Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-14 / 267. szám
Podgorii] és Favzi találkozója PQdgornij szovjet államfő pénteken Párizsban fogadta Mahmud Favzi egyiptomi miniszterelnököt. A két államférfi a közel-keleti helyzetről, valamint a két ország barátságának és együttműködésének fejlesztéséről tárgyalt. A megbeszélés, amelyen részt vett a Szovjetunió és az EAK párizsi nagykövete, szívélyes és barátságos légkörben folyt le. (MTI) Katonai bíróság elé állítják Weilt A nyugat-berlini brit katonai bíróság ítélkezik Eckehard Weil kórházi ápoló ügyében, aki november 7-én súlyosan megsebesítette a nyugat-berlini szovjet hősi emlékműnél szolgálatot teljesítő szovjet katonát — jelentette be hivatalosan egy angol szóvivő. Weil ügyében a jövő hét elején először egy alsó fokú bíróság kezdi meg a vizsgálatot. Ha ez elegendő bizonyítékot állapít meg Weil bűnösségére, elkezdődik az érdemi tárgyalás. (MTI) Izrael megkezdi a tárgyalásokat? „Harmónia és bizalom“ Izrael és az Egyesült Államok között Az AI Ahram című lap washingtoni tudósítója tájékozott körökből olyan értesülést szerzett, hogy amerikai hivatalos személyiségek a Jarring vezette tárgyalások Izrael részéről történő felújítására számítanak. Pénteken este Anvar Szadat elnökletével megkezdődött az Arab Szocialista Unió V. országos kongresszusának másodot ülése. A mintegy 1700 küldött Mohamed Favzi hadügyminiszter és Mohamed Fajek ügyvivő külügyminiszter beszámolóját hallgatta meg az ország katonai és politikai helyzetéről. A kairói A1 Akhbar szerint ellentétek támadtak a jordá- niai kormány és Jasszer Arafat között. A lap egy bejrúti értesülést közöl, miszerint Arafat mindaddig nem hajlandó visszatérni ammani főhadiszállására, amíg a Teli-kormány hivatalban van. A kairói lap idézi az ammani hatóságoknak azt a rendelkezését, amely a megállapodás értelmében megtiltja a fegyverviselést nyilvános helyeken és hozzáfűzi, hogy a Palesztinái ellenállási szervezetek központi bizottsága szerint a megállapodás nem írja elő a fegyviselési tilalmat Az ENSZ-közgyűlés 3. száEgylptomi katona •jáfMfc'i őrjáratban a Szuezi-csatoma partján. (Telefotó: AP—MTI—KS) mú (emberi jogok) bizottságában Isza Babaa líbiai küldött felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael állandóan megsérti az emberi jogokat az általa megszállt területeken. Golda Meir izraeli miniszterChile ismét fölvette Kubával a diplomáciai kapcsolatokat Hatévi megszakítás után Chile ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. Az erről szóló döntést Salvador Allende elnök jelentette be rádió- és televízióbeszédében. Ailende emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a kapcsolatok 1964-ben szakadtak meg, amikor az Amerikai Államok téri tanácskozásán ilyen értelmű döntést hoztak. Noha Chile a határozat ellen szavazott, kénytelen volt alávetni. magát a többség akaratának. — Az AESZ annak idején kifejezésre juttatta a népek ön- rendelkezéséhez való jogát — mondotta az elnök. »Azzal, hogy ismét diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk Kubával, véget vetettünk az igazságta- laságnak egy olyan országgal szemben, amely népe óhajának megfelelően formálja jövőjét.« (MTI) Argentínai sztrájk Drákói rendszabályokkal fenyegetnek Harminchat órás általános sztrájkot hirdetett meg Argentínában a két és fél millió tagot számláló általános munkásszövetség, hogy így tiltakozzék a katonai junta gazdasági politikája ellen. A . csütörtökön. kezdett sztrájk következtében az egész országban megbénult az ipari tevékenység, az üzleti élet és a k '.'d'.s. A sztrájkoiókhc (••'/'akoztak azok a dolgozók if akik nem az általános munkaszövetséghez tartoznak. Október 9-e óta ez már a harmadik nagyobb arányú sztrájkmozgalom Argentínában. A kormány vezetői a szakszervezeti vezetőket most »drákói rendszabályokkal« fenyegetik. (MTI) Hz első összetűzés Bonn és London között A BTA londoni tudósítója kommentálja a brit konzervatív és a nyugatnémet SPD— FDP kormány közötti első nyílt összetűzést, amelyre tiz európai NATO-tagállam hadügyminisztereinek brüsszeli ülésén került sor. Nagy-Britannia megtagadja részvételét a Nyugat-Németor- szág által javasolt közös európai pénzügyi alapban. A pénzügyi alap körülbelül félmil- liárd dollárt tenne ki, kisebbítené az Egyesült Államok terheit és ily módon útját állná az amerikai kongresszus azon szándékának, hogy csökkentse az amerikaiak nyugat-európai katonai jelenlétét. A brit kormány ugyanakkor azt állítja, hogy éppen egy olyan helyzet kialakításán fáradozik, amely az amerikaiakat csapataik kivonására kényszerítené. A brit állásfoglalás arra késztette Schmidt bonni hadügyminisztert, hogy kijelentse: kormányának valószínűleg át kell értékelnie NATO-politiká- ját. (MTI) elnök kijelentette: az Egyesült Ánamok »olyan fokú megértést tanúsított Izrael katonai igényeivel kapcsolatban, amelyről Tel Avivban nem is álmodtak«. Meir szerint Izraelnek érdeke a tűzszünet fenntartása, de ugyanakkor — a »dialógus keresése közben is« — riadókészültségben kell maradnia. Eban izraeli külügyminiszter amerikai előadókörútjának egyik kaliforniai állomásán csütörtökön kijelentette: »Az Egyesült Államok és Izrael viszonyát a harmónia és a bizalom jellemzi«. (MTI) „Játékoscsábítás“ német módra FEKETE PÉNTEK — STRA USSNAK PÉNTEK VOLT tegnap és tizenharmadika. s délután 13 óra körül járt az idő, amikor a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette Nürnberg- ből: Kari Geldner parlamenti képviselő kilépett a Szabad Demokrata Pártból (FDP), s felvételét kérte a Strauss- féle bajorországi CSU-ba. Ha Geldner nem mond le a mandátumáról — közölte a továbbiakban is diadalittasan Richard Stücklen, a CSU bonni tartományi csoportjának elnöke —, akkor a Brand —Scheel féle kormánykoalíció bundestagbeli többsége négy szavazattal csökken! Fekete péntek, szerencsétlen 13-a ez a bonni középbal kormányzat — s az általa követett, az európai realitások útjára lépő politikai vonal — számára? Annak látszott a dolog. Ám Straussék mindössze hatvan percig élvezhették diadalukat. Alig egy órával később — 14 óra körül — megérkezett a szenzációs jelentés Bonnból: Geldner nyilatkozata: A lényeg: »Továbbra is az FDP-hez tartozom/« Akkor hát mi történt. Geldner nem titkolta: HŐN APÓK ON AT kümyé- kezgették őt »bizonyos személyek«, hogy lépjen át a kereszténydemokrata-keresz- tényszocialista tömörülésbe. Geldner azonnal informálta frakcióelnökét, Mischnicket, s együtt elhatározták: színleg belemegy a tárgyalásokba Geldner, s a végén kimondja a boldogító igent is, hogy okmányszerű bizonyítékokat nyerjenek: Straussék és Bar- zelék milyen módszereket alkalmaznak a »játékoscsábításra«. Nos, Mischnick szerződést kapott a Bayer-gyártól, tanácsadóként évi százezer (!) márka fizetésért. Strauss- tól pedig személyes ígéretet, hogy olyan választási körzetet ad neki, amelyben biztosan bekerül a parlamentbe. Geldner — áki közben nemcsak saját pártját, de Herbert Wehnert, a Szociáldemokraták parlamenti frakciójának elnökét is állandóan informálta a fejleményekről — most már okmányszerű bizonyítékokkal rendelkezik. Straussék nem tagadhatnak: lelepleződtek, hogyan próbálják vesztegetéssel átcsábítani a kormánypártok embereit, s ez által megdönteni a Brandt —Scheel kabinetet. »Le a kalappal Geldner képviselő előtt! Benne Franz Josef Strauss emberére akadt/« — jelentette ki Weh- ner. A MÚLT VASÁRNAPI hes- seni választások után ez az újabb csapás a nyugatnémet visszahúzó erőkre, az ellenzéki mesterkedésekre. S fűzzünk hozzá még egy jó hírt, ez is pénteki: a nyugatnémet neonáci NPD a tiltakozások és a tüntetések hatására kénytelen volt lemondani december 5-re, Essenbe tervezett gyűlését. Íme: a közvélemény nyomása. Ügy látszik tehát, hogy 1970. novemberének tizenharmadik és éppen p én teltre eső napja az NSZK-ban a reakció fekete péntekje volt. Nixonék fegyverkezési előirányzata 500 millió dollárt szán Izraelnek Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök — De Gaulle tábornok temetéséről úton hazafelé — a Pentagon 1971—72. évi köliségvetési előirányzatait vitatta meg. Ezek érintik az Európában állomásozó amerikai csapatok esetleges létszámcsökkentésére vonatkozó elgondolásokat, továbbá a külföldi katonai segélyprogramot, is. Jól tájékozott washingtoni források szerint a Nixon-kor- mány hozzávetőlegesen 1 milliárd dollár összegű póthitelt kér 1 majd a kong- fésszűstol az Izraelnek, Kambodzsának, Dél-Koreának, Indonéziának és más országoknak nyújtandó további katonai és gazdasági segélyek rendezésére. Nixon elnök szerdára hívta össze szűkebb kabinetjét, a nemzetbiztonsági tanácsot, amelynek ülésén megvitatják: csökkentsék-e (és ha igen, milyen mértékben) az 1971. július elsejével kezdődő új költségvetési évben az USA 300 000 főnyi európai haderejét. Ami a külföldi katonai segélyprogram tervezett növelését illeti: Szerint“ a kormánykörök az 1 milliárd dolláros póthitelből 500 millió dollárt szánnak Izraelnek. Ez az összeg fedezné 24 Phantom vadászbombázó, 180 harckocsi, továbbá messze- hordó ágyúk és radarberendezéseik költségeit Mintegy 250 millió dollár összegben készülnek további katonai és gazdasági segélyt nyújtani Kambodzsának, az idén jóváhagyott közel 50 millió dolláron felül. (MTI) kis amin MiuoBót az , idő/ ritú áll: mé • fik a Szovjetunió és (DK 1971—1975 közötti arra szóló,. hosszú íejá- ér\ ’csere-forgalmi meg- •i/sát és fizetési egyezA kulturális front helyzetével foglalkozott legutóbbi ülésén a cseh nemzeti tanács (cseh parlament) kulturális és közoktatási bizottsága is. A VDK légiterében — a saigoni amerikai parancsnokság közlése szerint — pénteken lelőttek egy amerikai katonai repülőgépet. Theodoraldsz antifasiszta görög zeneszerző észak-európai kőrútjának első állomására, Stockholmba érkezett. Véres incidensek robbantak ki pénteken újból Reggio di Calabriában. A város több pontján folynak a harcok. Phenjanban tizenkét napos tanácskozás után pénteken befejezte munkáját a Koreai Munkapárt V. kongresszusa. anadában immár egy hónap óta tart a rendkívüli állapot, amely valójában háborús szükségállapotnak felel meg. Az események felszínén a ka- kanadai és a nemzetközi közvéleményt továbbra is a kanadai dráma detektívregénybe illő részletei foglalkoztatják. Ez csak a »krimi«. A detektívre- gény mögött azonban mély politikai válság is rejtőzik, amely a világ egyik leggazdagabb és mindeddig legnyugodtabb országát .páratlanul mély politikai válságba sodorta. E válság gyökerei valójában igen régi keletűek. A körülbelül 20 milliós Kanada lakosságának valamivel több mint 30 százaléka francia. Eredetileg ugyanis — 1603 óta Samuel de Champlain vezetésével — a franciák kezdték gyarmatosítani a mai Kanadát. Az angolok csak 60 évvel később érkeztek, és 1763-ban, a hétéves háború után került agész Kanada az angolok birtokába. Az eredeti francia ko- lonialisták gócpontja, Quebec tartomány azonban néprajzilag is, meg nyelvében és szellemében is sok szempontból francia maradt. Kanada tizenkét tartománya közül ez a második legnagyobb, s csaknem hatmillió ember él itt. A gyorsan fejlődő Kanadában Quebec viszonylag elmaradott tartomány. Erőteljesen megőrizte mezőgazdasági jelleA válság nemcsak Kanala belső ügye Krími és psSüftllcca gét. Ebben a francia lakosság és helyi vezetői is bűnösök. Quebec politikailag és vallásilag egyaránt bigott katolikus, reakciós sziget maradt az általában polgári liberális Kanadában. | A gazdasági elmaradottság és a belőle fakadó politikai hátrányok. érvényesülési nehézségek jogos elégedetlenséget keltenek a francia többségű Quebec lakosaiban. Számos — a francia lakosságot tömörítő — politikai párt van, amely reális politikai célkitűzésekkel lép fel és az egységes kanadai állam kéretef között egyrészt nagyobb ön- kormányzatot, másrészt erőteljesebb iparfejlesztést követel Quebec számára. r A szélsőségesek az illegális Quebec! Felszabaditási Frontba tömörülnek, s a tartományt el akarják szakítani Kanadától, és független országgá akarják tenni. (A szeparatisták tényleges aktivistáinak számát háromezernél kevesebbre becsülik.) Az is világos, hogy a front támogatásra talál Quebec leg- elkeseredettebb és legszegényebb mezőgazdasági vidékeinek lakói között Kanada nemzetközi jelentősége már olyan komoly, hogy aa országot gyötrő válságot nem lehet egyszerűen belső kanadai kérdésként felfogni. Az amerikai tőkének is uralkodó pozíciói vannak Kanadában. Tru- deau-nak, a fiatal kanadai miniszterelnöknek kormányra kerülése óta viszont megerősödött az az irányzat, amely korlátok között akarja tartani az amerikai tőke hatalmát és egész sor nemzetközi akcióban demonstrálta Kanada pozitív, függetlenségi törekvéseit. (Ilyen volt legutóbb a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Kínai Népköz- társasággal.) A québeci ultraszeparatisták terrorja tehát a mind belpolitikai, mind nemzetközi -viszonyESZAKAMERIKA QUEBEC ■air^ ^ :*vlj •FUNDLAND j—* , — — < ES LABRADOR XdLíjfg ’••H K 4 !M ' ÍA 0 ' r f 1 .OTTAWA QUEBEC« . A/A «'í* ToronLo egyesült Államok Kanada térképe. A sötéten pontozott rész Quebec tartománya latban pozitív vonásokkal rendelkező kormány helyzetét fenyegeti. Ha Quebec tartomány elszakadna Kanadától, ennek kettős következménye lenne: 1. az angol nyelvű tartómé - lyokban lavinaszerűen me - erősödnék az Egyesült All mokhoz való csatlakozás mr galma, s néhány év alatt e> a tartományok Washingtoni csapódnának. 2. Quebec — mint önmagban gazdaságilag életképte! egység — még jobban elsze- nyedne. Ennek következtét egyre jobban ki lenne szóig tatva az őt körülvevő Uf kanadai komplexum nyom hak. indebből az követke hogy a nemzetközi poi - tikai és stratégiai helyzet jó: egyensúlyának fenntartása ultraszeparatista törekvések c vetését követeli meg. Ve elemzésképpen ezek a térre ta-szeparatisták az észak f irányuló USA-terjeszkedés litikája számára teremt/ alapot az amerikai kontü sen. Ezért nemcsak a kan nép, hanem a nemzetközi stabilitásáért aggódó v mennyi ország érdeke, h Quebec tartomány valói meglévő súlyos7 gazdasági i társadalmi problémái az eg: - séges kanadai állam keretei között oldódjanak me£. OMOGTI NÉPLAP jzombai, tfli m i
