Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-06 / 261. szám
** f Államosításra és földreformra ran szükség Allende sajtóértekezlete Salvador Allende chilei elnök első hivatalos sajtóértekezletén külföldi újságírók kérdésére válaszolt. Az ország külpolitikájáról szólva ismételten foglalkozott azoknak az országoknak a problémájával, melyekkel Chilének nincsenek diplomáciai kapcsolatai. »Mindezekkel az országokkal kapcsolatot létesítünk« — hangoztatta. A chilei kormány a népjólét emelésére, a munkabérek emelésére és a teljes foglalkoztatottság biztosítására törekszik, jelentette ki Allende belpolitikai kérdésekről szólva. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az asszonyok és a gyermekek helyzetének javítására. »Számokkal bizonyíthatnám, milyen elviselTietetlen körülmények között élnek a nők országunkban« — jelentette ki. Az elnök utalt rá, hogy a külföldi töke sok évtizedes erőszakos uralma súlyos örökséget jelent. Ezért a kormány ismét kijelenti, hogy programjának végrehajtásához mindenekelőtt a nagy külföldi monopóliumok tulajdonának államosítása és a földreform végrehajtása szükséges. »Még egyszer szeretném hangsúlyozni — mondotta az elnök —, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk az egész chilei nép részvételének e program megvalósításában* A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával kapcsolatos kérdésre Allende így válaszolt: »Mély meggyőződésem, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az egész világ népei számára valóban történelmi jelentőségű. A forradalom győzelme 1917 októberében mindenekelőtt azt jelentette, hogy V. 1. Leninnek, a világ proletariátus vezérének eszméi győzelmet araUak. Az októberi forradalom évfordulóján mi, chileiek, minden alkalommal még nagpopb előrehaladást, még nagycfcb sikereket kívánunk a nagy népnek, és azt óhajt jult^x-jgy ezek a sikerek hozzájár, janak a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához.*i • • » Az új államelnököt egyébként megszámlálhatatlan üdvözlő üzenet köszönti. A »Ronkel« országos gazda- szövetséghez tartozó ötvenezer mezőgazdasági dolgozó Allen- déhez intézett táviratiban rámutat: »A parasztság mindent megtesz, hogy méltó legyen a Chilében előirányzott változásokhoz*!. (MTI) Közel-Kelet GOLDA MEIR AZ ANGOL MINISZTERELNÖKNÉL Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony példátlanul szigorú biztonsági intézkedések közepette megbeszélést folytatott Heath brit kormányfővel. (Telefotó: AP—MTI—KS) Letartóztatások Ecuadorban Politikai személyiségeket tartóztattak le az ecuadori Quitóban azzal a váddal, hogy Jose Maria Valesco lbarra elnök kormányának megdöntésére törtek. Az UPI értesülése szerint őrizetbe vették Washington Zavala volt ejtőernyős tisztet, Andres Cordova volt repülő- izredest és Jorge Cordova orvost. A Cordova testvérek Andres Cordovanieto volt elnökjelölt fiai. őrizetbe vették rajtuk kívül Armando Pareját, a radikál- liherális párt egyik vezetőjét és Luis Morenót, a demokrata baloldali csoportosulás veAz EAK elfogadta a tűzszünet meghosszabítását Anvar Szadat, az Egyesült Arab/Köztársaság elnöke, az egyiptomi fegyveres erők fő- parancsnoka elrendelte a november 5-én lejáró 90 napos tűzszünet rövid időtartamú meghosszabbítását. Erre az utasításra azt megelőzően került sor, hogy az ENSZ-köz- gyűlés elfogadta az afroázsiai országok határozati javaslatát, amely egyrészt a közel-keleti tűzszünet meghosszabbítására, másrészt a Jarring közvetítésével folytatandó tárgyalások felújítására szólítja fel az érután Riad külügyminiszter bejelentette, hogy az EAK elfogadja a három hónapos tűzszüneti felhívást, s Zajjat ENSZ- nagykövet érintkezésbe lép Jarring ENSZ-megbí- zottal. Az egyiptomi fővárosban örömmel és megelégedéssel üdvözlik az ENSZ-közgyűlés határozatát. A világszervezetben aratott arab siker jelentőségét, növeli, hogy mind a szentesítésével, az izraeli megszállás elfogadásával lenne egyenlő. Ismét Izraelen és az Egyesült Államokon a sor, akárcsak a Rogers-terv váratlan egyiptomi elfogadása uun. Nem sok jóval biztat, hogy most mind Tel Aviv, mind Washington képviselője az afroázsiai javaslat ellen szavazott. (MTI) zéralakját. dekelt feleket. A szavazás vitában, mind a szavazásban elszigetelődött az agresszor Választási értékelés Tokio—nehéz partner hagyományossá vált mar ««,»..^1.., ayernvor ősszel Uuijak meg a uia^o.v a nemzetközi naooi ueuenes napokat. Az iuei naooruenenes napok is azt bizonyítottak, hogy ezek az akciók nem lebecsülendők. Megelőzően tanácskozást tartottak az igazságügy minisztérium, az úgynevezett Nemzeti Biztonsági tanács és a legfontosabb városi rendőr- hatóságok képviselői. A legneuralgikusabb pontra, Tokióra huszonötezer főnyi rendőri erősítést küldtek. Figyelemre méltó, hogy ez a rendőrlétszám évről évre növekszik. Figyelmeztették Tokió lakosságát, hogy lehetőleg ne használják a földalatti vasutat — mert a tapasztalatok szerint a tüntetők rendszerint a nagy állomásoknál szoktak felvonulni —, kerüljék a parlament környékét, mert az is az összecsapások színhelye. A belváros felett helikopterek keringtek, onnan irányították a rendőrök akcióit, akik különös látványt nyújtottak, mert a legmodernebb kézifegyver mellett oldalukon ott lógott a méteres hosszúságú fabot, kezükben pedig óriási pajzsot tartottak. Japán egyik legfontosabb problémája változatlanul a Washingtonhoz fűződő viszony. A széles tömegek megmozdulásai a függetlenségi törekvéseket tükrözik, amelynél a politikusok egy része is hangot ad, egyrészt abból a meggondolásból, hogy népszerűségüket fenn tudják tartani, másrészt azért, mert az ország rohamosan növekvő gazdasági potenciálja és ezzel párhuzamosan politikai súlyának erősödése ezt a követelést tör- vénvszerűen maga után vonja. Törvényszerű következmény viszont, hogy — részben az említett okoknál fogva, részben a távol-keleti helyzet bonyolultsága miatt — Japán egyre értékesebbé válik az Egyesült Államok számára,- mint korábban. A szálak lazítását tehát Washington mindenképpen ellenzi. Ebbe az irányba szoritía az amerikai politikát a SEATO krízise. Már hosszú évek óta kísérleteznek olyan megoldással, amely a SEATO helyett, vagy azzal párhuzamosán —• közvetlen, vagy közvetett ameriKai hegemónia alatt — katonapolitikai szövetséget hozzanak létre. Egy ilyen paktumban mindenképpen Japáné lenne a döntő szó, mert a kontinensen ez az ország Washington legtekintélyesebb partnere. Ilyen meggondolások alapján hozták létre az Ázsiai —Csendes-óceáni Tanácsot, az ASPAC-ot, amelynek értekezletét Szöulban tartották. E szervezet kimondott szerepe elsősorban gazdasági jellegű ugyan, de az amerikai elképzelések szerint ez később megváltozhat. A tanácskozáson, Japánnal az élen, jelen volt Amerika minden ázsiai szövetségese, de ott volt Ausztrália és a Fülöp-szigetek küldötte is. Az Egyesült Államok formálisan nem vált tagjává a paktumnak. Az amerikai jelenlétet azonban bőven kárpótolja, hogy Washington úgyszólván minden ASPAC-állammal kétoldalú katonai megállapodást kötött. Amikor Washington diszkréten a kulisszák mögé húzódott, ezt is azért tette, mert fontos szerepet szánt legfontosabb ázsiai szövetségesének, Japánnak. A feladat kettős: Japánnak jelenlétével bizonyos tekintélyt kell kölcsönöznie a paktumnak, de emellett Washington korántsem vette le napirendről ezt az elképzelését, hogy távol-keleti szövetségesének katonai szerepet is osszon ki Ázsiában. Az ASPAC-ot Washingtonban csak átmeneti megoldásnak tekintik. A végső cél egy széles körű ázsiai politikai, gazdasági szerv létrehozása — Japán részvételével. Kétségtelen, hogy ezen messzetekintő tervek, és elgondolások centrumában Tokió áll. A megoldás azonban nem egyszerű, mert Japán és az Egyesült Államok viszonyát érintő látványos változások nem várhatók. Japán kiviteli képessége ugyanis nagymértékben erősö- tdött, az amerikaiak azonban változatlanul különböző korlátozó intézkedésekkel, vámsorompókkal akadályozzák a japán áruk behozatalát. Tokió vonatkozásában is egyre nehezebbé válik az amerikai elképzelések megvalósítása. Sümegi Eridre Izrael és a mögötte álló amerikai imperializmus. Még mindig nyitott azonban a kérdés, mi lesz az új közgyűlési határozat sorsa. Az egyiptomi álláspont ismeretes: az EAK kész a határozat végrehajtására, s ez abból következik, hogy magáévá tette a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát. Ugyanakkor az EAK mindenkor elvetette a határidő és a feltétel nélküli tűzszünet gondolatát, mert ez a státus quo Varsói felvételünk előterében Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter, jobboldalt vendéglátója és tárgyaló partnere, Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter és Józef Winiewicz külügyminiszter-helyettes. Lengyel—nyugatnémet tárgyalások Tegnap délelőtt Varsóban a közös szakértői bizottság ülésével folytatódtak a lengyel— nyugatnémet politikai tárgyalások. A munkabizottság lengyel elnöke Wlodzimierz Zawadzki, a nyugatnémeté Von Staden külügymimszté- riumi osztályvezető. A napirenden az államközi szerződés néhány aspektusának tisztázása szerepel. A szakértői jelentést a külügyminiszterek részvételével tartandó plenáris ülés elé terjesztik. Szerdán a késő esti órákban Varsóba érkezett Carlo Schmidt, a Bundestag alelnö- ke és Ernst Achenbach, a Bundestag képviselője, hogy az SPD, illetve az FDP képviseletéljen megfigyelőként bekapcsolódjon a tárgyalásokba. Nincs vesztes WASHINGTON ' A köztársaságiak és a demokraták, az időközi választások már csaknem végleges eredményét értékelve, egyformán saját magukat kiáltják ki győztesnek. Nixon elnök nyilatkozatában San Clementében kijelentette, hogy »az elnök most erősebb hangot üthet meg, mert erősebb támogatást élvezhet a szenátusban.« Nixon úgy véli, hogy a választások úgynevezett »munkatöbbséget*i biztosítottak számára a szenátusban és a képviselőházban, vagyis mint kifejtette: az egyes külpolitikai és A tervezettnél egy nappal korábban, tegnap, közlemény megjelentetésével ért végei a brüsszeli európai űrkutatási konferencia. A tanácskozáson súlyos ellentétek alakultak ki az Apollo-program befejezését követő amerikai űrkutatási tervekhez való csatlakozás kérdésében. A részvevők többsége ugyanis bővebb adatokat követelt erről a tervről, mielőtt elkötelezné magát a csatlakozásra. Az NSZK, Francia- ország és Belgium viszont »látatlanban« is kész lett volna csatlakozni a programhoz. A közlemény, amely kompromisszum eredményeként hadügyi kérdések vitájában a szenátorok és képviselők többsége pártállásra való tekintet nélkül oldalára áll. Az elnökkel ellentétben a legbefolyásosabb demokrata szenátorok, köztük Edmund Muskie, Edward Kennedy és Hubert Humphrey a kormánypárt teljes vereségéről beszélnek. A szavazatszámlálás eredményei végsősoron őket látszanak igazolni. A legutóbbi adatok szerint a száz tagú szenátusban a demokraták 54, a republikánusok 45 helyet szereztek. Csütörtök reggelre sem dőlt még el az Indiana állambeli szenátori hely sorsa, ahol született meg, bejelenti, hogy ad hoc bizottság létesül annak megállapítására, milyen vitás kérdéseket kell megvizsgálni. Theo Lefevre, belga tudományos ügyekkel foglalkozó miniszter, a konferencia elnöke, a tanácskozás bezárása után kijelentette, hogy a bizottságot azért hozták létre, hogy »elkerüljék a szakítást a három ország és a többi rész vevő között«. Az Egyesült Államok nem szabott határidőt a csatlakozásra, de mint Lefevre elmondotta, sürgős döntést követelt az európaiaktól. (MTI) a liberális demokrata Vance Hartke mindössze 4000 szavazattal vezet a republikánus Richard Roudebush előtt. A 435 tagú képviselőházban a demokraták végeredményben 255 helyet szereztek meg, míg a republikánusok 180 képviselőt küldhetnek. Lawrence O’Brien a demokrata párt országos bizottságának elnöke csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint Nixon érzékeny vereséget szenvedett, és újabb vereség vár rá 1972-ben. Azzal vádolta a kormányzatot, hogy választási kampánya során hátat fordított a munkásságnak, a házasszonyoknak és a farmereknek. Ennek eredményeképpen szerezték meg a demokraták a kormányzói posztok többségét, holott korábban a helyzet éppen fordított volt. MOSZKVA A Pravda washingtoni tudósítói hangsúlyozzák, az amerikai időközi választások legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a köztársasági pártnak annak ellenére, hogy néhány államban elért bizonyos sikereket, nem sikerült megszereznie a többséget sem a szenátusban, sem a képviselőházban. A választási kampány azt is megmutatta, hogy a demokrata párt és a köztársasági párt egyaránt nélkülözi a szociális problémák megoldásának észszerű programját, s a demokrata pártnak sem sikerült kikerülnie abból a belső válságból, amely Johnson elnök vietnami kalandjai következtében alakult ki. (MTI) Véget ért az európai űrkonferencia i 2 SOMOGYI NÉPLAP-éntek, 1970. november 6.
