Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Tükör a lakásban tükröt általában 3 női ig jelképének tartják, g a férfiak legalább any- időt töltenek előtte, mint k. Ez azonban nem is baj, :n mindenki nyugodtab- megy el hazulról, ha in- s előtt még egy pillantást a tűkörbe. sn fontos, hogy minden sban legyen egy nagyobb itű tükör. tlaha a nagy, úgynevezett del keretbe foglalt tük- voltak a divatosak, meg nők, amelyek akár a ké- barna keretben függtek a ában. A modern lakásban len egyszerűbb lett, te- általában a sima tükrök ek hozzá. De hogyan le- változatosan és célnak felelően elhelyezni őket? 2Z adunk itt néhány tant kószobába, világos búto- ioz készítik a toalett-tü- modem formáját A nagy, tpú tükörhöz egy kis asz- 1 tartozik, oldalt fiókkal tép). Ez a sarokba állítva ettesítheti az éjjeliszek- t, előszobában pedig pó- 1 a kis rakodóasztalt A ős asztalt díszíthetjük ke- iával, virággal, Szükség esetén kis lámpával. Egy alátolható puffal még a legkisebb területű lakásban is elfér. Hálószobába tervezték a csehszlovák bútortervezők a toalett asztal — állótükör kombinációt. A falra erősített fényezett »doboz« becsukva íróasztalnak, kinyitva fésül- ködő asztalnak használható (2. kép). Kitűnő megvilágítást nyújt az asztal fölé szerelt világító test Hogy teljes legyen a kényelem, az asztal elé kerek széket is terveztek. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz dömperrakodó gépkezelőt, valamint olajtüzelésű kazánhoz vizsgázott fűtőt állandó munkára a kaposvári poligonüzemébe. A téliesítósi időszakra (december 1-től március 15-ig) lokomobilkazánhoz vizsgázott fűtőket keres, nyugdíjas is jelentkezhet. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezése Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. sz. munkaügyi osztály (180211) o OTTHON CSALAD Nők az egyenjogúság ellen... Receptek VAJAS KEÜMPUPOGÄCSA 40 deka lisztet 25 deka vajjal, 20 deka, áttört főtt burgonyával, 1 csomag sütőporral deszkán jól összedolgozunk, majd ízlés szerint sót, 1/2 deci tejfölt és 1 egész tojást gyúrunk még hozzá. Hideg helyem pár órát pihenni hagyjuk, s utána mint a levelestésztákat, négyszer-ötször nyújtjuk és hajtjuk, mindenkor megkenve kevés tejjel összekevert egész tojással Legvégül kiszúrjuk. Tojással megkenve, középnagy pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és tetejét tojássárgájával megkenjük, ismét egy 1/2 órát pihentetjük, majd közepes tűznél szép pirosra sütjük. ŐSZI SZELETEK 15 deka zsírt 2 egész tojással, 12 deka cukorral, 1/2 csomag vaníliáscukorral, 50 deka liszttel kevert 1 csomag sütőporral és 1—2 evőkanál tejjel deszkán jól összegyúrjuk. Két részre osztjuk. Egyik részét zsírral kikent tepsibe téve, egyenletesen elnyomkodjuk, majd a következő töltelékkel töltjük: 1/2 kiló vékonyra szeletelt rétesalmát, 60 deka kimagozott, felébe vágott szilvát könnyedén keverünk 10 deka cukorral és késhegynyi Eahéjpor-keverékével. A má sík részt tésztával fedjük, és tojással bőven kenjük. Hegyes kés hegyével vagy villával megszurkáljuk, és forró sütőben jól átsütjük. A címben foglalt állítás — maga az ellentmondás. Lehetséges volna, hogy hazánkban, 25 évvel a felszabadulás után akadnak nők, akik nem örülnek népi demokráciánk nagy vívmányának, a nők egyenjogúságának? Bizony, létezik ilyesmi... Hányszor halljuk egy-egy asszony szájából: »Dehogyis járnék én dolgozni, ha a férjem megkeresné, ami a családnak kellJ« Meg azt: »X-nének könnyű mindig elegánsnak, ápoltnak lenni, nem jár munkába, ó úriasszony.'« Persze, jó volna előbb megkérdezni X-nét — mielőtt irigyelni kezdjük —, hogy neki tényleg olyan köny- nyű-e »úriasszonynák« lenni, azaz minden alkalommal ki- kunyerálni férjétől az új ruhára, cipőre, netán kozmetikára, fodrászra valót, vagy »ki- ügyeskedni« a kosztpénzből, vagy becsukni a szemét, ha a férj történetesen félrelép. Mert az a régi női bölcsesség, amely csak a férjtől várja a család eltartását, azt tanítja: »Az asz- szbnynak nagy köténye kell, hogy legyen, ami eltakar mindent.-* Mindent, — azt is, ha a férj veri a gyereket, vagy mulatós, hiszen az asszonynak, akit eltartanak, hallgass a neve. így volt ez régen — nyelvünk is őrzi emlékét; a férjét »uram«-ként tisztelte az asszony, s ma is használatban van (hivatalos iratokban is!) a családfő szavunk, amely alatt kizárólag a férj értendő — tekintet nélkül arra, hogy sokhelyütt a nő hozza haza a nagyobb keresetet. Kégen egy szegény családból való leány férjhez menetele irigylésre méltó szerencsének számított; nem azért, mert rátalált a boldogságra, a neki való élettársra, hanem azért, mert a férjhez menés volt a biztos »egzisztencia«, a jó állás, a megélhetés, amellyel megszűnt a kenyérgond, s a szülői házban egy éhes szájjal kevesebb máradt. Érdemes volna-e vajon ezt a megalázó helyzetet visszaállítani manapság bármelyikünknek, aki nem csupán abból tud megélni, hogy történetesen nőnek született, akit esze, képzettsége, munkakészsége feljogosít árrá, hogy nemiségétől függetlenül, emberként, önálló keresőként férjének nem alárendeltje, házve- zetőnője és ágyasa, hanem mindenben egyenrangú társa legyen, akinek szava van a családi ügyeinek irányításában. Ezt az emberi méltóságot, az egyenrangú társ szerepét és jogát valójában nem akarnák elveszíteni azok a nők sem, akik néha a régi időket, s annak életberendezését sóhajtják vissza. Csak nem gondolták végig következetesen: egy nőnek a legjobb, legszere- tőbb férj oldalán sem érdemes lemondania az önállóságról, a saját keresetről, s az ezzel járó rendelkezési jogról a családban, s az otthon négy fala kedvéért lemondani végérvényesen a világról, a külvilágban végzett munkáról, társadalmi helyzetről. Különösen, ha a nő foglalkozása nem pusztán kenyérkereső robot, hanem örömet adó munka vagy hivatás (orvosnő, tanárnő, gondozónő stb.), melyet saját ügyének érez, kedvvel és szeretettel végez. A régi állapotot — hogy ne kelljen munkába járni — általában azok a nők kívánják vissza, akik kenyérkereső tevékenységükben nem találnak örömet, kielégülést. Ennek azonban nem a nők egyenjogúsága az oka, hanem éppen a női egyenjogúság felemás megoldása. Az, hogy törvényeink szerint a nők a férfiakkal egyenlő jogúak a munkában és a közéletben (választók és választhatók, minden munkaterületre igényt tarthatnak, egyenlő munkáért egyenlő bér illeti meg őket stb.), de ez az egyenjogúság a gyakorlatban sokszor csorbát szenved. Nem elég nagyarányú a nők hivatali előléptetése (vajon hány női termelőszövetkezeti elnököt gyárigazgatót, építésvezető főmérnököt vagy üzemi csoportvezetőt tudnánk hirtelenr jében összeszámolni?), nem elég körültekintő a nők munkabeosztása, nem elég kedvező az őket körülvevő munkahelyi légkör (gondoljunk csak a nyomasztó, s a textiliparban pl. még mindig nem nélkülözhető éjszakai műszakra, vagy egyes helyeken az üzemvezetők gorombaságára, önkényeskedésére, bérezésben a tól-ig besorolásra, ahol a nőket rendszerint a legalsó bérkategóriába sorolják), s a kenyérkereső munka után még rájuk vár a sokféle háztartási teendő, a sokat emlegetett második műszak. Ez a magyarázata, hogy némely nőtársunk küzdelmes életéért olykor a női egyenjogúságot marasztalja el általában, s nem annak hibásan vagy rosszul megoldott vonatkozásait Pedig negyedszáz éve kutat- ják-keresik nálunk állami intézkedések és társadalmi szervek útján ennek a felemás egyenjogúságnak a teljesebbé tételét. Anyasági segély és családi pótlék, üzemi és tanácsi bölcsőde-óvoda, iskolás napközi segíti az,anyákat abban, hogy legalább kiskorú gyermekeik mellett otthon maradhassanak s a család mégse érezze meg annyira a kereset- kiesést. Családiház-épitési kölcsön, bentlakásos kollégium a diákoknak, ösztöndíjrendszer, Patyolat, Belkereskedelmi Kölcsönző próbál könnyíteni a háztartás, a családi élet jobb megszervezésében. A legutóbbi párt- és kormányhatározat — a nők helyzetét megvizsgálva — előírja (1970. május 10-i kormányhatározat) a negyedik ötéves terv végére a nők éjszakai munkájának megszüntetését minden iparágban, a szabad szombat pedig számos területen a nők kettős feladatainak ellátását is megkönnyíti. A gondoskodás, törődés sokféle, de minden fajtája egy közös célt szolgál, hogy a nők egyenjogúsága ne csak a törvény betűjében, hanem a mindennapok gyakorlatában is egyre teljesebbé váljék. Az idő kereke sohasem forog visszafelé; a nők tömeges munkába állása századunk döntő jelentőségű vívmánya, s nemcsak a népi demokráciákban, hanem a kapitalista világban is. Az emberiség felét a nők alkotják; nem vonulhatnak vissza a házi tűzhely mellé, a családi otthon négy fala közé, hiszen munkájukra, részvételükre igényt tart az egész társadalom. Vállalnunk kell a kettős szerepet; a felszabadult, egyenrangú, munkálkodó ember dolgát, s az anya, a feleség szép hivatását — egyszerre,, egymás mellett. Ne a múltba nézzünk — legyünk tudatos alkotói küzdelmes, de az elődökénél sokszorosan gazdagabb, tartalmasabb mai asz- szonyi-emberi életünknek. Bars Sári Régi somogyi helységnevek V. Az Iskolatelevízió műsora október 13-tól 18-ig KEDD: 8.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt. 9.55: Történelem. (Alt. isk. 5. oszt.) 11.00: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 11.55: Filmesztétika. (Középisk. I. oszt.) 13.10: Orosz nyelv, (ism.) 14.55: Történelem. asm.) 16.50: Kémia. (Ism.) SZERDA: 8.06: Élővilág. (Alt. isk. 8. oszt.) 13.10: Élővilág. (Ism.) CSÜTÖRTÖK: 8.10: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.05: Magyar nyelvtan. (Alt. isk. 5. oszt.) 11.56: Filmesztétika, (ism.) 13.10: Magyar irodalom, asm.) 1A55: Magra* «B%'vtan. (Ism.) PÉNTEK: 8.05: Élővilág. (Alt. isk. 5. oszt.) 8.25: Orosz nyelv. (Középisk. m. oszt.) 9.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.55: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 11.05: Élővilág. (Alt. isk. 6. oszt.) 11-56: Francia nyelv. (Középisk. in—IV. oszt.) 13.10: Élővilág. (Alt. isk. 6. oszt. — Ism.) 14.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. s. oszt. — Ism.) 14.55: Fizika, asm.) 15.50: Élővilág. (Alt. isk. 6. oszt. — Ism.) VASÁRNAP: 8.33: Felsőfokú matematika. 9.15: Alapfokú angA nyelvtanfolyam. lAta: Alapfokú német 1 2 3 4 5 ■ ■■B BBBB ■ ■■■ BBSk 6 7 8 9 10 11 BBBB RSBB BSBB BBBB 12 13 :::: 14 BBBB BBBB BBBB BBBB 15 lb BBBB BBBB BBBB BBBB 17 18 ■■■■ :::: 19 ■■■■ :::: 0313 20 HE BBBB BBBB 21 22 23 isis «jbbb 24 25 26 BBBB BBBB BBBB BBBB 27 28- ■■■■ 29 :::: «BBs 3M ÍIR 30 BBBB :::: 31 BBBB BBBB BBBB BBBB 32 33 Hl! 34 35 ■ 36 BBBB BBBB «8«* 37 VÍZSZINTES: 1. XVIII. Zákány neve században. Szemléli. Egyik szülőről. Maró folyadék. Nem rosszra. Magasra tart. Nem bútán. A másik maró folyadék. Testrész. Kicsinyítő képző. Agárdi Gábor. Törökkoppányt Így nevezték a xrv. században. Hím birka. Nem alacsony. Lábával megbillent. Jagüár eleje. Kül ellentéte, visszafelé. Kaposfő neve a XTV. században. Kutyáké. Azt mássalhangzót 37. FÜGGŐLEGES: 1. Nem csendesek. 2. öreg bácsikák. 3. Orosz uralkodók. 4. Póriasak ellentéte. B. M. Ö. 7. Qyen a jó kés. 8. Szülök »eve a XIV. 9. Határidő ragja. 11. Ipari növény. 16. Düledező építmény, névelővel. 18. Üüegel. 20. Egyedül az enyém. 23. Szöllősgyörök neve a XIV. században. 25. Kellemetlenségek. 26. Kicsi ellentéte. 28. Régi viselet. 32. Kezével jelez. 33. Éneklőhang. 34. a függőleges 35., fordítva. 35. Névelő. K. J. Beküldendő a vízszintes 1-, 24.) 34. és a függőleges 8., 23. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1970. október 16-án, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be. s írjátok rá: -Gyermek keresztrej tvény-. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Pesti, Szentjóbi, Kalmár, Ascher, Keats. Arvay Árpád: Jumbo nem (felejt című könyvét nyerték a következő pajtások: Varga Gyöngyi, Balázs Árpád, Kaposvár; Feliér Györgyi, Balatonboglár; Major Károly, Bábonymegyer. A könyveket postán küldjük el. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. afeíóim ÜE