíróval érkezett Chilébe Cira Bustos argentínai forradalmár, festő is, akit Deb- ray-Vel és más forradalmárok­kal együtt ítéltek el. A két forradalmárt a chi­lei kormány nevében Alejand­ro Soria, Tarapaca tartomány kormányzója, a szocialista párt tagja üdvözölte, A kormányzó később az újságíróknak el­mondta, hogy Debray sápadt volt és fáradtnak látszott, de közölte, hogy egészségi állapo­ta jó, és az utóbbi időben a bolíviai hatóságok részéről jc bánásmódban részesült. A francia újságíró kérte a kor- fányzót: nevében fejezze ki köszönetét Pablo Nerudának, a világhírű chilei költőnek, aki hosszú időn keresztül kam­pányt folytatott szabadon bo­csáttatásáért. Debray és Bustos csütörtö­kön a chiliéi fővárosba, San- tiagóba repült, ahol Debray találkozik a feleségével. Bustos — az AFP értesülé­se szerint — menedékjogot kér Chilétől, és oda várja jelen­leg Argentínában tartózkodó feleségét és hétéves kislányát (MTI) ..ríjál '■m*: Í‘J*Í Üj nyugatnémet neonáci csoportosulás Nyugat-Németországban ú' zélsőjobboldali szervezet lé tesült, amely »Német Felsza­Bucher a nuncius közben járását kéri A kormány csak időt akar nyerni? A brazíliai ellenállók által december 7-én elrabolt Gio­vanni Bucher svájci nagykövet a Rio de Janeirói pápai nun( ciushoz intézett levelében kö rölte, hogy kissé beteg é: :gészsági állapotára való te­kintettel kéri a főpapot, járjon közbe kiszabadítása érdeké ben. A levelet egy Rio de Ja leírói templomban találták. Részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de a Reuter tudósítójának értesülései sze­rint az emberrablók jegyzéket nellékcltek hozzá, amelyben a .orábbi listákon szereplő hat politikai fogoly helyett hat idsik személyt neveztek meg. Alfredo Búzáid brazilja' pazságügyminiszter Medizi llamelnökkel folytatott meg­beszélés után közleményt adott ki, amely szerint a kormány foglalkozik az emberrablók legújabb javaslataival. Kevésbé derűlátó az UPJ. tudósítója, aki a brazil kato­nái hírszerzés vezetőihez kö­zelálló körökből úgy értesült, hogy a kormány »nem engedi elhamarkodott döntésre kény- szeríttetni magát« Bucher és a oolitikai foglyok cseréjének ügvében. E körök szerint nem lehetetlen — de nem js való­színű —, hogy a gerillák ki- végzik Bucher nagykövetet. Ladislas Dawbor brazíliai politikai emigráns, aki ez év iúniusában szabadulhatott egy brazil börtönből, nyilatkozott Bucher ügyéről. Az Algírbar élő brazíliai emigráns szerint riucher szabadonbocsátásáva! kapcsolatban a brazíliai kor­mány azért húzza az időt mert az ellenállók által meg nevezett hetven politikai fo­goly közül többet a börtönben annyira megkínoztak, hog: most a kormányzat nem tartj" avánatosnak megjelenésüké' a nyilvánosság előtt. E késle kedés viszont Bucher nagykő vet életébe kerülhet. (MTI) badítási Mozgalomnak« nevezi nagát. A Parlamentarisch-po­litischer Pressedienst szerint a •szervezet jelszava: »Csináljunk rendet először Németország­ban, azután Európában, majd az egész világon!« Az új szervezet vezetője bi­zonyos Roland Tabbert. A mozgalom máris bejelentette, hogy »teljes szolidaritást« vál­lal az »Ellenállási Akció« né­ven ismert neonáci szervezet­tel. Az új csoport fő célja, hogy karcot folytasson a szociálde­mokrata párt ellen, a nyugat­német—szovjet és a nyugat­német—lengyel szerződés el- ’en. A hitleri Németország egykori rohamosztagosáihoz hasonlóan a »Német Felsza- badítási Mozgalom« tagjai for­maruhát viselnek. (MTI) Meghiúsult az Á]\-2 eltérítése Tizenegy vádlott a leningrádi perben Könyvkötő szakmunkást és férfi segédmunkásokat jó kereseti lehetőséggel FELVESZÜNK fodrász és Fényképész Ktsz, Kaposvár, Május t. U. 57. (4891) Pisztolyt, lőszert, fejszéket késeket, boxert, gumiootokat, szárítókötelet és peckeket vet­tek el attól a csoporttól, mely­nek tagjai el akartak téríteni egy szovjet repülőgépet, s akik a Leningrad ban most folyó per vádlottjai. Az említett holmi,, a tárgyi bizonyítékokhoz tar­toznak. A vád szerint a csoport tag­jai támadásra • készültek egv AN—2 típusú 'utasszíülíto repü­lőgép személyzete ellen, hog., külföldre meneküljenek. A Leningrád melletti repülő­tér szovjet biztonsági szerve, azonban már a gép felszállása előtt meghiúsították a merény letet: a csoport II tagját tör vényszék elé állították. Közű lük öten sehol sem dolgoztak a letartóztatás pillanatában, né­gyüket már korábban elítélték különböző bűncselekmények miatt. Mint a csoportnál talált tér­kép bizonyítja, tagjai Boden svéd városba akartak repülni. Azon az alapon, hogy a le­tartóztatottak között többen zsidó származásúak, a külföl­di cionista körök szovjátellefiés propagandába kezdtek, peuig a géprablásra készülő csoport több zsidó tagját — akik a férj ás apa, tehát a családfő tekin­télyének befolyása alatt lép­tek bűnös útra — a leningrádi ügyész jóváhagyásával nem is állították bíróság elé. Eddig 26 tanút hallgattak ki. A tizenegy vádlott mindegyike beismerő Vallomást tett, és megbánást mutatott. A per tárgyalása folytatódik. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. december 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom