Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

síink alapja — mint például a szocialista tervgazdálkodás —, kevesebb szó esett. Ez olykor félreértésre adhatott okot. A propaganda munkának a továbbiakban is központi fel­adata marad, hogy a gyakori lati feladatokhoz kapcsolódva, elmélyülten foglalkozzék a gazdasági építőmunka kérdé­seivel. E propaganda konkrét tartalmát és feladatait a kö­vetkező években a IV. ötéves terv adja. A kongresszusra való felké­szülés során sok szó esett a kispolgári gondolkodásmódról és magatartásról. Sokan úgy vélik, hogy az utóbbi időben elöntött bennünket a kispol- gáriság hulláma, és ez károsan befolyásolja politikai és társa­dalmi életünket. Nem a kispolgársággal, tár­sadalmunk e dolgozó rétegével ffolytatás a 3. oldalról.) széliünk szembe, nem ellene indítunk harcot. Pártunk állás­pontját a kispolgárság megíté­lésében világosan kifejezi szö­vetségi politikánk. A kispol­gárság meghatározott társa­dalmi réteg. Mi a szocialista eszméktől eltérő, azokkal szemben álló szemlélet és magatartásmód ellen azokkal a kispolgári nézetekkel szemben lépünk fel, amelyek társadalmi hovatartozástól, osztályhely­zettől függetlenül bárkire ha­tással lehetnek. Nem a világnézetünkkel el­lentétes nézeteket, erkölcsi fel­fogást valló emberek ellen, hanem a nézeteik ellen kívá­nunk- fellépni, éppen az embe­rekért. A kispolgárság azon tagjaival és másokkal szemben, akik megsértik szocialista ál­lamiunk törvényeit, adminiszt­ratív eszközzel kell fellépni. De ez már nem eszmei, ideo­lógiai, világnézeti kérdés. A kÍH)|)»%ári eszmevilágba nem íee bele az osztályszemlélet Társadalmunk a kapitaliz­musból a szocializmusba tartó átmeneti jellegű társadalom abban az értelemben, hogy a kapitalizmust már magunk mögött hagytuk, de még nem építettük fel teljesen a szocia­lizmust; hogy a kapitalista múlt világnézeti, erkölcsi ma­radványai csak fokozatosan és makacs harc közben adják át helyüket a szocialista világné­zetnek, erkölcsi felfogásnak. Mindezek miatt lehetséges, hogy a kispolgáriság a szocia­lizmus talaján, ha vegetálva is, de tovább éljen és bizonyos mértékben újratermelődjék. Ezért a kispolgáriság még nem lebecsülendő ideológiai és mo ralis tényező. Ezzel a minden­napi politikai munkában és különösen a szocialista tudat- iormálásban számolni kell. A kispolgár politikai felfo­gásában az osztályharc kizárja a népi nemzeti egységet vagy fordítva: a szövetségi politikát hangoztatva, az osztályharc elavultságáról beszél. A de­mokráciától félti a párt ve­zető szerepét, illetve a párt irányításától óvja az általa el­képzelt demokráciát. A kispolgári eszmevilágba nem fér bele az osztólyszem- lélet. Ezzel jár együtt politikai­lag egyik legveszélyesebb tu­lajdonsága: a nacionalizmus. Volt időszak, amikor úgy gon­doltuk, hogy a szocializmus vi­szonyai között gyorsan és vég­legesen leküzdhető a naciona­lizmus. A történelem tapaszta. latai ezt a feltételezést nem igazolták, mert leküzdése hosszabb időt vesz igénybe. A szocialista viszonyok kö­zött ma még létező nacionaliz­must a nemzeti és a nemzetkö­zi érdekek szembeállítása, az osztályszemlélet háttérbe szo­rítása jellemzi, mert a nacio­nalizmus burzsoá-kispolgári álláspont a nemzet, a haza kérdésében; voltaképpen nem­zeti rangra emelt önzés. Tud­juk — és nem is tagadjuk —, hogy a nacionalizmus a társa­dalmi fejlődés adott szakaszá­ban a nemzeti haladás szolgá­latában állhat. Ma például sze­repe van a harmadik világban a nemzeti egység megteremté­séért, a haladásért vívott harc­ban és az imperializmussal izemben folytatott jogos önvé­delemben. A szocialista osztályszemlé­let tagadásaként, a nacionaliz­mus egyik válfajaként, első­sorban a világban kiéleződő ellentmondások hatására erő södik a cionizmus. A cioniz­mus mindenekelőtt a nemzet-1 közileg összefonódott nagybur­zsoázia egy részének faji ala­pokon működő, reakciós, an- tikommunista összefogása. Az imperializmus politikai tá­maszt és szövetségest lát benne a szocialista országok, a hala­dó erők ellen folytatott har­cában. Pártunk — mint azt tettei igazolják — következete­sen visszautasítja mind a cio­nizmust, mind az antiszemitiz­must. A cionizmus és az antiszemi­tizmus — kiindulópontja és természete azonos, mindkettő az osztályszemléiet helyett és az osztály szem lététtől szemben — a fajelmélet alapján áll. E oonton találkoznak a naciona­lista-soviniszta eszmékkel. En­nek szemléletes bizonyítéka hogy az agresszív izraeli poli­tika támogatókra és szövetsé­gesekre talál minden ország burzsoá nacionalista köreiben. A nacionalizmus legjobb ellenszere az elvi politika Mindenfajta nacionalizmus legjobb ellenszere az elvi poli­tika. Politikánk és nevelő munkánk elvi alapja, hogy ha­zánk belső fejlődését és nem­zetközi kapcsolatait elsősorban osztályszempontból, a szocia­lizmus általános érdekei szem­pontjából ítéljük meg. Ez az elvi, politikai alapja a szocia­lista nemzetköziség és a szo­cialista hazafiasság egységé­nek. . Alapvető érdekünk: hazánk szocialista felvirágoztatása. Ezt csak a szocialista és haladó erők nemzetközi összefogására támaszkodva, ahhoz aktívan hozzájárulva, és azt szüntele­nül erősítve érhetjük el. Szá­munkra — ebben az összefüg­gésben is — legfontosabb a Szovjetunióhoz fűződő barátsá­gunk és testvéri együtttműkö- désünk, mert ez elválaszthatat­lan a szocializmus sikeres épí­tésétől. A haladás egyetemes érde­kei viszont azt kívánják, hogy nemzeti keretek között maxi­mális eredményeket érjünk el, mert ez kedvezően visszahat a nemzetközi szocialista, haladó erők sikereire. A szocialista nemzeti és nemzetközi érdekek f törvényszerű találkozása az < szmei és anyagi alapja annak, hogy az internacionalizmust ét ; hazafiságot a nevelésben is mind ig' összekapcsolj uk. A nacionalizmusnak látszó­lag ellentéte — valójában iker­testvére — a nemzeti nihiliz­mus, a nemzeti hagyományok és sajátosságok lebecsülése, a kozmopolitizmus. Nem téveszt­het meg bennünket, hogy e ni­hilizmus sokszor a nacionaliz­mus ellenhatásaként jön létre. A nemzeti gőgöt és illúziókat rendszerint kiábrándultság kö­veti. Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a nemzeti ni­hilizmus talajáról nem lehet a nacionalizmus ellen, eredmé­nyesen küzdeni. A nacionalizmus ellen sokat tettünk, és nem is eredményte­lenül : egész közgondolkodá­sunkban jelentősen visszaszo­rítottuk. A jövőben is számol­nunk kell azonban azzal, hogy a nacionalizmus bizonyos hely­zetekben és problémákkal kap­csolatosan, bizonyos rétegek és csoportok körében felélénkül­het. Ezért propagandánk és agitációs nevelő munkánk egyik alapvető mércéjének te­kintjük, hogy mennyire va­gyunk, képesek leküzdeni a nacionalizmus maradványait az emberek gondolkodásában. Amikor megbélyegezzük a szocialista közgondolkodástól, magatartástól eltérő idegen vo­násokat, ezt joggal tesszük. Pártunk állásfoglalása egész népünk életét közvetlenül be­folyásolja, de mivel hatalmon levő párt vagyunk — a bírálat mellett —, felelősségtől átha­tott kötelességünk, hogy meg­fontolt. hatásos intézkedéseket is kezdeményezzünk és szor­galmazzunk a nem kívánatos jelenségekkel szemben, és lé­nyegre törő, energikus ellen­érzést valósítsunk meg. A Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban e szándék világosan kife­jeződik. A központi intézkedéseken kívül szükséges azonban, hogy a kommunisták, a vezetők az élet minden területén határo­zott fellépéssel és személyes példamutatással küzdjenek a szocialista szemlélet érvénye­sítéséért. Ha milliók kezébe helyezzük jó és igaz ügyünket — és ezt tesszük — akkor si­ker koronázza törekvéseinket. DR. BIHARI OTTÓ, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tan­székvezető tanára, Baranya megyei küldött szólalt fel. Az államélet és a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésének néhány kérdéséről szólva rá­mutatott; állami intézmé­nyeink továbbfejlesztésének kérdése azért került a kong­resszus elé, mert a történelmi fejlődés most írta elő, hogy pártunk újra megvizsgálja a lársadalom és az állam fejlő­désének eddigi pozitív és ne­gatív jelenségeit, és levonja belőlük a szükséges következ­tetéseket. A párt másfél évti­zede jogrendünk stabilizálása mellett tört lándzsát és szakí­tott a szubjektív, a pillanatot jól-rosszul szolgáló jogalkotás módszerével szilárd, tudomá­nyos alapokon nyugvó tör­vényhozást épített ki. A felszó­laló hangsúlyozta: a szilárd jogalkotás persze nem jelen­tette azt, hogy amikor szük­ség volt új jogszabályokra, ne alkottuk volna meg azokat. Az Igazságügy-minisztérium, amely nagy munkát végez ezen a területen, jól tölti be elő­készítő és koordináló szerepét, de nem birkózhat meg a fel­adatával, ha nem vetjük fel az egyes szakágazati szervek, mi­nisztériumok politikai és szak­mai felelősségét a jogalkotá­sért. Legalább annyira védeni kellene jogszabályaink minő­ségét. mint áruinkét. Bihari Ottó a Központi Bi­zottság beszámolójához kap­csolódva — sürgette az or­szággyűlés jogalkotó tevékeny­ségének fokozását. A felszólaló szükségesnek tartja, hogy a módosított al­kotmány kifejezetten sorolja fel azokat a törvényhozási té­mákat, amelyeket politikai, társadalmi súlyuknál fogva fenn kell tartani az ország- gyűlés számára. Mert a jelen­legi helyzetben felvethető; va­jon miért került például a vas­utaknál szóló törvényjavaslat az országgyűlés elé, a Nemzeti Bankról szóló jogszabályterve­zet viszont az Elnöki Tanács elé? — Ügy vélem, nagy segítsé­get adhatna az országgyűlés ilénumának egy országgyűlési bizottság, amely nem képviselő szakértők bevonásával figyel­hetné, hogy az országgyűlés elé kerülő javaslatok, valamint a központi szervek által elfoga­dott jogszabályok, nem áll­nak-« ellentétben az alkot­mánnyal. Több testvérpárt küldöttének felszólalása után befejeződött a csütörtöki tanácskozás. A kongresszus pénteken reggel 9 órakor folytatja munkáját. A gyors- és gépírónők „főhadiszállása” les jegyzőkönyvek készülnek. ahol a kongresszuson elhangzottakról gyors, hite­Kádár János fogadta a veteránokat Kádár János, az MSZMP íözponti Bizottságának első titkára csütörtökön, a tanács­kozás szünetében fogadta a kongresszuson részt vevő vete­ránok egyik csoportját. A köz­vetlen hangulatú találkozón jelen volt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság tit­kára, s a Politikai Bizottság tagjai. A pártvezetők baráti eszmecserét folytattak a párt is a munkásmozgalom idős harcosaival. Kádár János elvtárs a Köz­ponti Bizottság szívélyes üd­vözletét tolmácsolta, és hozzá­fűzte: a kommunisták, a dolgo­zók mai nemzedéke ugyan­azoknak a céloknak az eléré­séért fáradozik, mint amelye­kért sok évtizeddel ezelőtt a veteránok is harcoltak. * * * Az MSZMP X kongresszusá­nak délutáni szünetében Ká­dár János, Fock Jenőnek, a kormány elnökének, valamint Aczél Györgynek és Pullai Ár­pádnak, a Központi Bizottság titkárainak társaságában ta­lálkozott kulturális, tudomá­nyos és művészeti életünknek a kongresszuson küldöttként, illetve meghívottként jelen le­vő kiválóságaival. Kádár Já­nos tolmácsolta a Központi Bi­zottság üdvözletét a szívélyes, közvetlen hangulatú találkozó részvevőinek. (MTI) A testvérpártok küldötteinek felszólalása Munkában a tv operatőre és szus üléstermében. az MTI gyorsírói a kongresz­NIAMIN ZSAGVARAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kiemelte hogy az MSZMP a szocialista világrendszer meg­szilárdításáért, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységéért folytatott kö­vetkezetes harcával kivívta a világ kommunistáinak tisztele­tét. BERT PEARCE, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta építőmunka minden magyar sikerét fokozott figyelemmel kísérik a brit munkások. A magyar nép eredményei báto rítást jelentenek számukra a brit imperializmus ellen foly­tatott harcban. FRIEDRICH EBERT, a Né­met Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja foglalkozott a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Len­gyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződések­kel, a továbbiakban pedig az NDK és Nyugat-Németország kapcsolatainak rendezésével összefüggő kérdésekkel. Alá­húzta, hogy a Német Szocia­lista Egységpártot és a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus—ieninizmus elvei iránt tanúsított hűség köti ösz- szo. A szocializmus építésében érdekeink és céljaink közösek, összeköt bennünket a rendít­hetetlen barátság és az együtt­működés a Szovjetunió Kom­munista Pártjával. MAX REUMANN, Németor­szág Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titká­ra elmondotta, hogy a nyugat­német kormány azért nem ol­dotta fel Németország Kom­munista Pártjának a betiltását mert az antikommunizmussal a Szociáldemokrata Pártban akarja leküzdeni a munkásosz­tály erejét, hogy megakadá­lyozza a demokratikus erők egységes cselekvését. HERBERT MIES, a Német Kommunista Párt alelnöke rá­mutatott, hogy az NKP-nak az a szándéka, hogy az NSZK a jövőben az európai biztonsá­got és a világbékét szolgálja. Ennek érdekében a párt fel­vette a harcot a szélső jobból dali erők ellen. LEIF HAMMERSTAD. Nor­végia Kommunista Pártja tit­kárságának tagja hangsúlyoz ta, hogy pártja küzd azért, hogy Norvégia ne csatlakozzon a Közös Piachoz és lépjen ki a NATO országainak sorából. HANS MAHLE, a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt pártelnöksége irodájának tagja hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot hű szövetségesüknek tekintik ab­ban a harcban, amelyet Né­metországban a fennálló reali­tások és az ezekből adódó kö­vetkeztetések tiszteletben tar­tásáért folytatnak a haladó erők. AGOSTINO NOVELLA, az Olasz Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja ki­emelte: — Nem felejtjük el, hogy éppen Budapesten látott napvilágot a szocialista orszá­goknak az a konstruktív ja­vaslata, amely az európai ko’- lektív biztonsági szerződés megkötését célzó össz-európ.ti értekezlet egybehívására irá­nyul. — Mindez előtérbe állítja azt a szerepet — mondotta —, amelyet a szocialista Magyar- ország tölt be a Szovjetunió és % többi szocialista ország olda­lán, hogy az együttműködés tij kapcsolatai alakuljanak ki földrészünk népei és államai között. JÓSÉ VITORIANO, a Por­tugál Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja fel­olvasta pártja központi bizott­ságának az MSZMP X. kong­resszusához intézett üdvözlő levelét, amely tájékoztatja a testvérpártokat a portugál kommunistáknak a fasiszta rendszer elleni küzdelmes har­cáról. PAUL NICULESCU-MIZIL, a Román Kommunista Párt KB végrehajtó bizottsága és állandó elnökségének tagja, a kb titkára egyebek között hangsúlyozta: — Népgazdasá­gaink dinamikus fejlődése, a szocializmus építésében szer­zett tapasztalatok megteremtik a román—magyar együttműkö­dés új lehetőségeit és távlatait. A népeinket egybefűző célok, a Románia és Magyarország közötti barátság megköveteli, hogy pártjaink mindent meg­tegyenek a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság közötti, interna­cionalista barátságon és gyü­mölcsöző együttműködésen nyugvó kapcsolatok bővíté­séért. Pártunk következetesen fog munkálkodni e nemes cé­lok érdekében. A felszólaló ezután tájékoz­tatta a kongresszust a szocia­lizmus építésének romániai si­kereiről. VINCENZO PEDINI, a San Marino-i Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja pártja nevében sok sikert kí­vánt a kongresszus munkájá­hoz, majd beszámolt a San Marino-i dolgozók harcáról. IGNACIO GALLEGO, n Spanyol Kommunista Pár o Központi Bizottsága végrehaj ­tó bizottságának és titkárságá­nak tagja, a spanyol delegáció vezetője örömének adott kife jezést, hogy hallhatta Káűár János elvtárs beszámolójában Magyarország gazdasági, társa­dalmi és kulturális téren elért sikereit. Ezután szólott a spa­nyolországi helyzetről, a spa­nyol kommunisták illegális harcáról, befejezésül pedig meleg szavakkal emlékezett meg a spanyol polgárháború­ban népének szabadságáért vé­rüket hullató, életűket áldozó magyar internacionalistákról 0 SOMOGV1 NÉPLAP Péntek, 1916. november

Next

/
Oldalképek
Tartalom