Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

u •J T* 2 H‘4PO*v V4ÍÁG PROLETÁRJAI, EG VE S 0 LJ ETEK I Ara: 80 fillér Újabb szovjet űrsiker műi Népim MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 270. szám 1970. november 18., szerda KGST Megnyílt a közgazdászok konferenciája Bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, mongol, román és szovjet közgazdászok részvételével kedden a Ma­gvar Tudományos Akadémián megkezdődött a KGST közgaz­dasági állandó bizottsága ke­retében rendezett tudományos konferencia a KGST-piac jel- légéről és problémáiról. A konferenciát Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese nyitotta meg. — A konfe­rencia célja — mondotta —, hogy tudományos szempontból elemezze és sokoldalúan meg­vitassa a KGST-országok gaz­dasági integrációja továbbfej­lesztésének fontős, aktuális kérdéseit. A konferencia bátran napi­rendre tűzte a legnehezebbnek tartott kérdéseket is. Ezek egy része elméletileg alig kidolgo­zott, másrészt az eltérő állás­pontok mögött gyakran eltérő gazdasági érdekek és vélemé­nyek húzódnak meg. A megoldandó közgazdasági kérdések egyik csoportja a tervkoordináció továbbfejlesz­tése — ez együttműködésünk alapvető problémáinak tekint­hető *—, a másik az áru- és pénzviszonyok aktívabb kibon­takoztatása és céltudatosabb felhasználása a tervekben ki­tűzött célok elérésére, az in­tegrációs folyamat hatéko­nyabbá tételére. A külpolitikai helyzet elemzésével Megkezdődtek a magyar—török tárgyalások Urnán Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügymi­nisztere, Péter János külügy­miniszter meghívására kedden hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. Péter János külügyminiszter kedden délután hivatalában fogadta Ihsan Sabri Caglayan­gil török külügyminisztert. Ezt követően megkezdődtek a ma­gyar—török tárgyalások, ame­lyet magyar részről Péter Já­nos külügyminiszter, török részről Ihsan Sabri Caglayan­gil külügyminiszter vezet. A Magyar Távirati Iroda tu­dósítójának értesülése szerint a két külügyminiszter és a kí­séretükben levő magas rangú funkcionáriusok kedd délutáni első tárgyalását a baráti szívé­lyesség, az őszinteség és a nyíltság jellemezte. Caglayan­gil külügyminiszter már beve­zető szavaiban is hangsúlyozta, hogy a Török Köztársaság kor­mánya nagy figyelmet fordít a hagyományos török—magyar kapcsolatok fejlesztésére. Mos­tani látogatása — akárcsak a magyar külügyminiszter több mint két évvel ezelőtti anka­rai látogatása — a két ország- jó! fejlődő kapcsolatait hiva­tott szolgálni. Péter János meleg szavakkal emlékezett vissza török kollé­(Folytatás a 2. oldalon.) Péter János külügyminiszter ta a magas rangú vendéget. a Ferihegyi repülőtéren fogad- (Képtávírón érk. — MTI—KS) Kutatómunka a Hold felszínén A Föld figyelme ismét a Holdra irányul. A latna—W szovjet űrállomás kedden juttatta a Hold felszínére a Lu- nohod—1 jelzésű automata járművet, amely már meg is kezdte a tudományos-műszaki kutatások nagyszabású prog­ramjának végrehajtását. Tegnap moszkvai idő bzerint 6 óra 47 perckor (magyar idő szerint 4 óra 47 perckor) — a Lima—17 automatikus űrállomás sima leszállást hajtott végre a Hold fel­színén az Esők Tengerének térségé­ben. Az állomás leszálló fokoza­tán elhelyeztek egy önjáró be­rendezést, a Lunohod—l-et.‘ A„ űrhajózás történetében először juttattak a Holdra egy Földről irányított önjárót, amely megkezdte a tudo­mányos kutatómunkát. A leszállás, a fedélzeti rend­szerek működésének ellenőrzé­se és a Hold felszínének meg­tekintése után földi parancsra — moszkvai idő szerint 9 óra 28 perckor — a Luna—17-től különleges csapóajtón át kilé­pett a Lunohod—1 automati­kus berendezés. A Lunohod—1 húsz méterre távolodott el a leszálló foko­zattól, és megkezdte a tervezett ki* serietek végrehajtását. A Lunohod—I mozgását a koz­mikus távösszeköttetési köz­pont irányítja, felhasználva a berendezés helyzetéről és a környező holdfelszín dombo­rulatairól kapott televíziós in­formációkat. Az önjáró berendezések al­kalmazása különféle kutatási feladatok végrehajtását teszi lehetővé. A Lunohod-jármüve­ken elhelyezett műszerekkel tanulmányozni lehet a holdta­laj felszíni és mélyebben fek­vő rétegeit. Röntgen spektro­méterek vagy folyékony reak­tív anyagok segítségével auto­matikus vegyelemzések végez­hetők. Tudományos szempont­ból a legérdekesebb: különböző helyekről lehet holdkőzetmintákat szerez­ni. Mindezek a műveletek a Föld­ről irányíthatók. A TASZSZ tudományos kommentátora szerint az auto­mata holdjárművek megalko­tása fontos tudomány-műszak’: probléma sikeres megoldását jelzi. Lengyelország— NSZK Ma parafálják a szerződést Varsóban befejeződtek a lengyel—nyugatnémet állam­közi szerződés parafálásának technikai előkészületei. Az egyezményt a lengyel külügy­minisztérium Foksal utcai pa­Biztató igyekezet, nagy feladatok Több mint harminckétezer hold kukorica töretlen a szövetkezetekben lotájának dísztermében ma déli 12 órakor látja el kézje­gyével Stefan Jedrychowski lengyel és Walter Scheel nyu­gatnémet külügyjniniszter. Scheel a program szerint ma délelőtt 11 órakor érkezik különrepülőgépen Varsóba. A szerződés aláírására ké­sőbbi időpontban kerül sor. Varsóban általában biztosra veszik, hogy ebből az alkalom­ból a lengyel fővárosba érke­zik majd Willy Brandt kancel­lár. (MTI) A nukleáris gépgyártásról Kedden délelőtt a Technika Házában megkezdődött az első hazai nukleáris gépészeti kon­ferencia. Három nap alatt 33 előadás alapján értékelik a Magyarországon eddig gyártott magfizikai, magkémiai, izotóp­előállítási és izotópkezelési be­rendezéseket. Ilyen berendezé­sek hazánkban igen széles vá­lasztékban készültek már Négy megye — Baranya, So­mogy, Tolna és Zala — hír­lapterjesztésének képviselői tegnap bensőséges ünnepségen emlékeztek meg Pécsen a pos­tai hírlapszolgálat húsz évvel ezelőtti megindulására. A két évtized eredményeit számba vevő és a további tennivalókat felsorakoztató ünnepségen részt vett Toplak Ferenc, a KPM Posta-vezérigazgatóságá­nak osztályvezetője, Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, Sala Sándor, a Lap­kiadó Vállalat igazgatója is. Köszöntő beszédet Garam- völgyi Miklós, a pécsi posta- igazgatóság vezetője mondott. Elöljáróban szólt a Népgazda­sági Tanács 504/26/1950. számú határozatáról, mely a hírlap­szolgálat ellátását a postára bízta, s melynek alapján az országban elsőként Baranya, Somogy és Tolna megye terü­letén kezdődött — 1950 rwvem herében — a postai hírlapter­jesztés. Felidézte a kezdeti időszak főbb feladatait: az új elszámolási rendszer kidolgo-, A mostani konferencián tisz­tázzák azokat a gazdasági és műszaki feltételeket, lehetősé­geket, amelyek egy központosí­tott, jól szervezett gyártó vál­lalat létrehozására kínálkoz­nak. Szakembereink megítélé­se szerint ugyanis az itthon előállított berendezések hama­rosan betörhetnének a külföldi piacokra is. (MTI) zását, az előfizetők nyilvántar­tásba vételét,, a terjesztés ha­tékony rendjének kidolgozását, majd megállapította: — A legnagyobb eredmény­nek azt tartjuk, hogy a koráb­ban ellátatlan vagy csak hiá­nyosan ellátott falvakban ma naponta rendszeres sajtóter­jesztés van. Ezeken a helye­ken a korábbi négy-öt sajtó­termék helyett napjainkban több mint ötvenféle újságot, képes hetilapot, folyóiratot ter­jesztünk, s e sajtótermékek példányszáma az 1951. évinek több mint négyszeresét teszi ki. E tény jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha a számokon túl azokra az óriási társadalmi, gazdasági és kultu­rális változásokra gondolunk, melyek az utóbbi húsz esz­tendő alatt bekövetkeztek, s amelyek megvalósulásához a sajtóterjesztés mennyiségi emelkedése és minőségi javu­lása vitathatatlanul .hozzájá­rult. A postaigazgatóság vezetője ezután adatokkal támasztotta Az utóbbi időkben különö­sen meggyorsult, s nagy erő­vel folytatódik megyénk ter­melőszövetkezeteiben a mos­tani idők fő munkája: a ku- koricabeakarítüs és az őszi mélyszántás. Az őszi gabonák vetése gya­korlatilag befejeződött me­gyénkben, most minden figye­lem, minden erő, a még kinn levő termés betakarítására I alá a hírlapterjesztés fejlődé­sét, s ezek a számok a nagy­szerű előrehaladást tanúsítják Somogybán is. 1950 novembe­rében a napilapoknak- csupán 14 342 előfizetője volt me­gyénkben, s e hónap során a napilapok 554 000 példányát vásárolták meg a somogyi em­berek. A jelenben a napilapok előfizetőinek száma 65 740-re emelkedett, s 1970 október ha­vában e lapokból megyénkben 2 millió 200 ezer példányt vet­tek meg az újságolvasók. A hetilapok előfizetőinek száma húsz év alatt 8662-ről 79 964-re nőtt. Az 1969. évben összesen több mint 33 millió darab saj­tóterméket vásároltak a somo­gyi emberek. A továbbiakban a hírlap- szolgálat fejlesztésére, a szállí­tás, a kezelés és kézbesítés ja­vítására tett intézkedéseket is­mertette Garamvölgyi elvtárs, s köszönettel méltatta, azt a segítséget, melyet a pártszer­vek és -szervezetek, a társa­dalmi szervek nyújtottak a lapterjesztéshez. összpontosul. A burgonya után a cukorrépa szedésével is vég­zett néhány hold kivételével minden nagyüzemünk és ugyancsak elenyészően kevés napraforgó vár mégi'betakarí­tásra a siófoki járásbén. A nagy feladatot, a nagy munkát most,, november kö­zepén a kukorica törése jelenti. »Ne ismétlődjön meg a ta­valyi helyzet!« — Kimondva és kimondatlanul ez a törek­— Napjainkban semmivel sem könnyebb a feladat, mint húsz évvel ezelőtt — mondta befejezésül a postaigazgatóság vezetője. — Ezek a nehézségek már más jellegűek, megválto­zott életünkkel, a fejlődéssel függenek össze. Javítanunk kell a következő időszakban a lapterjesztés technikai feltéte­leit, jobban kell alkalmazkod­nunk a kereslethez, gyorsítani kell a kiszállítást, szaporítani kell az árushelyeket, és számos egyéb feladatot kell elvégez­nünk. Bizonyos, hogy a kijelölt célok elérése érdekében min­den tőlünk telhetőt megte­szünk. Ezt követően jutalmait, ki­tüntetések átadására- került sor. »A posta kiváló dolgozója« kitüntetésben részesült a so­mogyiak közül Trézli Lászlóné szakikezelő, soron kívüli elő­léptetést kapott Lugosi Ferenc vezető föeilenőr. Többek mun­káját soron kívüli kinevezés­sel, igazgatói dicsérettel, pénz­jutalommal ismerték el. b. -r. vés a jellemző mindenütt. S ha a november 15-i állapotot ösz- szevetjük a múlt évivel, akkor méltán megállapíthatjuk: van eredménye ennek az igyeke­zetnek. Míg tavaly ilyenkor 85 105 holdról — a terület 70 százalékáról — takarították be szövetkezeteink a kukoricát, az idén a tegnapi napig 74 szá­zalékig végeztek a munkával: a 126 025 holdból 93 323 hold­ról betakarították a termést. A marcali járásban alig több mint kétezer-hatszáz, a fonyó- di járásban mintegy 2900 hold vár még szedésre. Arányaiban a kaposvári já­rás szövetkezeteire várt a leg­nagyobb feladat, s a tegnapi napig a több mint harminchat és fél ezer holdból 25 373 hol­don jutottak túl a nagy mun­kán: összességében a megyé­ben 32 702 hold vár még be­takarításra, s ez nem kis erő­próbát, feladatot jelent szövet­kezeteinknek. Egyre több hely­ről kapunk olyan értesítést, hogy egymásnak segítenek nagyüzemeink: a Kaposvári Állami Gazdaság kombájnjai például Ráksiban, Igáiban és az egyesült toponári szövetke­zetben dolgoznak. Mindenkép­pen dicséretes, örvendetes ez az önzetlen segíteni akarás. Olyan, amire ezekben az idők­ben feltétlenül szükség van! Míg a kukorica betakarításá­val jelenleg jobban állnak nagyüzemeink, mint tavaly, az őszi mélyszántásból kevesebbet végeztek el, mint akkor. Alig több mint 55 ezer holdon, a tervezett terület 31 százalékán jutottak túl az utolsó késő őszi munkán. Igaz az is, hogy a tar­tós szárazság nehezíti a szán­tást, és az erők egy részét (gé­pek) leköti á kukorica betaka- xítása. Ám ezek a tények, ezek a számok szavak nélkül is ar­ra ösztönöznek: a nagy hajrá­nak nincs vége! Változatlan igyekezetre, törekvésre van szükség, hogy a tél minden nagyüzemünkben valóban rendben találja a határt Szíria a hatalomátvétel után Asszad a‘ ' .......... t anácskozik A vértelen hatalomátvétellel uralomra jutott Asszad tábor­nok kedden a kommunistákkal, a szocialistákkal és »a haladó nemzeti erők« képviselőivel tanácskozott — közölték bej­rúti diplomáciai körökben. Úgy tudják, hogy a kor­mányfői tisztnek két jelöltje van: Dzsamal Atasszi volt mi­niszter és Szarni Drubi, Szíria kairói nagykövete. Ha Asszad- nak nem sikerül e két politi­kust megnyernie, bejrúti körök szerint előfordulhat, hogy ma- ga veszi át a kormány veze­tését. (MTI) Kommentárunk a 2. oldalon.) Küzdelem a katasztrófa után A kelet-pakisztáni természe­ti katasztrófa halálos áldoza­tainak száma még az eddigi feltevéseket is messze felülmúl­ja, mivel a légi megfigyelések során napról-napra újabb ka­tasztrófa sújtotta területekre bukkannak. Nem tartják el­képzelhetetlennek az egymil­liós számot sem! A hadsereg valóságos harc­ban áll, hogy megküzdjön a katasztrófa .következményei­vel: eltemesse a holtakat, gon­doskodjék az élőkről. V Thant, az ENSZ főtitkára és Edvard Hambro, az ENSZ- közgyűlés elnöke közös felhí­vással fordult a világszervezet tagállamaihoz: adjanak meg minden segítséget a kelet-pa- ktiSZtam Ciklon áldozatainalq, üuszeires ca postai hirlapszoigőBat 1969-ben 33 millió darab sajtóterméket vásároltak Somogybán 02480100020102

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom