Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
Százezer forint honorárium Előadások, versenyek Fiatal mérnökök és közgazdászok összefogása A Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál két hónapja alakult meg a fiatal mérnökök és közgazdászok tanácsa. A KISZ irányítása alatt működő tanács hét lelkes fiatalból áll, aki munkaidőn túl is foglalkozik a vállalat gondjaival. Keresztúri Lászlóval, a titkárral beszélgettünk eredményeikről, terveikről. Egy évvel ezelőtt végzett, azóta az üzem gépészmérnöke. A vállalat ösztöndíjasa volt. A tanács jelmondata az lehetne: Tégy még többet a vállalatért! Munkaidő után, szabad idejükben az üzemben is hasznosítható műszaki és közgazdasági megoldásokon törik a fejüket. Segítségképpen a tanács összeállított egy tájékoztatót a megjelenő közgazdasági és műszaki folyóiratokról. Előadásokat szerveztek és tartanak művezetőknek és diszpécsereknek. Meghirdették az ifjú szakmunkások versenyét. Most szervezik az üzemben, hogy minél többen próbálkozzanak meg a kiváló közgazdász cím elnyerésével. He- . lyi nyelvtanfolyamot is terveznek, mivel a nyelvtudás birtokában külföldi folyóiratokban is búvárkodhatnak. A SZOT és a KISZ pályázatot hirdetett fiatal műszakiak és közgazdászok számára a kongresszus tiszteletére. A pályázatok beküldésének határideje országosan 1971. február 20. Ezen is szeretnének részt venni a gépjavítóból. — A vállalat is számít az F. M. T. K. munkájára — mondta Borsos József főmérnök, aki csak azért nem tagja a tanácsnak, mert elmúlt harmincöt éves (az a legfelső korhatár), de azért bátran nevezhetjük pártoló tagnak. — Vállalatunk tevékenysége az utóbbi három évben megváltozott: nemcsak mezőgazdasági gépeket javítunk, alkatrészeket is gyártunk. Még nincsenek hagyományos termékeink, és sok a megoldásra váró probléma; nagy szükség van most a fiatal műszakiak lelkesedésére, tettre készségére. A tanács tagjai válogathatnak a vezetőség javasolta témák között vagy a maguk ötletét dolgozzák ki. Lehetőség nyílik tehát az egyéni képességek kibontakoztatására és továbbfejlesztésére. A kollektív szerződés százezer forintot biztosít. a legjobb munkák honorálására. A tanács két hónap alatt bebizonyította életképességét. S a vállalati munka támogatásán kívül jelentős szerepe van a közösségi szellem kialakításában is. És segíti a fiatalokat a szabad idő minél hasznosabb I eltöltésében. I. I. A Nagyatádi Községi Tanács V. R. napirendién Hatékonyabb közművelődést (Tudósítónktól.) A KÖZSÉG közművelődési helyzetéről és feladatairól tárgyalt a Nagyatádi Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén. Az elmúlt években szembetűnően nőtt az érdeklődés a közművelődés iránt, közelebb került egymáshoz a termelés és a közművelődés. Nagyatádon a közművelődési tevékenységet több intézmény, üzem, vállalat, tömegszervezet végzi. A társadalmi és tömegszervezetek közművelődési tevékenysége — elsősorban a KISZ-é — jelentős, nagy tömegeket képviselnek. és sokoldalú nevelőmunkát is végeznek. A több szektor — előnyei mellett — azonban számos problémát is előidéz. Ilyen például az anyagi és szellemi erők szétforgácso- lódása, a külön tervezés. A községi kulturális munka alapját eddig évente elkészített művelődési terv jelentette, amelynek gerincét a járási művelődési központ tevékenysége képezte. A végrehajtó bizottság állást foglalt a közművelődés további irányítását illetően. A határozat szerint december 20-ig meg kell alakítani a nagyközségi közművelődési tanácsot, amelynek feladata a hatásköri tevékenységek összehangolása, az egységes közművelődéspoli- j tika helyi feladatainak meghatározása, a munka egészséges tervezése. Még a művelődési tervek elkészítése előtt össze kell hívKongresszusi munkasikerek az ÉPGÉP barcsi telepén Az Épületgépgyártó és Gépjavító Vállalat 7. sz. gyáregysége barcsi telepének ez évi terve 48 millió forint értékű termék készítését írja elő. A telep dolgozói a pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy bevételi előirányzatukat 3 millió forinttal túlteljesítik. A vállalások tegnapi értékelése szerint a munkáskollektíva — élén a szocialista címért küzdő 26 brigáddal — teljesítette kongresszusi felajánlását, s mellette eleget tett az árvízkárok enyhítését szolgáló egy százalékos ter- méktöbblet-előállításában vállalt kötelezettségének is. Ez utóbbi kapcsán az év végi munkaprogramban szereplő 23 darupályán kívül további két darupályát készítettek el, több mint 600 ezer forint értékben. A Kossuth Lajos brigád a darupályák kereszttartóinak decemberi programban szereplő hegesztését, szerelését és öt darab cementsiló hegesztését végezte el november 26-ig. Felső képünkön: A kereszttartókat hegesztik a brigád tagjai. Nyolc cementsiló főgyűrűi- nek határidő előtti elkészítésére tett vállalást a „Rózsa Ferenc” brigád. Középső képünkön: A brigádtagok a főgyűrűk hegesztés utáni sor- jázását végzik. A „Lenin” szocialista brigád 5 darab 120 tonnás cementsiló tetődarabolási munkáinak határidő előtti elkészítésére vállalkozott. Az alsó képen: a brigád dolgozói az utolsó alkatrészek darabolását végzik. ni az üzemek, intézmények népművelőit, hogy a feladatok meghatározásánál az egyes terülteken dolgozó munkások igényeit, szükségleteit is figyelembe tudják venni. Szükség van arra is, hogy a községben működő népművelők szakmai továbbképzését megszervezzék. Erre elsősorban a járási művelődési központ hivatott. Évente mintegy hatszázezer forint fordítható kulturális célokra a községben. Ezzel az összeggel — úgy tűnik — nincs irányban a végzett munka. Az összegek a különböző területeken szétforgácsoltán kerülnek felhasználásra, sok esetben nem a rendeltetésüknek megfelelően. Olyan határozat született. hogy a jövő év derekáig létre kell hozni a községi kulturális alapot, amelynek rendeltetésszerű felhasználásáról a közművelődési tanács javaslata alapján a vb dönt majd. AZ ÜLÉSEN elhangzott olyan vélemény is, inely szerint az utóbbi időben a községben élő értelmiség aktív köz- művelődési tevékenysége csökkent. Pedig többet várnak a fiataloktól, s nemcsak a pedagógusoktól, hanem a műszaki értelmiségiektől is. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az ülésen megjelent és felszólalt Kiss Károly, a SZOT szervezési és káderosztályának vezetője, valamint Szikszai László, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának a vezetője. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az elnökség javaslatára visszahívta a tanácsból, az elnökségből s felmentette vezető titkári tisztségéből dr. Szőke Pált, s ideiglenesen Pusztai Ferencet, az SZMT titkárát bízta meg a vezető titkári teendők ellátásával, a titkári tisztségének megtartásával. Dr. Szőke Pál a jövőben más munkaterületen fog dolgozni. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a most létrehozott hafmadik titkári tisztség ügyeben is döntött. A tanácsülés kooptálta dr. Szerényi Jánost, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársát a tanácsba, s megválasztotta az elnökség tagjának, az SZMT titkárának. Engels Frigyes (1820—18 95) A poroiszországi Barmon városában 150 évvel ezelőtt, 1820. november 28-án született Engels Frigyes a tudományos szocializmus elméletének egyik megalapítója. Apja a jól jövedelmező keres kedői pályát szánta fiának. Bár Engels semmi vonzódást nem érzett e pálya iránt, engedelmeskedett apjának, és szorgal másán tanult. így került a fiatal Engels 1842-ben az angol ipar egyik centrumába, Manchesterbe. Ott saját szemeivel győződhetett meg a munkás- osztály kisemmizettségéről. megismerkedhetett nyomorával és kizsákmányoltságáva). Ott találkozott először egy fejlett munkásmozgalommal is. mellyel egész életét és tevékenységét elszakíthatatlanu! összekapcsolta. Angliai tartózkodása hozzásegítette Engelst ahhoz, hogy történelem- és társadalomfelfogásában megszabaduljon — minden idealista felfogástól és nézettől. Azok az évek, melyeket Engels akkor Angliában töltött, döntő szerepet játszottak nézeteinek alakulásában. Ott, az angol gyáripar fellegvárában vált materialistává, forradalmárrá, szocialistává. 1844-ben találkozott Párizsban Marx és Engels. Hírből már hallottak egymásról, de személyesen még nem ismerték egymást. Találkozásuk alkalmával mindketten örömmel állapították meg, hogy nézeteik minden elméleti kérdésben tökéletesen azonosak. Ekkor kezdődött a két tudós, forradalmár, a tudományos szocializmus elmélete két megalapítójának legendás barátsága, melyhez hasonlót nemigen ismerünk a történelemben. Megegyeztek abban, hogy együtt fognak dolgozni, és céljuknak, fő feladatuknak tekintik egyrészt az új forradalmi elmélet további kidolgozását, másrészt azt, hogy ezt az új elméletet megismertessék az értelmiség haladó képviselőivel, valamint ezzel egy időben a németországi munkástömegekkel is. Bámulatos energiával és lendülettel láttak munkához. Gyors egymásután olyan nagy jelentőségű művek hagyták el a nyomdát, amelyek alapjai a tudományos szocializmus elméletének és jelentőségük, értékük ma sem csökkent. Hogy csak néhány fontosabbat említsek meg: A szent család (1845), A munkásosztály helyzete Angliában (1847), A német ideológia (1845—46), A filozófia nyomorúsága (1847), majd A Kommunista Párt kiáltványa (1848 februárjában) Marx és Engels negyven éven át dolgoztak együtt. Közösen dolgozták ki é-s rakták le a nemzetközi kommunista mozgalom elméleti és szer zeti alapjait. Marx és Eng_,s között volt bizonyos munkamegosztás, s e munkamegosztáson alapuló tevékenység eredménye az az elméleti fegyver. melyet ők adtak a világ proletariátusának kezébe: a marxizmus, a tudományos szocializmus, elmélete, melyet teljes joggal nevezhetünk a XIX. század legnagyobb jelentőségű politikai és szellemi eseményének. Engels a tudományos sz.o- cializmus elméletének megteremtéséről szólva mindig szerényen «-másodhegedűsnek« vallotta magát. Igaz az. hogy az oroszlánrész Marxé volt. de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy Engels tevékenysége csak kisegítő jellegű volt, vag,y Marx eszméinek népszerűsítésére korlátozódott. Engels mint nagy tudós és teoretikus részese volt a tudományos szocializmus elmélete kidolgozásának. Ezt bizonyítja« műveinek egész sora: A munkásosztály helyzete Angliában, A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, az Anti- Dühring, A természet dialektikája, A család, a magántulajdon és az állam eredete. Marx és Engels felismerték, hogy az új, igazságosabb világ megteremtője, a szocialista társadalom felépítésének vezetője csak a munkásosztály lehet. S felismerték, hogy e történelmi küldetését teljesíteni tudja, új típusú, forradalmi pártra van szüksége, amely különbözik minden eddig létezőtől; osztálypárt, kommunista párt. És nem utolsósorban felismerték azt, hogy a nemzetközivé vált burzsoáziával szemben eredményesen csak a nemzetközi proletariátus egyesített ereje állítható. Ezért született az örökké időszerű jelszó, melyet ők adtak ki: »-Világ proletárjai, egyesüljetek!« A két elválaszthatatlan barát közül Marx előbb távozott az élők sorából. Halála után óriási munka hárult Engelsre: előkészítette kiadásra Marx befejezetlen hagyatékát, A töke II. és III. kötetét, védelmezte a marxizmus tanításait, elveit. 1895. augusztus 5-én halálával óriási veszteség érte a nemzetközi munkásmozgalmat. M a. születésének 15Ó. évfordulója alkalmából, a világ haladó emberiségével együtt valljuk, hogy Engels neve és műve, míg ember él a földön, élni fog. Dr. Nagy Lajos Egy díj és az érdeklődés Másfél millióért virágcsokor Másfél millió forint értékű vágott virágot nyújtottak át az idén névnapi és születésnapi jókívánságok mellé Somogybán. A legtöbb ajándékozott szegfűt kapott, utána a rózsa következett, s aztán a többi vágott virág; szinte már sorrend nélkül, amelyiknek éppen idénye volt. Ezeket az adatokat — egy sor szám mellett — Kiss Bélától, a Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat Fiatal szakmunkások termelési versenye Az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére rendezte meg a fiatal textilruházati szakmunkások termelési versenyét a barcsi Dráva Ktsz, és a KISZ községi bizottsága. Tizennégy fiatal vett részt a versenyen, s nagy szakértelemmel oldották meg a gyakorlati feladatokat (aljat és mellényt készítettek). Ezután az anyagismerettel, a munkajoggal, az ipar- történettel, a szövetkezeti történettel és az irodalommal kapcsolatos kérdésekre adtak választ a versenyzők. A szövetkezeti versenybizottság értékelte a fiatalok munkáját. Az első dijat, 500 forint pénzjutalmat Ternai Erzsébet nyerte, a második díjat Bertalan Ferencné kapta, a harmadik helyezett pedig Milánkovics Aranka lett. Az első helyezettek elnyerték A szakma ifjú mestere címet is. A szövetkezet vezetősége minden versenyzőnek egy-egy értékes könyvet is ajándékozott. igazgatójától hallottam. Ehhez njég annyit érdemes hozzá tenni, hogy a kertészetek ebben az évben nem kevesebb, mint hétmillió forint értékű virágot adtak el a boltok közvetítésével. Ebből az is következik, hogy szeretjük a virágot. Nemcsak a vázákban, hanem a parkokban, útszegélyeken és a cserépben is. A szebb parkokra egyébként nyolcmillió forintot költöttek. A sok adat közül egyet jegyeztem föl: a siófoki strand parkosítása egymillió forintba került. Megrendelőként a vasút következik ezután: az állomások szépítésére, a pályatest melletti töltés füvesítésére, jelentős összegeket költöttek. A díszfákért, a virágért nagy területet bejártak a kertészeti vállalat vezetői. Hollandiában például tulipánkülönlegességeket néztek meg, s Jugoszláviában díjat kapott a filodend- ronjuk. — A zágrábi virágkiállításon a harmadik díjat nyertük el. A sok szép között az egyik legszebbnek a miénket tartotta a zsűri. S mi tagadás, ebben a hollandiai tanulmányútnak is szerepe van: ott tanultuk meg, hogy a szépet szépen is kell csomagolni. Hogy mi ebből a haszon? Nemcsak az, hogy a kiállításra kivitt filodendron, törpe sansaveria és a tarka levelű fikusz elkelt, hanem az is, hogy a kiállítók és a vásárlók érdeklődni kezdtek a siófoki és a kaposvári kertészet virágai, dísznövényei iránt. Egy varas- di kertészeti vállalat azóta már jelentkezett, s má bejelentették jövőre az igényüket. — Bármilyen ' furcsán hangzik — mondta az igazgató —, a tengerparttal rendelkező Jugoszláviának éppen örökzöld növényekre van szüksége Ezért úgy határoztunk, hogy Kaposváron ilyen faiskolát létesítünk. Másfél holdat már — a kertészet területén — beültettünk fenyővel és tujával. Az a tapasztalatunk, érdemes ezzel foglalkozni, olyan árat kínálnak érte. A további években ezért növeljük ennek a faiskolának a területét. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. november 38.
