Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

Tervszerű fejlődés kiegyensúlyozott növekedés A X. pártkongresszus gazdasági helyzetelemzéseiben több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy a gaz­daságirányítás új rendszere eredményesen működik, a ter­melés és a gazdaság fejlődése tervszerűbb lett Bár ez a tény­megállapítás közérthető és lo­gikus — hisz a gazdasági re­formmal a szocialista tervgaz­dálkodást fejlesztettük tovább —, mégis érdemes annak be­mutatásával kiegészíteni, mi­ben nyilvánul meg a fejlődés fokozottabb tervszerűsége. Elkerülhetetlenül utalnunk kell arra, hogy a tervlebontá- sos mechanizmusban a terv- szerűség fogalmát a végletekig leegyszerűsítettük s leginkább a terv teljesítését tekintettük annak mércéjéül. A tervszerű­ség azonban ebben az össze­függésben sem volt hiánytalan, mert a túlzottan sok részletből felépülő terveket menetközben gyakran kellett korrigálni, a realitásokhoz hozzáigazítani. Gazdaságunk fejlődése az utóbbi években mindemellett a tervteljesítés tükrében is terv­szerűbbé vált. Ebben a köz­ponti tervezés új módszerei­nek, tartalmi változásainak is szerepe van. A központi terve­zés a gazdaságirányítás új rendszerében már nem foglal­kozik olyan részletkérdésekkel, amelyek amúgy is a vállalatok egymás közötti árukapcsolatai­ban rendeződnek, hanem a gazdasági fejlődés fő céljait, elveit határozza meg, szám- szerüsíti — pl a nemzeti jö­vedelem, az ipari és mezőgaz­dasági termelés növekedése, a nemzeti jövedelem elosztása, felhasználása stb. — se célok szolgálatára dolgozza ki a megvalósítást szolgáló központi intézkedéseket, állítja be a sza­bályozókat. De maradjunk még a terve­zés problematikájánál. A változásnak az a-lény ege, hogy a központilag amúgy sem tervezhető részletfeladatoktól megszabadulva, a népgazdasági terv készítői a fejlődés alap­vető céljainak meghatározásá­hoz mélyebben elemezhetik, és a valósághoz hívebben tárhat­ják fel a lehetőségeket. Követ­kezményeiben ez azt jelenti, hogy a tervek — az erőforrá­sok számbavétele és a célok megjelölése szempontjából — reálisak, sokkalta nagyobb mértékben, mint korábban. A tervszerűségben a tervcélok megvalósításában ak­tív szerepük van a közgazdasági szabályozóknak, amelyeknek egyik-másik eleme — pl. a hi­tel — a tervutasításoknál is szigorúbban ösztönzi és kény­szeríti a vállalatokat a meg­határozott irányban való hala­Propagandisíák továbbképzése Nagyatádon (Tudósítónktól.) Az MSZMP Nagyatádi Járá­si Bizottsága az 1970/71. okta­tási évben második alkalom­mal hívta össze a pártoktatás propagandistáit. A napokban megtartott tanácskozásnak a célja kettős volt. A vezető propagandisták a megyei előkészítőn hallottak alapján megállapodtak a tan­folyamok hátralévő anyagai­nak további feldolgozásáról és annak módszereiről. Ehhez kapcsolódva Tamás Lajos ve­zető propagandista kulturális politikánk néhány időszerű kérdéséről tartott tájékoztatót. A továbbképzés másik célja az volt, hogy az augusztusi és szeptemberi alapszervezeti taggyűléseken szinte min­denütt felmerült fontosabb kérdésekre adjanak választ, hogy azoknak birtokában a propagandisták is válaszolni tudjanak a tanfolyamok hall­gatóinak kérdéseire. Szabó István, a pártbizottság műve­lődésügyi csoportjának vezető­je a nyugdíjakkal és a szociális juttatásokkal kapcsolatos kér­désekre válaszolt. dásra. Hadd említsük példa­ként: tavaly a népgazdasági terv fő célkitűzései között sze­repelt a tőkés export növelése, s ennek érdekében módosult néhány pénzügyi szabályozó is. Nos, kivitelünk a nem szo­cialista országokba soha nem tapasztalt mértékben, — egy év alatt 32 százalékkal — emelke­dett. Az idén a terv és a kap­csolódó ösztönzők-szabályozók a szocialista import, — ezen belül a beruházási eszközök és, a fogyasztási iparcikkek — be­hozatalának növelését állítot­ták előtérbe. Az év első tíz hónapjában szocialista impor­tunk 23, ezen bélül gépimpor­tunk 37, a fogyasztási iparcik­kek behozatala pedig 73 száza­lékkal emelkedett. Az előbbiek során még a régi szemlélettel vizsgáltuk a tervszerűség elmúlt, esztendők- beni jegyeit. A tervszerűség fogalmának tartalma azonban sokkalta gazdagabb. Mai isme­reteink szerint csak akkor be­szélhetünk teljes joggal terv­szerű gazdasági fejlődésről, ha a népgazdaság termelési szer­kezete, hatékonysága is a terv szerint javul, s a különböző gazdasági reálfolyamatok — termelés, értékesítés, fogyasz­tás, felhalmozás — zökkenő- mentesen alakulnak. Igen sok bizonyítéka van annak, hogy a szabályozók bevezetése óta a tervszerűség minőségi jegyei és kritériumai sokkalta jobban kidomborodnak és érvényesül­nek, mint bármikor korábban. Népgázdaságunk fejlődését, helyzetét csaknem minden te­rületen a kiegyensúlyozottság jellemzi. Érzékelhető módon javult — különösképpen ebben az idén — a fogyasztási javak kínálata és választéka. A gaz­daság belső egyensúlyi helyze­tét még az idei természeti csa­pások sem rontották, a több milliárdos anyagi veszteség sem kényszerített tervcéljaink módosítására. Általános ér­vénnyel állapítható meg, hogy gazdaságunkban nem keletkez­tek új aránytalanságok, a múlttól örökölteket — pl. a fejlettség területi ' aránytalan­ságait — pedig tompítottuk. Szembetűnő aránytalanság csak a beruházások, — ponto­sabban az építőipari kereslet- kínálat — kapcsolatában ész­lelhető; ezt az elmúlt eszten­dők során még nem sikerült csökkenteni. Gazdasági fejlődésünk javu­ló tervszerűségének hangsúlyo­zása koránt sem jelenti azt, hogy ebben a vonatkozásban az összhatás már teljes körű, a tervszerűség pedig száz szá­zalékos. Ez a fajta — az ab­szolút — tervszerűség nem is valósítható meg, mindenek­előtt- azért, mert nemzeti gaz­daságunkat ezernyi szál fűzi a világhoz, s a külgazdasági kap­csolatok révén előre nem lát­ható, nem tervezhető hatások is érik gazdaságunkat. Ám ennek figyelembe vételével is sok lehetőségünk és teendőnk van még a gazdasági fejlődés, a gazdasági folyamatok terv- szerűségének erősítésében. Ennek fő módszerét is megjelölte a X. pártkongresz- szus: a népgazdasági tervezés tökéletesítése, tudományos megalapozása. A világméretek­ben gyorsuló tudományos- technikai forradalom korsza­kában az előrelátásnak a tá­volabbi jövőre is ki kell ter­jednie, ami szükségessé teszi a hosszú távú tervezést, a fej­lődés lehetséges és valószínű műszaki-gazdasági irányainak felmérését, elemzését. A IV. ötéves terv nálunk már a 15 éves távlati tervvel egyidejű­leg és azzal összhangban ké­szült. A tervezés tudományos módszereit emellett az ötéves és az éves tervezésben is javítani lehet, ennek mate­matikai, programozási és tech­nikai feltételei — megfelelő számítógépek az új tervidő­szakban már rendelkezésre áll­nak. G. I. Dicséretet érdemel a kereskedelem Keserű Jánosné miniszterhelyettes tájékoztatója Keserű Jánosné miniszterhelyettes. Á X. pártkongresszus ki­emelte, hogy a következő évek fő feladata a negyedik ötéves terv teljesítése és a szocializ­mus építése magasabb szinten. A cél megvalósításához a nép­gazdaság minden szektora hoz­zájárul munkájával, így a ke­reskedelem is, melynek nem szűnő feladata az ellátás folyamatos javítása és a kul­turáltabb, hatékonyabb keres­kedelem kialakítása. Mindeh­hez alapos önvizsgálatra, minő­sítésre és konkrét, világos fel­adatmegjelölésre van szükség Ezt a célt szolgálta a Tolna. Baranya és Somogy megye el­látásáért felelős szakemberek­nek tartott tájékoztató értekez­let, amelyet tegnap rendeztek a megyei tanács nagytermében Kaposváron, s amelynek elő­adója Keserű Jánosné belke­reskedelmi miniszterhelyettes volt. — Az elmúlt öt évben dina­mikusan fejlődött a vásárló­erő — mondta a miniszterhe­lyettes —r, s ezzel párhuzamo­san felgyorsult a forgalom nö­vekedése is. A legutóbbi há­rom év alatt a kereskedelmi szervek évenként tíz százalék­nál is magasabban növelték értékesítésüket. Ilyen ütemű forgalomnövekedés tartósan még nem jellemezte kereske­delmünket. S a nagyszabású növekedés feltételét, a kellő árualapokat is sikerült biztosí­tani. Bár tavaly -némi megtor­panás következett be, az idei év eredményei annál biztatób­bak. — A lakosság áruellátása ér­zékelhetően — 13 százalékkal — javult az idei év során. Szű­kült a hiánycikkek köre. Ami különösen örvendetes: az áru­kínálat az olcsó cikkekből is szélesebb volt, mint korábban. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek bebizonyították, hogy alkalmasak feladataik el­látására, és döntő többségük­nél az ez évi munka dicsére­tet érdemel. Meg kell érte­niük, hogy egyéni érdekeik ás az árukínálat fejlődése egybe­esik. — A negyedik ötéves terv célkitűzései — a gazdasági nö­vekedés, a fogyasztás 30, a reáljövedelem 25—27 százalé­kos emelkedése — továbbra is dinamikus fejlődést biztosít a kereskedelem részére — han­goztatta a miniszterhelyettes. — Ha a kereskedelem jól tölti be feladatát, annak eredmé­nyei nemcsak közvetlenül az ellátásban, hanem közvetve a termelésben és a termelékeny­ségben is megmutatkoznak. A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy a következő év ér­tékesítési terve tíz százalékkal haladja meg az ideit A felké­szülés időszakában számolni kell az életkörülmények rend­szeres javulása következtében a fogyasztók körében beálló változásokkal. A kereslet egy­re inkább a magasabb életszín­vonalat jellemző termékek iránt fokozódik. így például gyorsabb ütemben növekszik az iparcikkek értékesítése, s ezen belül a tartós fogyasztási cikkek kereslete. A mezőgazdaságban dol­gozók reáljövedelmének emel­kedése is fontos tényezője lesz a fogyasztás kiszélesedésének. S ezért van szükség a választék- további bővítésére, a fogyasz­tási cikkek növekvő importjá­nak segítségével is. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok mind nagyobb szerepet vállal­nak a közületi igények kielé­gítésében. Fontos feladat, hogy ez a munka a vásárlók sérelme nélkül valósuljon meg. — Nemcsak arról van szó, hogy kellő minőségű és meg­felelő összetételű áruval áll­junk a lakosság rendelkezésé­re, hanem arról is, hogy a ke­reskedelem kulturáltsága úgy javuljon, hogy egyúttal éssze­rűen, jobban, hatékonyabban kereskedjünk. A miniszterhelyettes előadá­sát felszólalások követték, A részvevők egy csoportja MAI KOMMENTÁRUNK A szolgáltatóipar forradalma Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium rendelete egy eddig szorító problémára keres megoldást. A negyedik ötéves tervben a szolgáltatások, javítások színvonalának emelésére másfél milliárd vissza nem fizetendő összeget biztosít Ehhez hozzájárulnak még a tanácsoknál létesítendő ta­nácsi szolgáltatásfejlesztési alapok. Ezzel együtt alapos reményünk lehet arra, hogy — az ipar és a mezőgazdaság mellett — »a harmadik ága­zat* is jobban meg tud fe­lelni a követelményekének. Mert az igények félelme­tesen nőnek. Egyes jövőku­tatással foglalkozó külföldi szakemberek azt vallják, hogy a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó ipari háttér lesz a harmadik év­ezred gazdasági életének meghatározó szektora. A szolgáltatóipar fejlettsége ugyanis egyenes következ­ménye az életszívonalnak. De nemcsak következménye, hanem részben a további fejlődésének feltétele is. Ma­gyarországon 29 milliárd fo­rint értékű gépipari cikket, 38 milliárd forint értékű bú­tort és 34 milliárd forint ér­tékű ruházati cikket mond­hat magáénak a lakosság. Mindezek hibásan, használ- hatatlanul semmit sem ér­nek. S körük a választék szé­lesedésével együtt egyre fo­kozódik. Az egyes fajták összetétele bonyolult. A leg­kitűnőbb ezermesterhajlam sem tudja mindegyiket kar­bantartani. Szakember kell; speciális gépekre, épületek­re van szükség. S mindeh­hez természetesen pénzre is. A negyedik ötéves terv során nagyobb üzemi fejlesz­tésre van szükség, mint ed­dig bármikor. Különösen vonatkozik ez az eddig el­maradott területekre s né­hány kiemelkedően fontos ágazatra. A textiltisztítást például 80 százalékkal kell növelni, a lakáskarbantartást a két­szeresére, a személygépko­csi-javítást és karbantartást több mint a kétszeresére, az elektromos és elektroakuszti­kai háztartási gépek javítá­sát pedig hatvan százalék­kal kell emelni. A leggyor­sabb, a legdinamikusabb fejlődés tehát a szolgáltató­iparban megy végbe: az álta­lános fejlődési ütemmel — 30 százalékkal — szemben 55—60 százalékos fejlődés következik be. Ma még rengeteg akadálya van az egyenletes, megfelelő Ütemű fejlődésnek. A szín­vonal jelenleg nem felel meg a népgazdaság többi ágazata fejlettségének. Az, ipari szövetkezetek és a kis­iparosok még mindig ide­genkednek a számukra ter­mészetesen adódó szereptől; könnyebb és számukra ki­fizetődőbb az árutermelés. Kevés a szakember is, pe­dig a különböző javításokat csak jó szakember tudja el­végezni. S ráadásul néhány olyan koordinációhiánybóí eredő probléma is akad, amelynek megoldásához csupán annyit kellene tenni, hogy az illetékesek leüljenek az asztalhoz tárgyalni. (A televíziókat gyártó két gyár például nem készít tipizált alkatrészeket, pedig ezek hallatlanul meggyorsítanák a GELKA munkáját.) A kormány —— a mostam rendelet mellett — további segítséget is szándékozik a szolgáltatásokkal foglalko­zóknak nyújtani. A jövedel­mezőségre előnyösen ható gazdasági ösztönzők ezek. Ezek az ösztönzők viszont nem máról holnapra érnek be; a negyedik ötéves terv időszakában már biztosan fogják éreztetni jótékony ha­tásukat. Cs. T. Részközgyűlések Csurgón V ezetőségválasz tásra készülnek Az alapszabályzat szerint részközgyűléseket tartottak a Csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezetben. Radnóti László, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a nagy mennyiségű ex­port bérmunka miatt csökkent a szövetkezet termelési érté­ke, a bérmunka mégis ked­vező, mivel nem köt le eszkö­zöket, és nem igényel bank­kamatot sem. A szövetkezet az idén jelentős beruházásokat valósított meg, amelyek meg­alapozzák a további fejlődést. Ebben az évben kezdte meg munkáját az új galvánüzem; azóta részt vettek nemzetközi kiállításon, s több nyugatné­met cég elől nyerték el a Mű­szaki Bizottság nívódíját. Több milliós költséggel fel­építették — augusztus 21-én vették át — a korszerű textil­üzemet Berzencén, s mintegy százhúsz fiatal lányt tanítot­tak meg a szakmára. Üj tech­nológiát is kidolgoztak a tex­tiliparban. A műbőrkabátok helyett ballonkabátokat készí­tenek, s vasaló présgépekkel gyorsították és könnyítették a munkát. (Két gőzprés ára: há­romszázezer forint.) Bővítették a faipari részleget, új szer­számgépeket kapott a fa- és vasipar. Javították a munka- körülményeket, öltözők és zu­hanyozó helyiségek szolgálják a dolgozók egészségét. Értékelte a szövetkezet el­nöke a javítási-szolgáltatási tevékenységet is. Elmondta, hogy 12 százalékkal emelke­dett — de abszolút számban mégis alacsony — a lakosság­nak végzett munkák értéke A szövetkezet vezetői, tagjai elhatározták, hogy javítják a szolgáltatások arányát, több és jobb munkát végeznek a lakosságnak. Ezen segít a kor­szerű szolgáltatóház is, ame­lyet 5,5 milliós költséggel épí­tettek, s amelyben rövid időn belül megkezdik a murikét. A szövetkezet fejlődését. mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1965-ben mindössze 4,5 millió forintot tett Isi a szö­vetkezet saját vagyona, mos! pedig meghaladja a 28,8 millió forintot. A létszámot nem tud­ják növelni, ezért határozták el az intenzív fejlesztést. Gé­pesítenek: bővítik a forgá­csolóműhelyt, műanyagtárcsás darabolóval, elektromos Die­sel-targoncákkal gyorsítják a részlegek munkáját. Sz. E. „így élünk'' Lengjelek Ma gyár országról Az így élünk a Rádió leg­népszerűbb sorozatai közé tar­tozik. Csaknem kétéves múlt­ja során különböző rétegek helyzetével, jellegzetes telepü­léseink fejlődésével foglalko­zott. A kővetkező adásban — de­cember 18-án — újszerű té­mával, azoknak a lengyeleknek a sorsával foglalkozik majd, akik a fasizmus idején Ma­gyarországra menekültek. Lengyelország különböző vá­rosaiban — a többi között Krakkóban, Poznanban, Gdanskban — talált rá a ri­porter az egykori diákokra és tanárokra, akik valarrienriyiew emlékeznek még a hazánkban töltött évekre. Az érdekes mű­sorban az azóta professzorrá, tanárrá, mérnökké, művészet- történésszé lett emberek szá­molnak be élményeikről, emlé­keikről, SOMOGY! KÍP.IAP­Szerda, 1970. december 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom