Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

JHAPV& VfiAQ PROLETÁRJAI, EG Y E S ö L J ET E K 1 Arat 80 fillér Somogyi Néplap XXVI. évfolyam, 279. szám 1970 november 28., szombat i _________________________... ____ . . . . - - ___________________________________________ B efejeződött a vita az első két napirend fölött a pártkongresszuson Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában folytatta mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A vita megkezdése előtt a dél­előtti ülés elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára rövid beszédben megemlékezett Engels Frigyes születésének 150. évfordulójá­ról. A megemlékezés után Gás­pár Sándor bejelentette, hogy a kongresszushoz újabb üd­vözletek érkeztek a testvér­pártoktól. Táviratban köszön­tötte a kongreszsust a Bolíviai Kommunista Párt, a Martini­que-! Kommunista Párt, a Réunioni Kommunistá Párt és a Szíriái Kommunista Párt. Gáspár Sándor a kongresz- szus küldötteinek nagy tapsa közben mondott köszönetét a testvérpártok üdvözleteiért majd megadta a szót a pénte­ki vita első hozzászólójának, DR. BOGNAK GÉZÁNAK, a Távközlési Kutató Intézet tu­dományos igazgatójának, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége tagjának. Beszéde elején a XX. szá­zad második felének egy na­gyon lényeges jelenségéről, a tudományos-technikai forra­dalomról szólott. — A tudományos-technikai haladás előtérbe kerülése vi­lágméretű folyamat: mind a szocialista, mind a tőkés tár­sadalmakban jelentkezik. A tőkés társadalom védelmezői, s közöttük az úgynevezett konvergenciaelméletek kép­viselői ebből azt a következ­tetést vonják le, hogy a kapi­talizmus és a szocializmus egy irányban, valamiféle ma­gas technikai szintű „hibrid­társadalom” felé halad, sem­mi értelme tehát az osztály- harcnak. E nézetek hirdetői éppen a kétféle társadalom gyökeres különbözőségétől, s ennek alapján a fejlődés dön­tően eltérő lehetőségeitől és perspektíváitól kívánják el­vonni a figyelmet. Ezután vázolta: milyen ered­ményeket értünk el a tudo­mánypolitikai irányelvek ha­tározattá emelése óta az el­múlt másfél év alatt. — Az irányelveknek talán a legjelentősebb eredménye, hogy a kutatás, a tudományos munka egésze tudatosabban fordult a konkrét társadalmi, népgazdasági célok felé, mint bármikor a megelőző években. Kedvező irányban formálódik a Magyar Tudományos Akadé­mia intézeteinek, kutatóinak szemlélete is. A tudománypolitikai irány­elvek megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a műszaki fejlesztés kérdésének. A mű­szaki fejlesztő munka ma már éppúgy a tudományos kutatás fogalomkörébe tartozik, mint a legelvontabb alaptudományi kutatás. A továbbiakban megjegyez­te, hogy a jövőt megalapozó ho^s-shb távú kutatási felada­ta/. ) ,j vállalatok még ma sem eléggé érdekeltek, mert az értékesítési lehetőségek és részben az ösztönzők a pilla­natnyi nyereség elérésére ser­kentenek. Ezután kifejtette, hogy nem­zetközi tudományos kapcsola­tainkat, elsősorban a Szovjet­unióval és a szocialista orszá­gokkal kívánjuk fejleszteni. NAGY RICHARD, a VIII. kerületi pártbizottság első tit­kára, budapesti küldött felszó­lalásában a Józsefváros nagy­szabású rekonstrukciójáról szólt, majd az agitáció fogya­tékosságairól beszélt. Elmond­ta, hogy ami az átlagos ár- szint éves emelkedésének tu­dományos tényét illeti, az tel­jesen megfelel a hivatalosan közölteknek, mégis, kibeszél­hettük a lelkünket, sokan még­sem fogadták el ezt az igazsá­got. Aztán lassan rájöttünk: az emberek egy része azért nem hiszi el, hogy az átlagos árszín­Bevezetóben hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy esztendő­ben a párt Központi Bizottsá­ga nagy horderejű gazdasági, társadalom- és tudománypoli­tikai kérdések megoldását tűz­te napirendre. E kérdések egyi­ke a nők helyzete, amely köz­vetlenül társadalmunk felét, közvetve pedig egészét érinti. A Központi Bizottság erről át­fogó, az intézkedések egész rendszerét magába foglaló ha­tározatot hozott. — Ma. a munkásoknak csak­nem 40 százaléka nő — foly­tatta. — Nemcsak a hagyomá­nyos női munkaterületeken, hanem a legdinamikusabban fejlődő iparágakban, t) hír­adástechnikában, a műszeripar­ban, a gépgyártásban és a vegyiparban is jelentős szám­ban dolgoznak. A termelőszö­vetkezetekben a tagság 35,6 százaléka, a segítő családtagok 75—80 százaléka nő. A szolgál­tatások különböző ágai is egy­re több nőt foglalkoztatnak. Az államigazgatás dolgozóinak 42 százaléka nő. — »Az egyenlő munkáért egyenlő bért« elve a női egyen­vonal nem emelkedett másfél százalékkal nagyobb mérték ben, mert a tömegpolitika' munkánk színvonala ugyan­csak nem emelkedett másfél százaléknál többet. Hogy miért hihetik az em berek, hogy nehezebben élnek, mikor ez nem igaz? Azért, mert konkrét helyzetüket meg­vizsgálva kiderül — százezer tény bizonyítja —. hogy na­gyon sokszor fizetőképességű - két meghaladó igények alap­ján szeretnének élni. Elfelejtik hogy az igények kielégítésénél határt szab a nemzeti jövede­lem elfogyasztható része — mondotta. Nagy Richárd felszólalása után Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­rak elnöke emelkedett szólás­ra. jogűság egyik alaptörvénye. Több helyen azonban megsér­tik a munka szerinti javadal­mazás szocialista elvét. A Köz­ponti Bizottság határozata óta már eddig is több üzem és vál­lalat felülvizsgálta a nők bé­rezését. A nők gyors ütemű munká­ba állásával nem tartott lépést szakmai felkészültségük növe­lése. Nagyrészük betanított vagy segédmunkás, mindössze 15 százalékuk szakmunkás. A dolgozó nők többsége kész volna a szakképzettség meg­szerzésére. Mostanában azt a kérdést is nekünk szegezik: vajon he­lyes-e a nők ilyen nagy arányú foglalkoztatása, hiszen a ket­tős terhelést nehezen viselik: vagy nem teljes értékű munká­sok, vagy családi kötelezettsé­geiket hanyagolják eL Hogy helyes-e? Ügy gondolom, erre a kérdésre eddigi eredmé­nyeink birtokában határozott igennel felelhetünk. Ez a pozi­tív folyamat azonban gyorsabb ütemben ment végbe, mint a hozzá szükséges társadalmi feltételek kialakítása: a szo­ciális ellátás, a szolgáltatások fejlődése, a közfelfogás meg­változása. Ez az ellentmondás átmenetileg valóban fáradsá­gosabbá teszi a nők életét, és kettős hivatásuk betöltése ál­dozatvállalást követel. A nők többsége azonban egyik hiva­tását sem hanyagolja el a má­sik kedvéért. Jelenleg a legnagyobb fe­szültséget a gyermekek intéz­ményes elhelyezése okozza. A kereső nők háromnegyed ré­sze 18—45 év közötti korban van. Érthető tehát, hogy egyre nagyobb az igény a gyermek- intézmények, elsősorban az óvodák iránt. Sok jelentkezőt azonban a javulás ellenére sem tudunk óvodában elhe­lyezni. A továbbiakban a gyermek- gondozási segélyről, mint egye­dülálló szociálpolitikai vív­mányról beszélt, amely meg­könnyítette a. nők kettős hiva­tásának betöltését, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyen nem ismerik el, hogy a nők alkalmasak a közéleti tevékenységre és ve­zetésre. Ebben nemcsak a fér­fiak hibáztathatok, hanem a nők is. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségtől, és ez­zel konzerválják a régi néze­teket. A nők helyzetével fog­lalkozó központi bizottsági ülé­sen elhangzott, hogy a párt »nem tud megbékélni ezzel a helyzettel és e nézetekkel, s ezen változtatni kell«. A párttól, a kommunistáktól várható elsősorban a példamu­tatás. A X. kongresszust meg­előző vezetőségválasztáskor a Központi Bizottság határozata már szép eredményeket hozott. A pártvezetőségek tagjai kö­zött a nők aránya 20 százalék­ról 23,5 százalékra, a párt­végrehajtóbizottságok tagjai között pedig 8,8 százalékról 14,7 százalékra növekedett. Kí­vánatos, hogy ugyanez a szel­lem érvényesüljön az ország- gyűlési, a tanácsi és a szak- szervezeti választásokon és a társadalmi élet más területein is. A kommunisták bátorítsák, neveljék a vezetésre alkalmas nőket, és a választás vagy ki­nevezés alkalmából támogas­sák. őket. Nem statisztikai szempontok, nem kirakatpoli­tika kedvéért, hanem a társa­dalmi fejlődés érdekében — mondotta befejezésül Erdei Lászlóné. BORGERT ROBERT, a Bá­bolnai Állami Gazdaság igaz­gatója, kifejtette: világjelen­ség, hogy a húsfogyasztási igé­nyek mögött messze elmarad a termelés. Tapasztalataink bi­zonyítják, hogy a hústermelés gyors ütemű és korszerű fej­lesztése csak iparszerű terme­lési rendszer útján valósítható meg. Gazdaságú"' tenyésztésben mj melószövetkeze tt' gazdasággal, a s* (Folytatás n ERDEI LÁSZLÓNÉ: A nők többsége jól betölti kettős hivatását Elutazott hazánkul az SZKP KB főtitkára Pénteken délelőtt elutazott Budapestről Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, aki az MSZMP X. kongresszusán részt vevő szovjet pártkül­döttséget vezette. Az SZKP főtitkárával együtt utazott el Viktor Grisin, az SZKP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizott­ság első titkára, Grigorij Ro­manov, a Központi Bizottság tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, Garai Róbert és dr. Perjésí László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei és Rapai Gyula, hazánk moszk­vai nagykövete búcsúztatták. ♦ » » Leonyid Brezsnyev pénteken Budapestről Jerevánba érke­zett, hogy részt vegyet Szov- jet-örményország és az Ör­mény Kommunista Párt fenn­állásának 50 évfordulóján rendezendő ünnepségeken. Folytatódik a két német állam párbeszéde Képünkön jobboldalt Egon Bahr, baloldalt Jürgen Wel- chcrt a tárgyalások után távoznak a tanácskozás szíilhelyé­(Telefotó: AP—MTI—KS) Pénteken délelőtt megkezdő­dött a két német állam tárgya­lásainak harmadik szakasza. Közép-európai idő szerint tíz órakor Berlinben, az NDK Mi­nisztertanácsának épületében összeült a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kül­döttsége. A pénteken kezdődött tár­gyalásokat — mint ismeretes — Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének és Willy Brandt nyugatnémet kancellárnak a március 19-: erfurti és a május 21-i kasseli csúcstalálkozója előzte meg. Péntek délután — több mint négyórás tanácskozás után — visszatért Nyugat-Berlinbe az a küldöttség, amely Egon Bahr államtitkár vezetésével az NDK fővárosában tanácsko­zott. Bahr megérkezésekor a következő rövid nyilatkozatot olvasta fel: »Az első berlini eszmecsere után — amely 10 órától 14.20 óráig tartott — a következő közleményt hozzuk nyilvános­ságra. Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság kancel­lári hivatalának államtitkára és dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitká­ra, november 27-én, pénteken hivatalos eszmecserét folyta­tott. A megbeszélés színhelye az NDK Minisztertanácsának épülete volt. Megegyezés szü­letett az eszmecsere folytatá­sáról.« A rövid közleményen Kívül, amelyet Berlinben is nyilvá­nosságra hoztak, részleteket nem közöltek. A 8. SALT-ülés Helsinkiben pénteken dél­előtt megkezdődött a hadászati fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások harmadik szakaszának 8. mun­kaülése. A szovjet küldöttsé­get Szemjonov külügyminisz­ter-helyettes, az amerikai de­legációt Smith nagykövet, a fegyverzetellenőrzési és lesze­relési hivatal igazgatója vezeti. A tárgyalás színhelye ez alka­lommal az Egyesült Államok helsinki nagykövetségének épülete volt A szovjet—amerikai SÁLT- tárgyalások harmadik szaka­szának 8. ülésén a hivatalos tárgyalás egy óra hosszat tar­tott. A két küldöttség ezt kö­vetően 45 perces nem hivata­los beszélgetést folytatott. A SALT-tárgyalások legkö­zelebbi ülését jövő kedden, a Szovjetunió helsinki nagykö­vetségén tartják. (MTI) Gomulka és Spychalski fogadta a francia küldöttséget Wladyslaw Gomulka, a T EMP KB első titkára, pénte- | ’'előtt fogadta Chaban- I niszterelnököt és ••minisztert. A I rén részt vett Józef Czyrankie- wicz miniszterelnök is. Ezt követően Marian Spy­chalski, az államtanács elnöke, •’ 'o+* ~ francia vendé­4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom