Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

Súlyos amerikai veszteségek Dél-Vietnamban A dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők szep­tember. október hónapban is több súlyos csapást mértek az amerikai és saigoni csapatok­ra — közli a felszabadító erők hírügynöksége. A bábrezsim több mint 1800 katonáját tet­ték harcképtelenné ebben az időszakban, lelőttek vagy meg­semmisítettek 71 repülőgépet és helikoptert, 14 nehéztüztr- ségi fegyvert és számos egyéb hadifelszerelési tárgyat ron­gáltak meg. Októberben sorozatos táma­dásokat intéztek a dél-vietna­mi közlekedési vonalak ellen; több autóoszlopot és vonatot semmisítettek meg, elfoglalták és lerombolták az ellenfél több támaszpontját. Hétfőn a Mekong-deltában az amerikaiak elvesztettek egy helikoptert. Négy katona halt meg ennek következtében, s ez elvesztett amerikai repülő­gének száma így 4112-re növe­kedett. A saigoni bábhadsereg széle­síti akcióit Kambodzsa terüle­tén: november első napjaiban több száz dél-vietnami katona lépte át ismét a kambodzsai határt. Tegnap Seamans amerikai légierőügyi miniszter Saigon­ba érkezett, hogy három na­pig felügyelő körutat tegyen az amerikai légtámaszponto­kon. (MTI) Ötvenöt perces SÁLT-tanácskozás ötvenöt perces tanácskozás után véget ért Helsinkiben a szóvjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozási tárgyalás első munkaülése. A következő ülés pénteken lesz az Egyesült Államok nagvkövetségén — jelentették be hivatalosan. (MTI) Lengyel - pakisztáni közös közlemény Ma temetik Wolniak miniszterhelyettest Háborúellenes tüntetés New Yorkban Varsói párbeszéd Az időszakos választások küszöbén nagyszabású béketünte­tésre került sor a New York-i Hetedik Utcán. A felvonu­lók követelték a vietnami háború befejezését. (Telefotó: AP—MTI—KS) Fasiszta tüntetés Nyugat-Németországban Varsóban és Karachilban egyidejűleg közös közleményt adtak ki Marian Spychalski, a lengyel államtanács elnöke hi­vatalos pakisztáni látogatásá­ról. A közlemény a többi között hangoztatja, hogy a lengyel vendégeket mindenütt szívé­lyesen fogadták. Mindkét fél megerősítette szándékát, hogy továbbra is a népek közötti tartós béke érdekében, a vi­lág különböző térségeiben lé­vő feszültség felszámolásán tevékenykedik. Hangoztatták, hogy az összes vitás nemzet­közi kérdést tárgyalások jíf- ‘ jan kell megoldani« — mond­ja a nyilatkozat. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a len­gyel—pakisztáni kapcsolatok eredményesen fejlődnek. Ál­lást foglaltak a kölcsönösen előnyös együttműködés bőví­tése és elmélyítése mellett. Marian Spychalski meghív­ta hivatalos lengyelországi lá­togatásra Jahja Khan pakisz­Ceausescu Jugoszláviában Nicolae Ceausescu, a román államtanács elnöke, a Román Kommunista Párt főtitkára Joszip Broz Tito jugoszláv ál­lamfő, a JKSZ elnöke meghí­vására tegnap kétnapos láto­gatásra Jugoszláviába érke­zett. A román és a jugoszláv vezető tárgyalásainak színtere a Szlovéniában lévő Kranj melletti Brdo. Belgrádban kiemelik, hogy a két államfő találkozójára azt követően kerül sor, hogy mind Tito, mind pedig Ceausescu találkozott Nixon amerikai elnökkel, és a jugoszláv ál­lamfő látogatást tett több nyugat-európai országban, s Bukarest és Belgrád egyaránt élénk diplomáciai aktivitást fejtett ki az ENSZ jubileumi közgyűlésén. A román—jugoszláv tárgya­lások fő témája a nemzetközi kérdések közül az európai együttműködés, az európai biztonsági értekezlet előkészí­tése, s ezen belül a szocialis­ta országok szerepe és együtt­működése. A Jugoszlávia és Románia közötti kétoldalú együttműködés vonatkozásá­ban újból kiemelkedő hang­súlyt kapnak a gazdasági együttműködés problémái. Ceausescu ma Bledbe láto­gat (MTI) táni elnököt, aki elfogadta. VARSÓ a meghívást Varsóban ma temetik el a karachi repülőtéren tragikus körülmények között elhunyt Zygfryd Wolniak lengyel kül­ügyminiszter-helyettest. A Bundestag belügyi bizott­sága holnap foglalkozik a szombat esti würzburgi fasisz­ta tüntetéssel. A tüntetés visszhangja egyébként is tovább gyűrűzik. Herbert Wehner egy nyilatko­zatban kijelentette: a würz­burgi események riadójelet je­lentenek. Mialatt a kormány az enyhülésért dolgozik, fele­lőtlen elemek azon igyekeznek, hogy nemcsak Keleten, hanem Nyugaton is bizalmatlanságot keltsenek, s ezzel súlyos káro­kat okozzanak az NSZK-nak. Ezt a tevékenységet csírájában kell elfojtani. A nyugatnémet szakszerve­zeti szövetség bajorországi szervezete az újfasiszta NPD betiltását követelte. Beiktatták hivatalába Chile új államelnökét Tegnap iktatták be hivata­lába a 62 éves Salvador Al- lendét, Chile új államelnö­két. Az egykori törvényszéki orvos baloldali kormányt alakít, amelyben — mint is­meretes — három tárcát a kommunisták kapnak. A kétkamarás kongresszusi épületet már a beiktatási ün­nepség előestéjén szoros kato­na- és rendőrkordon övezte. Különös figyelmet fordítottak mint közölték — a Chilébe érkezett külföldi delegációk védőőrizetére. Mint ismeretes, számos külföldi delegáció, közöttük hazánk, a Szovjet­unió, a VDK, Lengyelország, Kuba és a Kínai Népköztársa­ság küldöttsége vett részt Santiagóban a beiktatási ün­nepségeken. A szubkontinens történeté­ben először vette át a hatal­mat parlamenti választások nyomán olyan politikus, aki marxista elveket vall magáé­nak. Ez a tény olyan kísérlet kezdete, amely siker esetén könnyen politikai láncreakció kezdete lehet. Az egykori törvényszéki or­vos igen fiatalon eljegyezte magát a politikával, — már huszonnégy észtwd^s ’kori­ban tanulmányozta és hirdette a szocialista elveket. Meggyő­ződése volt és maradt, 1ugO hazája rendkívül komplex tárt sadalmi, gazdasági és politikai problémáit csak a leghaladóbb koncepciók jegyében lehet megoldani. Nehéz, küzdelmes út vár Chile új elnökére. Hazája föld­rajzi helyzetéből, a jenki im­perializmus fizikai és politikai közelségéből az - következik, hogy hatalmas erők próbálnak majd gáncsot vetni neki — és aligha válogatnak az eszkö­zökben. Az első jeladás már megtör­tént: merénylők ölték meg Schneider tábornokot, a fegy­veres erők Allendét támogató főparancsnokát. A második jeladás a beiktatáshoz fűző­dik: Nixon — Charles Meyer államtitkár személyében — feltűnőek alacsony szinten képviseltette magát, és fittyet hányva az elemi udvariasság­nak. sőt a kötelező protokoll szabályainak, nem küldött üd­vözlő táviratot Chile új állam­főjének. Tűxharc Amman ban Az El Fatah bejrúti irodá­jának szóvivője közölte: A jordániai biztonsági erők teg­nap délután Amman külön­böző részein tüzet nyitottak a Palesztinái gerillákra. A tü­zelés — kisebb megszakítások­kal — egy órán keresztül folyt. A jordániai hatóságok az ösz- szecsapás kiprovokálásával megsértették a Palesztinái el­lenállással kötött egyezmé­nyeket. (MTI) Hétfőn este landolt Wal­ter Scheelnek, a nyugatnémet kormány külügyminiszterének gépe az okeciei repülőtéren, de az NSZK-politikus számára nem ez az utazás jelentette a varsói «diplomáciai' hét« kez­detét. Aznap délelőtt előbb Párizsban tett villámlátogatást francia kollégájánál, Maurice Schumannál, majd Bonnak adott jelentést, és csak utána érkezett lengyel földre. Nyil­vánvaló, hogy a Párizsban folytatott megbeszélés és az azt követő Brandt—Scheel esz­mecsere során — ha az utolsó pillanatban is — pontosították azokat az álláspontokat, me­lyeket a külügyminiszter a lengyel—nyugatnémet tárgya­lások hetedik fordulójában képvisel. Még az elmúlt esztendő má­jusában, Wladyslaw Gomulka utalt a lengyel—nyugatnémet tárgyalások időszerűségére, hangsúlyozva, hogy a párbe­széd központi magja csakis az Odera—Neisse határ végleges elismerése lehet. Időközben a "keleti nyitást« ígérő, s ezzel a kilátástalan nyugatnémet politikát a holtpontról elmoz­dító Brandt-kabinet került az NSZK kormánykereke mellé, s megkezdődtek az NDK-val, a Szovjetunióval rendezést ke­reső tárgyalások, majd alá­írták a nagy jelentőségű moszkvai szerződést. A reali­tásokkal számoló nyugatnémet politika kibontakozását jelez­te, hogy Duckwitz államtitkár vezetésével ez év februárjá­ban bonni delegáció utazott a lengyel fővárosba, s később miniszterhelyettesi szinten folytatódtak a kétoldalú meg­beszélések. Tegnap a két állam kül­ügyminisztere ült a tárgyaló­asztal mellé, s egymagában ez a tény is jelzi, hogy a mostani több napos eszmecserén eset­leg már végső formába öntik a két állam közötti kapcsola­tok rendezéséhez alapul szol­gáló megállapodást. A politikai megfigyelők véleménye sze­rint ez a szerződés új korsza­kot nyithat a két állam viszo­nyában, s kiindulópontul szol­gálhat a politikai, az állam­közi és a gazdasági kapcsola­tok rendezéséhez, kibontako­zásához. Ha az elmúlt kilenc hónap sdrán változtak is a tárgyaló küldöttségek vezetői — állam­titkártól miniszterig —, a pár­beszéd alapállása változatlan maradt: megállapodás csak akkor jöhet létre, ha az NSZK végleges és megváltoztathatat­lan ténynek ismeri el az Ode­ra—Neisse határt. Varsói uta­zása előtt Scheel külügymi­niszter nyilatkozott a Stern című hetilapnak, s a tárgyalás kilátásairól derűlátóan beszé't. »Azt hiszem, célhoz érünk« — mondta, s most minden al 0 1 függ, hogy mit takar Scheel optimizmusa. Nyugatnémet körökben ugyanis az utóbbi hetekben mind több szó esett a lengyelországi "német kisebb­ségről«, s megfogalmaztak olyan követeléseket is, hogy az Odera—Neisse határ elismeré­sét össze kell kapcsolni e »ki­sebbség« helyzetének rendezé­sével. Ez a kérdés eddig nem került a kétoldalú tárgyalások asztalára, s a lengyel kommu­nista párt központi lapja, a Trybuna hu du szerint ameny- nyiben az ellenzéki CDU— CSU pártok említett szólamát a nyugatnémet fél kívánsága­ként, a megállapodás feltétele­ként terjesztenék elő, úgy az eddigi előrehaladás megmere­vedésével kellene számolni. Éppen ezért Varsóban csak óvatos derűlátással tekintenek a párbeszéd végső kimenetele elé, s a második világháború után kialakult, meg nem vál­toztatható realitások feltétel nélküli elismerését a Brandt- kormány keleti politikája fontos próbakövének tekintik. A lengyel társadalom és a kontinens valamennyi népe jói emlékszik arra, hogy az eddigi legpusztítóbb háború Lengyelország lerohanásával kezdődött. Jó lenne, ha ez a sokat szenvedett ország határ­kő lenne a tartós európai béke megteremtésében is. B. T. KANADA Enyhítették a szükségállapot előírásait Ottawában Kanadában a szövetségi kor­mány és Quebec tartomány összesen 150 000 dollár vérdí­jat tűzött ki jutalmul azok számára, akik a rendőrséget Pierre Laporte munkaügyi miniszter gyilkosainak és Ja­mes Cross angol diplomata el­rablóinak nyomára vezetik. Ezt Jerome Choquette qué­beci igazságügyminiszter hét­főn jelentette be. 75 000 dollár jár külön a Laporte-ügy meg­oldóinak, és másik 75 000 a Cross-eset felderítőinek. Cho­quette megígérte, hogy o ha­tóságok teljes védelemben ré­szesíti a nyomravezetőket, ki­létüket titokban fogják tarta­ni. A miniszter megismételte, hogy Cross elrablói — a qué­beci felszabadítási front terro­ristái még mindig megkaphat­ják Kubába a menlevelet, ha foglyukat szabadonbocsátják. Ottawában a szövetségi kor­mány valamivel enyhítette a gyilkosság és az emberrablás miatt kihirdetett háborús szük­ségállapot előírásait. Az előze­tes őriz»3tibevétel maximális időtartama az eddigi 21 nap­ról 1 hétre csökken. 118-an még mindig őrizetben vannak, de mindössze két személy el­len emeltek hivatalosan vádat, és őket sem közvetlenül a Cross—Laporte-üggyel kap­csolatban vonják felelősségre, hanem amiatt, mert állítólag fegyvereket és katortai egyen­ruhákat loptak a qúebeci fel­szabadítási front számára. Montrealban egy tartományi bíróság elutasította Robert Le- mieux ügyvéd fellebbezését előzetes letartóztatása ellen. Lemieux a »front« korábban letartóztatott tagjainak tör­vényszéki védője volt. (MTI) ,Nem tűr további halasztást‘ Salvador Allende chilei elnök új kormányának tagjaival. Balról a negyedik helyen ül Jósé Cyarce gazdasági miniszter, az új kormány három kommunista tagjának egyike. (Telefotó: AP—MTI—KS) Leszerelési vita az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének po­litikai bizottsága megkezdte a leszerelés kérdésének vitáját. Roscsin szovjet delegátus felszólalásában rámutatott ar­ra, hogy a Szovjetunió a lesze­relés további halasztást nem tűrő problémának tekinti. Az alapvető kérdések változatla­nul megoldatlanok, folytatódik a fegyverkezési hajsza, a ka­tonai rendeltetésű kiadások az elmúlt tíz évben sokszorosan megnövekedtek. A közgyűlés jelenlegi ülés­szaka előtt álló legfontosabb feladatok a tengerek és óceá­nok medrében a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek elhelyezését tiltó szerződés megkötése. Az e kérdésben ho­zandó pozitív lépések mellett a szovjet küldött szerint a másik fontos feladat a vegyi és baktériumfegyverek gyártá­sának és felhalmozásának be­tiltása. Az általános és teljes lesze­reléssel foglalkozva Roscsin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió már 1962-ben elő­terjesztette a kérdés átfogó és teljes programját. Kulaga lengyel küldött ki­lenc szocialista ország — Be­lorusszia, Bulgária, Magyaror­szág, Mongólia, Lengyelor­szág, Románia, a Szovjetunió, Ukrajna és Csehszlovákia — nevében a politikai bizottság elé terjesztette a vegyi és baktériumfegyverek fejleszté­sét, előállítását és felhalmozá­sát tiltó konvenció felülvizs­gált tervezetét. Derűlátóan nyilatkozott a leszerelés kilátásairól Ignatieff kanadai küldött, aki felszólalá­sában kijelentette: kormányá­nak véleménye szerint a nagy­hatalmak jelét adták annak, hogy a szembenállás ideje után a tárgyalások időszakába lépjenek. A kanadai küldött ígéretes fejleménynek minősí­tette a SALT-tárgyalások har­madik szakaszát, amely — mint mondotta — feljogosít arra a reményre, hogy az új évtized a leszerelés évtizede lesz. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. novenaber 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom