Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

n''ÖhVs^ Vf I AG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E T E K I Ara • 80 fillér Sommi Népim XXVI. évfolyam, 297. szám 1970. december 19., szombat A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Hz 1971. évi állami kiltsésvetés az oíszágiYiiiés előtt Tegnap tartotta ez évi utolsó ülésszakát az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Focit Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, továbbá Benke Valéria, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Né­meth Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője fog­lalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Megemlékezett a parla­ment legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Sza­bó Pál és Szilágyi Sándor képviselőkről. Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselők emlékének; az országgyűlés jegyzőkönyvben is megörökítet­te emléküket. ezután bejelentette, hogy a Elnöki Tanácsa az ország­Kállai Gyula Népköztársaság gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott tör­vényerejű rendeletéiről szóló ] jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelőén — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a miniszterta­nács megbízásából Vályi Péter pénzügymi­niszter beterjesztette az 1971. évi állami költ­ségvetésről és a tanácsok 1971—75. évi pénz­ügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás végett megkapták az or­szággyűlés állandó bizottságai és szétosztot­ták az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy egy képviselő nyújtott be in­terpellációt, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elfogadott napirend szerint ezután megkezdődött áz 197,1. évi állami költségve­tésről és a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavas­latot Vályi Péter pénzügyminiszter terjesz­tette elő. Vályi Péter beszéde Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költség­vetésről szóló törvényjavasla­tot olyan időszakban terjeszt­jük elő, amikor a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong­resszusának iránymutatása alapján — a IV. ötéves terv új feladatainak megvalósítására készülünk. Ehhez áz 1970. évi gazdál­kodás eredményei jó kiinduló alapot nyújtanak. Az ipari ter­melés növekedési üteme meg­gyorsult, a nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulása a ter­vezettnél nagyobb. A társadal­mi munka hatékonyságának javulásában eredmények mu­tatkoztak. Az iparban a mun­ka termelékenysége, az 1969. évi stagnálás után, az előirány. zottnál jobban nőtt, mivel las­sult a létszám növekedése. A fogyasztói piac egyensúlya erősödött, kedvezőbb az áruel­látás az ipar és a kereskede­lem jobb munkája, a belföldi ermelésből és a behozatalból .származó áruutánpótlás foko­zódása következtében. Nemzet­közi versenyképességünk sok területen javuló, ezt bizonyít­ja az export dinamikus bővü­lése. A népgazdaság 1970. évi fej­lődésében azonban kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. A késői kitavaszodás, a ta­vaszi árvíz és a belvíz, majd a nyári szárazság miatt a me­zőgazdasági termelés nem érte el az előző évit. A nemzeti jö­vedelem ezért a tervezettnél és az előző évinél is kisebb ütem­ben nőtt. A folyó évben a költségve­tési gazdálkodás előrelátható­lag a tervezettnél nagyobb, 3,5 milliárd forint körüli hiánnyal zárul. A hiány kialakulásában jelentős szerepe volt a kedve­zőtlen természeti körülmények miatti jövedelemkiesésnek. Az állam a természeti csapások következményeit nagy részben magára vállalta, nem engedte, hogy azok a követlenül nem sújtott lakosságot is érinték. A jövő ev a XV. ötéves terv­időszak első eve. A jövő év gazdálkodása ennek megfele­lően mindenekelőtt az ország- gyűlés szeptemberi ülésszakán elfogadott ötéves nénaazdaság' terv céljainak elérését szol­gálja. Az 1971. évi népgazdasági terv a gazdasági növekedés ütemének fokozódását irányoz­na elő. A nemzeti jövedelem 7 százalékkal, az 1970. évinél többel gyarap­szik. Az ipar termelése 6 szá­zalékkal, a nemzeti jöve­delemhez való hozzájárulása pedig 7 száza­lékkal nő. A mezőgazdaság­ban — aé es évi visszaesés után — meg­vannak a ter­melés gyorsabb növelésének feltételei, a termelés érté­ke az 1969. évi magasabb szín­vonalat is 2— 3 százalékkal meghaladhatja. A külkereske­delmi forgalom az 1970. évinél valószínűleg mérsékeltebben, de ugyanakkor kiegyensúlyozottabban fejlődik majd, külkereskedelmi mérle­günk tehát kedvezőbb lesz az ez évinél. A belföldi felhaszná­lás ezért 1971-ben lassúbb ütemben nőhet, mint a nemzeti jövedelem. A belföldi felhasz­náláson belül a fpgyasztás részaranya 75 százalék, a fél- halmozásé pedig 25 százalék, teliát a megelőző évihez képest nem változik. Az 1970. évi jelentős eföd- menyek után 1971-ben tovább javul a fogyasztói piac helyze­te. Erre, változatlanul megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk. Ehhez szükség van ar­ra, hogy az árualapok növelé­sével összhangban szabályoz­zuk a jövedelem kiáramlását. A fizetőképes kereslet tovább­ra is gyorsan, bár az előző évi­nél valamivel mérsékeltebben nő. A lakosság összes pénz­bevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A kiskereskedelmi áruérté­kesítés közel 10 százalékkal nő élelmiszerekből — az idei gyengébb terméseredmények ellenére — kiegyensúlyozott el­látási helyzet várható. Iparcik­kekből általában kielégítő lesz az ellátás, de néhány termék­ből — így építőanyagokból és személygépkocsikból -r a kíná­lat átlagosnál gyorsabb növe­lése sem elegendő az igények teljes kielégítésére. A fogyasz­tási cikk-import 1971-ben is növekszik. A fogyasztói árszínvonal 1971-ben is valamelyest nö­vekszik. Az árváltozások meg­ítélésénél figyelembe kell ven­ni, hogy a lakosság minden ak­tív kereső rétegénél a jöve­delmek gyorsabban nőnek, mint az árak,, yagyjs a .reáljö­vedelem es a reálbér is emel­kedik. A. jövő évben a lakos­ság egy főre jutó reáljövedel­me 5,5 százalékkal, valóságos fogyasztása pedig 6 százalékkal lesz. magasabb, mint 1970-ben, a munkások és alkalmazottal': egy keresőre jutó reálbére 2,5 ■—3 százalékkal nő. Á nyugdí­jak folyamatosan és automati­kuson évente 2 százalékkal nő­nek, ami vásárlóértékük meg­óvását szolgálja. Az árait bizonyos mozgása a jövőben sem lesz elkerülhető. Az indokolatlan áremelések esetén megvizsgáljuk az oko­kat és intézkedéseket teszünk. Ilyen összefüggésben — többek között — szigorítjuk és opera­tívvá tesszük az árellenőrzést. Tudomásul kell vennünk azt a tényt is, hogy a nemzetközi piacokon áremelkedési irány­zat érvényesül. A külkereske- kedelem jelentős szerepe kö­vetkeztében ennek belső ára­inkra gyakorolt hatásaitól csak bizonyos határig zárkózhatunk el. A szocialista szektor beru­házásainak összege jövőre mintegy 9Ó milliárd forint, 5— 3 százalékkal több lehet ez a: Ívinéi, ennyire van anyagi­műszaki fedezet. Az állami és vállalati forrásokból rendelke­zésre álló beruházási kereslet viszont ennél valamivel na­gyobb, ezért az igényeket nem tehet maradéktalanul kielégí teni. A beruházási tevékenység 'olytán tovább gyarapszik a nemzeti vagyon. A jövő évben 71 200 új lakás épül, ebből 27 200 állami erőből. Több nagy beruházás fejeződik be működésbe lép a borsodi ve­gyi kombinát pvc 2. üzeme, elkészül az évi 2500 lakás ka- nacitású debreceni házépítő combinát. A élelmiszeripai tárolási gondjait enyhíti a du­nakeszi és békéscsabai hűtő 'eáz üzembe lépése. A jövő évi népgazdasági terv céljai kifejezésre jutnak az állami költségvetés elő­irányzataiban is. A költségve­tés összesen 193 milliárd forin­tot oszt el A kiadások 2 mil­liárd forinttal meghaladják a bevételeket, az államháztartás tehát deficites. A deficites költségvetési gazdálkodás ki­alakulása — úgy látszik — nem egy-két éves probléma, ezzel több évre számolni kell. A költ.,vetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell teremtenünk. A szabályozók módosítása következtében némileg változ­nak a jövedelemképződés ará­nyai, a jövedelmek elosztása, a vállalati érdekeltségi alapok nagysága es megoszlása. A vállalati alapképzés szabályai módosulnak. A fejlesztési alap nyereségből való növelésének lehetősége a gazdálkodó szer­veknél az első évben egyszeri alkalommal mérséklő ük. A további években a fejlesztési alap ismét erőteljesen nőhet, mivel jórészt a nyereség ala­kulásától függ. A költségvetés elsősorban a központi nagybe­ruházásokat és a lakosság el­látását szolgáló infrastruktu­rális létesítmények megvalósí­tását finanszírozza, azonban jelentős mértékben — 10 mil­liárd forinttal — támogatja azoknak a beruházásoknak ki­vitelezését is, amelyekben a vállalatok döntenek és megfe­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár fogadta János a kubai államminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Car­los Rafael Rodriguez állam­minisztert, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának tagját. A szívélyes, baráti légkör­ben folytatott eszmecserén je­len volt dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Ott volt Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövete is. (MTI) SZOVJETUNIÓ Befejeződött a föderáció téli ülésszaka A nagy Kreml-palotában pénteken este befejeződött az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsának téli ülés­szaka. A képviselők egyhan­gúlag jóváhagyták a köztársa­ság jövő évi terv- és költség- vetési tervezetét, s ezzel a két javaslat törvényerőre emelke­dett. A több mint 134 millió la­kosú hatalmas szovjet köztár­saság ipari termelése a jövő esztendőben (az ideihez ké­pest) 6,8 százalékkal fog növe­kedni. A mezőgazdasági ter­melés 1971-ben 10 százalékkal haladja meg a jelenlegi öt­éves terv évi átlagát. Az elfogadott terv előirá­nyozza a lakosság reáljövedel­mének jelentős növelését. A jövő esztendőben a föderáció területén 7 millióan fognak új lakásba költözni. (MTI) Véget ért a KGST végrehajtó bizottságának tanácskozása Pénteken befejeződött Moszk­vában a KGST végrehajtó bi­zottságának ülésszaka. A vég­rehajtó bizottság megvitatta a gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködés fejleszté­si programjának, valamint a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítésének kérdéseit. Megvizsgálták a KGST-or- szágok gép- és ipari berende­zés szükségleteinek teljesebb kielégítését célzó intézkedése­ket is a népgazdaság különbö­ző ágazatainak vonatkozásá­ban. Az ülésszak részvevői esz­mecserét folytattak az együtt­működés fejlesztésének kilátá­sairól a gépgyártás, a vegy­ipar, az energetika és a geo­lógia területén. Megvitatták a külkereskedelem, a valutáris, pénzügyi és hitelkapcsolatok tökéletesebb megszervezésé­nek kérdéseit. A végrehajtó bizottság 50. ülésszakán a következő mi­niszterelnök-helyettesek vet­tek részt: Lucsezar Avramov (Bulgária), Frantisek Hamouz (Csehszlovákia), Piotr Jaro- szewicz (Lengyelország), Ap­ró Antal (Magyarország), Bamdarin Dugerszuren (Mon­gólia), Gerhard Weiss (NDK), Gheorghe Radulescu (Romá­nia) és Mihail Leszecsko (Szovjetunió). (MTI) Indokína Csak 24 órás tűzszünet Az amerikai katonaság és a saigoni kormánycsapatok szó­vivői Saigonban bejelentették, hogy karácsonykor és újévkor 24—24 órás tűzszünetet tarta­nak. Emlékezetes, hogy a fel­szabadítás! front a két ünnep alkalmával 3—3 napos tűzszü­netet rendelt el, és a holdújév idejére is fegyver nyugvást je­lentett be. Nem ismeretes, hogy a sai- goni kormánycsapatok Kam­bodzsában is betartják-e az egynapos tűzszünetet. Phnom Phenhben viszont hivatalosan bejelentették, hogy a helyi kormány ellenzi az ünnepi tűzszünet megtartását. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL:------------1— Ü zem és közjioncIoIKcodás (3. oldal) LAJOS GÉZA: KEZET EMELT A MUNKÁSOKRA (4. oldal) BAJOK NAGY ERNŐ: Miért nem érti a gyümölcs a iát? (7. oldal) ZOLTAI Z. ANDRAS: ÉLNI VOLNA JÓ (8. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (10. oldal) Vége a kampánynak Elfogyott az utolsó répa is Pénteken délután négy óra­kor elfogyott az utolsó vagon répa a Kaposvári Cukorgyár­ban, ami egyúttal azt is jelen­tette, hogy vége a kampány­nak, s következik a gyár re­konstrukciójának időszaka. A gyár termelékenysége, a napi átlagos répafeldolgozás minden eddigi rekordot meg­döntött. A napi 180—200 va­gon körül mozgó éves átlagot most messze túlteljesítették: 210 vagonnyit dolgoztak fel. S ezzel a kampány során kö­rülbelül négy napot takarítot­tak meg. A sikeres esztendő — mint TiszaváH Ottó főmérnök el­mondta — két tényezőnek kö­szönhető. Az egyik a nagysza­bású modernizálás, melynek során két darab ezer négyzet- méter felületű bepárló és az erőtelepen ugyancsak kettő olajtüzelésű BW kazán kezdte meg működését. A teljesít­ményhez azonban a gyári kollektíva jó munkája is hoz­zájárult; különösen a kong­resszusi dekád mutatói voltak magasak. A kampány kezdete óta el­telt 84 nap alatt 17 600 vagon répát dolgoztak fel. A feldol­gozott nyersanyag mennyisége sajnos elmarad a múlt évitől, mintegy öt és fél ezer vagon­nal. Ennek megfelelően ala­kult az előállított cukor mennyisége is. A répa cukor- tartalma mindössze 0,1 száza­lékkal volt gyengébb az el­múlt évinél, így összesen 2200 vagon cukor készült a gyárban. Ebből 260 vagonnyi a finomított, 200 vagonnal használ fel az ipar és a me­zőgazdaság (nyerscukorként) 110 vagon a mokka és körül­belül 1600 vagon a hagyomá­nyos kristálycukor. Amikor a gépek elnyelték az utolsó répadarabot is, meg­kezdődött az úgynevezett utó­üzem, étmi a gyártás teljes befejezéséig, hétfőig tart. Ez­után a hosszú rekonstrukciós időszak következik. 45 millió forintot szántak beruházások­ra. A mészállomás teljes re­konstrukciója már folyik, az idén kezdték el a mészkemen- cét, s jövőre fejezik be. Az olajtüzelésre való teljes mér­tékű átállást segít megoldani az a további két BW rendsze­rű kazán, melyek teljesen ki­szorítják a hagyományos szén­tüzelést. S mivel óriási mér­tékű a fűtőolaj-igény, egy olajtartályt is építenek. A melasztároló kapacitását is növelik az új 5000 köbméteres melasztároló létesítésével. A tervekben takarmánykeverő berendezés is szerepel, segít­ségével dúsítják, értékesebbé teszik a szárított répaszeletel és a melaszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom