Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

Török vendég M agy aro r szágó n Lengyel és nyugatnémet vélemény a szerződésről Magas rangú vendéget üd­vözlünk ha­zánkban, Péter János külügy­miniszter meg­hívása alapján hivatalos láto­gatásra érkező Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztár­saság külügy­minisztere sze­mélyében. Több mint három és fél évtizedes szü­net után kerül áor ilyen magas szintű török lá­togatásra. A két ország kapcsolataiban eddig is jelen­tős szerepe volt a külkereske­delemnek. Bár Törökországot Ihsan Sabri Caglayangil, gazdasági kap- ság külügyminisztere. csolatai — ter­mészetszerűleg — elsősorban a tőkés piacokhoz fűzik, jelentős a szerepe a szocialista orszá­gokkal lebonyolított árucseré­nek is. A magyar—török áru­csere-forgalom évi 40 millió dolláros volumenével a Szov­jetunió mögött a második he­lyen áll a szocialista orszá­gokkal folytatott külkereske­delem terén. Törökország mint iparilag fejlődő ország ötéves terveket hajt végre. 1968—72 közötti 2. ötéves tervének vég­rehajtásához sokféle árucikkre van szüksége. Célszerűnek lát­szik tehát, hogy az 1949-ben létrejött árucsere-forgalmi egyezményt — a kölcsönös elő­nyök szem előtt tartásával — új kooperációs lehetőségeket biztosító, korszerűbb, maga­sabb szintű gazdasági-együtt­működési megállapodás váltsa fel. A lehetőségek erre mind­két részről adottak. a T őrök Köztársa­Bár nyilvánvaló, hogy Tö­rökország — mint a NATO tagja — erősen kötődik a Nyugathoz, mégis a Dernirel- kormány számos gesztusa ta- ----------------------------------fc--------­n úsítja, hogy igyekszik erőtel­jesen fejleszteni kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, köztük hazánkkal is. Erről győződött meg Péter János külügymi­niszterünk 1968. évi, nemkü­lönben a Kállai Gyula vezette parlamenti küldöttség idei tö­rökországi látogatása során is. Caglayangil külügyminiszter nemrégiben egy sajtónyilatko­zatában kijelentette: Törökor­szág őszintén üdvözöl minden kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi feszültség megszüntetése.« Ez a nyilatko­zat is feljogosít bennünket a reményre, hogy a küszöbönál­ló tárgyalások eredményesek lesznek. Hisszük, hogy magas rangú török vendégünk itt- tartózkodása idején érezni fogja népünk rokonszenvét. Meggyőződésünk: a tárgyalá­sok hozzájárulnak majd kap­csolataink szorosabbra fűzésé­hez, mindkét nép, s ezen túl­menően Európa békéje és biztonsága érdekében. W. I. A Varsóban megjelenő nyi- i latkozatok, sajtókommentá- rok, állásfoglalások egyönte- I tűén azt bizonyítják, hogy , mind a lengyel politikai kö­rökben, mind a közvéle­ményben megelégedést kel­tett az NSZK-val létrejött megállapodás. Hatátozottan kifejezésre jut az az óhaj és törekvés, hogy az Odera—Neisse-h&tár végle­ges jellegét rögzítő államközi szerződést alapul felhasználva új fejezetet nyissanak a két ország és nép viszonyában. Ugyanakkor mindenki tudatá­ban van, hogy az NSZK-ban igen számottevő erők ellenzik a kiegyezést. Varsó most újból aláhúzza: a megállapodást eredményező tárgyalások Wladyslaiv Go- mulkának, a LEMP .KB első titkárának tavalyi (május 17-i) javaslata alapján kezdődtek meg, mert az NSZK történeté­ben először akadt olyan kor­mány — Brandt kancellár koa­líciós kabinetje — amely pozi­tívan válaszolt a lengyel kez­deményezésre, és hajlandó volt az eszmecserére. Hruscsov nyilatkozata Nyikita Hruscsov az alábbi nyilatkozatot adta a sajtó szá­mára: »Mint az Amerikai Egyesült Államok és néhány más kapi­talista ország sajtóköziemé— nyeiből kitűnik, most készítik elő közlésre N. Sz. Hruscsov úgynevezett emlékiratait vagy visszaemlékezéseit. Ez kohol­mány, és felháborít engem. Semmiféle emlékiratot vagy emlékirat jellegű anyagokat soha senkinek sem adtam — sem a Time-nak, sem más kül­földi kiadónak. Szovjet ki­adóknak sem adtam ilyen anyagokat Ezért kijelentem, hogy mindez hamisítvány, ilyen hazugságokkal már nem egy ízben lepleződött le a meg­vásárolható burzsoá sajtó. N. Hruscsov.« A parafálandó szerződés mindkét fél számára ked­vező, hasznos. U'-mnakkor joggal állapította meg a Trybuna Ludu, hogy a lengyel—nyugatnémet megál­lapodás értéke túlnő a két ál­lam keretein. Conrad Ahlers, a bonni kor­mány szóvivője hétfőn kijelen­tette: a lengyel—nyugatnémet szerződésben a nyugatnémet kormány elismerte az Odera— Neisse-határt. A szóvivő hangoztatta: nincs szükség a parafálás előtt a bonni kormány jó­váhagyására. mert a szer­ződést a kormány inten­cióinak megfelelően szö- vegezték meg. A parafálás után azonban a minisztertanács megvitatja az ünnepélyes aláírás ügyét. Az aláírás előreláthatólag decem­ber 8-a és 12 között fog meg­történni, és Brandt kancellár utazik Varsóba az aláírásra. Átasszit elmozdították A damaszkuszi rádió hétfő esti közlése szerint Asszad Szí­riái hadügyminiszter bejelen­tette Atasszi köztársasági el­nök elmozdítását. Ugyanakkor olyan értelemben nyilatkozott, hogy Szíria negyedik partner­ként csatlakozik Egyiptom, Líbia és Szudán tervezett ál­lamszövetségéhez. (MTI> Nyugat-Európa nem kér az amerikai gyámkodásból Gromiko római útja az enyhülést szolgálta A szovjet fővárosban elégedetten állapítják meg, hogy Andrej Gromiko kül­ügyminiszter olaszországi hi­vatalos látogatása hasznosan elősegítette i két ország kö­zött kialakult sokoldalú kap­csolatok fejlődését, s ugyan­akkor tevőlegesen előmozdí­totta azt a politikát, amely az európai enyhülés tartósításá­ra és kibontakoztatására irá­nyul. A moszkvai megfigyelő kö­rökben különös gondosággal tanulmányozzák a látogatás­ról kiadott szovjet—olasz köz­leménynek az európai bizton­sági konferenciáról szóló ré­szét. Ezzel összefüggésben fel­hívják a figyelmet arra. hogy mind a szovjet, mind pedig az olasz kormány az európai ér­tekezlet sikere érdekében szükségesnek tartja a gondos és aktív előkészítő munka megindítását. Nem kétséges, hogy' szov­jet részről örömmel üdvözöl­nek minden olyan állásfogla­lást, amely abból indult ki, hogy az európai biztonság megteremtését szolgáló konti­nentális konferencia ügyében a szavakról rá kell térni a kézzel fogható tettekre. Ezt Moszkvában annyival is szükségesebbnek ítélik meg, mivel az atlantista kö­rök Washington vezetésével megkísérlik, hogy gátat szab­janak a kelet és nyugat kö­zötti enyhülési folyamatnak. A nyugat-európai »NATO- ősz« eseményeit kommentál­va, a Pravda vasárnapi nem­zetközi szemléje felhívja a figyelmet arra, hogy Good- passter tábornok, az agresszív tömb európai fegyveres erői­nek főparancsnoka »a növek­vő szovjet katonai fenyege­tés- rémmeséjével ijesztgette A NATO-parlament részve­vőit, Brosio NATO-főtitkár pedig az össz-európai ta­nácskozás elleni tömörülésre szólított fel. Az ilyesfajta kitételek fe­lettébb káros jellegére jog­gal mutat rá Majevszkij, a Pravda ismert szemleírója. Mint hangsúlyozta: ezek új­ból megmutatják, hogy a NA­TO urai, híven önmagukhoz, nem hajlandók számot vetni azzal, hogy a nyugat-európai népek szabadulni akarnak az amerikai gyámkodástól, s reális lépéseket kívánnak ten­ni földrészük biztonságának megerősítésére. Nem kjrüü el a moszkvai helyzetelemzők figyelmét az a körülmény sem hogy, Wa­shington mindinkább fokozó­dó nyomással akarja rábírni NATO-partnereit ai;ra: növel­jék hozzájárulásukat a tömb katonai készülődéseihez. En­nek a manővernek, szovjet értékelések szerint kettős cél­ja van: 1. A nyugat-európai jelen­tősebb pénzügyi támogatás révén »megtakarított« össze­get a Pentagon az izraeli ag- resszorok fokozott támogatá­sára kívánja fordítani. 2. Washington a nyugat­európai országokat az eny­hülés ellen ható, erőltetett fegyverkezési hajsza veszé­lyes útjára akarja taszítani. KIS ERIK fi NAGYVILÁGBÓL Állást foglalt vasárnap a Török Munkáspárt elnöke, hegy Törökország felvegye a h pcsolatot a Kínai Népköz- 1 > -»-sággal. Luxemburgi—lengyel közös v 'emónyt hoztak nyilvános­ságra vasárnap Varsóban Gas­ton Thorp luxemburgi külügy­miniszter háromnapos lengyel- országi látogatásának befejez­te-'el. A Chrysler Corporation amerikai autógyár angliai le­ányvállalata az idén a sztráj­kok és a belföldi piac pangása miatt • 10.8 millió font sterling veszteséget szenvedett. Varsóba látogat november végén Chaban-Delmas francia miniszterelnök és Schumann külügyminiszter. Megszűnt a Volksblatt, az ellenzékbe szorult Osztrák Néppárt lapja. A kiadóhivatal havi 1 millió schilling defici­tet mutatott ki. Megtámadott két rendőrőr­söt vasárnap az argentínai Cordóban egy úgynevezett vá­rosi gerillacsoport. Fegyvert, rendőregyenruhákat és okmá­nyokat vittek el. Míg a rendőrség razziázott Megszöktek a lakásból a kanadai emberrablók A rendőrséget egy vékony fal választotta el néhány nap- pal ezelőtt attól a három ka­nadai szeparatistától, akit he­tek óta hajszol a Laporte-féle gyilkosság és a Cross-féle em­berrablás miatt. A montreali. »Gazette« legutóbbi számában közli, hogy ez a kudarc novem­ber 6-án érte a rendőrséget. Ekkor tartóztatták le Montreal egyik külvárosában Bemard Lortie 19 esztendős diákot, aki azóta már bevallotta, hogy részt vett Laporte volt québe­ci munkaügyi miniszter elrab­lásában. A rendőrség átkutatta a la­kást, majd távozott, de később valamilyen oknál fogva vissza­tért. A lakás hátsó ajtaját nyitva találták, felfedeztek egy rejtekajtót, s mögötte egy be­ugrót: itt egy sor tárgy visel­te Jacques Rose, Paul Rose és Francis Siniard ujjlenyoma­tait. Mindhárom ember a kö­rözöttek listáján szerepel. A történethez hozzátartozik, hogy a terrorista guebeci fel- szabadítási front — ennek sejt­jei szervezték az emberrablá­sokat — vasárnapra virradóra újabb közleményt juttatott el Quebec Présé című hetilap szerkesztőségébe. Ebben szin­te gúnyolódva erősítik meg, meg, hogy a Kose-fivérek és Simard valóban ott voltak az említett Queen Mary Streeti lakásban, amikor a rendőrség razziázott. INDOKÍNA Támadás és ellentámadás A kambodzsai népi erők va­sárnap összpontosított táma­dást intéztek az északi fronton a kormánycsapatoknak Kom­pong Cham tartományi szék­helytől 8 kilométerre nyugat­ra állomásozó erői ellen. A kambodzsai hazafiak hét­Calley hadnagy (jobbról), Richard Kay ügyvéd kíséretében (Telefoto — AP—MTI—KS) Egy látogatás és egy nyilatkozat Merénylet végzett a koronatanúval Osvaldo Sandovalnak, az Argentínában szombaton me­rénylet áldozatául esett helyet­tes rendőrfőkapitánynak a meggyilkolásáért a FAL (Ar­gentin Felszabadító Erők) nevű földalatti szervezet vál­lalt felelősséget. Sandoval lett volna a koronatanú azon a hétfőn kezdődő bűnperben, amelyen Aramburu volt elnök öt állítólagos gyilkosát vonják felelősségre. Csak az ököljogot ismeri el Lezajlottak az amerikai vá­lasztások. Ezeknek eredmé­nyeit még sokáig és részlete­sen elemzik majd a megfigye­lők. Az egyik legfontosabb ta­nulság viszont máris levonha­tó: Nixon a korteskörutak so­rán is igyekezett — sőt 02óta is igyekszik — úgy tenni mintha a vietnami háború immár nem lenne központi téma Ameriká­ban. Azt az érzést akarja kel­teni az amerikai átlagpolgár­ban hogy az Egyesült Államok valamilyen módon »már túl van a háború nehezén«. Hogy már látszik a fény az alagút végén, s hogy ami még Délke- let-Ázsiában hátravan, már »nem olyan veszélyes«. A republikánus jelöltek az egész kampány során maxi­málisan igyekeztek agyonhall­gatni az egész indokínai prob­lémát. És ez hozzásegíti a vi­lágot annak a megértéséhez: Richard Nixonnak Vietnammal kapcsolatos, cinikus taktikázá­sa új formában folytatódik. Emlékszünk: kezdetben vala a választási ígéretek korszaka. Nixon, az elnökjelölt, egyértel­műen azt ígérte, hogy megvá­lasztása esetén befejezi az amerikai történelem legdicste­lenebb háborúját. Megválasz­tották. És akkor bedobta a vietnamizálés és az amerikai erők fokozatos csökkentése, a deeszkaláció jelszavát. A leg­utóbbi hetekben ezek a jelsza­vak is elhalványultak és a ka­binet egyszerűen úgy tesz, mintha a vietnami agresszió is elhalványulna. A veszély lényege az, hogy ez egyszerűen nem igaz. A há­borút csak az ok megszünteté­sével lehet megszüntetni és az ok változatlanul fennáll: egy korrupt, gyűlölt bábrezsim ha­talmon tartása és egy, az USA-tól 16 ezer kilométernyi­re lévő ország katonai meg­szállása. Az ok változatlansá­gára két adalékot is kapott a világ az elmúlt órákban. Az egyik Laird hadügymi­niszter nyilatkozata, amely »ellenintézkedésekkel« fenye­geti a VDK-t, ha lelövi a légi­terét megsértő amerikai gépe­ket, a másik pedig Ky tábor­nok Egyesült Allamok-beli lá­togatása. Az első esetben a amerikai kormány egyik legfontosabb tagja lényegében kijelenti: to­vábbra is csak az ököljogot is­meri el Délkelet-Ázsia földjén, illetve légiterében. A második esetben Washington hivatalo­san fogad egy olyan politikust, akit a választások előtt — mindössze néhány hete — még nem hivatalosan sem en­gedett be az országba. Mind Laird nyilatkozaté mind Ky jelenléte arra figyel mezteti Amerikát és a világot, hogy a kampányködfüggöny senkit ne tévesszen meg: az agresszió politikája folytatódik, tehát a háború is folytatódik. főn visszaszorították azokat a kormányalakulatokat, amelyek Skountól keletre a 7. számú főútvonalon megkísérelték helyreállítani a közlekedést. Eredménytelen volt a kam­bodzsai hadsereg egy másik csoportjának az akciója is, amely Prey Totungból akart kitörni Toreüng felé. A saigoni amerikai pa­rancsnokság bejelentése sze­rint a B—52-es óriásbombázók thaiföldi támaszpontról fel- szállva három heti szünet után ismét bombázták Kambodzsát és Laoszt. Megkezdődött a My Lai-i tömeggyilkos, a 102 ártatlan dél-vietnami meggyilkolásával vádolt William Cailey had­nagy perének tárgyalása, mi­után a mült héten megválasz­tották az esküdtek tagjait. Ryukyui választások Huszonöt évvel az amerikai megszállás után a vasárnap ál­talános választásokat tartottak a Ryukyu-szigeteken. A le­adott összes szavazatoknak kö­rülbelül a hetven százalékán alapuló — nem véleges — el­ső adatok szerint hét képvi­selői mondátum közül a Libe­rális Demokrata Párt (Szato miniszterelnök kormányzó pártja) mindössze hármat tu­dott megszerezni. A másik három baloldali pártok kezébe került, egynek a sorsa pedig még bizonytalan. Népszavazás Zürichben Népszavazást tartottak va­sárnap Zürichben a női válasz­tójogról és a kormány terve­zett pénzügyi reformjáról. Az eredmény: a nők megkapták az aktív és passzív választójo­got. Ezzel Zürich lett a tize­dik olyaii svájci kanton, amelyben a nők a férfiakkal e" enlő jogokat élveznek. A kormány pénzügyi reformter­vét viszont elvetették a sza­vazók. 2 iOMOGII NÉPLAP Kedd. 1970. november 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom