Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

tette agresszióját egész Indo­kínúra. Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kor­mánynak ki kell vonnia in­tervenciós csapatait és csatló­sait Vietnamból; távozzanak Laoszból és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie beavatko­zását eme országok belügyeibe, és tiszteletben kell, tartania Indokína valamennyi népének azt a jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányának és az 1969 nyarán kormányunk által dip­lomáciaiig elismert Dél-Viet- nami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak a politikai ren­dezésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidárisak va­gyunk a vietnami néppel, In­dokína népeivel, szabadsághar­cukkal, és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyze­tet Közel-Keleten is. Az USA célja, hogy megakadályozza az arab világ haladását, a régi és az új gyarmatosítás mód­szereivel visszaállítsa a nem­zetközi tőke pozícióit a világ e térségében. A nemzetközi imperializmus eszközeként s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967-es agresszív háborút. A magyar nép szoli­dáris a szabadságukért küzdő arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításá­hoz. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperializ­musa és az országban felszí­tott nacionalizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív poli­tikát el kell utasítania min­denkinek, tekintet nélkül nem­zeti hovatartozására, éljen Izraelben vagy bárhol a vilá­gon. Ä kommunista mozgalom, a szocialista országok, ame­lyek szemben állnak Izrael ag­resszív háborújával, határozot­tan elítélik az antiszemitiz­A népek sorsára, a világpo­litikai események alakulására döntő hatást gyakorol a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének eredmé­nyes időszakát élte át. Törté­nelmi küldetésének megvalósí­tását a mozgalomban jelentke­ző elvi-politikai véleményelté­rések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az,,egy- ség megerősítésének útján, erősödött az imperializmus el­leni közös harc. A kommunista világmozga- íom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus elvei­ből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az im­perializmus minden elnyomot­tat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgálatánál gondolni kell az egyes pártok helyzetében, kö­rülményeiben, feladataiban meglevő nagy különbségekre is, amelyek bonyolultabbá te­szik az egységért vívott har­cot. Az egység újbóli megte­remtésének módja a szilárd elvi politika, az elhajlások el­leni következetes harc, az elv­társi nyíltság, az összefogásra irányuló készség. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszi­lárdításában rendkívüli jelene tőségű a proletár internaciona­lizmus eszméje, amely egy év­százada a nemzetközi tőke támadásaival szemben vívott harcban született, azóta erősö­dik, edződik, ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely a munkásosztály kezéből ki akarja csavarni ezt a fegy­vert. Ma, amikor a kommunis­ta mozgalom az egész világra kiterjed, a megvalósult szo­cializmus világrendszerré vált, és a testvérpártok nagyon kü­lönböző feltételek között dol­goznak, a proletár interna­cionalizmus eszméjéhez való hűség fontosabb, mint valaha. A proletár internacionalizmus eszméje valamennyi testvér­párttól megköveteli a marxiz­mus—leninizmus eszméihez való ragaszkodást, a nemzeti önzés és elzárkózás, a naciona­lizmus . különböző megnyilvá­nulási formáinak leküzdését, az álc' '-i'w. szolidaritást. Pártunk és kormányunk az internacionalizmus elvéből iz­most, amely a népek naciona­lizmusának legotrombabb for­mája. Elítéljük a cionizmust is mint reakciós, antikommu- nista, a nemzetközi imperializ­must szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitiz­mus egyaránt reakciós irány­zat, mindkettő mindig az el­nyomók fegyvere volt a dol­gozó osztályok és az elnyo­mott nemzetek szabadsághar­cával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják az ag­resszióval elrabolt területeket. A közel-keleti helyzet norma­lizálása csak akkor következ­het be, ha a csapatokat kivon­ják az összes megszállt arab te­rületről és megállapodás szüle­tik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel- keleti állam területi épségét és függetlenségét. Támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967-es ha­tározatát, a politikai rendezést tartjuk szükségesnek és törvé­nyesnek; igazságosnak tartjuk a Palesztinái menekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények kö­zött élhessenek, dolgozhassa­nak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszeríte­ni kell a békés egymás mel­lett élésre, azt önként nem fogadja el. E cél érdekében a szocialista országok minden más haladó erővel együtt lép­nek föl az agresszió erőivel szemben, hogy megakadályoz­zanak egy új, termonukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati reali­zálása mentheti meg az embe­riséget egy önmegsemmisítő új világháborútól. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szocialista or­szágoknak, a szabadságukért harcoló antiimperialista né­peknek, a világ minden hala­dó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembe­állítaniuk az imperializmussal. dúlt ki, amikor — más szocia­lista országokkal együtt — a testvéri, szövetséges, szocialis­ta Csehszlovákia haladó erői­nek megsegítésére sietett. Az akkori, veszélyekkel terhes helyzetben az a szándék vezé­rt .. bennünket, hogy támoga­tást nyújtsunk Csehszlovákia dolgozó népének a szocialista vívmányok, a hatalom megvé­désében. Nem önző célokat követtünk, .mi az események menetében mindvégig csak egyet kíván­tunk és kívánunk ma is, azt, hogy szocialista módon oldód­janak meg a párt és a társada­lom kérdései Csehszlovákiá­ban. Őszintén örülünk, hogy csehszlovák elvtársaink hatá­rozottan kézbe vették és inté­zik ügyeiket, annak, hogy párt­juk és országuk ismét ott van megbecsült, egyenjogú harcos­ként a szocializmus nemzetkö­zi seregében. Őszintén nagy si­kereket kívánunk a szocialista haza építésében a csehszlovák testvérpártnak, a Husák elv.- társ által vezetett központi bi­zottságnak, a testvéri Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa határozatai­nak alapján, s a testvér- pártok nemzetközi tanácsko­zásain közösen kialakított ál­lásfoglalásokhoz tartva magát, végezte nemzetközi tevékeny­ségét, erősítette internaciona­lista kapcsolatait. Pártunk képviselői a beszá­molási időszakban részt vettek a kommunista mozgalom kü­lönböző nemzetközi értekezle­tein; 54 testvérpárttal folytat­tunk kétoldalú megbeszélése­ket. Pártunk erejéhez mérten igyekeztünk kapcsolatokat ki­építeni antiimperialista pár­tokkal, szervezetekkel és moz­galmakkal; s kapcsolat • léte­sült több szocialista párttal is. Ehhez járult az a megtisztelő megbízatás, hogy pártunk há­zigazdája lehetett az 1968-as budapesti konzultatív találko­zónak, és részt vett a kommu­nista és munkáspártok 1969, évi moszkvai nemzetközi talál­kozójának előkészítésében. Nemzetközi mozgalmunk ki­emelkedő fontosságú, nagy eseménye volt a beszámolási időszakban a kommunista és munkáspártok 1969-es moszk­vai tanácskozása,- amely jól szolgálta a testvérpártól; egy­ségtörskvéseft, kapcsolataik ja­vulását, az imperializmus elle­ni közös harci, platform kiala­kítását. Pártunk a tanácskozás állásfoglalásait teljés mérték­ben magáévá tette, és harcol megvalósításukért. Minden testvérpárttal internacionalista egységre, a haladás összes erőivel akcióegységre törek­szünk az imperialista ellenség­gel szemben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a kom­munista és munkáspártok közös, széles körű, rendsze­res nemzetközi véleménycse­réje, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése, a közös elvi állásfoglalások ki­alakítása. Jelenleg, amikor a kommunista mozgalomnak nincs nemzetközi szervezete, a széles körű, rendszeres nem­zetközi tanácskozások szolgál­nak erre megfelelő keretül. Ezért pártunk mindenkor tá­mogatta a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­lálkozóinak összehívását, és támogatni fogja azt a jövőben is. A Központi Bizottság meg­ítélése szerint pártunk nemzet­Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszá­molójának végéhez értem. Pártunk eleget téve a társada­lom eszmei, politikai vezetője­ként reá háruló feladatoknak, nagy és eredményes munkát Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni: a Központi El­lenőrző Bizottság tapasztalata is az, hogy pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelerp szi­lárd. A párt a lenini elvek szellemében tölti be hivatását. A párttagok betartják a Szer­vezeti Szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit A párt egészét tekintve ez az általánosan jellemző, amely akkor is igaz, ha a párttagok között akadnak fegyelemsér­tők és rendbontók. A pártfegyelem megsértésé­nek okait vizsgálva, azt lát­juk, hogy még sok ember tuda­tában és életfelfogásában je­len vannak, sőt esetleg újra­termelődnek a polgári erkölcs egyes vonásai: az önzés, a ha- rácsolás, a protekcionizmus és más egyebek. A párt nevelő erejével arra törekszünk, hogy az ilyen je­lenségek megszűnjenek. Neve­lőmunkánk fő eszköze a meg­győzés, a közösség példamuta­tása, de amikor szükséges, fe- lelősségrevonást, pártbüntetést is alkalmazunk. A pártbünte­tést sem tekinthetjük megtor­lásnak, hanem elsősorban a nevelés eszközének. Az embe­rek fejlődőképességében bízva nevelünk még akkor is, ha valakit súlyosan meg kell büntetni, ki kell zárni a párt­ból. Figyelemreméltó, hogy a párttagság túlnyomó többsége a szilárd pártfegyelem híve. Ezzel szemben egyesek néze­tei szerint ma már nincs szük­ség olyan kemény pártfegye­lemre, mint a korábbi évek­ben. A hatalmon levő párt tagjai­nak önkéntes és tudatos fe­kőzf tevékenysége, kormá­nyunk külpolitikája az elmúlt négy évben eredményes volt. Pártunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy elvi, in­ternacionalista politikával biz­tosítsa népünk számára a szo­cialista építés nemzetközi fel­tételeit, és becsülettel kivegye részét a haladásért világmére­tekben folyó küzdelemből. ^nnek érdekében: tovább erősítjük a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Párt­jához, a Varsói Szerződés és a KGST országaihoz, a szocialis­ta világrendszerhez, a testvér­pártokhoz fűződő szoros, bará­ti, internacionalista kapcsola­tokat; szolidárisak vagyunk a tőkés országokban harcoló osz­tálytestvéreinkkel; támogatjuk a nemzeti felszabadító moz­galmakat, fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival; a kapitalista or­szágokkal a békés egymás mellett élés megvalósítására, normalizált viszonyra, kölcsö­nösen előnyös kapcsolatokra törekszünk; védjük építőmun­kánk legfőbb feltételét, a bé­két. végzett az elmúlt négy évben. Munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó, szorgalmas munkájának,, a kommunisták és pártonkívüliék együttműkö­désének köszönhetjük, hogy a IX. kongresszus határozatait végrehajtva, újabb lépést tet­gyelme a proletárdiktatúra védelmének, a szocialista vi­szonyok erősödésének egyik fontos feltétele. Ezért a párt semmiféle engedményt sem tehet a fegyelem tekintetében. A két kongresszus között pártszerveink a tagság 2,9 szá­zalékát vonták felelősségre a pártfegyelem megsértése miatt Ez az arány a párttagság lét­számához képest csekély. De az már elgondolkoztató, hogy ez szám szerint csaknem 20 000 párttagot jelentett. Mindez arra int bennünket, hogy fordítsunk nagy gondot a párt fegyelmi helyzetére. Szüntelenül küzdeni kell a pártfegyeíem további szilárdí­tásáért, éberen őrizve a párt egységét, erkölcsi tisztaságát. A szocialista erkölcsi köve­telmények fogalomkörét gyak­ran helytelenül leszűkítik a családi erkölcsre, a magánélet­re. A szocialista erkölcs azon­ban ennél többet jelent, ön­zetlen odaadást követel a párt és a szocializmus ügye iránt, megköveteli a szocialista haza javára végzett becsületes mun­kát; a szocialista tulajdon vé­delmét, gyarapítását; a párt határozatainak végrehajtását. Elvtgrsak! A mi ügyünknek mindenekelőtt azok a pártta­gok ártanak, akik a párt esz­mei, politikai és cselekvési egységét gyengítik, akik frak­cióznak, pártellenes tevékeny­séget folytatnak. Ezt a legke­ményebben elítéljük, és szigo­rú pártbüntetéssel sújtjuk azo­kat, akik ilyen magatartást ta­núsítanak. Amint írásos jelentésünkben is beszámoltunk róla, a párt politikájával szembe forduló párttagod száma csekély. Ilyen ügyben alig valamivel több, mint ?00 párttag ellen jártunk el. Maga a probléma azonban tünk előre a szocialista társa­dalom építésének útján. Most föl keli mérni a meg­tett utat, és előre kell tekinte­nünk. Szocialista építőmun- káijk hazai és nemzetközi fel­tételei adottak. Pártunk a marxizmus—leninizmus elvei­hez hűen, a munkásosztállyal, a dolgozó néppel összeforrva, nemzetközi osztálytestvéreink­kel együtt küzdve nagy fel­adatokat oldott meg a múlt­ban, és még nagyobb felada­tok megoldására képes a jö­vőben. A Központi Bizottság úgy véli, minden feltétel adva van ahhoz, hogy munkánkat az eddiginél magasabb színvona­lon folytassuk. A legutóbbi négy évben elért eredmé­nyeinkre támaszkodva erősít­sük tovább pártunk vezető szerepét, szilárdítsuk a mun­káshatalmat, fejlesszük tovább államéletünket, szélesítsük a szocialista demokráciát, erő­sítsük a marxizmus—leniniz­mus pozícióit, a szocialista közfelfogást és közerkölcsöt, hajtsuk végre népgazdasági terveinket, a IV. ötéves tervet, emeljük tovább népünk élet- színvonalát. Ezt követeli pár­tunk célja, munkásosztályunk, népünk, nemzetünk érdeke; ez egyben a mi legfontosabb hoz­zájárulásunk nemzetközi osz- tólytestvéreink harcához. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, vitassa meg és hagyja jóvá a beszámolót, a jelentős és nagy figyelmet ér­demel, annál is inkább, mert egyes pártszervezetekben az ilyen természetű vétségeket vagy nehezen ismerik fel, vagy nem tulajdonítanak azoknak kellő jelentőséget. A párt egységének és politi­kájának védelmében a jövőben is két fronton harcolunk mind­azokkal szemben, akik akái jobb, akár »-bal« oldalról kí­sérlik meg a párt sorainak bomlasztását. A Központi Ellenőrző Bizott­ság javasolja a kongreszusnak: hívja fel pártszerveink, párt- szervezeteink, a kommunisták figyelmét, hogy ne tűrjék el zgyes párttagok jólértesültsé- gének felelőtlen fitogtatását fecsegését, a párt belső ügyei­nek illetéktelen helyen és kö­rökben való vitatgatását, mert az ilyesmi csak zavart kelthet és pártellenes tevékenységnek adhat tápot. ix pártfegyelem fogalma minden kommunista számára magában foglalja az állampol­gári kötelességek teljesítését, a törvények tiszteletét és meg­tartását, a rend és a közéleti tisztaság aktív védelmét, a tár­sadalmi együttélés szabályai­nak oltalmazását is. Ha a párt­tag megsérti népköztársasá­gunk törvényeit, természetesen a pártfegyelem normáit is megsérti. Pártunkban olyan közszelle­met kell teremteni, amelyben a kommunista szerénység meg­becsülendő és követendő erény, sőt kívánalom. Egy kommu­nista rangja és tekintélye so­hasem alapulhat azon, hogy miiven autóval jár, mekkora a hivatali szobája és milyen an­nak berendezése, hanem csak­is eredményes munkájából emberségéből, szerénységéből feddhetetlen magatartásából fakadhat számára közmegbe­csülés, tisztelet. Szervezeti Szabályzat módosí­tására előterjesztett javaslato­kat. A Központi Bizottság ja­vasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk eddigi fő irányvonalát, és határozatában mondja ki: pártunk és népünk társadalmi programja a leg­közelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes fölépítésé­nek magasabb szinten való folytatása legyen. A Központi Bizottság mé­lyen meg van győződve arról, hogy pártunk X. kongresszusa hivatása magaslatán, eredmé­nyesen elvégzi azt a munkái, amelyet az egész párt, dolgozó népünk bizalommal vár tőle: kijelöli az előrevezető utat! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, és annak X. kongresszusa! Éljen munkásosztályunk, né­pünk, hazánk, a Magyar Nős­köztársaság! Éljen a proletár internacio­nalizmus, a kommunizmus, a béke! Kádár János beszédét gyak­ran szakította félbe a részve­vők tetszésnyilvánítása, s a Központi Bizottság beszámoló­jának elhangzása után hosz- szan zúgott a lelkes, ütemes tap. A napirend szerint ezután Brutyó János, a KNEB elnöke előterjesztette a Központi El­lenőrző Bizottság beszámolóját. Partszerveinknek a jövőben fokozott figyelmet kell fordí­taniuk arra, hogy a bírálat kedvező és egészséges légkör­ben fejlődhessék, és fel kell lépniük a bírálat elfojtása el­len. A pártmunka sok területén támaszkodhatunk a pártfe­gyelmi munkában szerzett ta­pasztalatokra. Külön is fel­hívjuk a figyelmet a tagfelvé­teli és a kádermunkákra. Nem ritka az olyan eset, amikor egy párttagot fegyelmi úton felelősségre vonnak és akkor derül ki, nem is tudta, hogy amit elkövetett, az párt­fegyelmi vétség. Ezért már a tagfelvételnél helyes meg­győződni arról, hogy a pártba lépő elvtárs ismeri-e a Szer­vezeti Szabályzatot, tudja-e, milyen követelményeknek kell majd megfelelnie. Ilyenkor célszerű mérlegelni azt is, vajon alkalmasnak látszik-e az illető a pártfegyelem meg­tartására. A Központi Ellenőrző Bi­zottság, átérezve a ráháruló felelősséget, az elmúlt négy év alatt arra törekedett, hogy a maga munkásságával is hoz­zájáruljon a párt politikájá­nak megvalósításához, a Köz­ponti Bizottság határozatainak végreha j tásához. Munkánk alapvető célja, hogy segítsük tovább szilárdí­tani a párttagság fegyelmét, erősítsük és védelmezzük a párt egységét, segítsük és el­lenőrizzük a párt törvényei­nek betartását. A IX. kongresszus kibőví­tette a Központi Ellenőrző Bi­zottság feladatkörét azzal, hogy megbízta a Központi Bi­zottság pénzgazdálkodásának ellenőrzésével is. A Központi Ellenőrző Bizottság teljesítet­te ezt a feladatot. Ellenőrző munkája során azt tapasztal­ta, hogy a gazdasági munka és a pénzgazdálkodás megfelelt a határozatokban kijelölt cé­loknak és követelményeknek. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Ellenőrző Bi­zottság egyetért a Központi Bizottság beszámolójával. Ezt tolmácsolva javaslom a beszá­moló elfogadását. Kérem a kongresszust, vi­tassa meg és fogadja el írás­ban beterjesztett és szóbeli beszámolónkat a Központi El­lenőrző Bizottságnak a IX. kongresszus óta végzett mun­kájáról • • • Brutyó János nagy tapssal fogadott beszéde után az el­nöklő Fock Jenő bezárta a kongresszus hétfői ülését. A kongresszus kedden reggel folytatja munkáját B SOMOGYI Kedd, 199#, BíÉPLAP 24. A kommunista világmozgalom egysége és a proletár internacionalizmus Az eddiginél magasabb színvonalon A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója

Next

/
Oldalképek
Tartalom