Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
síink alapja — mint például a szocialista tervgazdálkodás —, kevesebb szó esett. Ez olykor félreértésre adhatott okot. A propaganda munkának a továbbiakban is központi feladata marad, hogy a gyakori lati feladatokhoz kapcsolódva, elmélyülten foglalkozzék a gazdasági építőmunka kérdéseivel. E propaganda konkrét tartalmát és feladatait a következő években a IV. ötéves terv adja. A kongresszusra való felkészülés során sok szó esett a kispolgári gondolkodásmódról és magatartásról. Sokan úgy vélik, hogy az utóbbi időben elöntött bennünket a kispol- gáriság hulláma, és ez károsan befolyásolja politikai és társadalmi életünket. Nem a kispolgársággal, társadalmunk e dolgozó rétegével ffolytatás a 3. oldalról.) széliünk szembe, nem ellene indítunk harcot. Pártunk álláspontját a kispolgárság megítélésében világosan kifejezi szövetségi politikánk. A kispolgárság meghatározott társadalmi réteg. Mi a szocialista eszméktől eltérő, azokkal szemben álló szemlélet és magatartásmód ellen azokkal a kispolgári nézetekkel szemben lépünk fel, amelyek társadalmi hovatartozástól, osztályhelyzettől függetlenül bárkire hatással lehetnek. Nem a világnézetünkkel ellentétes nézeteket, erkölcsi felfogást valló emberek ellen, hanem a nézeteik ellen kívánunk- fellépni, éppen az emberekért. A kispolgárság azon tagjaival és másokkal szemben, akik megsértik szocialista államiunk törvényeit, adminisztratív eszközzel kell fellépni. De ez már nem eszmei, ideológiai, világnézeti kérdés. A kÍH)|)»%ári eszmevilágba nem íee bele az osztályszemlélet Társadalmunk a kapitalizmusból a szocializmusba tartó átmeneti jellegű társadalom abban az értelemben, hogy a kapitalizmust már magunk mögött hagytuk, de még nem építettük fel teljesen a szocializmust; hogy a kapitalista múlt világnézeti, erkölcsi maradványai csak fokozatosan és makacs harc közben adják át helyüket a szocialista világnézetnek, erkölcsi felfogásnak. Mindezek miatt lehetséges, hogy a kispolgáriság a szocializmus talaján, ha vegetálva is, de tovább éljen és bizonyos mértékben újratermelődjék. Ezért a kispolgáriság még nem lebecsülendő ideológiai és mo ralis tényező. Ezzel a mindennapi politikai munkában és különösen a szocialista tudat- iormálásban számolni kell. A kispolgár politikai felfogásában az osztályharc kizárja a népi nemzeti egységet vagy fordítva: a szövetségi politikát hangoztatva, az osztályharc elavultságáról beszél. A demokráciától félti a párt vezető szerepét, illetve a párt irányításától óvja az általa elképzelt demokráciát. A kispolgári eszmevilágba nem fér bele az osztólyszem- lélet. Ezzel jár együtt politikailag egyik legveszélyesebb tulajdonsága: a nacionalizmus. Volt időszak, amikor úgy gondoltuk, hogy a szocializmus viszonyai között gyorsan és véglegesen leküzdhető a nacionalizmus. A történelem tapaszta. latai ezt a feltételezést nem igazolták, mert leküzdése hosszabb időt vesz igénybe. A szocialista viszonyok között ma még létező nacionalizmust a nemzeti és a nemzetközi érdekek szembeállítása, az osztályszemlélet háttérbe szorítása jellemzi, mert a nacionalizmus burzsoá-kispolgári álláspont a nemzet, a haza kérdésében; voltaképpen nemzeti rangra emelt önzés. Tudjuk — és nem is tagadjuk —, hogy a nacionalizmus a társadalmi fejlődés adott szakaszában a nemzeti haladás szolgálatában állhat. Ma például szerepe van a harmadik világban a nemzeti egység megteremtéséért, a haladásért vívott harcban és az imperializmussal izemben folytatott jogos önvédelemben. A szocialista osztályszemlélet tagadásaként, a nacionalizmus egyik válfajaként, elsősorban a világban kiéleződő ellentmondások hatására erő södik a cionizmus. A cionizmus mindenekelőtt a nemzet-1 közileg összefonódott nagyburzsoázia egy részének faji alapokon működő, reakciós, an- tikommunista összefogása. Az imperializmus politikai támaszt és szövetségest lát benne a szocialista országok, a haladó erők ellen folytatott harcában. Pártunk — mint azt tettei igazolják — következetesen visszautasítja mind a cionizmust, mind az antiszemitizmust. A cionizmus és az antiszemitizmus — kiindulópontja és természete azonos, mindkettő az osztályszemléiet helyett és az osztály szem lététtől szemben — a fajelmélet alapján áll. E oonton találkoznak a nacionalista-soviniszta eszmékkel. Ennek szemléletes bizonyítéka hogy az agresszív izraeli politika támogatókra és szövetségesekre talál minden ország burzsoá nacionalista köreiben. A nacionalizmus legjobb ellenszere az elvi politika Mindenfajta nacionalizmus legjobb ellenszere az elvi politika. Politikánk és nevelő munkánk elvi alapja, hogy hazánk belső fejlődését és nemzetközi kapcsolatait elsősorban osztályszempontból, a szocializmus általános érdekei szempontjából ítéljük meg. Ez az elvi, politikai alapja a szocialista nemzetköziség és a szocialista hazafiasság egységének. . Alapvető érdekünk: hazánk szocialista felvirágoztatása. Ezt csak a szocialista és haladó erők nemzetközi összefogására támaszkodva, ahhoz aktívan hozzájárulva, és azt szüntelenül erősítve érhetjük el. Számunkra — ebben az összefüggésben is — legfontosabb a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és testvéri együtttműkö- désünk, mert ez elválaszthatatlan a szocializmus sikeres építésétől. A haladás egyetemes érdekei viszont azt kívánják, hogy nemzeti keretek között maximális eredményeket érjünk el, mert ez kedvezően visszahat a nemzetközi szocialista, haladó erők sikereire. A szocialista nemzeti és nemzetközi érdekek f törvényszerű találkozása az < szmei és anyagi alapja annak, hogy az internacionalizmust ét ; hazafiságot a nevelésben is mind ig' összekapcsolj uk. A nacionalizmusnak látszólag ellentéte — valójában ikertestvére — a nemzeti nihilizmus, a nemzeti hagyományok és sajátosságok lebecsülése, a kozmopolitizmus. Nem téveszthet meg bennünket, hogy e nihilizmus sokszor a nacionalizmus ellenhatásaként jön létre. A nemzeti gőgöt és illúziókat rendszerint kiábrándultság követi. Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a nemzeti nihilizmus talajáról nem lehet a nacionalizmus ellen, eredményesen küzdeni. A nacionalizmus ellen sokat tettünk, és nem is eredménytelenül : egész közgondolkodásunkban jelentősen visszaszorítottuk. A jövőben is számolnunk kell azonban azzal, hogy a nacionalizmus bizonyos helyzetekben és problémákkal kapcsolatosan, bizonyos rétegek és csoportok körében felélénkülhet. Ezért propagandánk és agitációs nevelő munkánk egyik alapvető mércéjének tekintjük, hogy mennyire vagyunk, képesek leküzdeni a nacionalizmus maradványait az emberek gondolkodásában. Amikor megbélyegezzük a szocialista közgondolkodástól, magatartástól eltérő idegen vonásokat, ezt joggal tesszük. Pártunk állásfoglalása egész népünk életét közvetlenül befolyásolja, de mivel hatalmon levő párt vagyunk — a bírálat mellett —, felelősségtől áthatott kötelességünk, hogy megfontolt. hatásos intézkedéseket is kezdeményezzünk és szorgalmazzunk a nem kívánatos jelenségekkel szemben, és lényegre törő, energikus ellenérzést valósítsunk meg. A Központi Bizottság beszámolójában e szándék világosan kifejeződik. A központi intézkedéseken kívül szükséges azonban, hogy a kommunisták, a vezetők az élet minden területén határozott fellépéssel és személyes példamutatással küzdjenek a szocialista szemlélet érvényesítéséért. Ha milliók kezébe helyezzük jó és igaz ügyünket — és ezt tesszük — akkor siker koronázza törekvéseinket. DR. BIHARI OTTÓ, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Baranya megyei küldött szólalt fel. Az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének néhány kérdéséről szólva rámutatott; állami intézményeink továbbfejlesztésének kérdése azért került a kongresszus elé, mert a történelmi fejlődés most írta elő, hogy pártunk újra megvizsgálja a lársadalom és az állam fejlődésének eddigi pozitív és negatív jelenségeit, és levonja belőlük a szükséges következtetéseket. A párt másfél évtizede jogrendünk stabilizálása mellett tört lándzsát és szakított a szubjektív, a pillanatot jól-rosszul szolgáló jogalkotás módszerével szilárd, tudományos alapokon nyugvó törvényhozást épített ki. A felszólaló hangsúlyozta: a szilárd jogalkotás persze nem jelentette azt, hogy amikor szükség volt új jogszabályokra, ne alkottuk volna meg azokat. Az Igazságügy-minisztérium, amely nagy munkát végez ezen a területen, jól tölti be előkészítő és koordináló szerepét, de nem birkózhat meg a feladatával, ha nem vetjük fel az egyes szakágazati szervek, minisztériumok politikai és szakmai felelősségét a jogalkotásért. Legalább annyira védeni kellene jogszabályaink minőségét. mint áruinkét. Bihari Ottó a Központi Bizottság beszámolójához kapcsolódva — sürgette az országgyűlés jogalkotó tevékenységének fokozását. A felszólaló szükségesnek tartja, hogy a módosított alkotmány kifejezetten sorolja fel azokat a törvényhozási témákat, amelyeket politikai, társadalmi súlyuknál fogva fenn kell tartani az ország- gyűlés számára. Mert a jelenlegi helyzetben felvethető; vajon miért került például a vasutaknál szóló törvényjavaslat az országgyűlés elé, a Nemzeti Bankról szóló jogszabálytervezet viszont az Elnöki Tanács elé? — Ügy vélem, nagy segítséget adhatna az országgyűlés ilénumának egy országgyűlési bizottság, amely nem képviselő szakértők bevonásával figyelhetné, hogy az országgyűlés elé kerülő javaslatok, valamint a központi szervek által elfogadott jogszabályok, nem állnak-« ellentétben az alkotmánnyal. Több testvérpárt küldöttének felszólalása után befejeződött a csütörtöki tanácskozás. A kongresszus pénteken reggel 9 órakor folytatja munkáját. A gyors- és gépírónők „főhadiszállása” les jegyzőkönyvek készülnek. ahol a kongresszuson elhangzottakról gyors, hiteKádár János fogadta a veteránokat Kádár János, az MSZMP íözponti Bizottságának első titkára csütörtökön, a tanácskozás szünetében fogadta a kongresszuson részt vevő veteránok egyik csoportját. A közvetlen hangulatú találkozón jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, s a Politikai Bizottság tagjai. A pártvezetők baráti eszmecserét folytattak a párt is a munkásmozgalom idős harcosaival. Kádár János elvtárs a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét tolmácsolta, és hozzáfűzte: a kommunisták, a dolgozók mai nemzedéke ugyanazoknak a céloknak az eléréséért fáradozik, mint amelyekért sok évtizeddel ezelőtt a veteránok is harcoltak. * * * Az MSZMP X kongresszusának délutáni szünetében Kádár János, Fock Jenőnek, a kormány elnökének, valamint Aczél Györgynek és Pullai Árpádnak, a Központi Bizottság titkárainak társaságában találkozott kulturális, tudományos és művészeti életünknek a kongresszuson küldöttként, illetve meghívottként jelen levő kiválóságaival. Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a szívélyes, közvetlen hangulatú találkozó részvevőinek. (MTI) A testvérpártok küldötteinek felszólalása Munkában a tv operatőre és szus üléstermében. az MTI gyorsírói a kongreszNIAMIN ZSAGVARAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kiemelte hogy az MSZMP a szocialista világrendszer megszilárdításáért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért folytatott következetes harcával kivívta a világ kommunistáinak tiszteletét. BERT PEARCE, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka minden magyar sikerét fokozott figyelemmel kísérik a brit munkások. A magyar nép eredményei báto rítást jelentenek számukra a brit imperializmus ellen folytatott harcban. FRIEDRICH EBERT, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja foglalkozott a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződésekkel, a továbbiakban pedig az NDK és Nyugat-Németország kapcsolatainak rendezésével összefüggő kérdésekkel. Aláhúzta, hogy a Német Szocialista Egységpártot és a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus—ieninizmus elvei iránt tanúsított hűség köti ösz- szo. A szocializmus építésében érdekeink és céljaink közösek, összeköt bennünket a rendíthetetlen barátság és az együttműködés a Szovjetunió Kommunista Pártjával. MAX REUMANN, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a nyugatnémet kormány azért nem oldotta fel Németország Kommunista Pártjának a betiltását mert az antikommunizmussal a Szociáldemokrata Pártban akarja leküzdeni a munkásosztály erejét, hogy megakadályozza a demokratikus erők egységes cselekvését. HERBERT MIES, a Német Kommunista Párt alelnöke rámutatott, hogy az NKP-nak az a szándéka, hogy az NSZK a jövőben az európai biztonságot és a világbékét szolgálja. Ennek érdekében a párt felvette a harcot a szélső jobból dali erők ellen. LEIF HAMMERSTAD. Norvégia Kommunista Pártja titkárságának tagja hangsúlyoz ta, hogy pártja küzd azért, hogy Norvégia ne csatlakozzon a Közös Piachoz és lépjen ki a NATO országainak sorából. HANS MAHLE, a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt pártelnöksége irodájának tagja hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot hű szövetségesüknek tekintik abban a harcban, amelyet Németországban a fennálló realitások és az ezekből adódó következtetések tiszteletben tartásáért folytatnak a haladó erők. AGOSTINO NOVELLA, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja kiemelte: — Nem felejtjük el, hogy éppen Budapesten látott napvilágot a szocialista országoknak az a konstruktív javaslata, amely az európai ko’- lektív biztonsági szerződés megkötését célzó össz-európ.ti értekezlet egybehívására irányul. — Mindez előtérbe állítja azt a szerepet — mondotta —, amelyet a szocialista Magyar- ország tölt be a Szovjetunió és % többi szocialista ország oldalán, hogy az együttműködés tij kapcsolatai alakuljanak ki földrészünk népei és államai között. JÓSÉ VITORIANO, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja felolvasta pártja központi bizottságának az MSZMP X. kongresszusához intézett üdvözlő levelét, amely tájékoztatja a testvérpártokat a portugál kommunistáknak a fasiszta rendszer elleni küzdelmes harcáról. PAUL NICULESCU-MIZIL, a Román Kommunista Párt KB végrehajtó bizottsága és állandó elnökségének tagja, a kb titkára egyebek között hangsúlyozta: — Népgazdaságaink dinamikus fejlődése, a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok megteremtik a román—magyar együttműködés új lehetőségeit és távlatait. A népeinket egybefűző célok, a Románia és Magyarország közötti barátság megköveteli, hogy pártjaink mindent megtegyenek a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti, internacionalista barátságon és gyümölcsöző együttműködésen nyugvó kapcsolatok bővítéséért. Pártunk következetesen fog munkálkodni e nemes célok érdekében. A felszólaló ezután tájékoztatta a kongresszust a szocializmus építésének romániai sikereiről. VINCENZO PEDINI, a San Marino-i Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja pártja nevében sok sikert kívánt a kongresszus munkájához, majd beszámolt a San Marino-i dolgozók harcáról. IGNACIO GALLEGO, n Spanyol Kommunista Pár o Központi Bizottsága végrehaj tó bizottságának és titkárságának tagja, a spanyol delegáció vezetője örömének adott kife jezést, hogy hallhatta Káűár János elvtárs beszámolójában Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális téren elért sikereit. Ezután szólott a spanyolországi helyzetről, a spanyol kommunisták illegális harcáról, befejezésül pedig meleg szavakkal emlékezett meg a spanyol polgárháborúban népének szabadságáért vérüket hullató, életűket áldozó magyar internacionalistákról 0 SOMOGV1 NÉPLAP Péntek, 1916. november
