Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

J3.a bezárnak, leülömSí Elásta a gyerekét „Mindenkinek máét mondtam“ Folytatják a nyomozást A saját sorsa sem érdakii nagyon. A gyerekéről pedig egyáltalán nem akar beszélni: »Ha így történt, minek fesze­gessem, nem igaz? Ügy sem változtathatok rajta, akkor meg felesleges a beszéd.« Négy testvére van, az édes­apja nyugdíjas, az édesanyja jegyszedő a községi moziban. — És maga? — A cukorgyárban segéd­munkás vagyok. Illetve voltam. — Vissza akar menni dol­gozni? — Persze. Nem nagyon fog­lalkoznak az emberrel, és ez nekem jó. Most is, az után az eset után, az égvilágon senki sem kérdezte meg: hogyhogy aem vagy már terhes, Margit? Az udvarlőja egy másik fa­luban lakik. Kaposváron, a buszállomáson szoktak talál­kozni. Margit azt mondja, nem volt szó róla, hogy összeháza­sodnak. — Mikor bepzplt utoljára a gyerek apjával? — Októberben. Azt akarta, tetessem eL Kérdem, hogyan? melyik orvos vállalná? Ezért ügy döntöttem, veszteg mara­dok. A fiú art mondta: ezen­túl nem ismerjük egymást. Látni sem akarom, beszélni is rossz róla. Pár napja történt A huszon­egy éves hetesi Hegedűs Mar­git hajnalban rosszul lett. Ki­ment a vécére, és rövid idő múlva fiúgyermeket szült. Be­csomagolta egy papírba, és a mellékhelyiség kövére rakta Aztán szólt az édesanyjának és a családjának. A gyerek akkor már nem élt. — Azt állítja, halva szüle­tett? Űj lemezek A karácsonyi ünnepekre gazdag választékot kínálnak a hanglemezboltok. Az új Bpn garotoh művészlemezek között több olyan is megjelent, amely zenei ritkaságszámba megy Liszt Ferenc kórusműveinek sorából a »Szekszárdi mise» és férfikarra írt négy egyházi mű került hanglemezre: a nagy muzsikust eddig szinte isme­retlen oldaláról mutatják be. Kodály Zoltán alig ismert ka­maraműveit - tartalmazza egy másik kiadvány: a két hege­dűre, mélyhegedűre írt trió- sZerenádon kívül más, fiatal­kori szerzeményei közül hang­lemezre vették a szólógordon­kára írt virtuóz »Capriccio«-! és a Pablo Casalsnak ajánlott gordonko-zongora átiratot Bach egyik művéből. A közkedvelt verslemezek sorozatában új kiadványként gazdagítják a választékot az Illyés Gyula, Hidas Antal, Fo­dor József, Kaffka Margit, Ju­hász Gyula, Fazekas Mihály, Komját Aladár, Arany János, Vörösmarty Mihály, József At­tila költeményei. — Nem mondtam én azt. Semmire sem emlékszem, hir­telen belémvágott a fájdalom, a következő pillanatban meg­lett a gyerek. — És? — És meghalt. Nem tudom, hogyan. — A családja? — Leszidtak, meg is pofoz tak. De akkor már mindegy volt — Mi lett a gyerekkel? — Az udvarban ástam eg\ gödröt és eltemettem. — A faluban tudták, hogy terhes? — Látták, hiszen egyre híz lám. — És a szülés után? — Mindenkinek mást mond­tam. Abban bíztam, hogy majd elfeledkeznek rólam. — Gondolkodott már a jőve jén? — Nincs azon mit gondol kodni. Ha bezárnak, leülöm, ér megyek dolgozni. — Ennyi? — Miért? — Megeshet, hogy nagyon fog hiányozni magának az a gyerek. Az emberek kerülik majd. — Azt senki sem tudja meg mondani, mi lesz később. Hon­nan lenne biztos, hogy kerül­nek majd. — Nem is mások a fontosak Egyszer számot kell adnia ma gának. — Egyszer. Most más a gon­dom. Hegedűs Margit bűnügyében a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság folytatja a nyo­mozást Pintér Dezső karácsonyra A népdal kedvelői bizonyára örömmel fogadják Kondor An­dor válogatott dalainak ..felvé­telét A tánezéne híveit is gaz­dag választék várja: megjelent Korda György első nagylemeze a népszerű táncdalénekes ré­gebbi és újabb sikerszámaival. Egy-egy új nagyfemezze] sze­repel a Metró és az Omega együttes; új kislemezén kap­hatók Késmárky Marika, Poór Péter, Harangozó Teri, a Tolcsvay-együttes, a Neoton, az Echo és a Bergendi -együtt a? legújabb felvételek Értesítjük kedves vevőinket, hogy 1970. dec. 28-től 1971. január 12-ig LELTÁROZUNK Leltározás alatt az árukiadás szünetel AMFORA ÜVÉRT kaposvári ierakata. (211519) FÖLDMUNKÁT GÉPESÍTŐ VÄLLALAT fi§lw#«elre leeres vidéki és budapesti munkahelyeire dolgozókat a következő szakmákra: TEHERGÉPKOCSI- és DÖMPER.VEZETŐKET (darus kocsira is), NEHÉZGÉPKEZELŐKET (kotróra, dózerrá). SZERELŐKET (gépjárműre és nehézgépre), gépkezelő gyakornokot (kenőket), férfi segédmunkásokat (szállító és raktári); • éjjeliőröket, portásokat (csak Budapestre) Jelentkezés: Földgép Vállalat Fő-építésvezetősége, Székesfehérvár, Seregélyes! u. f!3/a. Értesít juh kedves vevőinket9 bőgj december 20-án vasárnap a SIÓFOKI SIÓ ARUHÁZ összes osztálya reggel 8-től délután 17 óráig NYITVA TART S ÉLELMISZERBEN, RUHÁZATI CIKKEKBEN, MŰSZAKI ARUKBAN NAGY VÁLASZTÉKKAL VARJA ÖNÖKET! (8472) Ajándékozzon a marcali ÁFÉSZ uveg-poreelán boltjából! Szerezzen örömet a legmodernebb kivitelű üveg-, porcelán- és kerámia tárgyakkal! ROMOK A vásárcsarnokokhoz csatlakozó kerengő oszlopsora. Mintha Rómában járnék. Császári fórumok, városfalak, thermal;, aqueductusok, ■ am- phiteátrumok; pogány szenté­lyek és őskeresztény bazilikák császársírok és szarkofágok mozaikpadlók és freskómarad- /ányok. Marcus Aurélius szép ozoborportré$a itt és lovas- szobra a Cempideglién. Az it leni katonai amphiteatrurr :üzdőtare nagyobb volt mint a római Colosseumé. És itt Aquincumban találták meg az 'ddig ismert egyetlen róma: kori orgonát. A hasonlóság nem véletlen .'acitys írja: »hogy a szét szórtan élő, műveletlen — é: Ipp ezért harcias — népet az ilv.ezetek útján hozzászoktas ;a a békéhez és a nyugalom­hoz, személyesen buzdította és hivatalosan támogatta ókéi abban, hogy templomokat, te­reket és házakat építsenek ... Továbbá az előkelők gyerme keit polgári nevelésben része­lhette ... úgy, hogy azok, akik aemrégen még tudni sem akartak a római nyelvről, most már a szónokláshoz is kedvet kaptak. Aztán visele­tűnket is átvették, és diva tor lett a tóga. Sőt, lassanként el ’utottak már az élvezetek csá ''’♦ásaihoz is' az oszlopcsamn kokhoz, fürdőkhöz és ínyenc lakomákhoz.« A birodalom tartományai­nak városai Rómát utánozva épültek. Amikor Augustus császár, az dőszámításunk kezdete körüli ivekben a római birodalom határát előretqlta a Dunáig, az tt élő illír, kelta és eraviscus íslakosságot széttelepítették, catonai ellenőrzés alá vonták. A megszállók — katonák — assan keveredtek az őslakók­kal. Az I. század végére itt, a határ mentén is romanizálód- lak az egykori eraviscus falu akói: elsajátították a hódítók nyelvét, szokásait, vallását. (Bár még a III. században is, imikor a Gellérthegy lejtőin már régen az aquincumi birto­kosok gyümölcsei zöldelltek, a lakosság visszajárt a hegyte lőre és a bennszülött istenek­nek áldozott A kultusz egyll iósoapja, T. Flavius Titianii augur az eraviscus közösség nevében állított itt fogadalnv nitárt). Trajanus császár 103 és 107 ..özött kettéosztotta Pannónia tartományt s a keleti rész székhelyéül Aquincumot vá­lasztotta, s első császári hely­tartójául a későbbi Hadria nus császárt nevezte ki. Aquincumot Hadrianus római város joggal ruházta fel, muni- :ipium rangjára emelte, s ez a szabad születésű lakosság észére megkülönböztetett jog­állást biztosított. 194-ben Sep­timus Severus császár még magasabb ■— colpnia — rangra emelte a várost. Oj középüle- .eket, fürdőket, szentélyeket 'meltek. Külön települt a polgárvá- os, a katonai tábor és a kato­naváros.. Kőből, téglából dí- azes házakat emeltek. Vízve­zetéket építettek, központi fű­tést és vízöblítéses latrinát. A polgárvárost — római mintára — fallal vették körül. A cent­rumban épült a forum az ál­lamvallás szentélyeivel, vásár- csarnokkal, fürdővel. A főut­cákat boltok, kézműves egye­sületek és papi testületek székházai szegélyezték. Aquincum ma rommező. Sárguló lombok, ősz, csendes derű. Versek szólnak a sírkö­vekről, az elmúlást hirdetik. Hajdan volt dicsőséget, embe­rek, császárok és birodalmak pusztulását. Kiránduló iskolá­sok zsivaja veri fel a csendét. A múzeum. Pacatus mester műhelyéből valók a vörös má­zas edények, agyagmécsesek. Minerva istennő, bronz igave­ret, Jupiter bronzizobra. Üvegfúvó, fazekaskemence, Mithras-szentéjy. A romkert. A polgárváros központja: a fórum, a bazilika, a közfürdő és a vásárcsarnok. Légfűtéses tornacsarnok, szennwízlevezető. Néhány évtizedes virágzása volt. Aztán a barbár támadá­sok, a római birodalom válsá­ga, a hanyatlás jelei érződnek Aquincumban is. Es hiába erősítette meg a birodalom ha­tárait I. Valentinianu s császár a IV. század 70-es éveiben őr­tornyokkal, katonai táborok­kal, a barbárok — Aquincum­ban a hunok — könnyen győ­zelmet arattak. A lakosság el­vándorolt, az egykor virágzó civilizációnak már nyoma is alig maradt, amikor az V. szá­zad első évtizedeiben hivatalo­san is elhagyták Aquincumot a római közigazgatás képvise­lők Aquincum épületéi azonban túlélték a római birodalom összeomlását Az amphiteatrumba költö­zött a honfoglaló Árpád feje­delem családja. Zsigmond ide­jében megújították a római fa­lakat. Mátyás király római gyűjteményt rendezett be bu­dai palotájában. 1778-ban a véletlen hozta felszínre a ka­tonai tábor nagyobbik fürdő­jének romjáit az óbudai Fló­rián téren. A . polgárváros módszeres feltárásához csak a múlt század nyolcvanas évei­ben kezdtek hozzá. A fürdő és a vásárcsarnok romjainak rendezése még ma is tart Emberek rakják a kö­veket, a salakot: az Országos Műemlékfelügyelőség munká­sat Kádár Mária EMBEREK, CSÁSZÁROK, SOMOGYI NÉPLAE Szerda» 1970, december 16. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom