Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-24 / 301. szám
Ifjú. mérnökök — tecJmfimtolt ~ Jidzgaxd&ssok Tervek és remények Habarcsgyár és mixerkocd Mielőbb megoldandó feladat az építőanyag-ipar gyorsabb fejlesztése, ami nélkülözhetetlen az építési feladatok végrehajtásához és az építkezés szervezettségének javításához. (A X. pártkongresszus határozatából.) FIATAL MŰSZAKI szakemberek és közgazdászok vesznek részt már évek óta a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ kb intéző bizottsága által kiírt pályázaton. Ha a feladatot sikeresen megoldják, elnyerhetik a kiváló mérnök, ifjú technikus és közgazdász címet — mondta Kiss Béla, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára. Az itt dolgozó ifjú szakemberek közül ketten elhatározták, hogy szakdolgozatot készítenek. Egyikük — Schmidt Márton gépészeti előadó — a bitu- menperlit gyártásának maximális gépesítését, valamint a bitumenmelegítő és -szállító berendezés megvalósítását tűzte ki célúk — Milyen eredményeket érnek el az új berendezésekkel? — Még a mai napig is a legkorszerűtlenebb módon hordják fel az épületre a bi- tumenperlitet, azaz a kátrány szigetelőanyagot Az új eljárás lényege, hogy ezt a szigetelőanyagot központi telephelyen egy előre gyártó üzemben kockalaponként elkészítenék. Később ezt helyeznék föl az épületek tetejére szigetelőként. Így csökken a beázás veszélye. A másik eljárás pedig a bitumen és a kátrány melegítése. Ennél is a régi, korszerűtlen technológiát alkalmazzák nálunk. Az új lényege — mondta Schmidt Márton —, hogy az olajtüzelésű berendezéssel egy tartályban fölmelegítik a szigetelőanyagot, s azt az épület tetejére egyenletesen szétpermetezik. UGYANEZZEL a témával foglalkozik Villányi József fő- technológus is. Hónapok óta dolgozik az épületek betonozási és vakolási munkáinak tökéletesítésén. — Egy automata keverőüzem megépítése lenne a legcélszerűbb Kaposváron. Központilag kevernék a betont, s azt egy átalakított gépkocsival az építkezésre szállítanák. A keveréstől a bedolgozásig minden munkafolyamatot gépesítenek. A keverés lényegében a szállítókocsiban történne. Az építkezésen pedig egy hidraulikus szerkezet nyolcvan-nyolcvanöt méter magasságra nyomja fel a kész betont. A munkát hét-nyolc dolgozó is el tudná végezni. Így sok embert lehetne más munkahelyre átirányítani. A MÁSIK szakdolgozatom — folytatta Villányi József — egy habarcsgyár telepítése. Lényege, hogy egy cement- szállító gépkocsit kevés módosítással habarcsszállítóvá alakítanak át, s ezzel szállítják a helyszínre a kész habarcsot, s otf a vakológéppel (kettő üzemel a vállalatnál) felszórják a falakra. A szak- dolgozat befejeztével nemsokára megkezdi a vállalat a gépek prototípusának gyártását és kipróbálását. — Mindez még kezdeti stádiumban van a vállalatunknál — mondta Kiss Béla. — Jövőre szeretnénk egy műszakfejlesztési csoportot létrehozni, hogy ezáltal több fiatalt vonjunk be a kezdeményezésbe. Gyertyás László Rét- és legelőjavítás 8,7 millióért 5,5 millió forintos állami támogatás A megye rét- és legelőterületeinek javítására, a gyepterületek fejlesztésére az idén félmillió forinttal több állami támogatást biztosított a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, mint tavaly, sa kapott 5,5 milliót a gazdaságok a célnak megfelelően fel is használták. Ezzel a segítséggel és jelentős— 3,2 milliós — saját erővel csaknem hét és fél ezer holdon végezték el a fejlesztést. A javított gyepterületekre a gazdaságok átlagosan több mint négy mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki holdanként. A fejlesztésre kijelölt területeken szép eredményeket hozott a befektetés: a szénatermés a réteken meghaladta holdanként a 24, a zöld fű hozama a legelőkön a 120 mázsát. A több mint 6000 hold javított legelőn mintegy hét és fél ezer közös és háztáji szarvasmarha, s majdnem kilencezer juh kapott eleséget. Ez idő alatt 35 villanypásztor segítette a szarvasmarhák legeltetését. A gyepgazdálkodás módszerességét, eredményességét nagyban elősegítette, hogy a munkába szaktanácsadókat vontak be: a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum és a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei nyújtottak ebben nagy segítséget megyénk mezőgazdasági üzemeinek. Több mint egymillió forint a tervezett bevételen feliil Az állattenyésztés öt éve Berzencén őt év nagy idő, alkalmas már arra is, hogy felmérjük, mi is történt ez alatt egy gazdaságban. A berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezet irodájában Varga János elnökkel az állattenyésztésről beszélgetünk. A kitérők, a magunkban folytatott gondolatsorok azonban mást is érzékeltetnek: a létbizonyosság születését és megszilárdulását. — Hogyan kezdődött a harmadik ötéves terv a bemeneti gazdaságban? — Az emlékezést megköny- nyíti, hogy úgy beszélhetek, mint az a turista, aki a hegy derekánál járva visszatekint a völgybe, ahol megkezdte a kapaszkodást. És így van ezzel minden berzencei, minden tsz- tag. Ha azt mondom, hogy más mezőgazdasági üzemekhez képest nagyon elmaradott gazdaság volt a miénk, akkor járok közel az igazsághoz. Ráadásul az állattenyésztés volt a leggyengébb pontunk. A növénytermesztés alapjai adottak voltak. Hozzá kellett látnunk a másik alapvető ág megszervezőiéhez. Elsősorban az anyagi és műszaki bázis megteremtését tartottuk szem előtt. — Miben nyilvánult tx meg? — A régi épületeket korszerűsítenünk kellett, s mellettük újakat emelnünk. Amikor értesülést szereztünk, hogy a telepeket létesítő termelőszövetkezetek 70 százalékos kedvezményben részesülnek, azonnal bejelentettük igényünket. Korszerűsítettünk egy háromszáz férőhelyes sertésépületet meg két fiaztatót Takarmányelőkészítőt háromszázas új épületet is emeltünk, önetető, önitató, meleg levegős kályhák, infralámpák, villanyvilágítás — minden van ezekben a korszerűsített illetve új létesítményekben. — Történt-e változás az állatlétszámban? — Természetesen, a korszerűsítéssel ez is együtt járt A tervidőszak első évének végén még csak hatszáz sertésünk volt. Most ezerötszáznál tartunk. Az új mechanizmus életbe lépésével egyébként a minőségi tenyésztésre álltunk át. Legnagyobb eredménynek azt tartjuk, hogy fejleszteni tudtuk állatállományunlíat A sertéstenyésztést szolgáló épületek modernizálása és újak létesítése több millió forint munkát és értéket jelent. Most szeretnénk átállni a sonkaser tések tenyésztésére és hizlalására. — Hyen mértekben tapasztal- haté a fejlődés a szarvasmarha-tenyésztésben is? — A helyzet hasonló. Egy tehén az első évben átlagban 1300 liter tejet adott. Most jóval a 2000 literen felül. A fejlődés itt is a gondos tervezésnek, az új beruházásoknak köszönhető. Kilencvennyolc férőhelyes istállót, hatvanas borjúnevelőt építettünk hárommillió forintért. Amikor a Búzakalász Tsz-szel egyesültünk, közös vagyon lett a korszerűsített, negativizált telep is. Ez a hármas üzemegységünkben van. Jelenleg 680 szarvasmarhát tartunk. Magyartarka teheneket tenyésztünk. Sertéstelepeinket egy majorban, a cigányában egyesítettük. Nagypusztán vegyes szarvasmarha- telep van, Kispusztán már negatív az állomány. Ferdóci üzemegységünkben a vemhes üszők negatívak. — Az állattartás fejlődése hogyan mutatkozik meg az évente kötött szerződésekben? —- Növekedtek a sertésszállítások. Például kezdetben mindössze ötszázat adtunk el évente, most már ezerkétszázat A szarvasmarháknál is így van ez. Százzal kezdtük, tavaly már kétszázzal folytattuk. Az idén háromszázötvenet adtunk eL Fölfedeztük a bika- export lehetőségét is. Nagy örömmel mondhatom, hogy az állattenyésztés idei tervezett öt és fél millió forint bevétele 1 100 000 forinttal több lesz. — Gratulálunk a «ikerhez. Kérdésünk: az állattartás eredményei és u termelékenység emelkedése csak a beruházásoknak és á fejlesztésnek a függvényei? 1 —■ Nagyon sokat tettek a közösért az állattenyésztésben dolgozó tagjaink is. Ma már nem kell munkaerőhiánytól tartanunk ebben az ágazatban, rendeztük a kereseti lehetőségeket. Ez nagyon fontos teendő volt. A bérrendezés nagyban hozzájárul (reméljük, lesznek ilyenek) a következő ötéves terv sikereihez is. Leskő László „Leporolják” a telekkönyvet A határ legmozgékonyabb része mindig a belterület és a zártkert. Itt van s. legtöbb adás-vétel, csere, öröklés, egyszóval tulajdonváltozás. És itt a leggyakoribb, hogy ezek a változások a gyakorlatban megtörténnek ugyan, de adminisztrálásuk már elmarad. Az illető megvette ugyan a földecskét, ki is fizette, de az átírásért már sajnált illetéket fizetni. Meghalt a tulajdonos, utódai szétörökölték a telket, de ugyancsak takarékossági okokból a hatósági öröklési eljárást nem folytatták le. A telekkönyv dolga az lenne, hogy a tulajdonviszonyokat pontosan tükrözze. Az említett okok miatt azonban évtizedek alatt. sok különbség támadt a valóságos tulajdoni viszonyok és ezek leltára, a telekkönyv között. Beporosodott ez a fontos nyilvántartás. A kormány most elhatározta, hogy >4eporoltatja-< a telek- könyvet, ellenőrizteti, hogy a nyilvántartás mennyiben egyezik, vagy mennyiben tér el a valóságos helyzettőL A munkát a belterületen és a zártkertekben végzik el, külterületen csak kivételesen, például tanyatelkek esetében. Az egyeztetést a földhivatalok hivatalból végzik. Harminc nappal előbb közhírré teszik ugyan az érdekelt községben, de ahol a nyilvántartás és a birtoklás egyezik, ott a tulajdonost külön nem is értesítik. Ha azonban eltérés van, akkor a tulajdonost behívatják, a helyzetet tisztázzák és rendezik. Alkalom lesz ez arra, hogy a sok elhanyagolt adminisztrációt most bepótolják az érdekeltek. Ennek különböző lehetőségei lesznek. Aki vásárolta a földet, most bemutathatja az adás-vételi szerződést. Ha ilyen nincs, altkor nyilatkozatot kérhet a volt tulajdonostól, hogy ő csakugyan megvette a földet. Ennek azonban feltétele, hogy az illető földdarab már három esztendő óta a sajátja legyen. Nagyjából ugyanez vonat kozik az örökségekre. Ha volt végrendelet, azt be kell mutatni. Ha nem volt, akkor most kell lebonyolítani a hagyatéki eljárást, de ennek is feltétele, hogy az örökös már legalább három esztendő óta a föld valóságos birtokosa legyen. Némileg nehezebb a helyzet, ha a íöldtíarab a telekkönyv szerinti tulajdonosa ismeretlen helyen tartózkodik. A mai, valóságos tulajdonos úgynevezett elbirtoklás útjait ez esetben is megszerezheti a tulajdonát igazoló telekkönyvi végzést, azonban ennek feltétele, hogy a földrésznek már legalább tiz esztendeje birtokosa legyen. A birtoklást a tanáccsal, illetve tanúkkal kell igazoltatni. A földhivatal rendteremtési eljárása jogokat nem sérthet. Tehát most nem adományoznak földet, csupán a valóságos viszonyokat legalizálják. Ha például az örökösök meg pereskednek, akkor a földhivatal az ügyhöz hozzá sem nyúl. A földhivatal végzését más esetekben viszont perrel lehet i legtámadni. Az elmulasztott adminisztrációért büntetést fizetni most nem kell és a földhivatal eljárása is ingyenes. Viszont pótlólag meg kell fizetni az annak idején, megspórolt átírási vagy örökösödési illetéket. Mégpedig kamatmentesen, de az ingatlan mai értékének arányában. Ellentétes eset is előfordulhat. Ha ugyanis egy földrészletet valamikor államosítottak, de erről okmányt nem állítottak lei, illetve, ha államosítani kellett vona, de az elmaradt, akkor most ezt is pótolják. F ontos még tudni, hogy ez a rendelkezés a korábbi jogszabályokat nem változtatja meg. Ismeretes, hogy nálunk egy magyar állampolgárnak maximálisan 1600 négyszögöl, illetve 6000 négyzetméter személyi földtulajdona lehet. Ennél több akkor sem lehet, Ira most a valóságos tulajdonában álló földet írnának a nevére, de ezzel a területtel személyi földtulajdona az egy holdat már meghaladná. Ez alól csupán a főhivatású, egyénileg dolgozó pa r as ztok jelentenek kivételt. í MAI KOMMENTÁRUNK Házhely—ingyen A határozatot a kiildöttgyű- gyűlés a közelmúltban hozta a héthelyi Aranykalász Szövetkezetben. Kimondták, hogy a következő két év során 20—22, egyenként négyszáz négyszögöles házhelyet adnak irigyen azoknak a 30 éven aluli szövetkezeti tagoknak, akik kötelezik magukat, hogy tiz évig a szövetkezetben maradnak, becsülettel eleget tesznek mindazoknak a kötelességeknek, melyekkel megbízza őket a közösség. Ismét egy új kezdemenye- zés — ha szabad így mondani — egy új ötlet, mely figyelemre méltó, előremutató. A napokban a kezembe került egy statisztikai kimutatás: a megye szövetkezeteiben az elmúlt öt év alatt több mint hétezerrel csökkent a nem nyugdíjas és nem járadékos, tehát a munkaképes tsz-tagok száma. Amikor különböző beszélgetéseken, tanácskozásokon az itt-ott meglehetősen nagymértékű elöregedésről hallunk, akkor a mondatok mögött valójában egy ilyen szomorú statisztika húzódik meg. Nem egyforma mértékben, de a szövetkezeti vezetők visszatérő gondja a munkaképes tagok számának csökkenése. Igaz, hogy a műszaki színvonal fokozatos, céltudatos emelése bizonyos mértékig ellensúlyozza ezt a tendenciát, ám voltak és lesznek a jövőben is a nagyüzemekben olyan munkák, olyan feladatok, melyek nem gépesítlietők, melyeknél nem nélkülözheti a szövetkezet a munkabíró, szorgalmas tagság tevékenységét. Megszerezni és megtartani a fiatalokat, csökkenteni a tagság egyre növekvő átlag- életkorát — mindenképpen fontos és nem kevés gondot okozó feladat ez, A célt különböző módokon és különféle eszközökkel" igyekeznek elérni szövetkezeti vezetőink. Nem elvtelen engedményekre és alaptalan megkülönböztetésekre gondolunk — ezt ííem is tűrheti szövetkezetpolill- kánk —, hanem ilyen megfontolt, kölcsönösségi alapo-r kon nyugvó kezdeményezésre; mint amilyen például a bevezetőben , épúített héthelyi határozat. A szövetkezet áldoz, nem riad vissza a befektetésektől, segíti fiatal tagjait a legemberibb, legtermészetesebb törekvésükben: mielőbb saját családi otthonnal ■rendelkezzenek. Viszonzásul joggal elvárja, hogy becsüljék meg azt a helyet, ahol dolgoznak, s ahonnan — mint sok egyéb példa bizonyítja — segítségre, támogatásra számíthatnak. Hogy az ilyenfajta kapcsolatra, együttműködésre igény és szükség van, azt talán legjobban az bizonyítja: még csak javaslat formájában volt a határozat, de már akkor sokan érdeklődtek felőle, kérve, ha megszületik a döntés, szeretnének hozzájutni ilyen ingyenes házhelyhez. Kész örömmel vállalják az ezzel járó kötelességeket. Nemcsak a munkát, azt is, hogy még az évben felépítik családi házukat, amikor megkapják a házhelyet. A határozat megszületett. Rövidesen, talán már a következő év elején, hozzákezdenek az újonnan épült út mellett a házhelyek kiméréséhez. Aztán hamarosan házak épülnek, és tálán két év múlva már egy egészen új utca és a korábbinál több fiatal munkaerő tanúsítja ennek a decemberi döntésnek á hasznosságát. X. M. Kályhákat, útelzárókat gyártanak Nagybajomban Harminc darab 1-es (1500 köbméter légtér fűtésére alkalmas) és 2-es tipusú (750 köbméter fűtésére méretezett) kályha készült el a Lenin Termelőszövetkezet melléküzemében. Ötven szalagfűrészt is gyártottak. 2 200 000 forintot eredményez évente a melléküzemági tevékenység. Most más mnnkát is végeznek. Itt készülnek a Közép-dn- nántúli Gázszolgáltató és Szerolo Vállalat rés "irosfehér színnel bevont útelzáró korláttartók is. SOMOGYI»«FLAP Csntörfö! ' 9?0. december 24,
