Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

** f Államosításra és földreformra ran szükség Allende sajtóértekezlete Salvador Allende chilei el­nök első hivatalos sajtóérte­kezletén külföldi újságírók kérdésére válaszolt. Az ország külpolitikájáról szólva ismételten foglalkozott azoknak az országoknak a problémájával, melyekkel Chi­lének nincsenek diplomáciai kapcsolatai. »Mindezekkel az országokkal kapcsolatot létesí­tünk« — hangoztatta. A chilei kormány a népjólét emelésére, a munkabérek eme­lésére és a teljes foglalkozta­tottság biztosítására törekszik, jelentette ki Allende belpoliti­kai kérdésekről szólva. Meg­különböztetett figyelmet fordí­tanak az asszonyok és a gyer­mekek helyzetének javítására. »Számokkal bizonyíthatnám, milyen elviselTietetlen körül­mények között élnek a nők or­szágunkban« — jelentette ki. Az elnök utalt rá, hogy a külföldi töke sok évtizedes erőszakos uralma súlyos örök­séget jelent. Ezért a kormány ismét kijelenti, hogy program­jának végrehajtásához minde­nekelőtt a nagy külföldi mono­póliumok tulajdonának álla­mosítása és a földreform vég­rehajtása szükséges. »Még egy­szer szeretném hangsúlyozni — mondotta az elnök —, hogy nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az egész chilei nép rész­vételének e program megvaló­sításában* A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával kapcsolatos kérdésre Allende így válaszolt: »Mély meggyő­ződésem, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom az egész világ népei számára va­lóban történelmi jelentőségű. A forradalom győzelme 1917 októberében mindenekelőtt azt jelentette, hogy V. 1. Leninnek, a világ proletariátus vezérének eszméi győzelmet araUak. Az októberi forradalom évforduló­ján mi, chileiek, minden alka­lommal még nagpopb előreha­ladást, még nagycfcb sikereket kívánunk a nagy nép­nek, és azt óhajt jult^x-jgy ezek a sikerek hozzájár, janak a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához.*i • • » Az új államelnököt egyéb­ként megszámlálhatatlan üd­vözlő üzenet köszönti. A »Ronkel« országos gazda- szövetséghez tartozó ötvenezer mezőgazdasági dolgozó Allen- déhez intézett táviratiban rá­mutat: »A parasztság mindent megtesz, hogy méltó legyen a Chilében előirányzott változá­sokhoz*!. (MTI) Közel-Kelet GOLDA MEIR AZ ANGOL MINISZTERELNÖKNÉL Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony példátlanul szi­gorú biztonsági intézkedések közepette megbeszélést foly­tatott Heath brit kormányfővel. (Telefotó: AP—MTI—KS) Letartóztatások Ecuadorban Politikai személyiségeket tartóztattak le az ecuadori Quitóban azzal a váddal, hogy Jose Maria Valesco lbarra elnök kormányának megdön­tésére törtek. Az UPI értesülése szerint őrizetbe vették Washington Zavala volt ejtőernyős tisztet, Andres Cordova volt repülő- izredest és Jorge Cordova or­vost. A Cordova testvérek Andres Cordovanieto volt el­nökjelölt fiai. őrizetbe vették rajtuk kívül Armando Pareját, a radikál- liherális párt egyik vezetőjét és Luis Morenót, a demokra­ta baloldali csoportosulás ve­Az EAK elfogadta a tűzszünet meghosszabítását Anvar Szadat, az Egyesült Arab/Köztársaság elnöke, az egyiptomi fegyveres erők fő- parancsnoka elrendelte a no­vember 5-én lejáró 90 napos tűzszünet rövid időtartamú meghosszabbítását. Erre az utasításra azt megelőzően ke­rült sor, hogy az ENSZ-köz- gyűlés elfogadta az afroázsiai országok határozati javaslatát, amely egyrészt a közel-keleti tűzszünet meghosszabbítására, másrészt a Jarring közvetíté­sével folytatandó tárgyalások felújítására szólítja fel az ér­után Riad külügyminiszter bejelentette, hogy az EAK elfogadja a há­rom hónapos tűzszüneti felhívást, s Zajjat ENSZ- nagykövet érintkezésbe lép Jarring ENSZ-megbí- zottal. Az egyiptomi fővárosban örömmel és megelégedéssel üdvözlik az ENSZ-közgyűlés határozatát. A világszervezet­ben aratott arab siker jelen­tőségét, növeli, hogy mind a szentesítésével, az izraeli meg­szállás elfogadásával lenne egyenlő. Ismét Izraelen és az Egye­sült Államokon a sor, akárcsak a Rogers-terv váratlan egyiptomi elfoga­dása uun. Nem sok jóval biztat, hogy most mind Tel Aviv, mind Washington képviselője az afroázsiai javaslat ellen sza­vazott. (MTI) zéralakját. dekelt feleket. A szavazás vitában, mind a szavazásban elszigetelődött az agresszor Választási értékelés Tokio—nehéz partner hagyományossá vált mar ««,»..^1.., ayernvor ősszel Uuijak meg a uia^o.v a nemzetközi naooi ueuenes na­pokat. Az iuei naooruenenes napok is azt bizonyítottak, hogy ezek az akciók nem le­becsülendők. Megelőzően tanácskozást tartottak az igazságügy mi­nisztérium, az úgynevezett Nemzeti Biztonsági tanács és a legfontosabb városi rendőr- hatóságok képviselői. A leg­neuralgikusabb pontra, To­kióra huszonötezer főnyi rend­őri erősítést küldtek. Figye­lemre méltó, hogy ez a rendőr­létszám évről évre növekszik. Figyelmeztették Tokió lakos­ságát, hogy lehetőleg ne hasz­nálják a földalatti vasutat — mert a tapasztalatok szerint a tüntetők rendszerint a nagy állomásoknál szoktak felvo­nulni —, kerüljék a parla­ment környékét, mert az is az összecsapások színhelye. A bel­város felett helikopterek ke­ringtek, onnan irányították a rendőrök akcióit, akik különös látványt nyújtottak, mert a legmodernebb kézifegyver mellett oldalukon ott lógott a méteres hosszúságú fabot, ke­zükben pedig óriási pajzsot tartottak. Japán egyik legfontosabb problémája változatlanul a Washingtonhoz fűződő viszony. A széles tömegek megmozdu­lásai a függetlenségi törekvé­seket tükrözik, amelynél a po­litikusok egy része is hangot ad, egyrészt abból a meggon­dolásból, hogy népszerűségü­ket fenn tudják tartani, más­részt azért, mert az ország ro­hamosan növekvő gazdasági potenciálja és ezzel párhuza­mosan politikai súlyának erő­södése ezt a követelést tör- vénvszerűen maga után vonja. Törvényszerű követ­kezmény viszont, hogy — rész­ben az említett okoknál fogva, részben a távol-keleti helyzet bonyolultsága miatt — Japán egyre értékesebbé válik az Egyesült Államok számára,- mint korábban. A szálak lazí­tását tehát Washington min­denképpen ellenzi. Ebbe az irányba szoritía az amerikai politikát a SEATO krízise. Már hosszú évek óta kísérleteznek olyan megoldás­sal, amely a SEATO helyett, vagy azzal párhuzamosán —• közvetlen, vagy közvetett ameriKai hegemónia alatt — katonapolitikai szövetséget hozzanak létre. Egy ilyen pak­tumban mindenképpen Japáné lenne a döntő szó, mert a kon­tinensen ez az ország Wa­shington legtekintélyesebb partnere. Ilyen meggondolások alapján hozták létre az Ázsiai —Csendes-óceáni Tanácsot, az ASPAC-ot, amelynek értekez­letét Szöulban tartották. E szervezet kimondott szerepe elsősorban gazdasági jellegű ugyan, de az amerikai elkép­zelések szerint ez később meg­változhat. A tanácskozáson, Japánnal az élen, jelen volt Amerika minden ázsiai szövet­ségese, de ott volt Ausztrália és a Fülöp-szigetek küldötte is. Az Egyesült Államok for­málisan nem vált tagjává a paktumnak. Az amerikai jelen­létet azonban bőven kárpótol­ja, hogy Washington úgyszól­ván minden ASPAC-állammal kétoldalú katonai megállapo­dást kötött. Amikor Washing­ton diszkréten a kulisszák mö­gé húzódott, ezt is azért tette, mert fontos szerepet szánt legfontosabb ázsiai szövetsége­sének, Japánnak. A feladat kettős: Japánnak jelenlétével bizonyos tekintélyt kell kölcsö­nöznie a paktumnak, de emel­lett Washington korántsem vette le napirendről ezt az el­képzelését, hogy távol-keleti szövetségesének katonai szere­pet is osszon ki Ázsiában. Az ASPAC-ot Washingtonban csak átmeneti megoldásnak tekintik. A végső cél egy szé­les körű ázsiai politikai, gazda­sági szerv létrehozása — Japán részvételével. Kétségtelen, hogy ezen messzetekintő tervek, és el­gondolások centrumában Tokió áll. A megoldás azonban nem egyszerű, mert Japán és az Egyesült Államok viszonyát érintő látványos változások nem várhatók. Japán kiviteli képessége ugyanis nagymértékben erősö- tdött, az amerikaiak azonban változatlanul különböző korlá­tozó intézkedésekkel, vámso­rompókkal akadályozzák a ja­pán áruk behozatalát. Tokió vonatkozásában is egyre nehe­zebbé válik az amerikai elkép­zelések megvalósítása. Sümegi Eridre Izrael és a mögötte álló ame­rikai imperializmus. Még mindig nyitott azonban a kérdés, mi lesz az új köz­gyűlési határozat sorsa. Az egyiptomi álláspont ismeretes: az EAK kész a határozat vég­rehajtására, s ez abból követ­kezik, hogy magáévá tette a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatát. Ugyanakkor az EAK minden­kor elvetette a határidő és a feltétel nélküli tűzszünet gon­dolatát, mert ez a státus quo Varsói felvételünk előterében Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter, jobboldalt vendéglátója és tárgyaló partnere, Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter és Jó­zef Winiewicz külügyminiszter-helyettes. Lengyel—nyugatnémet tárgyalások Tegnap délelőtt Varsóban a közös szakértői bizottság ülé­sével folytatódtak a lengyel— nyugatnémet politikai tárgya­lások. A munkabizottság len­gyel elnöke Wlodzimierz Zawadzki, a nyugatnémeté Von Staden külügymimszté- riumi osztályvezető. A napi­renden az államközi szerződés néhány aspektusának tisztázá­sa szerepel. A szakértői je­lentést a külügyminiszterek részvételével tartandó plená­ris ülés elé terjesztik. Szerdán a késő esti órák­ban Varsóba érkezett Carlo Schmidt, a Bundestag alelnö- ke és Ernst Achenbach, a Bundestag képviselője, hogy az SPD, illetve az FDP kép­viseletéljen megfigyelőként bekapcsolódjon a tárgyalások­ba. Nincs vesztes WASHINGTON ' A köztársaságiak és a de­mokraták, az időközi választá­sok már csaknem végleges eredményét értékelve, egyfor­mán saját magukat kiáltják ki győztesnek. Nixon elnök nyilatkozatában San Clementében kijelentette, hogy »az elnök most erősebb hangot üthet meg, mert erő­sebb támogatást élvezhet a szenátusban.« Nixon úgy véli, hogy a vá­lasztások úgynevezett »munka­többséget*i biztosítottak számá­ra a szenátusban és a képvise­lőházban, vagyis mint kifej­tette: az egyes külpolitikai és A tervezettnél egy nappal korábban, tegnap, közlemény megjelentetésével ért végei a brüsszeli európai űrkutatási konferencia. A tanácskozáson súlyos ellentétek alakultak ki az Apollo-program befejezését követő amerikai űrkutatási tervekhez való csatlakozás kérdésében. A részvevők több­sége ugyanis bővebb adatokat követelt erről a tervről, mi­előtt elkötelezné magát a csat­lakozásra. Az NSZK, Francia- ország és Belgium viszont »lá­tatlanban« is kész lett volna csatlakozni a programhoz. A közlemény, amely komp­romisszum eredményeként hadügyi kérdések vitájában a szenátorok és képviselők több­sége pártállásra való tekintet nélkül oldalára áll. Az elnökkel ellentétben a legbefolyásosabb demokrata szenátorok, köztük Edmund Muskie, Edward Kennedy és Hubert Humphrey a kormány­párt teljes vereségéről beszél­nek. A szavazatszámlálás ered­ményei végsősoron őket lát­szanak igazolni. A legutóbbi adatok szerint a száz tagú sze­nátusban a demokraták 54, a republikánusok 45 helyet sze­reztek. Csütörtök reggelre sem dőlt még el az Indiana állam­beli szenátori hely sorsa, ahol született meg, bejelenti, hogy ad hoc bizottság létesül annak megállapítására, milyen vitás kérdéseket kell megvizsgálni. Theo Lefevre, belga tudo­mányos ügyekkel foglalkozó miniszter, a konferencia elnö­ke, a tanácskozás bezárása után kijelentette, hogy a bi­zottságot azért hozták létre, hogy »elkerüljék a szakítást a három ország és a többi rész vevő között«. Az Egyesült Államok nem szabott határidőt a csatlako­zásra, de mint Lefevre elmon­dotta, sürgős döntést követelt az európaiaktól. (MTI) a liberális demokrata Vance Hartke mindössze 4000 szava­zattal vezet a republikánus Richard Roudebush előtt. A 435 tagú képviselőházban a demokraták végeredményben 255 helyet szereztek meg, míg a republikánusok 180 képvise­lőt küldhetnek. Lawrence O’Brien a demok­rata párt országos bizottságá­nak elnöke csütörtökön kije­lentette, hogy véleménye sze­rint Nixon érzékeny vereséget szenvedett, és újabb vereség vár rá 1972-ben. Azzal vádol­ta a kormányzatot, hogy vá­lasztási kampánya során hátat fordított a munkásságnak, a házasszonyoknak és a farme­reknek. Ennek eredményekép­pen szerezték meg a demokra­ták a kormányzói posztok többségét, holott korábban a helyzet éppen fordított volt. MOSZKVA A Pravda washingtoni tudó­sítói hangsúlyozzák, az ameri­kai időközi választások leg­figyelemreméltóbb eredménye, hogy a köztársasági pártnak annak ellenére, hogy néhány államban elért bizonyos sike­reket, nem sikerült megsze­reznie a többséget sem a sze­nátusban, sem a képviselőház­ban. A választási kampány azt is megmutatta, hogy a demokra­ta párt és a köztársasági párt egyaránt nélkülözi a szociális problémák megoldásának ész­szerű programját, s a demok­rata pártnak sem sikerült ki­kerülnie abból a belső válság­ból, amely Johnson elnök viet­nami kalandjai következtében alakult ki. (MTI) Véget ért az európai űrkonferencia i 2 SOMOGYI NÉPLAP-éntek, 1970. november 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom