Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
A kongresszus előestéjén jelentjük VÁLLALTÁK, TELJESÍTETTÉK Az eredményeket nehéz csak számokban kifejezni. A párt X. kongresszusára indított szocialista munkaversenyben részt vevő 101 üzem tízezernél több tagja sokféle felajánlást tett. Vállalásaik alapja a jubileumi évfordulókra indított munkaverseny eredménye volt. A nemzeti jövedelem egyszázalékos túlteljesítésére indított mozgalom, amely az árvíz okozta karok és kiesések pótlását hivatott elősegíteni, éppúgy szerepet játszott a versenyben, mint az üzem, a vállalat helyzetét, sajátosságait figyelembe vevő különböző vállalások. A többlet, amelyet termelési értékben adtak a brigádok, nem is mindig több, hanem termelékenyebb munkával született. A munkaidő jobb kihasználásának ugyanúgy része van ebben, mint a termelékenységet elősegítő új kezdeményezéseknek. A nagy cél megvalósítását szolgáló vállalások nyomán kibontakozott munkának sok jellemzője van. A közös vonás azonban egy bennük: sokkal körültekintőbben tűzték ki a feladatokat maguk elé a brigádok, mint eddig. Szinte csak elvétve lehetett találkozni formális vállalásokkal, s ez azt bizonyítja, az emberek érezték, tudták: nagy feladat megoldásáról van szó. A kongresszusi munkaverseny egybeesik a harmadik ötéves terv befejezésével, eredményei részét jelentik a terv megvalósulásának is. Amikor a kongresszus számba veszi az elmúlt négy év munkáját, e verseny eredményei is ott sorakoznak a számokban. A somogyi brigádok teljesítették, amit vállalták. 1650 köbméter fa Helyenként nehezen járha tó út visz a ladi erdészet ös? pötei területére. Öszpöte t Babancsik alig vagy egyáltalá nem ismert helységnevek megyében, pedig itt vannak Somogybán. Igaz, ma már úgy szólván csak a nevük jel? múltbeli létüket. Aki viszon itt dolgozik, az tudja, hogj hői dolgozik: Pirka József fakitermelő brigádjának ez munkaterülete, fenyves, télen is Ez a kis brigád a félévi értékelés szerint 194 pontjával s 21 komplex fakitermelő brigád között a negyedik helyen végzett. Hat hónap alatt 1650 köbméter fát termeltek ki, ezt feldarabolták és kivitték a nyiladékra, ahonnan már járművek szállíthatják tovább a legrosz- szabb időben is. Üzemanyag, valamint lánc- és csillagke- rék-fehasználásuk a százszázalékos norma alatt jelentős megtakarítást < s a minőség és az értékkihoza- tal is százszázalékos volt. Jellegzetes őszi erdei kép. Sudár fenyő dől a barna avarra. A vontató ló patái alatt recseg a gally. Beszélgetünk, s az erdészet vezetője azt mondja: »Igyekezni kell, mert lehet, hogy néhány nap múlva havas lesz az erdő«. Pirka József, Sár János, Komáromi István és Tóth Imre, ők négyen alkotják a brigádot — Hatvanegyben alakult a brigádunk, akkor eggyel többen voltunk. Sajnos, Horváth Jánostól el kellett búcsúznunk. — Hogv miből születik a jó eredmény? Mi komolyan vesz- szük a versenyt Mindig tudjuk, mások hol tartanak, s mi még többet, még jobbat akarunk. Ehhez jól kell megszervezni a munkát, ki kell használni a munkaidőt, és vigyázni keli a gépekre. Egész és rész. Az egész a ladi erdészet, a rész ez a kis brigád. Az erdészet kongresz- szusi felajánlásainak egyike, hogy november végére teljesítik az évi kitermelési tervet, 23100 köbmétert. November 1-ig 22 000 köbméterrel végeztek, s már eddig teljesítette vállalását az erdészet. Most már a 600 köbméteres külön vállaláson dolgoznak/ Pirka József és a brigádja ugyancsak kivette részét ebből a szép sikerből. — Mi az öszpötei és a ba- bancsiki kerületnek a tervén dolgoztunk — mondja a brigádvezető. — Ha utánaszámolunk, már túlteljesítésben vagyunk hiszen a brigádunkból ketten más kerületben is segítettek, és ott összesen 183 köbmétert teljesítettek. Megérdemelten jutott a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó komplex fakitermelő brigádja között az előkelő negyedik helyre a Pirka-brigád. Munkájuk nemcsak szűkebb kollektívájuknak, hanem az egész erdészetnek a hasznára vált a kongresszusi vállalás teljesítésében. Megvalósítják a szocialista szerződés célkitűzéseit Elkészült huszonegy millió tégla A munkában töltött szabad szombatokról és vasárnapokról kevés szó esik a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A forró kemencék diktálta gyorsított ütemre azt mondják: kellett a tégla. A későn érkezett tavasz és a rohanó ár mind a harmincegy téglagyárban áldozatos munkákat követelt. Mert nem indulhattak időben, a gyárak hárommillió téglával lemaradtak. A munkások azt mondták: év végére behozzák. Aztán jöttek a hírek a Tiszáról, s az elsodort lakások helyreállításához is sok-sok tégla kellett. A harmincegy gyár ezernyolcszáz fizikai munkása, amikor a kongresszusi munkaverseny vállalásairól beszéltek, azt mondta: adjunk több téglát. A hárommillió mellé még tizenhét milliót vállaltak. Aztán dolgozni kezdett a hetven Szocialista brigád. Először a nyersgyártásnál hajráztak, hogy legyen elég vályogtégla, többet tudjanak égetni a kemencék. Résen voltak a karbantartók is: ha valahol hiba akadt, nyomban javították. A kemencéknek volt mit égetniük szombaton is meg vasárnap is. Most az eredményeket sorolják a vállalatnál. Az első, amit mondanak: az újjáépítéshez szükséges 65—70 millió téglából a Somogybán és Zalában működő harmincegy gyár tizennyolcmilliót adott Egymillióval többet, mint amennyit vállaltak, s a tavaszi lemaradás miatt kiesett hárommillió helyet is négyet adtak, összesen huszonegy- milliót. — Ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy túlteljesítették a kongresszusi munkaverseny- vállalást? A válasz csupán egy tőmondat: — Igen, túlteljesítettük. Több mint fél év izzasztóan nehéz munkája, a pihenéstől megvont szabad szombatok, a munkában töltött derűs vasárnapok eredménye egy jóleső érzés: megtettek mindent azért, hogy enyhüljenek a gondok, hogy mire leállnak a téglagyárak, tető legyen az árvíz sújtotta falvak lakóinak a feje fölött: teljesítették, amit ígértek. A munka most tovább folyik: az ezernyolcszáz ember naponta odaáll a kemencék mellé, hiszen téglából sohasem elég. Azt mondjak: dolgoznak, amíg csak engedi az idő. A Kaposvári Állami Gazdaság a X. kongresszus tiszteletére indított versenymozgalom folytatása a felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára szervezett versenynek. Folyamatról van szó, olyan mozgalomról, amelynek csúcsidő- szaka éppen a kongresszus előkészületeinek idejével esik egybe. Ügy mondják a gazdaságban, hogy kivált ez a másfél hónap hőskorszak volt, amikor az egészséges versenyszellem, a rendkívül céltudatos szervezés olyan tettekre, olyan teljesítményre serkentette az embereket, amelyekről talán így röviden nem is lehet beszélni. Szinte minden napnak megvolt a maga kis története, mindennap akadtak olyanok, akik jelesre vizsgáztak helytállásból. A gazdaság egész területén folyó kongresszusi verseny fő célja volt először az őszi gabonavetés, majd pedig a kukoricabetakarítás befejezése november 15-ig. Két szóval így mondhatjuk: vállalták — teljesítették. Különösen nagy gond volt a csaknem háromezer hold kukorica betakarítása. Rangsorolni nehéz, hiszen a sikerben éppoly részük van a szállítást végzőknek, a terményt átvevőknek, a két »mozgó« szerelőnek, Bán Józsefnek és Szelénéi Józsefnek, mint a közvetlen munkát végző hét kombájnnak, vagy a gazdasági, kerületi irányítóknak, a párt- és szakszervezeti vezetőknek. Úgy tartják, hogy ami történt, valóban kölcsönös, közös munka gyümölcse. Külön krónikát érdemelnének a kombájnosok — Varga László, Száraz Lajos, Hubert István, Kovács Lajos, Fazekas György, vagy a két gépkocsivezető: Sehr akta Sándor és Koltai József, akik két hétre fölcserélték az autó volánját a kombájnéval, és szíwel-lé- lekkel hozzásegítettek ahhoz, hogy a vállalás teljesüljön. Ma már túl a nehéz feladaton, a testvérüzemeknek, termelőszövetkezeteknek segítenek, hogy mielőbb biztonságba kerüljön ott is a kukoricatermés. Amikor a gazdaságban folyó kongresszusi versenymozgalomról beszélünk, akkor feltétlenül szólnunk kell arról a szocialista szerződésről, amelyet, éppen a jelentős esemény tiszteletére kötöttek az agárdi Agrokomplex-szel, a Tabi Gépjavító Állomással, a volt útépítő, ma Somogy megyei Magas- és Mélyépítő Vállalattal azért, hogy a zaranyí sertéstelep határidő előtt elkészüljön. Ma, amikor a szerződésben foglaltakat pontról pontra elemezzük, úgy összegezhetjük: a sok nehézség, anyaghiány és egyéb ok miatt ugyan egy kis megcsúszás van, de olyan felelősséggel, törekvéssel végzi a munkában részt vevő mindegyik szerv a feladatát, hogy megvan a bizto- i sítek arra: még ebben az évben megkezdődhet a telep részleges üzemelése. Ahogy azt célkitűzésükben meg is határozták. Ez azt jelenti, hogy az idén csaknem hatvanhárom millió forint értéket építenek itt meg. A gazdaság központi építőbrigádja úgy vállalta, hogy év végéig 4 604 000 forint értékű munkát végez, ezzel szemben jelenleg már 7 800 000 forintos teljesítésnél tart. A brigád egy tagja havonta mintegy 17- 18 000 forint termelési értéket állított elő. A jó szándékú törekvés, a szerződésben foglaltak elvégzése jellemzi valamennyi alvállalkozó munkáját. Az Agrokomplex különösen nagy erőt csoportosított és csoportosít ide, a mélyépítők pótolták korábbi lemaradásukat, s ma már a visszalevő egyetlen munkájukon, a bekötő út építésén dolgoznak. A Tabi Gépjavító Állomásnál is hasonló a helyzet. Igaz, hogy anyaghiány az ő feladataikban is okozott zavarokat, de valóban mindent elkövetve túljutottak a nehézségeken és pótolták a lemaradást. Amikor a nehézségekről beszélünk, ükkor érdemes megemlíteni azokat is, akik ugyan nem »felek« a szocialista szerződésben — a Kaposvári TÜZÉP-re, a batéi TÖVÁL-ra gondolunk — de közreműködtek, segítettek abban, hogy a kongresszus tiszteletére kötött szerződésben foglaltak megvalósulhassanak. Az ötödik oldal Tíz éve alakult a Becsület brigád a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Azóta minden évben elnyerték a szocialista címet. Tagjai közül öten aranykoszorús brigádtagok, S a folytatás? Augusztusban felhívással fordultak a gyár többi brigádjához, hogy indítsanak a kongresszus tiszteletére munkaversenyt és tegyenek vállalásokat. Az általuk kezdeményezett versenyt — mint a november 4-i értékelésen kiderült — meg is nyerték, s az első hellyel járó 2000 forintot is felvették. Egyetlen kérdésre kérek választ: — Hogyan sikerült? — Tudtuk, hogy legfontosabb a 100 százalékon felüli teljesítés — mondja F ajcsi József né brigádvezető. — Hiszen a mi, országos méretekben nagyon apró munkánk is hozzásegít az egyszázalékos túlteljesítéshez. Mivel a munkáskéz hiánya is szorító gond a gyárban, á szokásos négy oldal helyett ötöt vállaltunk. Egy-egy fonónő ugyanis két gépen dolgozik, s ehhez vállaltuk a harmadik gép jobb vagy bal oldalát. így aztán a teljesítményünk rendszeresen 101— 102 százalék között mozgott. Törzsök Gyuláné brigádtag: — Ha nem olyan jó a szellem közöttünk, mint amilyen, nem tudtuk volna ezt megtenni. A brigád teljesítménye függ a leszedőktől is, de ugyanez áll fordítva. Ha nem hangoljuk össze a munkát, ha hiányzik az egyetértés, nem megyünk semmire. Szalai Miklós művezető: — A jó kollektív szellem mellett azért másra is szükség volt: szakértelemre, nagy tapasztalatra. Vállalásuk tulajdonképpen húszszázalékos munkaintenzitás-növekedést jelentett, tehát fokozódott az igénybevétel. Sokszor láttam, ahogy a mindig gyors, mindig friss kezek fáradtan mozogtak, láttam az arcokra ülő fáradtságot is. Legyűrni, felülkerekedni rajta csak erős akarattal lehetett. S a brigád akaraterőből is jelesre vizsgázott. No és mindemellett a brigádokkal együtt dolgozó tanulólányok teljesítménye is a Becsület brigádban volt a legmagasabb. S amit a szigorúan vett termelésen kívül végeztek, az is figyelemre méltó. Hüvelyválogatás, selejtcsévék javítása műszak után, társadalmi munkában. Mindezt úgy, ahogy nevükhöz illik: becsülettel. Ezrelékek, százalékok A csövekben sípolva rohan a forró gőz, s a cukorgyárban örülnek ennek. Mert a süvítő hang azt is jelenti: jól megy a munka, egyenletes a termelés. Naponta 20Ó—230 vagon répát nyelnek el az úsztatok, s a cukorraktárban hófehéren ömlik a késztermék. Közös munka eredménye ez. Itt a gyárban minden egyes ember munkája csak a cukorgyártást szolgálhatja. Amikor az emberek a kongresszusi n.unkaversenyről hallottak, akkor is a közös munkára gondoltak; hiába dolgozik jól az egyik üzemrész, ha a másik nem segíti. Mint a lánc, úgy kapcsolódnak egybe itt a munkafolyamatak, s ha valahol többet adnak, a végén A mokkarészlegben a tervezettnél 12 százalékkal több cukor kerül le a gépekről naponta. csak úgy lesz ebből valóban több, ha mindenki hozzáadja a magáét. A százalékok több mint ezerháromszáz ember munkájából tevődnek össze. Jegyzem az eredményeket: októberben 1,1 százalékkal túlteljesítettek a répafeldolgozási tervet és 3,3 százalékkal több cukor került a raktárba, mint amennyire számítottak. Novemberben, ahogy most számolják, négy százalékkal több répát dolgoznak fel a tervezettnél, s karácsony körűi elfogy 18 800 vagon. Azt mondják, a kongresszusi verseny eredményei ezek, s a nemzeti jövedelem egyszázalékos túlteljesítését se gítik. — Amikor a vállalásoké t megtettük, a tervtúlteljesítésről, az önköltség és a cukor- veszteség csökkentéséről beszéltünk legtöbbet. Ezeknél csupán ezrelékekről van szó, de a sok kicsi sokra megy élve alapján ez is szép suit ma. Ha két ezrelékkel sikt rül csökkenteni ezt — mái pedig eddig sikerült —, a : alig kevesebbet, mint három vagont jelent, s ez pénzben 305 000 forint. A verseny, amelynek szép eredmény vannak, nálunk nem zárul a kongresszussal: a repatc dolgozás befejezéséig tart SOMOGYI NÉP LA l Vasárnap, 1970. november 22.
