Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
A Központi Bizottság beszámolója KÁDÁR JÁNOS ELŐADÓI BESZÉDE II. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése Értelmiségünk is jól tudja, hogy alkotó tevékenysége csak a szocialista társadalmi rendszerben bontakozhat ki szabadon és igazán, csak ebben a rendszerben lehet biztos abban, hogy munkásságának hasznos és szép eredményei nem a kapitalista kizsákmányolók önző, szűk érdekeit, hanem a nép boldogulását és fölemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye szerint értelmiségünk a szocializmus céljait magáénak vallja, és méltó módon kiveszi részét a szocialista építőmunkából. A párt, az ország számíthat a magyar értelmiségre. Mindenkinek Társadalmunk egységes, és harmonikusan fejlődik Hazánkban a szocialista forradalom győzelmével eltűntek a kizsákmányoló osztályok, s velük a társadalmi osztályok közötti kibékíthetetlen ellentmondások. A dolgozó osztályok alapvető érdekei egybeesnek, megkezdődött az osztályok közti különbségek csökkenésének és fokozatos megszűnésének folyamata is. Társadalmunk egységes, és harmonikusan fejlődik. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy viszonyaink között is adódnak ellentmondások a fejlesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a munkások és a parasztok érdekei, a társadalom általános érdekei és a csoportérdek, valamint az egyének érdekei között. Az érdekek különbözősége jelentkezik a nemzeti jövedelem elosztásakor, ár-, bér- és piaci viszonyokban, a város és a falu közötti különbségek gyorsabb vagy lassúbb kiegyenlítésének meghatározásában és más kérdésekben. Az ellentmondások áthidalhatók, feloldhatók a munka menetében. A társadalom általános érdekeinek és szocialista céljainak megfelelő töretlen fejlődést a különböző érdekeltségek összehangolásával biztosítottuk. Ez a jövőben is biztosítható, ha az alapvető érdé kékért elsősorban felelős, a mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben ez még inkább így legyen. A kispolgárság — a kisiparosok, kiskereskedők, a magánszektor más képviselőinek — száma, részaránya társadalmunkban kicsi. Nagy társadalmi céljaink javára együtt halad velünk a kispolgárság is» Beilleszkedett az új társadalmi rendbe, elfogadja a szocialista társadalom építésének célját, s közülük a tisztességesen dolgozó többség munkájával, különösen a szolgáltatás, az ellátás területén, hasznosan szolgálja a közérdeket. Társadalmunk értékeli ezt. nemzeti jövedelem elosztására befolyással bíró vezető testületek mindenkor kellő figyelmet fordítanak az egyes dolgozó osztályok sajátos érdekeire, a dolgozók napi érdekeire is. Továbbá akkor biztosítható, ha az egyes munkások, parasztok, értelmiségiek és más dolgozók napi érdekeiből kiindulva sem feledkeznek meg á dolgozó osztályok sorsközösségéről és a társadalom távlati fejlesztésének általános követelményeiről. Az a fontos, hogy a megoldásokkal, a dolgozó osztályok alapvető érdekközösségét szem előtt tartva, népi államunk hatalmát erősítsük, és szocialista céljaink megközelítését segítsük elő. Társadalmunk helyzetét, a fejlődés irányát áttekintve megállapítható, az elmúlt négy évben hazánkban, a IX. kongresszus határozatainak megfelelően, a szocializmus alapjai tovább szilárdultak, társadalmunk szocialista vonásai számottevően erősödtek. Előbbre jutottunk tehát, de meg nem állhatunk. Az ország további lendületes fejlődése ma mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását igényli, a dolgozó osztályok öntudatának és egységének növelését, a társadalom szocialista vonásainak további erősítését követeli meg. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Elvtársnők! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongrasz- szus útmutatásait híven követve, határozatainak megvalósításáért küzdve, politikailag és szervezetileg megerősödve érkezett a X. kongresszus küszöbére, Munkásosztályunk, népünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudatosan haladt előre, és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésének minden területén. A Szervezeti Szabályzat előírásainak és a párt politikájának megfelelően készültünk fel a kongresszusra. A Központi Bizottság a kongresszusi okmányokat kellő időben a párt- szervezetek rendelkezésére bocsátotta, majd véleményezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának, végül a sajtó útján is közzétette, az ország lakosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésében pártunk minden alapszervezete. a párttagság több mint 90 százaléka aktívan részt vett. A taggyűléseken a részvevők 30 százaléka felszólalt, a pártértekezleteken a képvi- seleti aránynak megfelelően megválasztották a X. kongresszus küldötteit. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a széles körű é* magas színvonalú vitát, amely a kongresszusi okmányok alapján a pártszervezetekben, a tömegszervezetekben és tömeg- mozgalmakban, az országban általában kibontakozott. Ebben a vitában a pártélet, a belpolitika, a szocialista építés minden fontos kérdése felmerült, A beérkezett észrevételek nagy részét a Központi Bizottság már hasznosította, a javaslatok más részét a kongresszus szerkesztő bizottságának rendelkezésre bocsátja, s ajánlja, vegye figyelembe a határozatok megszövegezésekor. A kongresszus előkészítésének, a vitának további számos értékes tapasztalatát, megállapítását pedig a mindennapi pártmunkában kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitában egyértelműen kitűnt a legfontosabb: párttagságunk egységes, pártunk és népünk között egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítélésében. A párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a párttól a helyes politika követnyok. A IX. kongresszus határozata alapján és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos kongresszusának egyetértésével megalkotott új földtörvény megteremtette 8 jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában levő földek, megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerüljenek. Ezzel falun is megszilárdult a szocialista tulajdon, nagy lépést tettünk előre társadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vált a termelési eszközök szocialista tulajdona; szilárdak a szpclalista termelési viszonyok. Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szocialista szektor adja. Részletezve; az egész nemzeti jövedelem 69 százaléka az állami, 25 százaléka á szövetkezeti, 4 százaléka pedig egyéb szocialista szektorból származik; a magánszektor részesedése mindössze 2 százalék. társadalmunkban és az osztályokon, rétegeken belül is. A munkások és alkalmazottak részaránya tovább nő, de ez a dolgozó osztályok és rétegek helyzetét alapvetően már nem befolyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Felszabadult hazánk negyedszázados története során a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot és áldozat- készséget. Számbelileg is a legnagyobb osztállyá vált: az utóbbi öt évben létszáma 8 százalékkal növekedett, és a népgazdaságban most már 2 millió 600 ezer munkás dolgozik. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a munkásság termeli meg. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepének további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom felépítésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szerepének szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljekezetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását várja. A Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájának, az ország fejlődésének, a társadalom helyzetének főbb adatairól: e jelentését két hittel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresszus küldötteinek, tegnap pedig a párt központi napilapjában nyilvánosságra hozta. Az előzetes jelentés részletes adatait figyelembe véve, a Központi Bizottság- kongresz- szusi beszámolója arra törekszik. hogy a legfontosabb és legidőszerűbb elvi, politikai kérdésekre irányítsa a figyelmet. Az előkészítés véget ért; á párt X. kongresszusa megkezdte munkáját. Párttagságunk, dolgozó népünk most a küldött elvtársaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresz- szusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi helyzetét; ki kell jelölnie a párt feladatait, az ország további fejlődésének irányát. Biztosítania kell, hogy népünk erőit még jobban tömörítve, az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát. sen világos, hogy üres formaság és a munkásosztály vezető szerepéhez a világon semmi köze nincs annak, ha az ország vezetői, szinte egyenruhaként,. elkezdenek munkássapkát és felöltőt hordani, amint azt nálunk a 40-es évek végén, az 30-es évek elején tették. Viszont még vannak, akikben az a téves hiedelem él, hogy a munkásosztály vezető szerepe csak ott érvényesül, ahol a munkások fizikailag is jelen vannak, és többségben vannak. A munkásoszTársadalmunk másik nagy osztálya, a szocializmus útjára lépett paraszlsag, szintén nagy fejlődést ért el. Parasztságunk a munkásosztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával, különösen az elmúlt években, megszilárdította, és szocialista nagyüzemi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségieknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a falun. A termelőszövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Politikánk, rendszerünk nagy eredménye, hogy a IX. kongresz- szus határozatának megfelelően, a munkásosztály élet- színvonalának egyidejű emelkedése mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Hazánkban a termelőszövetkezetek megteremtésével, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával, parasztságunk szellemi és anyagi fölemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szövetkezeti eszme. Kongresszusunk megállapíthat- haria, hogy mindezek eredményeként teljesebbé vált _a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság érdek- azonossága a szocializmus építály politikai képviseletének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol ennek döntő a jelentősége, például a Központi Bizottságban, a kormányban, az országgyűlésben. De mér elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjuk a Tudományos Akadémia elnökségében, az egyetemek vezető testületéiben, az Írószövetség vezetőségében és más, hasonló helyeken. A munkások jelenléte sok helyen elengedhetetlen, mégsem a számarány a lényeg. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma: A munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás, aki a hatalom kivívásával egy időben és azóta az ország vezető posztjaira került. Érvényesül rendszerünk szocialista demokratizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen beleszólásának jogát és lehetőségét a közérdekű kérdések eldöntésébe. Végezetül á munkásosztály vezető szerepének érvényesülését bizonyítja társadalmunk egész tevékenysége, amely a szocialista társadalom építésével a munkásosztály forradalmi célját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg leg- öntudatosabb tagjainak példa- mutatásában és áldozatkészségében a munka frontján, a szocialista munkaversenyek eredményeiben. Megmutatkozik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezése nyomán született és fejlődő szocialista brigádmozgalomban, amelyben a részt vevő brigádok száma ma már százezer, a brigádtagok száma pedig egymillió fölé emelkedett. Elmondhatjuk, hazánkban a hatalom jó kezekben van; a munkásosztály nemcsak vállalta, hanem felelősen és méltóan be is tölti társadalmunk életében vezető szerepét. A munkásosztály eddig is helytállt, és a jövőben is mindenkor kész lesz a szocializmus vívmányainak védelmére, gyarapítására, az építőmunka feladatainak megoldására. tésének alapkérdéseiben, tovább erősödött népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, súlya és felelőssége. A párt, az állam nagy figyelmet fordít a tudomány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudományok, a kultúra, a művészet embereire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő céljainkat, a szocializmus, a kommunizmus felépítését. Kedves Eivtársak! Államunk a népi demokrácia állama, mely a munkáshatalmat testesíti meg, betölti történelmi szerepét, nélkülözhetetlen a munkásosztály számára a gazdasági és kulturális élet irányításában, a szocializmus építésének szervezésében. Államunk rendeltetésszerű, szervezett működésének felbecsülhetetlen a szerepe és jelentősége népünk eddigi sikereiben, történelemformáló munkájában. A szocialista állam ereje abban van, hogy fő politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, és tevékenységében a lukosság, a dolgozó milliók széles körű támogatására építhet. A munkásosztály államát, a dolgozó nép szocialista vívmányait, a Magyar Népköztársaság önállóságát és függetlenségét, területi sérthetetlenségét, belső rendjét hűségesen védelmezik fegyveres erőink, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a belügyi szervek. A Központi Bizottság, a kormány a honvédelmet, a társadalmi rend védelmét egész népünk ügyének tekinti; az ellátásukhoz szükséges személyi és anyagi feltételeket biztosította, és a jövőben is biztosítja. Az állam funkciói a fejlődés során változnak. A szocialista viszonyok között az állam elnyomó szerepe folyamatosan csökken, politikai, gazdasági és kulturális szervező szerepe viszont folyamatosan növekszik. Államunk már most is sok feladat megoldásába bevonja a társadalom különböző szervezeteit és erőit, az egyes állampolgárokat. A fegyveres testületek mellett az ország, a hsú ■ lom védelmét szolgálják munkásőrök, az önkéntes rer őrök, a polgári védelem tag; A szakszervezetek vették át ■ látják el a társadalombizto tással, a munkavédelemm • kapcsolatos feladatok legn gyobb részét. A dolgozók megesen vesznek részt az iám munkájában, mint tan aktívák, bírósági ülnökök, n ellenőrök. Meggyőződésünk szerint nz államnak fontos szerepe van a szocializmus építésének időszakában. Nem fogadjuk el azokat a nézeteket, amelyek kétségbe vonják a szocialista álI. Társadalmunk szocialista fejlődése A munkásosztály vezető szerepe, a munkás—paraszt szövetség Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Most, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevékenységét kell mérlegelnie, mindenekelőtt a társadalmunkban Végbemenő objektív folyamatokat kell megvizsgálni. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha Leninnek a kommunisták számára mindenkor érvényes útmutatásából indulunk ki. »■A marxizmus azt követeli tőlünk — mondotta —, hogy az osztályerőviszonyokat és minden egyes történelmi helyzet konkrét sajátosságait a legpontosabban, objektíve ellenőrizhetően számba vegyük.« Az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkezete, fejlődtek termelési és tulajdonviszonyai. A népgazdaság összes főágazatában, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben tovább szilárdulnak a szocialista termelési viszoTársadalmunk vezető osztálya a munkásosztály Társadalmunkban a szocialista forradalom győzelmével kialakultak és megszilárdultak rendszerünk új osztályalapjai. Az ország lakosságának fele, 5 millió fő vesz részt a termelésben aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott, 25 százalék szövetkezeti tag. A magántermelők, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, valamint a szabad foglalkozásúak aránya 3 százalék. Az a nagyarányú fejlődés, amely a felszabadulás óta végbement, és országunkat közepesen fejlett agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyzetében is átcsoportosulást és mélyreható változásokat Idézett elő. A város és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mező- gazdaságból az iparba történő tömeges átáramlás az' utóbbi években lelassult. Az ipar fejlődésével, a mezőgazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató iparágak előtérbe kerülésével természetesen a jövőben is lesz bizonyos mozgás, átáramlás Tovább erősödött a munkás - paraszt szövetség 2 SOMOGTI KÉPtAP Kedd, 197«. november 24. \
