Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

Németh Ferenc összefoglalója Az első és a második napi­rend vitáját Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Hang­súlyozta, hogy a pártértekez­let alkotó és felelősségteljes légkörben tanácskozott. A vitában a másfél nap alatt harmincegy felszólalást hallottunk — állapította meg a megyei pártbizottság első titkára —, s e felszólalások azt tükrözték, hogy a somogyi kommunisták egységesen kö­vetik pártunk Központi Bi­zottságának irányvonalát, és készek a jövőben is mindent megtenni azért, hogy ez a politika Somogy megyében is eredményesen valósuljon meg. A továbbiakban Németh elvtárs elmondta: nem kíván minden felszólalásra külön- külön válaszolni, hiszen a kül­döttek egyetértettek a párt- bizottság jelentésével. Java­solta, hogy a megválasztásra kerülő pártbizottság és annak végrehajtó bizottsága térjen vissza mindazokra a kérdé­sekre, észrevételekre, amelyek az értekezleten elhangzottak. Olyan igénnyel, hogy a helyi jellegű feladatok megoldása érdekében azonnal — vagy a lehetőségek határain belül minél hamarabb — tegyenek intézkedéseket; a közérdekű, az országos gondokkal kap­csolatos kérdéseket pedig ajánlják a Központi Bizottság illetékes szervei vagy más ál­lami szervek figyelmébe. Mindannyian örömmel és nagy figyelemmel hallgattuk Losonczi elvtárs szavait — folytatta a megyei pártbizott­ság első titkára —, amikor azt mondta, hogy 1945-től vala­mennyi, Somogybán tartott pártértekezleten részt vett, és megállapítása szerint a hatva­nas évek közepétől eltelt idő­szak az, amelyben megyénk a legjelentősebb fejlődést érte el. Mindannyian jól tudjuk, hogy eredményeink pártunk helyes politikájából, a köz­ponti Bizottság és a kormány segítőkészségéből, s nem utol­sósorban a somogyi emberek munkájából, fáradozásából fa­kadnak. Ezek az eredmények biztatást és friss erőt adnak a jövő feladatainak jobb meg­oldásához is. A további tennivalóinkkal — mondotta ezután — szinte valamennyi felszólaló foglal­kozott. A küldöttek többsége különböző helyeken párt-, ál­lami, tömegszervezeti vagy gazdasági funkciót visel, tehát saját maguk is sokat tehetnek azért, hogy kedvezően alakul­jon a helyzet Somogy megyé­ben. Mint az írásos és a szó­beli jelentésben is utaltunk rá, számos kritikai megjegy­zés hangzott el egyes negatív közéleti jelenségekkel szem­ben: javítani kell a munkafe­gyelmet, meg kell akadályoz­ni, hogy az ügyeskedők visz- szaéljenek a szocialista tár­sadalom lehetőségeivel. Olya­nok is hangoztatták helyes észrevételeiket, akiknek le­hetőségük van arra, hogy a problémák java részét szemé­lyesen vagy munkatársaikkal együtt megoldják. El kell gondolkodni ezen a jelensé­gen, és a továbbiakban arra kell törekednünk, hogy saját feladataink teljesítését ne há­rítsuk át senki másra. Nagyon sok jogtalan támadástól meg­védhetjük a pártot, a kor­mányt, a megyei vezetést ak­kor, ha ki-ki a maga terüle­tén rendet tesz, és nem má­soktól várja azoknak a tenni­valóknak elvégzését, amelyek­ben önmagának kell cseleked­nie. Ezt követően Kosa Rózsa küldött felszólalását említette a megyei pártbizottság első titkára. A felszólaló tájékoz­tatta az értekezletet arról, hogy az Egyesült Izzó Kapos­vári Elektroncsőgyárának fia­tal munkásai nagyra értéke­lik a párt- és a tanácsi ve­zetés által Somogy megye ipari fejlesztéséért kifejtett tevékenységet. Azt hiszem, ez a legnagyobb elismerés, amit a munkások mondanak nekünk a megye iparfejlesztéséről — hangoz­tatta Németh elvtárs. — Vé­leményükkel szemben állnak azok az egyedi, s nem egyszer káros és visszahúzó nézetek, amelyek megkérdőjelezik ipa­rosítási politikánk helyessé­gét, mihelyt a saját üzemük­ben 10—15 munkás vagy la­katos hiányzik, és emiatt ter­melési nehézségek támadnak. Ügy gondolom, hogy az ipa­rosítással kapcsolatos fárado­zásuk a párt- és a tanácsi szerveknek Somogy népe iránti kötelességük volt a múltban, és az lesz a jövő­ben is. Gondoljunk csak vissza a pár évvel ezelőtti Somogyra, amikor csak nagyon kevés üzem működött itt a megyé­ben, és azokat is az idénysze­rű termelés jellemezte! Ak­kor a legfőbb kívánság az volt, hogy olyan körülménye­ket teremtsünk, amelyek nem idénymunkára, hanem egész éven át való foglalkoztatásra teremtenek lehetőséget. Ez megvalósult, sőt ma már üze­meink számottevő része több műszakban termel. Ez a fej­lődés hozta magával azokat az ellentmondásokat, melyek­ről Dávid elvtársnő a marcali munkásasszonyok nevében be­szélt, és amelyeket már eddig is ismertünk: a gyermekes és a családos anyák nehézségek­kel küzdenek a bölcsődei, napközi otthoni helyek hiá­nya miatt. Addig is, amíg központi intézkedések javíta­nak a jelenlegi helyzeten, mindent el kell követnünk helyileg is a fejlődéssel együtt járó ellentmondások leküzdé­séért. A munka- és a szociá­lis körülmények javításával, a társadalmi erők összefogásá­val, az üzemi lehetőségek fel- használásával el kell érnünk, hogy a dolgozó asszonyok, az édesanyák helyzetét megjavít­suk. A továbbiakban gazdaság- politikai kérdésekkel foglalko­zott a megyei pártbizottság első titkára, és kifejtette: a gazdaságirányítás új rendsze­réből fakadó önállósággal kap­csolatban sok helyütt félre­értés tapasztalható, különö­sen a gazdasági vezetők köré­ben. Az önállóságot sokan úgy értelmezik, hogy ez lehe­tőséget biztosít a párt politi­kájától való felelőtlen elté­résre. Kijelenthetjük — mon­dotta —, hogy a növekvő ön­állóságtól nem választhatjuk külön a fokozódó felelősséget. A hatáskörök növeléséért küzdünk a jövőben is. Ez azonban nem jelenthet elté­rést a párt politikájától. A megnövekedett önállóságot minden poszton úgy kell hasznosítani, hogy segítségé­vel hiánytalanul megvalósul­janak a politikai és gazdasá­gi célkitűzések. A kongresszusra való felké­szülés újabb lendületet adott a pártdemokrácia és a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­nek. örvendetes, hogy több mint nyolcezer felszólalás hangzott el megyénkben az augusztusi és a szeptemberi alapszervezeti taggyűléseken, valamint a különböző szintű pártértekezleteken. Ez nagy aktivitásról tanúskodik. Most arra kell ügyelnünk — hang­súlyozta —, hogy ez a lendü­let ne törjön meg, s ne kö­vetkezzék be visszaesés a köz­életi kérdések iránti érdeklő­désben, ne feledkezzünk meg az időszerű feladatok teljesí- té eéről. A III. ötéves terv befejező szakaszához érkeztünk — mondotta Németh Ferenc elv­társ —, és nagyon sokban tő­lünk függ, hogy végére jár­junk az őszi mezőgazdasági munkáknak, hogy betakarít­suk a terményeket és elké­szüljünk a vetésekkel. A ked­vezőtlen időjárási és termé­szeti adottságok miatt — a felmérések szerint — körül­belül 11 százalékkal kevesebb jövedelem várható a terme­lőszövetkezetekben. S ha a megtermett nagy mennyiségű kukoricát nem takarítjuk be, akkor ez a kiesés még na­gyobb is lehet. Arra van te­hát szükség, hogy hasznosít­suk a következő napokat, he­teket, s mindent kövessünk el az őszi mezőgazdasági mun­kák elvégzéséért. Mindez ösz- szefügg azzal is, hogy a ne­gyedik ötéves tervet milyen szinten, milyen körülmények között tudjuk elkezdeni. Bí­zom benne, hogy a kommu­nisták példamutatása, mozgó- (F oly tatás a 6. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei pártértekezletéoek határozata /. A megyei pártértekezlet 1970. október 31— november l-i ülésén megvitatta és elfogadta a megyei pártbizottság ueszamolóját, lWegál- állapítja,hogy a megye pártszervei és szerve­zetei a legutóbbi pártértekezlet óta eltelt idő­ben a IX. kongresszus és pártérteKezlet hatá­rozatainak megvalósításán munkálkodtak. A IX. kongresszus határozatai szabták meg pár­tunk tevékenységét, e határozatok szelleme ér­vényesült tanácsaink, állami és társadalmi szervezeteink tevékenységében, megyénk dol­gozó népének alkotó munkájában. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong­resszusának és az 1966. évi megyei pártérte­kezlet határozatait, az abból adódó feladato­kat, pártunk és kormányunk politikáját a me- Uye kommunistái és pártonkívüli dolgozói megértették, végrehajtásában odaadással vet­tek részt. A megyei pártértekezlet megálla­pítja, hogy Somogy megyében is tovább lép­tünk előre a szocialista társadalom teljes fel­építésének nagy munkájában. A termelési vi­szonyok szocialista jellegének erősödésével egyidőben tovább fejlődött megyénk társadal­ma. Somogy dolgozó népe számos tanúj elét adta politikai egységének, érettségének, a párt iránti bizalmának. Pártunk irányító tevékeny­sége, a megye kommunistáinak és' pártonkí­vüli dolgozóinak összefogása, Somogy szorgos népének odaadó fáradozása számottevő alko­tásokkal gazdagította megyénket. A szocialista társadalom szilárd alapján to­vább erősödött megyénk gazdasága. Fejlődött, bővült és korszerűbb lett szocialista iparunk, nőtt a termelése, javult a szerkezete és te­rületi elhelyezkedése. Szocialista mezőgazda- sági nagyüzemeink többsége megszilárdult, és eredményesen gazdálkodik. Termelőszövetke­zeteink évről évre nagyobb mennyiségű ter­méket adnak a lakosságnak. Az elmúlt négy évben tovább fejlődött a megye szocialista kultúrája. Emelkedett a somogyi nép művelt­ségének és szakképzettségének színvonala, szebb, gazdagabb lett élete, tovább növekedett a szocializmusba vetett hite, bizalma. A munkásság vezetésével egyre szorosabb egységbe forr össze a megye lakossága; a munkások, a parasztok, az értelmiségiek te­vékenységét mindinkább a szocializmus építé­sének gondolata hatja át. A szocialista nem­zeti egység politikájának megvalósítása új erőket állított az építőmunka szolgálatába. Jelentős eredményeinket annak köszönhet­jük, hogy sikerrel oldottuk meg a szocializ­must építő munka bonyolult feladatait, és elvi alapokon nyugvó, következetes politikát foly­tattunk. A megyei pártértekezlet egyetért a megvei pártbizottságnak a két pártértekezlet között végzett munkájával. Megállapítja, hogy a IX. kongresszus és a Központi Bizottság ha­tározatai alanyán eredményesen valósult meg a párt politikája Somogybán. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a szocializmus teljes fel­építésének nagy feladatát a párt vezetésével sikeresen folytassuk tovább. A IV. ötéves terv feladatainak végrehajtásával meggyorsíthat­juk megyénkben az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének ütemét, tovább csökkenthetjük Somogy viszonylagos earadottságát. II. A megyei pártér tegezi „„ egyetért a Központi Bizottság politikai irányvonalával. Helyeslőén veszi tudomásul, hog" a VIII, és a IX. kong­resszuson kijelölt úton halad una továoo a szo­cializmus építésében. Támogatja a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos, valamint az állami élet fejlesztését szolgáló elképzelé­seket. Kifejezi azt a véleményét, hogy a párt a kongresszus határozatait megvalósítva ered­ményesen alkalmazta hazánk viszonyaira a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű tanítását. A szocialista társadalom építése so­rán jelentkező új feladatokra a munkásosz­tály és a dolgozó nép érdekeinek megfelelő megoldási módokat dolgozott ki. Osztja véle­ményét abban, hogy bonyolult nemzetközi vi­szonyé'- között pártunk helyesen érvényesítet­te a IX. kongresszuson jóváhagyott politikai irányvonalat; a szocializmus építésében mun­kásosztályunknak az egész dolgozó nép érde­keit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi esz­méi valóra válnak. A megyei pártértekezlet egyértelműen vall­ja, hogy a helyes következtetésekhez és a to­vábbi munkához szilárd alapot ad a Magyar Szocialista Munkáspárt tizennégy éve folyta­tott eredményes, kipróbált politikája, valamint az, hogy a kongresszusi irányelvekben megfo­galmazott célok és törekvések maradéktala­nul kifejezik a munkásosztály politikáját, az össztársadalmi érdeket. Támogatja a Központi Bizottságnak azt a javaslatát, mely szerint pártunk és népünk nagy társadalmi program­ja a legközelebbi négy esztendőben: a szo­cializmus teljes fölépítésének magasabb szin­ten való folytatása. A Szovjetunió és a többi szocialista ország oldalán, velük együtt dol­gozzunk hazánk felvirágoztatásán, a szocialis­ta építés sikereinek növelésén, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításán! Ili. A megyei pártértekezlet megbízza a megyei pártbizottságot, hogy a pártértekezlet által jó­váhagyott beszámolóban körvonalazott fel­adatok végrehajtását szervezze meg. A megyei pártértekezlet meg van győződve arról, hogy Somogy összes pártszerve, párt- szervezete, párttagsága állandóan megújuló cselekvési egységgel, a pártonkívüli dolgozók­kal együtt lelkesen, erejét nem kímélve képes eredményesen és magasabb szinten mun­kálkodni pártunk politikájának, a X. kong­resszus határozatainak és a megyei pártérte­kezleten megjelölt feladatoknak sikeres meg­valósításán. A megválasztott tisztségviselők A megyei pártbizottság tagjai Bartók Miklósáé, a Mecha­nikai Művek marcali gyár­egységének munkása. Bánkuti Judit, a Böhönyei Állami Gazdaság állattenyésztője, Bertalan József, a megyei pártbizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának veze­tője, Bernáth Ferenc, a nagy­berki Kaposvölgye Tsz elnöke, Biczó Péter, a KISZÖV elnö­ke, Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára. Bogó László, a megyei pártbizott­ság titkára. Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, Csizmadia Tibor, a tapsonyi Rákóczi Tsz párttitkára, Daru Jánosné. a komiósdi Terv Tsz növénytermesztője. Dezső Jó­zsef nyugdíjas. Dohány Imre, a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat igazgatója. Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság eLső titkára, Fábri István, a megyéi párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Fekete Páris Lajosné kaposvári álta­lános iskolai tanár. Gajdos László, a Nagyatádi Járási Pártbizottság első titkára, Gyuris József, a Kaposvári Cukorgyár munkása, dr. Ha­lász János megyei főügyész, dr. lgnácz Pál, a megyei bí­róság elnöke, Illés Anna, a Kaposvári Villamossági Gyár munkása. Illés Dezső, az Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, Jávori Béla, a So­mogyi Néplap főszerkesztője, dr. Káldosi Rudolf, a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazga­tóságának vezetője. Kertész János, a Közúti Építő Válla­lat igazgatója, Kékesi Jenő, a ba.atonendrédi Zöldmező Tsz elnöke. Király Ferenc, a Mar­cali Járási Pártbizottság első titkára, dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke. Klenovics Imre pártmunkás, Kocsis László, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztályának vezetője, Koncz István, a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság igaz­gatója, Kása Rózsa, a kapos­vári elektroncsőgyár munká­sa, Kovács Elekné, a bárdud- varnoki Munkásőr Tsz füg­getlenített párttitkára. Kovács Ferencné, az Űjpesti Cérna­gyár Nagyatádi Telepének technikusa. Kovács István honvéd ezredes, Losonczi Mi­hály, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, Móré József, az Épületgépjavító és Gépgyártó Vállalat Barcsi Telepének munkása, dr. Nagy Lajos, a Somogy megyei Oktatási Igaz­gatóság igazgatója. Nagy La­jos, a kaposvári elektroncső­gyár igazgatója, dr. Nánási Imréné megyei bíró, Németh Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára, Németh Vil­mos, az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgató-helyettese, Ostoros István, a Kaposvári Húskombinát igazgatója, Papp Józsefné, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának termelési felelőse. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke, Ró­na Imre, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója, dr. Sólyom Gábor, a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányságának ve- | zetője, Somogyi József, a Ka­posvári Városi Pártbizottság első titkára, Soós Árpád, a Balatonboglári Állami Gazda­ság főmérnöke, Stier Sándor, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Szabados Rezső, a kaposvári kórház adjunktusa. Szigeti István, a megyei párt- bizottság titkára, Szikszai László, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Takács Árpád, az ordacsehi Balaton Tsz brigádvezetője, Takács Istvánná, a siófoki Űj Tavasz Tsz baromfinevelője. Tar Je­nöné nágocsi tanítónő, Tiha­nyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, Tóth Lajos nyugdíjas, dr. Túri Im­re, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának ve­zetője, özv. Vigh Pálné, a Ka­posvári Járási Tanács sze­mélyzeti vezetője. Zeleznik Sándor, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Zsók Ferenc, a Munkásőrség me­gyei parancsnoka. A megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Szigeti István, Bíró Gyula, Bogó László, a megyei párt- bizottság titkárai. Bernáth Fe­renc, Böhm József. Dombóvá­ri László, Illés Dezső, Ko­csis László, Kovács I'e’■érte­né, dr. Sólyom Gábor. Somo­gyi József, Róna Imre. A megyei fegyelmi bizottság tagjai Elnök: Németh Vilmos. Ta­gok: Dr. Katona Sándor, Már­ton János, dr. Rábai István, A X. pártkongressz Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója. Né­meth Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára. Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Böhm József, a me­gyei tanács vb-elnöke, Somo­gyi József, a Kaposvári Vá­rosi Pártbizottság első titká­ra, Király Ferenc, a Marcali Járási Pártbizottság első tit­kára, Soós Árpád, a Balaton­boglári Állami Gazdaság fő­mérnöke, Kovács Ferencné, az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepének technikusa, Juhász István, a Siófoki Városi Párt­bizottság titkára, Kovács Sási János, Szabó Gábor, Tóth Imréné, Tóth Lajos, özv. Vigh Pálné. us megyei küldöttei Elekné. a bárdudvarnoki Munkásőr Tsz függetlenített párttitkára, Várhegyi József­né, a Dráva-menti Egyetértés Tsz állatgondozója, özv. Vigh Pálné, a Kaposvári Járási Tanács személyzeti vezetője, Gyenes Gyözöné. a Szöllősgyö- röki Általános Iskola tanára, Róna Imre, a Pamut­fonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárának igazgatója, Ár­vái József, a karádi Búzaka­lász Tsz párttitkára, Bernáth Ferenc, a nagyberki Kapos­völgye Tsz elnöke, Pankász Ferenc, a Lábodi Állami Gaz­daság igazgatója, Illés Anna, a Kaposvári Villamossági Gyár munftása. SOMOGYI NÉPfcAP S. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom